Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (V.23.) önkormányzati rendelete

az ebek tartásáról

Hatályos: 2019. 05. 23

ARANYOSAPÁTI KÖZSÉG 

ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2019. (V. 23.)

r e n d e l e t e

                              

                                                    


Aranyosapáti  Község  Önkormányzatának Képviselő –testülete Magyarország Alaptörvényének

32. cikk (1) bekezdése a) pontja szerint, és a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.  § (1) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi  XXVIII. törvény 49. §. (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:



ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


  1. §. (1) A rendelet célja, hogy Aranyosapáti Község közigazgatási területén belül rögzítse az   ebtartással kapcsolatos legfontosabb szabályokat, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezethigiénés követelményeket.

                                                                                                      

  (2) A szabályozás    célja,    hogy    az    eb    tartója,    az    állat    elhelyezése,    táplálása, gyógykezelése, tisztán tartása, gondozása, képzése, nevelése és felügyelete, valamint az állat nyugalmának biztosítása során a jó gazda gondosságával járjon el, és az állat tartására vonatkozó, mindenkor  hatályban lévő jogszabályi előírásokat  és a hatósági határozatban foglaltakat tartsa be, valamint segítse elő az állattartási kultúra fejlesztését.

                                                                 

  1. §.(1) A rendelet hatálya Aranyosapáti község  közigazgatási területén állandó és ideiglenes jelleggel tartott  valamennyi ebre terjed ki.
  1. E rendelet szabályai nem vonatkoznak a cirkuszra, állatpanzióra, állatkiállításra, állatkereskedésre, a fegyveres testületek, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, közfeladatot ellátó civil szolgálatok, polgári védelmi és katasztrófaelhárítási szervezetek feladatainak ellátását szolgáló hivatalos célból tartott állataira feladatuk ellátása során, a tudományos, kutatási célú állattartásra, a vakvezető ebre és jelző ebre.
  2. A rendelet személyi hatálya kiterjed:
    1. a természetes személyekre,
    2. a jogi személyekre,
    3. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és szervezetekre, akik/amelyek a szabályozás alá tartozó állatok felett rendelkezni jogosultak (továbbiakban állattartók).
  3. Aranyosapáti község közigazgatási területén az állattartásra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok és az e rendeletben meghatározott szabályozás szerint végezhető állattartás.
  4. Az ebtartással kapcsolatos igazgatási hatósági teendőket Aranyosapáti Közös Önkormányzati  Hivatalának Jegyzője a rendelkező jogszabályok és e rendelet alapján látja el.
  5. Aranyosapáti község  Önkormányzata az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. §–a alapján végzi az ebösszeírással kapcsolatos feladatait.


  1. §. E rendelet alkalmazásában:


  1. ebtartó: az állat tulajdonosa, illetve, aki az állatot vagy állatállományt gondozza, felügyeli;
  2. állattartás: az állat célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényeinek folyamatos kielégítése egy ingatlanon;
  3. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;
  4. állatmenhely: az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény;
  5. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján);
  6. közvetlen szomszéd: az ingatlan - melyen az állattartást végzik - oldalát, sarkát érintő, határoló ingatlanok tulajdonosai, kezelői, használói, haszonélvezői, bérlői.
  7. nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot;
  8. közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm közötti,
  9. kistestű, szoba, törpe eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot.



MÁSODIK RÉSZ


     Az állattartás általános szabályai


  1. §. (1) Ebet az építésügyi, az állatvédelmi és állattartási, a környezet és természetvédelmi, továbbá a közegészségügyi jogszabályok betartásával, valamint a társadalmi együttélési szabályok megszegése nélkül lehet tartani. Az állatot úgy kell tartani, hogy a természeti- és lakókörnyezetet ne szennyezze, az emberek és állatok életét, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse.
  1. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles az eb köz- vagy magánterületre történő kijutását az ingatlanról biztonságos módon megakadályozni, az elkóborlás lehetőségét meggátolni.
  2. A bekerített ingatlanon, szabadon tartott eb esetén az ingatlan kerítése olyan kell legyen, ami az ebnek a közterületre való kijutását, kiharapását megakadályozza.
  3. Az ebtulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy az eb a házban, vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.




  1. Ha az ebtulajdonos a (4) bekezdésben előírt tartási feltételeket nem biztosítja:
    1. fel kell szólítani annak betartására; amennyiben ez eredménytelen,
    2. pénzbüntetést kell kiszabni; amennyiben ez is eredménytelen,
    3. szükséges az eb eltávolítása, elkobzása, súlyos esetben az ebtartástól való eltiltás.
  2. Ha a kutya harapós, vagy támadó természetű, a bejárati kapun a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.
  3. Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:

a) oktatási , egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,

b) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

c) bölcsőde, óvodaés iskola udvara és épületébe.

