EGYSÉGES SZERKEZETBEN

módosítva a 13/2009. (XI. 20.) az 1/2010. (I. 6.) a 4/2010. (II. 5.) az 5/2011. (IV. 1.) a 6/2011. (VI. 1.) a 9/2011.(X. 15. a 1/2012. (II. 11.) a 10/2012. (X. 13.) az 1/2013. (I. 23.) és a 9/2013. (XII. 19.) rendelettel

Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2008. (VIII. 19.) rendelete

Az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

[1]Tiszaszalka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában és 132. § (4) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

1. [2]A rendelet hatálya - a (2)-(3) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Tiszaszalka község közigazgatási területén élő:

a) lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) a hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

2. A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

3. A rendelet hatálya kiterjed

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

4. Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

5. Az ellátást biztosító a (4) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

6. [3]

7. [4]

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a)jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített   közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek

1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;

b)vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb)együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

c)család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

d)közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

e)egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

f)háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

g)szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

h)szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet;

i)rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, [5]rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

j)keresőtevékenység, ha az Szt. másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;

k)aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;

l)egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

m)fenntartó:

ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,

mc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,

md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - az ma)-mb) alpontokban foglaltak kivételével,

me) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],

ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet.

n)fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

na) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;

nb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;

nc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;

nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;

ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az nc)-nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;

nf) az na)-nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

       II. fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Eljárási rendelkezések

4. §

1. Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.

2. Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó különös eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

3. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt

a)az e törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,

b)az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.

Az eljárás megindítása

5. §

1. [6]Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet Beregdaróci Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaszalkai Kirendeltségénél (továbbiakban: Hivatal) írásban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a mellékletként meghatározott bizonyító igazolásokat.”

(2)Ha szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint be kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor a jogosultság megállapításakor

a)a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b)a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3)Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(4)A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a)a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b)a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(5)A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

6. A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

7. Ha a hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása

6. §

1. A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos I. fokú hatáskörét egyes esetekben a polgármesterre ruházza.

2. A hatáskört gyakorló szerv vagy személy az egyes ellátásoknál megnevezésre kerül.

3. A szociális ellátások megállapításáról - e rendeletben meghatározott kivételekkel - a hatáskör jogosultja határozattal dönt.

4. [7]

5. [8]

6. [9]

7. A körjegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. § szerinti nyilvántartást vezet.

Az ellátások kifizetése, folyósítása

7. §

A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

8. §

1. A pénzbeli ellátásokat a kifizetést elrendelő határozatban megjelölt személy részére házipénztárból történő kifizetéssel, vagy a kérelmező által megadott bankszámlára történő utalással kell folyósítani.

2. A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a Hivatal:

1. az ellátást, szolgáltatást biztosító által - az igénybevétel alapján - kiállított számla;
2. utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.

3. A Hivatal:

1. az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;
2. gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

(4)Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

(5)Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, az érintett ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni.

Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként

a)emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b)csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.

(6)A (4) bekezdésben foglalt ellátásokra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve az (5) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre, illetve egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén.

(7)A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(8)Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni

a)az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b)a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,

c)a keresőtevékenység megszűnését,

d)ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.

A rendszeres ellátások ellenőrzésének szabályai

9. §

1. A rendszeres ellátásokra való jogosultságot - ha az Szt. másként nem rendelkezik - legalább évente egy ízben felül kell vizsgálni.

2. A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése az igazgatási ügyintéző feladata.

3. A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, melynek megtérítéséről a Szt. 17. § rendelkezik.

III. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

10[10]. §

11[11]. §

12.[12] §

13.[13] §

Rendszeres szociális segély

Az ellátás feltételei

14. §[14]

1. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül az Szt. 37. (1) bekezdés a-c) pontjain túl e rendelet alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az is – feltéve, hogy az Szt. egyéb feltételeinek megfelel – aki munkaképességét csak 50%-ot elérő mértékben veszette el, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.

