A Képviselő-testület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. §. (3) bek. a. pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §.

A rendelet hatálya

1. E rendelet hatálya Tiszaszalka település igazgatási területére terjed ki.

2. ^[1]A tervezési területen építési tevékenységet végezni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. valamint az e törvény (a továbbiakban Étv.) alapján meghatározott, az Országos településrendezési építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, az érvényes egyéb országos érvényű jogszabályok, valamint a SZ/2 és a T-3.b rajzszámú Szabályozási Terve, és jelen Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

3. A helyi Építési Szabályzat alatt jelen rendeltet és a Szabályzat 1-4 mellékletében foglaltakat (továbbiakban: HÉSZ) kell érteni.

A terv területének felhasználása

2. §.

A terület-felhasználási módok és szabályozási jele, elemek

1. ^[2]A terv által érintett területen az általános és sajátos építési használat szerint a következő terület-felhasználási egységek lehetnek:

a) beépítésre szánt területek

1. lakó-,

 falusias lakó-, (Lf)

2. vegyes-,

  településközpont vegyes-, (Vt)

3. gazdasági-,

  kereskedelmi, szolgáltató-, (Gksz)

  ipari-, (Gip)

4. különleges-,

  temetők (KT1)

  intézményi- és sportterületek (KT2)

  Turisztikai szabadidős terület (KT3)

 b.) beépítésre szánt területek

      1. közlekedési- közmű-elhelyezési, hírközlési-,

          országos mellékút (forgalmi út) (KÖu/2)

           helyi gyűjtő utak (KÖu/3)

           kiszolgáló út (lakó utak) (KÖu/4)

      2. zöld-,

          közparkok (KP)Z

      3. erdő-,

          védelmi erdő (Ev)

          gazdasági erdő (Eg)

      4. mezőgazdasági-, illetőleg

          parcellázott (volt zártkert) (Mk/1)

          szőlő, gyümölcsös, kert (Mk/2)

          egyéb művelés (Má/3)

      5. egyéb területek lettek kijelölve vízvédelmi, természeti, gazdasági, különleges,….)

2. A Szabályozási Terv kötelező elemei:

• művi értékvédelem, táj- és természetvédelem, kilátás- és látványvédelem, környezetvédelem határai,
• a tervezett szabályozási vonal (közterületet, nem közterületet, elválasztó vonal),
• a beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határa,
• az építési övezetek határa,
• az építési övezet alakítható legkisebb telekterület mértéke (és HÉSZ-ben),
• az építési határvonal (táblázatban és HÉSZ-ben),
• az előkert legkisebb mértéke (HÉSZ-ben),
• a telken belüli minimális zöldterület nagysága (táblázatban és HÉSZ-ben),
• a maximális építménymagasság,
• a beépítésre nem szánt területeken az eltérő terület-felhasználási módok határa,
• a közlekedési és közmű-elhelyezés területei legkisebb szélessége,
• az építési övezetek határa,
• az építési övezet legkisebb alakítható telekterületének mérete (és HÉSZ-ben),
• a különleges területek célja és beépítési előírásai,
• a beépítésre szánt területek (közterületnek nem minősülő), telkek, építési telkek beépítési módja,
• lakóterületek

3. A szabályozási terv nem kötelező elemei:

• a tervezett közösségi épület jelölt funkciója
• telekosztó vonal megszüntető jele
• új, javasolt telekosztó vonal

4. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

• a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

3. §.

Az építés engedélyezése

1. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően – a tervvel megegyezően – engedélyezhető.

2. A különleges gazdasági, településközponti vegyes övezetek területén az övezeteknek megfelelő építményre kiadott építési engedély után használatba vételi engedélyt csak a feltáró utak, parkolók megépítésével és annak forgalomba helyezésével együtt (vagy utána) lehet kiadni.

3. A beépítésre nem szánt területeken a szerkezeti terv felhatalmazása alapján az OTÉK és jelen szabályzat előírásait kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

4. §.

