Egységes szerkezetben

Módosítva: 10/2007. (XII. 3.) a 10/2009.(IX. 20.) a 6/2010. (X. 15.) a 8/2011. (X. 15.) a 8/2013. (IX. 12.) a 4/2014. (III. 26.)és a 8/2014. (XI. 29.) 4/2016. (III. 10.) 11/2017. (VII. 28.) rendeletekkel

Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2007. (IV. 24.) rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

^[1]Tiszaszalka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el”

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1. ^[2]Az Önkormányzat megnevezése: Tiszaszalka község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

2. Az Önkormányzat székhelye: Tiszaszalka

      pontos címe: 4831 Tiszaszalka, Bajcsy-Zs. u. 2.

3. ^[3]Az Önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Tiszaszalka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testülete).

4. A települési Önkormányzat alapításának kelte 1990. október 12.

      Alapító határozat száma: 2/1990. (X. 12.)

5. Működési területe: Tiszaszalka község közigazgatási területe.

6. Az Önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója, melynek használatát a Képviselő-testület külön önkormányzati rendelete szabályozza.

A község címere:Alakja pajzs, formája lekerekített. A címerpajzs egy vágással (vízszintes osztással) az alsó címermezőt egy hasítással (függőleges osztással) címermezőkre osztja. A felső címermezőt az alsó címermezőtől a Tisza folyót jelképező ezüstszínű hullámos vonal választja el. A felső címermezőben kék színű háttérben összecsukott aranyszínű és vörös szegélyű Biblián fekvő helyzetű Isten báránya látható, feje körül az aranyszínű dicsfénnyel (glóriával) jobb lábával pedig vörös keresztes fehér zászlót tart. A csukott Bibliában vörös és zöld könyvjelzők vannak. A címermező jobb felső sarkában aranyló Nap, bal felső sarkában ezüst Hold van ábrázolva. A bal oldali címermezőben zöld háttéren aranyszínű búzakalászok vannak csokorba kötve. A jobb oldali címermezőben vörös színű háttérben két ezüst hal látható. A címerpajzs alatt kék színű szalag található, melynek közepén aranyszínű betűkkel és számokkal Tiszaszalka neve, 1289. – az első írásos említés – a másik oldalán a 2002. – a felavatás évszáma. –  A szalag a címer díszítő elemeként szolgál.

A község zászlaja: Téglalap alakú, fehér színű, felső harmadában a község címere látható.

7. A település főbb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. §

1. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más Önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra átruházhat.

2. ^[4]Az átruházott hatáskörök hatályos jegyzékét a Szervezeti és Működési Szabályzathoz (a továbbiakban: SZMSZ.) csatolt függelékben kell felsorolni.  

3. §

1. ^[5]Az Önkormányzat költségvetési szerve Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal.

A költségvetési szervnek kell megoldani a tervezéssel, az előirányzat felhasználással, hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, munkaerői gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, beszámolással, FEUVE kötelezettséggel és az adott szolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és saját szervezésre kiterjedő feladatokat. 

Önállóan működő – közszolgáltató – szervek (közintézmények)

1. Idősek Otthona (Szociális konyhával)

tekintetében a pénzügyi – gazdasági feladatok ellátását az Önkormányzat látja el.

2. ^[6]Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

3. ^[7]A Képviselő-testület önként vállalt feladatai:

102023               Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása (Idősek Otthona)

          102024              Demens betegek ellátása

4. Az Önkormányzat a 3. §. (1) bekezdésében említett intézményeket tartja fenn.

5. ^[8]A feladatmutatók megnevezése, száma:

            A feladatmutató megnevezése    Mennyiségei egysége   Mennyisége

                   Idősek Otthona                           férőhely                     18

6. Az Önkormányzat szervezeti egységekből való tagozódás nélkül végzi feladatait. A költségvetési szerv vezetője a jegyző, aki dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. Előkészíti az Önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztéseket, az évenkénti költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezeteket. Végzi kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési szabályzatban foglalt feladatokat. Szakmai és gazdasági munkafolyamatok (kiadási-bevételi pénztárbizonylatok, napi pénztárjelentés és bankforgalom, házipénztár) ellenőrzését.

A gazdasági feladatokat 3 fő ügyintéző látja el.

A helyi Önkormányzat költségvetési szervénél a 3. §-ban meghatározott feladatokat a gazdasági ügyintézők végzik. Előkészítik a költségvetési koncepciót, a költségvetési előterjesztést, az I-III. negyedéves tájékoztatót, a zárszámadással kapcsolatos beszámolót.

