Szerkesztés...

Egységes Szerkezetben

Módosítva a (18/2009. (XII. 30.), 12/2011. (XII. 17.). 6/2012. (V. 25.)

2/2013. (I. 23.), 1/2014. (II. 6.) rendelettel

T i s z a s z a l k a

Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2002. (XII. 27.)

r e n d e l e t e

A helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról.

Tiszaszalka község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2002. évi XLIII. tv. (továbbiakban: Hgt.) 23. §.-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

1. §.

1. Tiszaszalka községi Önkormányzat a (továbbiakban: önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, és ártalommentes elhelyezésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

2. A helyi közszolgáltatás célja: meghatározni az emberi egészség védelme, a természeti és épített környezet megóvása érdekében Tiszaszalka község közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekből adódó feladatokat, jogokat és kötelezettségeket. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a tevékenység kiszámítható, biztonságos ellátása, és a kötelezettségek ellenőrizhetősége.

3. [1]A helyi hulladékkezelési közszolgáltatás Tiszaszalka község közigazgatási területén kiterjed valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára (továbbiakban: ingatlanhasználó) függetlenül attól, hogy természetes személy, jogi személy, gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet, melynek tevékenysége során települési hulladék képződik.

4. Az [2]ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

5. [3]Tiszaszalka község közigazgatási területén Tiszaszalka község Önkormányzata a szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról – jelen rendelet szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódva az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) – közszolgáltató útján gondoskodik.”

1. A közszolgáltatási szerződést az Önkormányzat 2014. január 1. napjától – 2024. december 31. napjáig terjedő 10 éves határozott időtartamra kötötte.
2. A települési szilárdhulladék tárolására, ártalmatlanítására a Közszolgáltató Nyíregyházi, Kisvárdai és Nagyecsedi Regionális Hulladékkezelő Központ szolgál.
3. A települési hulladékot hetente egy alkalommal – lehetőség szerint mindig ugyanazon a napon köteles az ingatlanhasználótól elszállítani.

6. [4]Tiszaszalka község közigazgatási területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás ellátására a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (Szolnok) keretében a Beregvíz Nonprofit Kft. (4800 Vásárosnamény, Nyíregyházi út 1.) jogosult.”(díjmegállapítás 2. melléklet szerint)







7. A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladék gazdálkodására.

2. §.

Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal.

3. §.

A rendelet alkalmazásában:

1. Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy [5]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2. A települési szilárd hulladék:  a háztartási és egyéb szilárd hulladék.

3. Háztartási szilárd hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakás, üdülés, pihenés céljára használt ingatlanon, így a lakásban ( a lakóházak közös használatú helyiségben és területein ), intézményekben folyamatosan keletkező, a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben átmenetileg tárolható, a jogszabályi előírásoknak megfelelő , zárt rendszerű célgéppel szállítható hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, ablaküveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, eszköz, rongy, söpredék, kisebb méretű bútordarab, salak – beleértve a központi fűtésből keletkező salakot is – hamu, korom, továbbá kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, műanyag hulladék, konzervdoboz). Továbbá a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, feltéve, ha a hulladék hetente keletkező mennyisége nem haladja meg a háztartásban szokásos mennyiséget, azaz 25 kg-ot zsákonként.

4. Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék, valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét), amely lehet:

a) lomtalanítás alá tartozó alkalmi egyéb szilárd hulladék: nagyobb méretű darabos hulladék (így pl. háztartási berendezés, eszköz, nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, stb.), amelyet a rendeletben kijelölt közszolgáltató közszolgáltatás keretében évi egyszeri – előre közzétett időpontban történő- lomtalanítás során elszállít,.

b) esetileg szállítható alkalmi egyéb szilárd hulladék: az a.) pont alá nem tartozó, eseti megrendelés alapján ártalmatlanítás céljából elszállítandó hulladék (pl. építési, bontási törmelék, autóroncs).

c) rendszeres egyéb szilárd hulladék: a gazdasági tevékenységgel (vállalkozással) összefüggésben- a tevékenység jellegének megfelelően – rendszeres vagy folyamatosan keletkező, a szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben átmenetileg tárolható, a szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben átmenetileg tárolható, a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendszerű célgéppel szállítható egyéb szilárd hulladék, amely a települési szilárd hulladék elhelyezésére kijelölt ártalmatlanító-helyen, „agyaggödör” helyezhető el.

5. Települési [6]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz

• az emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló építményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,
• a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből,
• a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származó olyan szennyvíz, amely szennyvízelvezető hálózaton keresztül nem kerül elvezetésre.

6. Települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás: az (1) – (5) pontban megjelölt települési hulladéknak a kiválasztott közszolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatás.

7. Közszolgáltató: Hulladékkezelésre kizárólagos jogot szerzett azon természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a közszolgáltatás egészének, vagy egyes elemeinek ellátásra az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést kötött.

8. A közszolgáltatás tárgya: 3.§.(1) pontja szerinti települési hulladék.

9. Gyűjtőedény: a települési szilárd hulladék gyűjtésére kifejlesztett, a közszolgáltató járművéhez rendszeresített, a rendelet 1.számú mellékletében feltüntetett űrtartalmú szabványos gyűjtőtartály, gyűjtőeszköz.