A lakóterületek

1. a. Lakóterületek Tiszaszalka település esetén a beépítésre szánt területek Lf. területei. A lakóterületeket a terv kötelező szabályozási elemekkel meghatározott előírásai szerint kell kialakítani és felhasználni.

b. Lakóterületek a beépítésre szánt területek azon részei, ahol lakóépületeket lehet elhelyezni. A lakóterületeken az OTÉK 14. §. (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem helyezhetők el:

- mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények,

            - kézműipari építmények,

            - üzemanyagtöltők építményei.

2. ^[3]

3. a. Lakóterületen alkalmazott építési övezeti előírások:

                        Lf. 0-30/4,40 - 900

                        Lf. I-30/4,50 – 900

b. Az övezeti jel szerinti minimális telekterület (900 m²) kialakult helyzetben 800 m², utólagos hézagos zártsorúsításnál 700 m² térmértékig el lehet térni, az övezeti jel szerint értelmezett telektömb egységes normatív rendszere szerint.

4. a. A telek legkisebb szélességi mérete

                        SZ       18 m

                        O         14 m

b. Olyan építési telkeken, ahol a kialakult (jelenlegi) beépítési mód szabadon álló, az építési telek szélessége (SZ > 18 M.) lehetővé teszi a helyben szokásos, döntően az oldalhatáron álló beépítéstől való eltérést, az oldalkert, illetve lakóházak közötti távolságokra vonatkozó tűzvédelmi előírások betarthatók, a szabadon álló beépítés továbbra is engedélyezhető.

5. a. Az alkalmazható beépítési határvonal távolságok az utcafronti kerítésektől mérve

            Építési telek mélysége:                                  Beépítési határvonal távolság:

                        25 m-es telek                                                              19 m

                        30                                                                              22 m

                        35                                                                              25 m

                        40                                                                              28 m

                        45                                                                              30 m

                        50                                                                              35 m

                        60 m felett                                                                  40 m

                        70                                                                              45 m

                        80                                                                              50 m

                        90                                                                              60 m

                        100 m                                                                         60 m

                        150 m-ig                                                                     85 m

                        150 m felett                                                      max.  110 m

                        (200 m)                                                                    (110 m)  

b. A beépítési határvonalak meghatározott mértéke és a megengedett legkisebb telekterület mellett a 30. %-os beépítés teljesíthető. A minimális telekterületnél nagyobb telkek beépíthetőségének számítási módja:

      - minimális telekterület:             30 %    270 m²

      - fennmaradó területre:              15 %      x

      - összes beépíthető terület:           (270 + x) m²   

c. Olyan tömböknél, ahol azok meghatározott részén (szabályozási terv) vizes – mély-fekvésű, azaz nem  beépíthető terület van jelölve, a telkek méretét az utcafronti kerítés és a beépítést tiltó szabályozó vonal közötti távolság szerint kell megállapítani és a határvonalat az ennek a telekméretnek megfelelő mértékben meghatározni.

6. Az alkalmazható előkert mélységek:           EK = K

                                                                    EK = 5,0 m

1. kialakult helyzetben az előkert (EK) a beépítési vonal és utcafronti kerítés közötti távolság

2. nem kialakult, beépítetlen helyzetben: 5,0 m

7. A lakóterületei zöldterület aránya minimum: 40 %, beültetési kötelezettség 3 év.

8. A lakóterületek építési övezeteinek új építési telkei funkcionális terület felhasználását is a korábban kialakult, hagyományos lakóudvar – gazdasági udvar – kert elrendezés szerint kell alakítani. A gazdasági udvart a kerttől vizuálisan le kell választani (tömör kerítés, növényzettel befuttatott kerítés, stb.) Ezt olyan esetekben még szigorúbban be kell tartani, ahol a kertvégek közterületről láthatók, mert a melléképületek – (gazdasági udvar) látványa zavaró, településkép rontó lehet.