7. A Hivatal költségvetésének végrehajtását szolgáló számlájának számlaszáma:

11744065-15405250

8. A kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – a Képviselő-testület összehívására és vezetésére kijelölt – Képviselő-testületi tag jogosult.

9. ^[9]Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.) 13. § (1) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban számára kötelező jelleggel meghatározott feladatok ellátásáról köteles gondoskodni.

4. § ^[10]

5. § ^[11]

6. §

1. A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

2. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának ^[12]  döntését  megsemmisítheti  és  megváltoztathatja, illetőleg  a  gyakorló szervet beszámoltathatja. 

3. ^[13]

4. Az átruházott hatáskör gyakorlója az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok  eredményeiről a soron következő ülésen beszámol.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. §

A Képviselő-testület összehívása

1. ^[14] A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, ebbe a polgármester is beletartozik, a névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.

2. ^[15] A Képviselő-testület ülését össze kell hívni 15 napon belüli időpontra a települései képviselők ¼-ének, a bizottságnak, vagy a Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. A polgármester hívja össze a Képviselő-testületi ülést indokának, időpontjának és napirendjének meghatározásával.

1. A Képviselő-testület üléseit a polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén az Ad hoc bizottság elnöke, ennek hiányában a legidősebb önkormányzati képviselő postai úton hívja össze.
2. A Képviselő-testületi ülés rendkívüli esetben az ülés gyors megkezdését lehetővé tevő bármely módon összehívható.
3. A polgármester az alakuló ülést követő ülésen előterjesztést nyújt be:

ca) az SZMSZ felülvizsgálatáról,

cb) az alpolgármesteri tisztségre javasolt személy vagy személyek   megválasztásáról,

cc) bizottságok elnevezésének és feladatkörének felülvizsgálatáról.

3. ^[16]

4. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• a képviselőket     
• a jegyzőt,
• akit a polgármester megjelölt,
• könyvvizsgálót a  véleményezési körbe tartozó témához.

5. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

6. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a bizottságok nem képviselő tagjait,

a jegyzőt,

akit a polgármester meghívott.

7. Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi  joggal  jelenlévőknek  olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

8. ^[17]

9. ^[18]Az alakuló ülést annak kezdeményezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni. Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

8. §

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

1. A Képviselő-testület ülése nyilvános.^[19]

2. ^[20]

3. ^[21]

4. ^[22]

5. A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a képviselők közül, valamint jegyzőkönyvvezető személyére a Hivatal köztisztviselői közül,
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. előterjeszti az ülés napirendjét,

6. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

7. ^[23] A Képviselő-testület zárt ülés tartását az Mhötv. 46. § (1) – (3) bekezdése szerint végzi.

9. §

Az előterjesztés

1. Előterjesztésnek minősül a napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

2. A testületi  ülésre  az  előterjesztés  írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. 

1. Az  első  részben  meg kell  határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni  kell  az     előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok  eredményeit)  a  tárgykört  rendező  jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők  véleményét,  s  mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket,  adatokat,  amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.

2. A  második  részt  az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat tartalmazza  a  végrehajtásért  felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

10. §

Sürgősségi indítvány

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A  képviselő-testület  - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel,   soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

2. E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

1. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb  az  ülést  megelőző 10 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi  indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a körjegyző.

2. Ha  a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani.  A  polgármester ismerteti  az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

3. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

11. §

A tanácskozás rendje, az ülés vezetése, szavazás

1. ^[24]A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg ezen tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

2. ^[25]A polgármester

1. az ülés megnyitása előtt – a jelenléti ív alapján – megállapítja a határozatképességet. A Képviselő-testület a megválasztott Képviselő-testületi tagok több mint a felének (legalább 3 főnek) jelenléte esetén határozatképes. A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

2. Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait, teljesíti kötelezettségeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy szervei ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében tartósan vagy ideiglenesen akadályoztatva van.

3. A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható.

4. Határozatképtelenség esetén, vagy bármely ok miatt a félbeszakított közgyűlést 15 napon belül újból össze kell hívni.

5. A  polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
   1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, 
   2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket   tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

6. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

7. A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

8. Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

9. Az  előterjesztő  a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát  a  vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor  vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

10. A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület  vita nélkül határoz.  A  vita  lezárása  után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

11. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

12. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a  testület  - az elhangzás sorrendjében -,  majd az eredeti határozati javaslatról.