10. [7]Közszolgáltatási díj: az ingatlanhasználó által a közszolgáltatás igénybevételéért a közszolgáltatónak számla ellenében fizetett díj, mely tartalmazza a települési hulladék kijelölt hulladéklerakóban történő ártalmatlanításának, kezelésének költségét is.

II.

A közterületek tisztántartása

4. §.

1. A közterület szervezett rendszeres tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről a rendeletben meghatározottak betartásával a [8]jegyző, az ott keletkezett települési szilárd hulladék gyűjtésével és ártalmatlanításával összefüggő tevékenység ellátásáról a szolgáltató útján gondoskodik.

2. Az [9]ingatlanhasználó  köteles gondoskodni:
   

a) Az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület – kivéve a költségvetési lehetőségek függvényében évenként meghirdetett rendszeres parkfenntartásba bevont területeket – gondozásáról, szemét- és gyommentesítéséről, (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekről), hó eltakarításáról és a síkosság-mentesítéséről, a gyűjtő edényzet környezetének tisztántartásáról.

b) Járdaszakasz melletti nyílt árok ennek műtárgyi tisztántartásáról.

3. A szórakozó, vendéglátó és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt – ha a járda mellett zöldsáv is van, akkor az úttestig terjedő teljes területet – szükség szerint a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani, a síkosság-mentesítéséről gondoskodni. Vitás esetekben a takarítandó terület határát a körjegyző állapítja meg.

4. A [10]jegyző felszólítás után a kötelezettek költségére elrendelheti az általuk gondozatlanul hagyott közterületi rész megtisztítását, gyomtalanítását, síkosság-mentesítését.

5. A biztonságos közlekedési feltételek, valamint a környezetkímélés megvalósítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

• útkereszteződésben,
• útburkolati jeleken,
• járdasziget és járda közé,
• tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél oly módon, hogy a leszállást, felszállást akadályozza,
• közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pl. vízelzáró csap, közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.) köré,
• kapubejárat elé annak szélességében.

6. Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak, stb.) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 30 gramm/négyzetméternél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

7. Klorid tartalmú vegyszerek használata zöldterületeken és annak közvetlen környékén tilos.

8. Közterületen építési és bontási, valamint tatarozási munkákat, ezen kívül minden közmű építéssel kapcsolatos burkolat, vagy talajbontási munkát úgy kell elvégezni, a kitermelt anyagot, illetve ásott földet úgy kell tárolni, hogy a környezetet ne károsítsa, ne szennyezze és a vízelvezetés biztosítva legyen.

9. A (8) bekezdésben említett munkálatok helyét a környező közterülettől kerítéssel (esetenként zárt kerítéssel) kell elválasztani. Az ideiglenes jellegű munkaterületet elválasztó kerítések tartóoszlopainak beépítése céljából burkolatfelbontást nem szabad alkalmazni. Amennyiben a munkálatok végzése során elkerülhetetlen építési törmelék és egyéb szemétanyag keletkezik, úgy a munka befejezése után 48 órán belül az építést végzőknek gondoskodni kell a terület (törmeléktől, földtől, szennyeződéstől, stb.) megtisztításáról.

5. §.

1. Ártalmas anyagot sem köz, sem külterületen elhelyezni, sem tárolni nem szabad. Mindennemű anyagot csak az erre a célra kijelölt helyen szabad lerakni.

2. Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel, vagy lerakásánál, valamint szállítás közben a közterület szennyeződik a szállító köteles azt feltakarítani. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a [11]jegyző a szállító költségére végezteti el a takarítási munkálatokat.

3. Közterületen a gépjárművek tárolása és mosása tilos.

4. Közterületen szennyeződést okozó tárgyak letisztítása, mosása, vegyszeres anyaggal történő kezelése tilos.

6. §. [12]

III.

Az egyes, nem közterületnek minősülő ingatlanok tisztántartása

7. §.

1. Az egyes nem közterületnek minősülő ingatlanok tisztántartásától az [13]ingatlan használója, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, – illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő köteles gondoskodni.

2. Az [14]ingatlan használója az általa használt ingatlant olyan mértékben köteles rendben tartani, hogy az a szomszédos ingatlanokat rendeltetésükben azok tulajdonosait, használóit tevékenységükben ne akadályozza (gyomos kert, bomló hulladék bűze, stb.) valamint közegészségügyi szempontból ne legyen kifogásolható. 

IV.

A helyi közszolgáltatás tartalma, ellátásának és igénybevételének általános szabályai

8. §.

1. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó helyi közszolgáltatás kiterjed:
   

a) a közszolgáltatás ellátására kiválasztott közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott – települési szilárd hulladék ártalommentes elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására,

b) a települési [15]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló közműpótló építmény kiürítésére és a [16]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezés céljából történő elszállításra.

c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló építmények létesítésére, és működtetésére.