9. A hézagos zártsorúsítás (olyan oldalhatáron álló v. zártsorú beépítés, amelynél a szomszédos teleik felé néző homlokzatok csak tűzfalak lehetnek) esetén az adott két szomszédos épület tömör, kapuzatos, falazott kerítéssel, vagy fedett építménnyel összeépül. A felsorolt kerítés, illetve építmény magassága érje el a 2,30 m-t, de nem haladja meg a lakóépületek eresz, főpárkány magasságát.

10. Lakóterületen, 3,5 t-át  meghaladó súlyú tehergépjármű parkoló terület, tároló nem létesíthető.

11. Utcai garázs (földszinten, vagy pinceszinten) nem létesíthető (karakterszabályozás)

12. A lakóházak magas-tető hajlásszöge 30 – 45 + 5 fok lehet, de figyelembe kell venni az adott héjalásra vonatkozó előírásokat is.

13. Kontyolt és oromfalas tető egyenként váltakozó alkalmazását nem lehet megengedni. Egy-egy tetőformát (pl. kontyolt) minimum 6-10 szomszédos épületnél kell alkalmazni, a váltást pedig átmeneti (pl. álkonty) tetőformálással összekapcsolni (minimum 3-4 épület, mindkét irányban) (karakterszabályozás). A megfelelő utcakép érdekében a tetőformálásokat is harmonizálni kell (karakterszabályozás).

14. A lakóépület és melléképületek között a beépítési oldalon 6,0 m távolságot kell tartani, vagy azokat közvetlenül hozzépíteni. Ez utóbbi esetben a lakóháztól számított 6,0 m-en belül állattartási célokat szolgáló melléképület nem lehet. A helyben szokásos melléképületek a következők: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag, mezőgazdasági tárolás), állattartás építményei, kisipari műhely, kiskereskedelmi üzlet – pavilon, árnyékszék. A melléképületek a főépület funkcióit kiegészítő, ahhoz csatlakozó, vagy attól különálló építmények.

15. A részleges közművesítettség feltételi: villamos energia, vezetékes ivóvíz, zárt közműpótlás szennyvíz-elhelyezés (nem szikkasztó) nyílt v. zárt csapadékvíz-elvezetés.

16. Terepszint alatti építmények az előkertben, az építési határvonal és telek hátsó telekhatára között nem létesíthetők. Terepszint alatti építmények azok, melyek a terep szintből földdel fedve is maximum 1,0 m-el emelkednek ki. A szerkezetileg önálló építménynél gondoskodni kell a megfelelő állékonyságról (alapozás, földnyomás, víznyomás) vízszigetelésről és szellőzésről, valamint a biztonságos megközelítésről (lépcső, rámpa).

17. A tartalékterületek átmeneti hasznosítása: a jelenlegi (építés használat szerinti) mezőgazdasági művelés.

5. §.

A vegyes területek

1. a. A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet foglalhat magába. A lakóterületen kívül elhelyezhetők az OTÉK 16. §. (2) bekezdésében foglaltak, kivéve:

            - parkolóház

            - üzemanyagtöltő

            - gazdasági építmény

            - termelő kertészeti építmény

b. Településközponti vegyes területen a beépítettség mértékét a szabályozási terv meghatározza. Intézményi rendeltetés esetén a terület beépítettsége az övezetben szabályozotthoz képest (5) 10 %-al növekedhet, ha az OTÉK szerinti (nem telken belüli) gk. parkolók elhelyezési kötelezettsége biztosítható.

2. Településközponti vegyes területen intézményi rendeltetésűnek számít az épület (építmény), ha a szintterület legalább 60 %-a intézményi funkciójú.

3. Az övezetben közterület felül garázs, sőt ügyfélparkoló sem épülhet. Lakásépítés esetén a telken belüli épületben kell biztosítani a lakásonkénti gépkocsi tárolót.