13. ^[26]

14. ^[27]

15. ^[28] Az Ötv.-ben meghatározottakon túl minősített többség szükséges még:
    1. a gazdasági program megállapításához,
    2. a településrendezési terv jóváhagyásához,
    3. helyi népszavazás kiírásához.

16. ^[29]

17. ^[30] Név szerinti szavazást kell elrendelni

1. ha azt a törvény írja elő,
2. a képviselők ¼-ének indítványára.”

18. ^[31] Ügyrendi kérdésekben, valamint a bizottság létszámára, összetételére név szerinti szavazást tartani nem lehet.

19. Név  szerinti  szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” -nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

20. A  név  szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnöke a szavazást köteles megismételni.

22. ^[32] A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – a határozathozó megnevezését követően folyamatos arab sorszámmal, majd zárójelben a határozathozatal hónapját római számmal, napját pedig arab számmal kell ellátni a következő minta szerint:

Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2013. (I. 1.) önkormányzata határozata

a bérlakások díjáról

12. §

A Képviselő-testület döntései

A Képviselő-testület döntései:

a) rendelet

b) határozat

c) alakszerű határozat nélküli tudomásulvétel

13. §

A titkos szavazás

1. ^[33]

2. Titkos  szavazás eljárása:  borítékba  helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket.

3. ^[34] Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén, vagy ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást egy alkalommal lehet megismételni.”

14. §

Kérdés, interpelláció

1. Kérdés:  az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési  jellegű felvetés vagy tudakozódás. 

2. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

3. A  képviselő  a  képviselő-testület ülésén lehetőleg a napirendek lezárása után:
   1. a   polgármestertől,
   2. az alpolgármestertől,
   3. az önkormányzati bizottságok elnökeitől, 
   4. a jegyzőtől önkormányzati  ügyben  felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad.

4. Ha  az  interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

5. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni.  A képviselő-testület   részletesebb  kivizsgálást   is  elrendelhet,  ezzel megbízhatja  a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

6. A  képviselő-testület  ülésén  az interpellációra adott válasz elfogadásáról először  az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

15. §

A tanácskozás rendjének fenntartása

1. A  tanácskozás  rendjének  fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
   1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. 
   2. rendre utasítja azt a személyt,  aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót,  ismétlődő  rendzavarás  esetén  pedig az érintettet a terem elhagyása is kötelezheti.

3. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései  ellen  felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

16. §.

A jegyzőkönyv

1. ^[35]

2. ^[36] A Képviselő-testület nyílt üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyet a jegyző irodájában kell elhelyezni a lakosság tájékoztatása érdekében.  

1. a jegyzőkönyvbe való betekintést az SZMSZ 16. § (6) bekezdésben foglaltak szerint lehet kezdeményezni,
2. a jegyző kezeli az (irattári példányt) melyeket évenkénti bontásban be kell köttetni,
3. a jegyzőkönyvet pdf. formátumban elektronikus úton a Kormányhivatal részére kell megküldeni 15 napon belül.

3. A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

4. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, közmeghallgatás)
2. az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját,
3. az ülés helyét, időpontját, 
4. a megjelent képviselők nevét (távolmaradt képviselők névsorát)
5. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
6. az ülés megnyitásának időpontját
7. az elfogadott napirendet
8. napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
9. a határozathozatal módját,
10. a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét,
11. a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen kívül történt fontos eseményeket)
12. a rendelet, a határozat szó szerinti szövegét,
13. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,
14. az ülés bezárását.

5. A  képviselő-testület  ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. 

6. ^[37]A választópolgárok a hivatal valamely dolgozója jelenlétében – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe és azokról – az önkormányzat által külön meghatározott térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

7. ^[38]A zárt ülésről a (6) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerését – szükség esetén külön kérésre – a körjegyző a jegyzőkönyv kivonatolásával és annak a kérelmező részére történő ismertetéssel, vagy a kivonat rendelkezésre bocsátásával biztosítja.

IV. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

17. § ^[39]

18. §

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

1. A rendeletalkotás kezdeményezése.

     Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a települési képviselők
2. az önkormányzati bizottságok elnökeinek útján,
3. a polgármester,
4. a jegyző

(2) A rendelet-tervezet elkészítése

1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

2. ^[40]

 (3) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása.

