Tiszaszalka község Önkormányzata képviselő testületének 10/2006 (VI. 6.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2017. 03. 10- 2023. 12. 12Tiszaszalka község Önkormányzata képviselő testületének 10/2006 (VI. 6.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról
Tiszaszalka Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint – figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:
Általános rendelkezések
1. § A helyi Önkormányzatokról szóló törvény értelmében az állami tulajdonú ingatlanok, erdők, vizek, illetve pénz és értékpapírok az Önkormányzati törvény hatálybalépése napján a törvény erejénél fogva az Önkormányzatok tulajdonává vált. Az Önkormányzatnál és szervei intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok tulajdonosává, mely a szervek jogutódja. Ez a rendelet az Önkormányzat teljes vagyonkörére kiterjed. Tiszaszalka Önkormányzat tulajdonába került önkormányzati közszolgáltatások, közhatalmi, helyi feladatok ellátását és egyéb célokat szolgáló vagyontárgyakról, a használat módjáról a következőképpen rendelkezik.
2. §1 (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2)2 Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlen kötelező önkormányzati feladatellátást, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Az 1. mellékletben felsorolt vagyontárgyak között nemzetgazdasági szempontból kiemelt forgalomképtelen vagyontárgyak is szerepelnek.
(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálja.
(4) Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
3. §3
4. §4
5. §5
6. §6
7. §7
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása, A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
8. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is – felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati hivatalnak, önkormányzat költségvetési szervének a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.
Az egyes tulajdonosi jogok Vagyonértékesítés
9. § (1) Vagyont értékesíteni 10 millió forint értékhatár felett csak versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.
(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Feltételekkel lehet értékesíteni – a 6. § (5) bekezdésben meghatározottak szerint – az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(5) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő-testület az 1 millió forint – 5 millió forint értékhatárok közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében – dönt 50 ezer forint értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(6)8 A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg az éves költségvetési törvény által megállapított értékhatár 20 %-át meghaladó értékű ingatlanok esetében.
(7)9 A Magyar Állam elővásárlási jogát kivételként megelőzi az önkormányzat tulajdonát képező bérlakások esetében a bérlő, a bérlőtárs és ezek egyenes ági rokonai, valamint örökbefogadott gyermeke elővásárlási joga.
(8)10 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elővásárlási joga megelőzi a magánszemélyek (bérlő, bérlőtárs) elővásárlási jogát.
Ingyenes vagyonátruházás
10. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 6. § (5) bekezdésben meghatározottak szerint – lehet.
(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
a) Az 1 millió forint feletti – ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó – vagyon, valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt.
b) Az 50 ezer forintot el nem érő ingyenes vagyonátruházásról a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával: ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is.
c) a polgármester a b) pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
11. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 6. § (5) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.
(3) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.
Vagyonkezelési jog átengedése
12. § (1) Vagyon vagyonkezelési jogát átengedni 10 millió forint értékhatár felett csak versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyonkezelési jogot átengedni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát átengedni – a 6. § (5) bekezdésben meghatározottak szerinti – feltételekkel lehet.
(4) Az egyéb vagyon vagyonkezelési jogának átengedése az alábbiak szerint történhet:
a) A képviselő-testület az 1 millió forint – 5 millió forint értékhatárok közé eső vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 1 millió forint – 5 millió forint értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében – dönt 50 ezer forint értékhatárt el nem érő vagyon vagyonkezelési jogának átengedéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
Vagyon egyéb hasznosítása
13. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 10 millió forint érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.
(2) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
(3) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet: koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát – a 6. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételekkel.
(6) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel, használati díj ellenében.
(7) A képviselő-testület az 1 millió forint – 5 millió forint értékhatárok közé eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(8) 1 millió forint – 5 millió forint értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(9) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
(10) A polgármester dönt 50 ezer forint értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg.
(11) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(12) Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
14. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény esetében:
a) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
b) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
Egyéb rendelkezések
15. § (1) Minden év december 31-ei fordulónappal mérleget kell készíteni, de a mérlegkészítés időpontja a gazdálkodási évet követő április 20-a. A zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza minden évben a vagyonkimutatást.
(2) Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképes és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
Záró rendelkezések
16. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 7/2003. (V. 1.), a 11/2003. (VI. 5.) és a 11/2005. (VII. 13.) rendelete.
Módosította: a 9/2012. (X. 13.) rendelettel. Hatályos: 2012. 10. 13.
Kiegészítette a 11/2012. (XII. 1.) rendelettel. Hatályos: 2012. 12. 01.
Hatályon kívül helyezve: 9/2012. (X. 13.) rendelettel.
Hatályon kívül helyezve: 9/2012. (X. 13.) rendelettel
Hatályon kívül helyezve: 9/2012. (X. 13.) rendelettel
Hatályon kívül helyezve: 9/2012. (X. 13.) rendelettel
Hatályon kívül helyezve: 9/2012. (X. 13.) rendelettel
Beiktatta: 9/2012. (X. 13.) rendelettel: Hatályos: 2012. 10. 13.
Beiktatta: 9/2012. (X. 13.) rendelettel: Hatályos: 2012. 10. 13.
Beiktatta: 9/2012. (X. 13.) rendelettel: Hatályos: 2012. 10. 13.