4. Településközponti vegyes területen a környezetterhelő kibocsátások határértékeit az érvényes egyéb szakági előírások szerint kell figyelembe venni.

5. A vegyes területek építési használatának megengedett határértékei, illetve az alkalmazott övezeti előírások: 6 Vt SZ-30/6,00 – 700

            a. az alkalmazott övezeti jelek: 1-8 Vt

            b. az alkalmazott övezeti előírások: Vt 0-30/6,00 – 700

6. Vegyes területeken a zöldterületek aránya minimum 20 %. Beültetési kötelezettség 1 év.

7. Vegyes területek funkcionális tagozódása az előírt szabadon beépítés jellegének megfelelően alakítható. A hátsókert minimális méretét 10 m-ben kell megállapítani.

8. A településközponti vegyes területen (Vt) a minimális telekterület nagysága: 700 m² de a megosztásnál a telekalakítás általános szabályait figyelembe kell venni. Az ezt a mértéket el nem érő térmérték esetén a Szabályozási terv az irányadó, de ez a térmértéke tovább nem osztható.

9. A közművek kivételével a terepszint alatti építmények beépítésének mértéke nem lépheti át az övezetre megadott értéket.

10. A vegyes területeken teljes közművesítést kell létesíteni.

11. A tartalékterületek átmeneti hasznosítása: a jelenlegi (építési használat szerinti) terület felhasználási funkció szerint történhet.

6. §.

Gazdasági területek építési övezetei

1. a. A gazdasági területek építési övezete gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. Ezek lehetnek Gksz, Gip területek. 

b. Kereskedelmi – gazdasági (Gksz) területeken nem helyezhető el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4-es és (3) bekezdésében foglaltak.

c. Jelentős mértékben nem zavaró hatású ipari gazdasági területen nem helyezhetők el az OTÉK 20. §. (5) bekezdés 2. pontjában foglalt építmények.

d. Jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen csak az OTÉK 20. §. (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

2. Gazdasági területek építési használatának megengedett határértékei, illetve az alkalmazott övezeti előírások:

1. az alkalmazott övezeti jelek:                       1-4 Gksz. 1-3 Gip
2. az alkalmazott övezeti előírások:                 Gksz. SZ-30/6,00 – 2000

                                                              Gip.    SZ-30/6,00 – 5000

3. Gazdasági építményeknél az építmények előtti előkert mélységek:

a. kereskedelmi – gazdasági építmények:                     10 m

b. nem zavaró ipari építmények:                                   15 m

c. jelentősen zavaró hatású ipari építmények:                20 m

4. Gazdasági területeken a zöldterületek minimális aránya: (háromszintes zöld felület)

- kereskedelmi – szolgáltató létesítmények:      10 %

            - ipari létesítmények:                                       25 %

            - zavaró hatású ipari létesítmények:                  40 %

            - beültetési kötelezettség:         1 év

5. Gazdasági területeken a kereskedelmi, ipari létesítményeket szabadon álló beépítési módban kell elhelyezni, a (4) pontban meghatározott előkertekkel. A hátsó kertek minimális mélysége 20 m, figyelembe véve az árurakodási feltételek biztosítását.

6. Gazdasági területen a minimális telekterület nagysága: Gksz: 5000 m² Gip: 2000 m² de a megosztásnál a telekalakítás általános szabályait figyelembe kell venni. Az ezt a mértéket el nem érő térmérték esetén a Szabályozási Terv övezeti jelében meghatározott mérték az irányadó, ami tovább nem osztható.

7. Terepszint  alatti építmény csak a felszíni építmény alatt helyezhető el, azzal együtt építve. Az állékonyságot, megfelelő vízszigetelést, szellőzést és a biztonságos megközelítését biztosítani kell.

8. A 0135/4 hrsz-ú külterületen megszűnt temető gazdasági területként történő hasznosítása csak a temetőkre vonatkozó 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet figyelembe vételével történhet.

7. §.