1. a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

2. a  rendelet  hiteles,  végleges  szövegét  a  körjegyző  szerkeszti  meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

3.  ^[41] Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – a jogalkotó megnevezését követően folyamatos arab sorszámmal, majd zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, napját pedig arab számmal kell ellátni a következő minta szerint:

Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2009. (X. 27.) önkormányzati rendelete

a lakások bérbeadásáról

4. ^[42] Az önkormányzati rendeleteket évente külön-külön ki kell hirdetni a Közös Hivatal hirdetőtábláján legalább 5 napra történő kifüggesztéssel. A rendelet hiteles szövegét az érdeklődők munkaidőben a Hivatalban megtekinthetik. A rendelet a kifüggesztés napján tekintendő kihirdetettnek. A rendeleteket a kihirdetést követően papír alapon két eredeti példányban és egyúttal elektronikus formában a kihirdetést követő munkanapon meg kell küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

19. §

A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

20. § ^[43]

21. §

A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

22. § ^[44]

A képviselők főbb jogai

23. §.

A képviselő főbb kötelezettségei

1. Tevékeny  részvétel  a  képviselő-testület  munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.  

2. Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

3. Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

4. A tudomására jutott állami,  szolgálati,  üzleti  és  magán titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.

5. Kapcsolattartás  választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

6. ^[45] A Képviselő-testület tagja a Mhötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja 30 %-al csökken.”

24. § ^[46]

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

25. §

A bizottsági feladatok és szervezet

1. ^[47] A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján köteles meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságot választani. (Mhötv. 57. § (1), 58. § (2)bekezdése)

2. ^[48] A Képviselő-testület létrehozza a 3 főből álló Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságot.)

3. ^[49]

4. ^[50]A bizottság feladatát és hatáskörét az SZMSZ. 7. melléklete állapítja meg.

5. A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentések a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

 26. §

A bizottsági működés főbb szabályai

1. ^[51]

2. ^[52]

3. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülésen tanácskozási joggal részt vehet:
   1. bármely települési képviselő,
   2. polgármester, alpolgármester,
   3. jegyző,
   4. a Polgármesteri Hivatal üggyel és szakterülettel érintett dolgozói,
   5. a bizottság által meghívottak.

4. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely  - a bizottság feladatkörébe tartozó  - ügy megtárgyalására.  A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi  ülése  elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó  képviselőt.

5. ^[53]

6. A  bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság adhat tájékoztatást.

7. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

8. A  bizottság  üléséről  jegyzőkönyv  készül, melyről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv-vezető írja alá.

9. A  jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

10. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

11. A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével.

VII. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÖRJEGYZŐ

27. §.

A polgármester

1. ^[54] A polgármester megbízatását főállásban látja el.

2. ^[55]

3. ^[56]

4. ^[57]

5. A  polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
   1. segíti a képviselők munkáját,
   2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
   3. képviseli az önkormányzatot,
   4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
   5. biztosítja  a  demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
   6. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
   7. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
   8. a   körjegyzőségi   dolgozókkal   kapcsolatos   egyes   munkáltatói   jogok  tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
   9. ellátja  a  honvédelmi  törvény Hvt. 19. §.-ában  megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
   10. az  előző pontban  meghatározott  feladatának  végrehajtásához  szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.

6. A polgármesterek   - a bizottságok működésével összefüggő -   főbb feladatai:  
   1. Indítványozza a bizottság összehívását,
   2. Felfüggesztheti  a  bizottság  döntésének  a végrehajtását,  ha  az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A  felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
   3. Bizottsági   döntéshozatal   esetén   dönt  a  bizottsági  elnök  kizárásáról,  ha  az  ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

7. ^[58]A Csarodai Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat  munkájának   a   szervezésében,     a    döntések    előkészítésében   és végrehajtásában,
3. dönt  a    jogszabály    által    hatáskörébe    utalt   államigazgatási   ügyekben,  hatósági jogkörökben,
4. a jegyző  javaslatára  előterjesztést  nyújt  be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti   tagozódásának,   munkarendjének,   valamint   ügyfélfogadási   rendjének a meghatározására,
5. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
7. gyakorolja a közhasznú, közcélú és közmunkás foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogkört és elbírálja a felvételi kérelmüket,
8. egyetértési joga van a vezető köztisztviselő kinevezésével, felmentésével, bérezésével kapcsolatban,
9. a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének kinevezése, felmentése tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mhötv. 83. § b) pontja szerint.