2. Az (1) bekezdés szerinti jogcímen a jogosultat akkor illeti meg a rendszeres szociális segély, ha a kérelme benyújtásával egyidejűleg a kérelméhez mellékeli az (1) bekezdés szerinti egészségi állapotának minősítését hitelt érdemlően bizonyító, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy jogelődje által kiállított érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, vagy szakvéleményét.

3. Az e § alapján járó rendszeres szociális segély igénylésére, megállapítására és folyósítására egyebekben az Szt. erre vonatkozó rendelkezései, valamint a végrehajtására kiadott hatályos központi jogszabályokban foglaltak az irányadóak.  

15. §

1. [15]Jogosult a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal együttműködni köteles.

2. Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a nem foglalkoztatott személy

a)az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és

b)a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

c)teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

3. A (2) bekezdés c) pontja szerinti együttműködési kötelezettségben résztvevő szervek:

a)[16] Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Vásárosnaményi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ)

4. [17]Jogosult esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele az e bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő programban való részvétel. A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális  helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:

a)az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b)a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,

c)a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,

d)a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

e)a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre különösen, az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(5)Aki az együttműködési kötelezettségét megszegte, annak a rendszeres szociális segélyt 6 hónapon keresztül, a számára korábban megállapított összeg 75%-a erejéig kell folyósítani, a kötelezettség megszegésnek a Hivatal tudomására jutását követő hó 1. napjától.

(6)Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársa vagy élettársa a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatottakra irányadó jogosultsági feltételeinek - ide nem értve az Szt. 37/A. § (3) bekezdésének c)-d) pontja szerinti megelőző együttműködés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket - megfelel, az együttműködésre kijelölt szervvel maga is együttműködhet.

Különös eljárási szabályok

[18]16. §

17. §

Az érintettet a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, mértékéről, a kötelezettség megszegésének következményeiről, melyről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban is rendelkezni kell.

[19]18. §

[20]19. §

[21]20. §

[22]21. §

[23]22. §

[24]23. §

[25]24. §

Ápolási díj

Az ellátás feltételei

25. §[26]

26. §[27]

27. §[28]

Különös eljárási szabályok

28. §[29]

29. §[30]

Az ápolási díj összege

30. §[31]

[32]Önkormányzati segély

Az ellátás feltételei

[33]31. §

(1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt állapíthat meg az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén:

a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére,

b) annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

c) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

d) iskoláztatás biztosítása,

e) gyermek hátrányos helyzete,

f) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély annak a személynek állapítható meg, akinek, illetve akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. 

(3) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének (ami jelenleg 100.000.-Ft) 10 %-ánál (10.000.-Ft) de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(5) A segély célzott felhasználásához igényelhető a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat segítsége is.

[34]31/A. §

(1) A Képviselő-testület természetben nyújtott önkormányzati segélyben részesítheti azt a nagykorú személyt, aki a Szoc. r.  31. §-ában foglaltaknak megfelel.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy

a) milyen konkrét élethelyzet következtében vált szükségessé a kérelem benyújtása,

b) a kérelmező mire kívánja fordítani a segély összegét.

(3) A természetben nyújtott önkormányzati segély Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv és tanszervásárlás támogatás formájában, valamint a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez adható.

(4) A természetben nyújtott önkormányzati segélyre az (1) – (3) bekezdésben nem szabályozottak tekintetében a 31. § (2) – (5)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A 31. § szerinti önkormányzati segélyt a jogosult köteles a segélyt megállapító határozatban megjelölt célra felhasználni.

(6) Az önkormányzati segély a jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül, hivatalból is megállapítható.

(7) Az önkormányzati segély e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon is előterjeszthető.

32. §

1. [35]
2. [36]A havi rendszerességgel adott átmeneti segélyt a rászoruló részére a képviselő-testület legfeljebb hat hónapi időtartamra állapít meg.

Az átmeneti segélyre vonatkozó különös eljárási szabályok

33. §

1. Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kórházi ellátást, műtétet igazoló dokumentumot.  

2. Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

3. Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul vagy
2. amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb.