Különleges területek

1. A különleges területek közé azok a területek tartoznak, amelyeket a rajtuk elhelyezett építmények különlegessége miatt ide kell sorolni.

2. A település különleges területei építési használatának alkalmazott határértékei, illetve övezeti előírásai:
   1. az alkalmazott övezeti jelek: 1-2 K1, 1K2, 1K3
   2. az alkalmazott övezeti előírások: SZ-3/4,50-x

                        x= tényleges terület

3. Az építési övezet alakítható legkisebb telekterület mérete:

            K.1. kialakult

            K.2. 9000 m²

            K.3. kialakult

            Ennél kisebb telekméretnél a Szabályozási tervben foglaltakat kell figyelembe venni    azzal, hogy az adott térmértékek tovább nem oszthatók.

4. A minimális zöldterületi fedettség: 40 %, ami az intézményi célú hasznosításnál értelmezhető.

7/A §^[4]

1. A terv különleges helyi sajátosságokat hordozó különleges turisztikai, szabadidős terület övezete (KT3), a sajátos használatuk szerint a turisztika, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó, sportolás, rekreációs, szabadidős kikapcsolódás céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:

1. Övezet jele:                                                               KT3

            Beépítési mód:                                                           szabadonálló

            Megengedett legnagyobb épületmagasság:               4,5 – 9,5 m

            Megengedett legnagyobb beépítettség:                     30 %

            Kialakítható legkisebb telekterület:                          10000 m²

            Legkisebb telekszélesség (m):                                  30 m

            Legkisebb telekmélység (m):                                    50 m

2. Az övezet területén turisztikai, szabadidős, és sportépítmények, sportépítmények fő- és kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények, szabadtéri színpad, zenepavilon, pihenőhely és parkolóterület helyezhető el. A főfunkciójú épületeken belül öltözők, raktárak, kölcsönzők, kereskedelmi, és szálláshely szolgáltató funkciók helyezhetők el, illetve a meglévő épületen belül, vagy ahhoz kapcsolódóan, illetve önállóan szolgálati lakás elhelyezésére szolgál. A területen a pinceszint nem létesíthető.

3. Az övezeten belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke a telek területének 40 %-a.

4. Új épület csak teljes közművesítettséggel építhető, illetve ahol még hiányzik szennyvízelvezetés és tisztítás, illetve csapadékvíz-elvezetés közüzemi szolgáltatással történő elvezetése, a rendszer kiépítéséig a részleges közművesítettség is elfogadható. A közműpótlék és a technológiához tartozó műtárgyak csak zárt rendszerűek lehetnek.

III. FEJEZET

A beépítésre nem szánt területek övezetei előírásai

8. §.

Közlekedési területek

1. A terv közlekedési területei a Szabályozási Terv szabályozási vonalai által meghatározott közterületei a közpark és egyéb területek kivételével.

2. A közlekedési területek a terv beépítésre nem szánt területei, melyet felhasználni, építésre igénybe venni csak a Szabályozási tervnek, jelen Szabályzatnak és az OTÉK előírásainak figyelembevételével lehet.

3. A tervben alkalmazott övezeti jelek a következők:             KÖu/4.

                                                                                        KÖu//2-KÖu/5

4. A település forgalmi útjai: Petőfi, Ady, Bajcsy-Zs.  A további utak lakóutak. Az utak szabályozási szélességeit a szabályozási terv szerint kell kialakítani, illetve biztosítani, figyelembe véve a megadott mintakeresztszelvényeket.

9. §.

Helyi értékvédelem

1. ^[5]

2. ^[6]

3. ^[7]

10. §.

Zöldterületek

1. A terv zöldterületei a közparkok és a díszkertek.

2. A zöldterületek övezeti jelei: 1-2 Z

            Az övezeti szabályozás: SZ-2/4,50-x

            x = tényleges terület

3. A zöldterületen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b. pontja szerinti építmény

11. §.