8. ^[59]

9. A polgármester ügyfélfogadási rendje minden szerdán 8-12 óráig tart.   

28. §

Alpolgármester

1. ^[60]A Képviselő-testület – az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott célból és módon, valamint az Ötv. 34. § (4) bekezdésében meghatározott időre – saját tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el a feladatait.

3. Az alpolgármesterre  megfelelően  irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

4. Az  alpolgármester  feladatai – jellegüket,  tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz: 
   1. a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
   2. gazdasági, társadalmi  és  közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá  a lakossággal való kapcsolattartásban,
   3. a  bizottságok  és  a képviselők munkájának segítésében,
   4. a kinevezési  és  a  testület  hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

5. ^[61] Az alpolgármester a Közös Önkormányzatai Hivatal épületében minden második pénteki napon tart ügyfélfogadást 08.00 órától – 12.00 óráig.

29. §

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:

1. Ha  a  polgármesteri  és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve  tartósan  akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület  összehívására,  működésére,  az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

2. Tartós akadályoztatásnak minősül:

a)  30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b)  büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felmentés,

c)  30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

30. §.

A jegyző

1. A képviselő-testület  - pályázat alapján -  a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

2. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A közös hivatal ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikérésével -  a  jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület ülésére. A jegyző  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ebben a körben:

1. előkészíti  a  képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja  a  testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. ^[62] a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében.”

4. tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
5. törvényességi  észrevételeket  tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
6. gondoskodik  a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá.

3. a jegyző egyéb főbb feladatai:
   1. döntésre  előkészíti  a  polgármester  hatáskörébe  tartozó  államigazgatási ügyeket,
   2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat  és a hatósági hatásköröket,
   3. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
   4. ellátja az államigazgatási tevékenység korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
   5. véleményt  nyilvánít   (állást foglal)   a  polgármester,  alpolgármester  és     bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.
   6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
   7. gondoskodik  az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról. 

^[63](4)A jegyzőre átruházott feladat és hatáskörök:

Közútkezelői feladatok: A helyi közutak tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 7. § (3) bekezdése, a 14. § (1) bekezdés a) pontja, a 34. § (4) bekezdése, a 36. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közút kezelőjén a jegyzőt kell érteni.

^[64](5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat - legfeljebb hat hónap időtartamra - Siket Sándor vezető-tanácsos látja el."

VIII. FEJEZET 

^[65] Közös Önkormányzati Hivatal

31. §.

1. ^[66]A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Vámosatya, Gelénes, Tiszavid, Csaroda, Tákos, Hetefejércse községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt hoz létre. 

A hivatal elnevezése: Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 4844 Csaroda, Beregszászi u. 14/B.

2. A költségvetés határozza meg a ^[67] Közös Önkormányzati Hivatal  működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket.

3. ^[68] A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.

4. ^[69]A Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

1. a jegyző kinevezéséről és a fegyelmi büntetésének kiszabásáról,
2. a Közös Önkormányzati HIvatal költségvetéséről.

5. ^[70] A Közös Önkormányzati Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével, képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.

6. A jegyző:

1. előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, tájékoztatja  a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézéséről.
2. képviselő-testületi  üléseken  a jegyző vagy megbízottja köteles részt venni,
3. felügyeli  a  képviselő-testület  ülésének  törvényességét  az előterjesztésre hozott határozatra és rendeletekre vonatkozóan köteles a törvénysértést jelezni.
4. évente beszámol a képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.

7. A  települési  képviselő  a  hivataltól  a  jegyző  útján  igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

8. A hivatali  szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezésének alapul vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is.

9. ^[71] A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak – ide nem értve a jegyzőt – napi munkaideje Tiszaszalkán hétfő – csütörtök 07.30 órától – 16.00 óráig, pénteken 07.30 órától – 13.30 óráig tart. A jegyző heti 40 órában rugalmas munkaidő beosztásban látja el feladatát, mely során – fő szabály szerint – munkaideje Tiszaszalkán kedden 08.00 órától – 12.30 óráig, szerdán 12.30 órától – 16.00 óráig tart.

10. ^[72] Tiszaszalkán a Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási ideje minden nap 08.00 órától – 12.00 óráig míg a jegyző ügyfélfogadási ideje kedden 08.00 órától – 12.30 óráig tart.