4. A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

Temetési segély

Az ellátás feltételei

34. §[37]

Különös eljárási szabályok

35. §[38]

A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetkezés költségeit igazoló számlát.

IV. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

36. §

1. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a)a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b)a lakásfenntartási támogatás,

c)[39]az önkormányzati segély,

d)[40]

e)közgyógyellátás,

f)köztemetés     

2. [41]Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról a jegyző dönt, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.

3. A képviselő-testület a pénzben nyújtható ellátások közül az átmeneti segélyt természetben is megállapíthatja.

4. A polgármester által megállapítható természetbeni ellátások:

a) temetési segély

b) köztemetés,

c)[42]

5. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

Közgyógyellátás

37. §[43]

38. §[44]

39. §

1. [45]A szociális rászorult személy részére egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a polgármester átruházott hatáskörben méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását rendeli el.”

2. Méltányosságból közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, akinél a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a, egyedülélő esetén 200%-a és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

Különös eljárási szabályok

40. §[46]

Köztemetés

41. §.

1. A köztemetést a polgármester rendeli el, ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye vagy tartózkodási helye Tiszaszalka község területén volt és az elhunytnak nincs vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

2. Az önkormányzat a közköltségen történő eltemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti az illetékes közjegyzőnél, illetve az eltemettetésre köteles személyt a költségek megtérítésére kötelezi.

 V. fejezet

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Az ellátások rendszere

42. §

1. A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott szociális szolgáltatásokat és személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat biztosítja.
2. Szociális szolgáltatások:

Alapszolgáltatások:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,

Szakosított ellátás:

            Idősek Otthona Integrált Intézmény

Étkeztetés

43. §

1. A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az e rendeletben meghatározott jogosulti kör részére.

2. [47][48]Az étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak tekintendő az a személy, aki étkezését önmaga illetve eltartottjai részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani, különösen:

1. kora miatt: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvény értelmében a saját jogon járó öregségi nyugdíjra jogosító, rá irányadó életkort betöltötte, vagy rokkantágára tekintettel nyugdíjasnak minősül;

2. egészségi állapota miatt: súlyos mozgáskorlátozott személy, magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek;

3. fogyatékossága miatt: pszichiátriai betegség valamelyikében szenved, fogyatékossági támogatásban részesül, az egészségügyről szóló törvény szerint olyan pszichiátriai betegnek minősül, akinek a gyógykezelése családi, illetőleg lakókörnyezetében történik és személyes szabadságában semmilyen korlátozó intézkedés alatt nem áll;

4. szenvedélybetegsége miatt: szakorvos (orvos szakértő) által megállapított kóros (krónikus) alkoholizmusa, kábítószer-függősége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, de az alkoholizmusát, kábítószer-függőségét gyógyító igazolt kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részt vett, illetőleg részt vesz;

Az előzőektől függetlenül azt is szociálisan rászorultnak kell tekinteni, aki számára az Szt. alapján időskorúak járadéka, aktív korúak ellátására való jogosultság, illetve akire tekintettel ápolási díj került megállapításra.”

3. Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással,

b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással,

c) a jogosult általi elvitellel.

4. A szociális étkezésre való jogosultságról – e rendelet szabályai alapján - a tiszaszalkai székhelyű ”Idősek Otthona” Integrált Intézmény (továbbiakban: intézmény) vezetője dönt. 

Házi segítségnyújtás

44. §[49]

1. Az Idősek Otthona Intézményvezetője – kérelem alapján – házi segítségnyújtást állapíthat meg a gondozási szükséglet vizsgálata alapján a szakértői bizottság szakvéleménye után. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az intézményvezető javaslata alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

2. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

3. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
   1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, (bevásárlás, étel házhoz szállítása, kisebb takarítások stb.)
   2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
   3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

4. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
   1. azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
   2. azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
   3. azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
   4. azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

5. Házi segítségnyújtást az „Idősek Otthona” gondozónők foglalkoztatásával biztosítja.

6. A házi segítségnyújtást az önkormányzat térítésmentesen biztosítja.

Időskorúak ápoló-gondozó otthona

45.  §.