Erdőterületek

1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterületek az OTÉK szerint meghatározott, különböző célú területek, melyeket a szerkezeti terv felhatalmazása szerint kell figyelembe venni.

2. Az erdőterületek alkalmazott övezeti jelek szerint:

                  Külterületeken: Eg

                  Belterületeken: 1-2 Ev

                  Szabályozás: OTÉK szerint történhet

3. Az erdőterületek elhelyezkedését a meglévő és az új telepítések vonatkozásában a szerkezeti terv tartalmazza, azok behatárolásával egyetemben. Az erdőterületek gazdasági erdő kategóriába vannak sorolva. Az erdőterületek beépíthetőségét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell engedélyezni.

12. §.

Mezőgazdasági területek

1. a. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel összefüggő termékfeldolgozás, tározás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

b. A mezőgazdasági területeket a szerkezeti terv felhatalmazása alapján jelen szabályozás a következő övezetekbe sorolta: M, E, GY (M: mezőgazdasági terület, E: erdő, GY: gyep művelési ág)

2. A mezőgazdasági területek alkalmazott övezeti szabályozások:
   1. Mezőgazdasági területek beépíthetősége:
   15. 750 m² - > 1500 m² OTÉK 29. §. (2) bekezdés szerint (Mk/1)
   15. szőlő – gyümölcsös – kert > 6000 m² SZ-3/6,00- 6000 (Mk/2)
   15. egyéb művelés > 10000 m² SZ-3/6,00 – 10000 (Mó/3)

2. Erdőterületek: lásd 11. §. (2) bekezdés

3. Külterületi védett területekre: K, Gip területekre szabályozási tervet kell készíteni. Természeti védettségű területeken csak a legeltetéssel összefüggő építmények építhetők. A tájvédettség esetén a hozzájárulást az illetékes tájvédelmi hatóság megtagadhatja.

3. Lásd még 15. §. (6) – (7) bekezdés.

4. Figyelembe véve, hogy a művelési ágak idővel akár jelentős mértékben is változhatnak, illetve változnak, területi elkülönítésük nem következő, ezért az előírt területnagyságokat kell az engedélyezés során meghatározónak tekinteni.

13. §.

Egyéb területek

1. Egyéb területeken az OTÉK 30. §-ban foglalt szabályozásokat kell figyelembe venni.

2. Természeti területen az élő vízfolyás (folyó) és az állóvizek (tó, tározó) partvonalától számítva a következő sávokat kell vízvédelmi, vízgazdálkodási területnek figyelembe venni:

            Csatorna: 10-10 m

            Folyóvíz  50-50 m

            Állóvíz:   100 m

Az  adott területen semmilyen talajszennyezést okozó tevékenységet végezni nem lehet.

3. Vízgazdálkodás területen csak az OTÉK 30. §. (2) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el azzal a megkötéssel, hogy nem mentett oldalon (hullámtér) gondoskodni kell az ár elleni védekezésről, a vízügyi hatóság előírásai figyelembe vételével.

14. §.

Közművesítés és a közművek létesítményei

1. A tervezési területen a terv szerinti teljes közművesítettséget kell megvalósítani. Átmenetileg a 4. §. (18) bekezdésben foglalt részleges közművesítettségi feltételeket kell biztosítani.

2. A meglévő és a megmaradó közmű létesítmények védelmét, átépítését a rendezési terv előírásai szerint kell eleget tenni.

3. A területigényes közmű műtárgyak (transzformátor állomás, szennyvízátemelő, gázátadó, gáznyomás szabályozó) helyigényét amennyiben azok nem közterületbe esnek, az alépítések miatt biztosítani kell (lásd 4. bekezdés)

4. A közművek biztonsági sávjai a következők:

            20 KW elektromos távvezeték:                                                 5-5   m

            120 KW elektromos távvezeték                                              13-13 m

            200 KW elektromos távvezeték                                              18-18 m

            transzformátor épület:                                                             6-6   m

            középnyomású gázelosztó vezeték:                                         4-4   m

            nagyközép-nyomású gázelosztó vezeték:                                 7-7   m

            nagynyomású szénhidrogén szállító vezeték:                          15-15  m

            szennyvízátemelő                                                                   3-3   m

            gázátadó, gáznyomás szabályozó                                           6-6   m

5. A lakóterületet, valamint a Vt, Gksz, K területeket érintő nagyfeszültségű légvezetékeket ki kell váltani (földkábellel) Gazdasági területeken a szükséges védősávokat biztosítani kell.