32. § ^[73]

A Közös Önkormányzati Hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket a Közös Önkormányzatai Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

IX. FEJEZET

A TÁRSULÁSOK

33. §

1. Az  önkormányzat  a  feladatainak  hatékonyabb,  célszerűbb,  gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

2. ^[74]

3. ^[75]

4. ^[76]

5. ^[77]

X. FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

34. §.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

1. ^[78]

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha az 200 fő választópolgár kezdeményezte.

3. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a települési önkormányzat jegyzője által – az átadását követő három napon belül – hitelesített (aláírt és bélyegzővel ellátott) ív másolatában lehet. Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden aláírást gyűjtő ívnek azonos módon tartalmaznia kell:
   1. A népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket)
   2. Az aláírási ívnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
      • olvasható családi név
      • lakcím
      • személyi azonosító
      • saját kezű aláírás

            Az aláírásokat sorszámmal, az ívet oldalszámmal kell ellátni.

            Az aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni.

            Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelni.

35. §.

1. A  polgármesternek  leadott aláírásgyűjtő íveket a polgármester a helyi választási bizottság elnökének adja át ellenőrzés végett.

2. A  helyi  választási  bizottság ellenőrzése magába fogalja a jelen SZMSZ -ben előírt  számszerűség  ellenőrzését,  valamint  a helyi népszavazást, népi kezdeményezést kezdeményező választópolgároknak az azonosítását kizárólag a választójogosultság és a lakhely megállapítása céljából. A helyi választási bizottság eseti jelleggel az aláírások valódiságát is  ellenőrizheti. Az ellenőrzéshez a körjegyzőség hivatala segítséget nyújt.

3. A helyi választási bizottság az  aláírásgyűjtő íveknek a polgármestertől történt átvételét követő 5  napon belül elvégzi az ellenőrzést, ívenként feltünteti a valós, elfogadott kezdeményezők számát, az íveket a választási bizottság elnöke aláírja és átadja a polgármesternek.

36. §.

A helyi  népszavazást  a  helyi választási bizottság bonyolítja le, mely  - mivel Tiszaszalka egy szavazókörrel rendelkező település - ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.

37. §.

1. A  helyi  népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

2. A helyi népszavazást a képviselő-testület lehetőleg egy munkanapra tűzi ki.

3. A helyi népszavazás kitűzésével egyidejűleg a képviselő-testület megállapítja a  népszavazás  lebonyolításával  kapcsolatos határidőket és intézkedik a népszavazás elrendeléséről szóló határozat közzétételéről.

4. A  képviselő-testület  a  helyi népszavazás rendeléséről szóló határozatában a kezdeményezők  szándékának  megfelelően  meghatározza  a helyi népszavazásra bocsátandó kérdés  szövegét és kitűzi a népszavazás időpontját. Az aláírásgyűjtő íveken megjelölt kérdés és az  elrendelő határozatban szereplő kérdés között eltérés nem lehet.

5. A helyi népszavazás lebonyolításának költségei az önkormányzatot terhelik.

6. A  helyi  népszavazás  lebonyolításánál  a helyi  önkormányzati képviselők és polgármesterek  választásáról  szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, a szavazókörökről, a választási  szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

7. A helyi  népszavazás  eredményéről a helyi választási bizottság  tájékoztatja a képviselő-testületet.

8.  (Jogorvoslati rendelkezések) A helyi népszavazással kapcsolatos jogorvoslati lehetőséget a 2000. évi XXII. tv. 4. §-a tartalmazza.

9. A  népi  kezdeményezés  útján  a  képviselő-testület  elé  terjeszthető  minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

10. Legalább  60 választópolgár nyújthat be népi kezdeményezést a polgármesterhez.

11. A  képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül dönt.

38. §.

Lakossági fórumok

Falugyűlés

1. A  képviselő-testület  évente  egy  alkalommal falugyűlést hív össze, melyen a polgármester  tájékoztatást  ad a képviselő-testület éves munkájáról, az önkormányzat éves költségvetése, valamint a vagyongazdálkodás helyzetéről.

2. A falugyűlést - annak megtartását megelőzően  legalább 5 nappal - hangosbemondó útján ki kell hirdetni, a kihirdetésről a polgármester gondoskodik.

3. A falugyűlés a képviselő-testület döntése alapján közmeghallgatással egy napra is meghirdethető,  azonban  ilyen  esetben a közmeghallgatást és a falugyűlést technikailag is jól el kell választani egymástól.    