1. A Szt. 67-68 §-ában megfogalmazott rászorultak teljes körű ellátása céljából az önkormányzat Időskorúak Otthonát működtet.

2. A felvételi kérelmet az Időskorúak Ápoló-gondozó Otthona vezetője bírálja el. Az elbírálásnál vizsgálni kell az igénylő és a közeli hozzátartozók jövedelmét, lakásviszonyát, korát, egészségi állapotát, anyagi helyzetét, gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértő szervnél, melyet az intézményvezető kezdeményez.

3. Az intézményi ellátásért fizetendő térítési díj mértéke az ellátást igénybevevők részére a havi jövedelem (nyugdíj) 80 %-a.

4. Időskorúak Otthonában az ellátás megszűnik, ha

• kiszabott térítési díj nem kerül az önkormányzat részére megfizetésre egy hónapon belül,
• az intézményben lakó a házirendet súlyosan megsérti,

Különös eljárási szabályok

46.§.

1. [50]A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. melléklete alapján,  formanyomtatványon.

2. A kérelem elbírálása előtt a kérelmezőtől be kell szerezni a kérelmező és a családja jövedelmére vonatkozó dokumentumokat, nyilatkozatot.

3. [51]

4. A kérelmekről az intézményvezető a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és kedvező döntése esetén erről értesíti a kérelmezőt.

5. A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet – esetleges véleményével együtt - a Képviselő-testület elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.

6. Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

47.§.

1. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

1. más intézménybe történő elhelyezése indokolt,
2. a szolgáltatás nyújtása már nem indokolt,
3. az ellátást indokolatlanul, 4 hétnél hosszabb ideig nem veszi igénybe,
4. legalább 1 havi térítési díj hátralékkal rendelkezik,
5. kéri az ellátás megszüntetését,

2. Az étkeztetés és a házisegítségnyújtás mint alapellátás megszüntetéséről az intézményvezető,  dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Az intézményvezető döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

48.§.

1. a szociális alapszolgáltatás keretében nyújtott ellátásokért – kivéve akinek családja jövedelemmel nem rendelkezik - térítési díjat kell fizetni.

2. [52] a térítési díjakat a képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal állapítja meg. A térítési díjakat az Önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben állapítja meg.

3. Az alapellátásokra vonatkozó személyi térítési díjat [53]  az intézmény vezetője állapítja meg és erről a fizetésre kötelezettet 30 napon belül értesíti, amely ellen a fizetésre kötelezett 8 napon belül a képviselő-testülethez fordulhat.

4. [54]

5. a személyi térítési díjat utólag, a tárgyhót követő hónap 10-ig kell megfizetni az intézmény vezetőjének.

6. [55] A térítési díjjal kapcsolatos e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. erre vonatkozó rendelkezései, valamint a végrehajtására kiadott hatályos központi jogszabályokban foglaltak az irányadóak.  

VI. fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

49. §

Ez a rendelet 2008. szeptember 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban - ha az, az ügyfélre kedvezőbb - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Vegyes és záró rendelkezések

50. §

1. A rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2007.(IV.24.) rendelet, valamint a módosításáról szóló 11/2007. (XII.3.) rendelet.

(3) [56]Ahol a Szoc. r. átmeneti segélyt, vagy temetési segélyt nevesít, ott minden esetben önkormányzati segélyt kell érteni.

(4) [57]A Szoc. r. 1. melléklete helyébe azonos számú melléklet lép.

            Lapos István                                                                                    Dr. Deák Ferenc

            polgármester                                                                                        körjegyző

Záradék

A módosított rendelet 2012. február 11.-én kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2012. február 11.

                                                                                                                           Lipták József

       körjegyző

Záradék:

A módosított rendelet 2012. október 12.-én kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2012. október 12.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                            körjegyző

Záradék:

A módosított rendelet 2013. január 22.-én kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2013. január 22.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                           körjegyző

Záradék:

A módosított rendelet 2013. december 18.-án kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2013. december 18.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                               jegyző