6. Meg kell valósítani a korábban megépült belvízelvezető rendszer rekonstrukcióját (újrakotrás, mélyépítés, stabilizálás, átereszek, átemelők, zsilipek)

7. Az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltés lábvonaltól számított 10-10 m védősávon belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, ami a talajszerkezetet, talajszilárdságot megbontja, vagy elszennyeződését eredményezné.

8. ^[8]

15. §.

A környezet védelme

1. ^[9]                                                                 .
2. ^[10]
3. ^[11]
4. ^[12]
5. ^[13]
6. ^[14] 
7. ^[15]
8. ^[16]
9. ^[17]
10. ^[18]
11. ^[19]
12. ^[20]
13. ^[21]
14. ^[22]
15. A felszíni vizek védelme érdekében gondoskodni kell arról, hogy a gazdálkodással esetleg turisztikai hasznosítással összefüggésben a környezetterhelés az ökológiailag megengedhető mérték alatt maradjon. Hullámterekben csak a meder használatával, folyó, vízfolyás fenntartásával összefüggő vízi-létesítményt, kikötői – rév – kompátkelőhelyi – vízi-rendészeti építményt szabad elhelyezni. Közösségi, vízi-sport, sporthorgászati terv alapján helyezhetők el. A magassági elhelyezésnél az eddig előfordult legmagasabb vízszint + 1,0 m biztonságnak megfelelő mértékadó szintet kell figyelembe venni.

16. ^[23]
17. ^[24]
18. ^[25]
19. ^[26]

16. §.

Építési tilalmak, korlátozások

1. A település igazgatási területére határozattal közlendő építési tilalmat, korlátozást nem kell elrendelni.

2. Egyéb rendelkezések: jelen rendelet mellékletét képezik:
   1. sz. melléklet: helyi értékvédelem, vizsgálat
   2. sz. melléklet: út minta-keresztszelvények,
   3. sz. melléklet: tűzvédelmi fejezet,
   4. sz. melléklet: ^[27]

A felsorolt mellékletekben foglaltakat a rendelettel együtt kell alkalmazni (Helyi Építési Szabályzat és annak 1-4 mellékletében foglaltak) A helyi és tájvédelemre külön szabályrendeletet kell alkotni, melyet részletes szakértői vizsgálattal kell megelőzni. Ugyancsak rendeletalkotás vonatkozik azt állattartás szabályainak megállapítására. A HÉSZ mellékleteiben foglaltakat csak irányadónak kell tekinteni.

3. Az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő, vagy a természeti adottsága miatt védett, védelemre kerülő (pl. helyileg, vagy országosan védett természeti terület) külterületi területekre, külterületi szabályozási tervet kell készíteni.

17. §.

Záró rendelkezések

1. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

2. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Tiszaszalka Községi Közös Tanács VB. 6/1971. (I. 25.) T. sz. határozat

Tiszaszalka, 2004. május 5.

Lapos István sk.                                                                                 Pampuchné Kázmér Irén sk.

Polgármester                                                                                                  körjegyző

A módosító rendelet 2017. január 4. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2017. január 4.

                                                                                  Dr. Szűcs László

                                                                                           jegyző

A Módosító rendelet 2017. június 20. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2017. június 20.

                                                                                  Dr. Szűcs László

                                                                                              Jegyző

A módosító rendelet 2017. december 13. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2017. december 13. 

                                                                                   Balogh Rita

                                                                                     aljegyző