4. A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal dolgozóit.

5. A falugyűlésről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a jelenlévő állampolgárok  számát,  a polgármester tájékoztatójának lényegét, a felszólalók nevét, hozzászólásaik  lényegét, a polgármester hozzászólásokra adott válaszát.       

39. §.

Közmeghallgatás

1. ^[79] Fontosabb szabályai:

1. A közmeghallgatás  alkalmával az állampolgárok  és a településen működő társadalmi szervezetek,  egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez,  az egyes  települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez,  vagy  jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

2. A  közmeghallgatás  helyéről,  idejéről, az  esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra  kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említett a községháza hirdetőtábláján,  a  helyi  újság útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

XI. FEJEZET

40. §.

Az önkormányzat vagyona

1. A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat tulajdonára  és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat  külön  önkormányzati  rendelet  határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

1. a törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképtelen tárgyait, valamint azokat  a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
2. forgalomképes egyéb vagyontárgyak.

3. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

4. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

41. §.

Az önkormányzat költségvetése

1. A  képviselő-testület költségvetését  az önkormányzat  külön rendeletben  határozza meg.  A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény,  a  finanszírozás  rendjét  és az állami hozzájárulás mértékét évenként a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg. ^[80]

2. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

42. §. 

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

1. ^[81]

2. ^[82]

3. ^[83]

4. ^[84]

5. ^[85]

6. A képviselő-testület felhatalmazza  a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad  pénzeszközök  lekötéséről,  vagy  befektetéséről   a   jogszabályok  és  az SZMSZ  figyelembevételével  saját  hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni köteles.

7. Az önkormányzat  gazdálkodási  feladatait  a  Hivatal látja el. E körben különösen:

1. a  PM  által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési  beszámolót,  valamint  a  havi  pénzforgalmi  információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételét
3. „leigényli” a MÁK-tól a címzett- és céltámogatásokat,
4. gondoskodik  az  önkormányzat  által  létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az  intézmények könyvvitelének számlarendjét,
6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának  elkülönített nyilvántartását,
7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonellátását, s  azt csatolja az évi végi költségvetési beszámolóhoz,
8. előkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz, az intézmények vezetői egy személyben felelősek az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért.
9. az önkormányzat költségvetési  számláját  kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik  az  önkormányzat  tartozásainak és az önkormányzat intézményei  működési  kiadásainak  a  kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. 

8. A Hivatal  és  az Önkormányzat által működtetett intézmények vezetői  a  kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.

43. §.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület belső ellenőr útján látja el.

3. Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi, lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges és táblázatba foglalt ábrákkal szemléltetett leírását, amely tartalmazza a felelősségi információs szinteket és a belső ellenőrzéseket. A költségvetési ellenőrzést (ellenőrzési nyomvonalt) az SZMSZ 9. sz. melléklete tartalmazza.

XII. FEJEZET

VEGYES  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §.

1. A  Szervezeti  és Működési Szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2007. április 24-én lép hatályba.

2. Az  SZMSZ  mellékleteinek  folyamatos és naprakész vezetéséről a körjegyző gondoskodik.

3. Az  SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti az SZMSZ megalkotásával összefüggő, valamint  korábban megalkotott rendelet, így a 15/2005. (XI. 1.) 15/2006. (X. 17.) 17/2006. (XI. 26.) rendelet.

Lapos István                                                                                      Pampuchné Kázmér Irén

polgármester                                                                                                  körjegyző

Záradék

A módosított rendelet 2011. október 15. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2011. október 15.

                                                                                                                         Lipták József

       körjegyző

Záradék:

A 8/2013. (IX. 12.) rendelettel módosított 4/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 2013. szeptember 11. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2013. szeptember 11.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                               Jegyző

Záradék:

A 4/2014. (II. 26.) rendelettel módosított 4/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 2014. március 26. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2014. március 26.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                                Jegyző

Záradék:

A 8/2014. (XI. 28.) rendelettel módosított 4/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 2014. november 27. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2014. november 27.                                                                                                                                                                                                                                Dr. Szűcs László

                                                                                                                 Jegyző

Záradék:

A 4/2016. (III. 10.) rendelettel módosított 4/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 2016. március 9. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2016. március 9.                                                                Dr. Szűcs László

                                                                                                                  jegyző

Záradék:

A 11/2017. (VII. 28.) rendelettel módosított 4/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 2017. július 27. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2017. július 27.

                                                                                                             Dr. Szűcs László

                                                                                                                    jegyző