  1. §. (1) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet  ne szennyezze. Az eb által e területeken okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az eb tulajdonosa vagy a felügyelettel megbízott személy köteles gondoskodni. Be nem tartása pénzbüntetés kiszabásával jár.
  1. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb csak hatósági engedéllyel, az abban előírt feltételek mellett tartható. Az ilyen kutya közterületre  csak szájkosárral, biztonságos, legfeljebb 2 méter hosszú megbízhatóan záró, jól rögzített, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével vihető.
  2. Ebet csak olyan személy vezethet (ideértve sétáltatást, futtatást is) aki képes az eb fizikai féken tartására.


 Az állattartó kötelezettségei



  1. §. (  1) Az állattartó, illetve az állat tartásával, felügyeletével megbízott személy köteles ebét, az állatvédelmi, állat-és közegészségügyi, a szabálysértés, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
    1. Az ebtartó köteles bejelenteni a 4 hónapnál idősebb eb tartását.
    2. Az ebtartó köteles az ebösszeírás alkalmával adatot szolgáltatni ebéről, ellenkező esetben bírsággal büntethető. Ebtartó köteles együttműködni az eb chipellenőrzése alkalmával.
    3. Az ebtartó köteles minden 4 hónapnál idősebb kutyának veszettség elleni oltást beadatni, mikrochippel ellátni.  Gazdaváltás, lakcímváltozás, telefonszámcsere esetén az adatokat állatorvosnál módosíttatni szükséges 8 napon belül.  Ebet forgalmazni, tulajdonjogát átruházni, azaz továbbadni kizárólag az állatot azonosító mikrochippel történő megjelölése után lehet.
    4. Az ebtartó köteles az ebet bekerített ingatlanon tartani, ahol az ingatlan kerítése olyan kell legyen, ami az ebnek a közterületre való kijutását megakadályozza.
    5. Az ebet és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell.



  1. Az állattartó köteles az eb alapvető szükségleteit kielégíteni:
    1. megfelelő mennyiségű és minőségű étel adása,
    2. naponta   friss víz adása,
    3. betegség esetén állatorvosi ellátásban részesítése.


  1. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek (hidegtől- napfénytől óvó kutyaház), valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
  2. Az eb tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási  módra,  amely  lehetővé  teszi  az  állat   kedve   szerinti   mozgását.   Tilos: kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani.
  3. Ebet tartósan láncra kötve vagy kennelbe zárva tartani tilos.
  4. Közterületen az eb csak erre a célra szánt pórázzal, nyakörvvel, vagy hámmal sétáltatható. Harapós kutya esetén a szájkosár használata is kötelező.
  5. Az ebtartó közterületen, és az ingatlanok közös használatú területein az állattartás során keletkező szennyeződéseket köteles haladéktalanul eltávolítani, ellenkező esetben pénzbírsággal sújtható.
  6. Az ebtartó megváltozott életkörülményei miatt nem tudja állatát megfelelő módon ellátni, köteles számára saját költségén új gondos gazdát találni.
  7. Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről való gondoskodás a mindenkori örökösök kötelessége, a jó gazda gondosságával.
  8.  Szaporulat esetén a kölyköket 8 hetes korukig az anyjukkal kell tartani, majd féreghajtva, chipezve, korának megfelelő oltással történhet a gazdaváltás.
  9. Jelen szabályzatban nem érintett kérdések tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók. (Jelenleg hatályos a 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet)


Gazdátlan kóbor ebek befogása

                                                                                                   

   7. §. (1) Akinek gazdátlan, kóbor ebről tudomása van,írásban köteles bejelenteni a közös önkormányzati hivatalba. A bejelentésnek tartalmaznia kell a gazdátlan állat  tartózkodási helyét és a beazonosításához szükséges adatokat, esetleg fényképet.

            (2) A polgármester által esetenként megbízott  gyepmesteri feladatokat ellátó szerv/személy   a gazdátlan kóbor ebet befogja, és  ezután a menhelyre szállítja, ahol az állatot a jogszabályban meghatározott ideig őrzik.

            (3) A gyepmesteri feladatot ellátó gondoskodik a befogott eb mikrochipadatainak a polgármester  részére történő azonnali továbbításáról, az ebtartó mielőbbi azonosítása és értesítése céljából.

            (4) A gazda köteles megtéríteni az eb beszállításának és tartásának költségeit  Amennyiben az ebet nem veszi magához vissza pénzbírsággal sújtható állatelhagyás miatt, és eltiltásra kerülhet az állattartástól.



Eljárási Szabályok


8. §  (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

                (2) Állatvédelmi hatóságként a jegyző jár el.

                  (3) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

                   (4) A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

                   (5) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmények végzésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

                   (6) Aki tevékenységével és mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály, vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

                   (7) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság a 244/1998. (XII. 31. Korm. rendelet alapján  szabja ki.

                   (8) Az állatvédelmi bírság alapösszege 15.000,- Ft, és ez az összeg jogszabályban meghatározott szorzók szerint növelhető, nincs felső határ.  

                   (9) A kiszabott állatvédelmi bírságot  30 napon belül meg kell fizetni. A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

              

                                                             Záró rendelkezések


       9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba

                



                           Kazsuk Csaba                                        Czidorné Moldvay Katalin

                           polgármester                                                           jegyző