Tiszaszalka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (VII. 23.) rendelete

Az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2019. 07. 30


Egységes szerkezetben

Módosítva: 12/2007. (XII. 3.) a 4/2012. (II. 28.) és a 10/2013. (XII. 19.) rendelettel


T i s z a s z a l k a

Önkormányzata képviselő-testületének

6/2007.(VII. 23.)

r e n d e l e t e

                                                                 

Az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól.


Tiszaszalka község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdés a.) és 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról a következőket rendeli el:


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja


1. §


E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátás igénybevételének rendjét.


A rendelet hatálya


2. §


A rendelet hatálya kiterjed:

  1. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.


  1. A munkavállalók közösségén belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/ÉGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában tartózkodási engedéllyel rendelkezik.


  1. E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Chartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is.


  1. E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (3) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

                                                              

Értelmező rendelkezések


3. §


E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. §)


  1. gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,


  1. fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,


  1. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,


  1. a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,


  1. a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,


  1. természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,


  1. jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak,


  1. rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem,



A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.


II. FEJEZET


 A gyermekek védelmének - e rendelet szerinti - rendszere


4. §



A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: 


  1. pénzbeli ellátáson:

[1]

                                                          


  1. a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon:

- a gyermekjóléti szolgálatot

- a gyermekek napközbeni ellátását

- a gyermekek átmeneti gondozását

kell érteni.


III. FEJEZET


PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS


Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás


5. §[2]



Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás


6. §


  1. A települési önkormányzat jegyzője kérelemre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.

                                                          

                       

  1. A támogatás a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a  (2007 évben 5.969.-Ft)


Természetben nyújtott pénzbeli ellátások


7. §


  1. A rendkívüli és kiegészítő gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható:


  1. a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára,


  1. az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatására, ha a gyermek napközbeni ellátásáért, vagy a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásért, illetve egyéb ellátásért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított,


  1. ha a szülő, illetve törvényes képviselő életviteléből arra lehet következtetni, hogy a támogatás összegének felhasználására a céltól eltérően kerülne sor.


  1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására felhasználható. Erről a határozatban rendelkezni kell.


IV. FEJEZET


A gyermekjóléti szolgálat


8. §


  1. A Képviselő-testület által meghatározott feladatokat a Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban Szolgálat) látja el.


  1. A Szolgálat általános feladatai:


  1. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,


  1. meghallgatja a gyermekek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,


  1. elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási - nevelési tervét,


  1. segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,


  1. felkérésre környezettanulmányt készít,


  1. kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

                                                                      


  1. a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,


  1. biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket.


A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:


  1. a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,


  1. a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,


  1. a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,


  1. a szabadidős programok szervezése,


  1. a hivatalos ügyek intézésének segítése.



A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:


  1. a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,


  1. a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,


  1. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.



A kialakult veszélyhelyzet megszüntetése érdekében:


  1. a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,


  1. a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,


  1. az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,


  1. javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.


A gyermekek napközbeni ellátása


9. §


  1. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. a napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (Gyvt. 41. § (1) bekezdés).


(2) A napközbeni ellátást különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani:


  1. akinek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,


  1. akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,


  1. akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud az ellátásáról gondoskodni.


  1. A gyermekek napközbeni ellátását  óvodában, iskolában kell biztosítani.



Gyermekek átmeneti gondozása


10.§


  1. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról a (továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (Gyvt. 45. §. (1) bekezdés)
  2. A gyermek átmeneti gondozását a szülő   vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel – teljes körű ellátással kell biztosítani, ha azt a szülő vagy más törvényes képviselő egészségügyi, életvezetési problémája, illetve indokolt távolléte miatt a gyermek nevelését nem tudja megoldani.
  3. A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell.
  4. A gyermek átmeneti gondozását az önkormányzat a Megyei Önkormányzattal kötött szerződés alapján biztosítja.


V. FEJEZET

Az intézményi térítési díjak

A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja


11. §[3]


A gyermekek napközbeni ellátásának térítési díjáról – annak mértékéről, csökkentésének és elengedésének eseteiről, módjairól – az Önkormányzat külön önkormányzati rendeletében rendelkezik, figyelemmel a „Tiszaszalka és környéke Közoktatási Társulás” Társulási Megállapodásában meghatározottakra.”



VI. FEJEZET


Hatásköri és eljárási szabályok


12. §


  1. A jelen rendeletben szabályozott nem rendszeres rendkívüli és kiegészítő  gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket  a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. Elektronikus ügyintézés nem teljesíthető.


  1. Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt.


  1. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében – a Gyvt-ben foglalt kivételekkel – a jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelem esetén egy év.


  1. A Gyvt-ben és ezen rendeletben meghatározott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénz egyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére. Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

13. §


  1. A személyes gondoskodás igénybevétele – ha e rendelet, vagy a Gyvt. másként nem rendelkezik – önkéntes és az ellátást igénylő kérelme alapján biztosítható.


  1. A jelen rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények  vezetőihez kell benyújtani.


  1. Ha a Gyvt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:


  1. a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam – illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével,


  1. a jogosultsági feltételek megszűnésével.

Záró rendelkezések


14. §



  1. E rendelet 2007. július 23-án lép hatályba.


  1. A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Gyvt. és Szociális igazgatásról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezései alkalmazandók.


  1. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „Az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló”17/2005. (XI. 1.) és a 24/2005. (XII. 29.) rendelet.



Tiszaszalka, 2007. július 23.





Lapos István sk.                                                                           Pampuchné Kázmér Irén sk.

polgármester                                                                                               körjegyző




Módosítva:

Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 28.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2012. február 28.


Tiszaszalka, 2012. február 28.


                                                                                                          Lipták József

                                                                                                             Körjegyző


Záradék:


A Módosított rendelet 2013. december 18. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2013. december 18.


                                                                                                          Dr. Szűcs László

                                                                                                                 jegyző
























[1] Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (XII. 19.) rendelet. Hatályos: 2014. 01. 01.

[2] Hatályon kívül helyezte a 10/2013. (XII. 19.) rendelet. Hatályos: 2014. 01. 01

[3] Módosította a 4/2012. (II. 28.) rendelettel. Hatályos: 2012. 02. 28.

Szerkesztés...