2. A közszolgáltatás ellátásának általános szabályai.
   

a) a települési hulladék gyűjtése, tárolása kizárólag úgy történhet, hogy ne idézzen elő szennyezést sem az  

    ingatlanon belül, sem pedig a közterületen,

b) a települési  szilárd  hulladék   gyűjtése,   tárolása  során  gondossággal kell eljárni, hogy a  hulladék  a  

    szállítójárműbe  való  ürítéskor  illetve  a szállítás folyamán ne szóródjon szét és egyéb módon  

    környezetszennyezést ne idézzen elő.

c) a települési szilárd hulladék gyűjtése, és ingatlanon belüli tárolása csak a keletkező hulladék   mennyisége   

   és    a    gyűjtés    gyakorisága    alapján     meghatározható gyűjtőedényben történhet

                  d) a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására heti egy alkalommal kerül sor,

            e) a  [17]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz  gyűjtésére és elszállítására az

               [18]ingatlanhasználó előzetes   bejelentése  alapján  –  a   tárolásra   szolgáló létesítmény kapacitásától

                     függően – kerül sor.

            f) a  közszolgáltató  a   közszolgáltatással  összefüggő  tevékenységét  mindenkor    a vonatkozó   

               jogszabályokban    foglalt    műszaki,    közegészségügyi    és    egyéb feltételeknek köteles ellátni.

            g) a gyűjtőedényben  tilos  veszélyes hulladékot, illetve olyan anyagot elhelyezni ( pl. maró  lúg,  forró  hamu, 

                zsiradék,  gyúlékony  vagy   robbanó  anyag,   stb.) amely veszélyezteti    az     emberi     életet,     

                egészséget,    a     környezetet,  valamint   a közszolgáltató, szállító járművét,

                  h) a nedves,  lédús  hulladékot  csak  vízhatlan  csomagolásban lehet a gyűjtőedénybe

                helyezni.  Ha  a  gyűjtőedény  olyan    nedves    hulladékot    tartalmaz,   amely    a

                gyűjtőedényben   összetömörödött ,   vagy    befagyott ,   vagy ha az edényben lévő

                hulladékot úgy összepréselték, hogy    emiatt   a    gyűjtőedényt    az   előírt módon

                kiüríteni   nem   lehet,   a  tulajdonosnak kell a visszamaradt szemetet kiüríteni és a

                gyűjtőedényt használhatóvá tenni,

                  i) tilos a hulladékot  elhagyni,  felhalmozni,  a gyűjtés, begyűjtés, szállítás és lerakás szabályaitól

               eltérő módon kezelni.

3. A települési szilárd hulladék elszállítására vonatkozó szállítási tervet a közszolgáltató, és az önkormányzat között megkötött közszolgáltatási szerződés tartalmazza.

V.

Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

9. §.

Az önkormányzat feladatai:

1. a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék rendszeres összegyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése,

2. a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésére közszolgáltató kiválasztása,

3. a kijelölt vagy kiválasztott közszolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés megkötése.

4. [19]

5. a közszolgáltató és az [20]ingatlanhasználó jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.

6. [21]

7. a közszolgáltatással összefüggő egyéb önkormányzati feladat – és hatáskörök.

VI.

A helyi közszolgáltatást ellátó közszolgáltató kiválasztásának szabályai, a szerződés megkötése

10. §.

1. [22]Tiszaszalka község önkormányzata a hulladékgazdálkodói közszolgáltatást az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel 10 évre kötött közszolgáltatói szerződésben foglaltak szerint biztosítja.

2. A   helyi   közszolgáltatás   körébe   tartozó   [23]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kiürítésére és a települési [24]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezés céljából történő elszállításra, valamint az ártalmatlanító telepen történő elhelyezésre az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést köt.

3. A közszolgáltatási szerződés tartalmára, a szerződéskötéssel kapcsolatos eljárásra, a szerződés módosítására, valamint megszűnésre a Hgt., valamint a végrehajtásra kiadott kormányrendeletek vonatkoznak.

VII.

A hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezések

11. §.

1. A   települési  hulladékkal  kapcsolatos   helyi   közszolgáltatás   igénybevételére   írásban

      közüzemi   szerződést   kell   kötni.   Ha   az  [25]ingatlanhasználó   a   szerződés    aláírását

      megtagadja, a szerződés szóban, vagy ráutaló magatartással is létrejön.

      A közüzemi szerződésben meg kell határozni különösen:

a) a szerződéskötő feleket ( közszolgáltató, [26]ingatlanhasználó), a szerződő felek adószámának vagy egyéb azonosító adatainak ( magánszemélyek esetében név,  anyja neve, születési adatok, lakcím) feltüntetésével,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

c) a teljesítés helyét,

d) az [27]ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott ( használatában vagy tulajdonában lévő) gyűjtőedényt ( űrtartalom és darabszám szerint, az ingatlanon keletkezett szilárd hulladék mennyiségéhez igazodóan),

e) az ürítés gyakoriságát ( idejét napok szerint),

f) a gyűjtőedény használatának jogcímét és módját,

g) a települési szilárd hulladék gyűjtésének módját,

h) a közszolgáltatás igazolásának, ellenőrzésének módját,

i) a közszolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezéseket,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, az ingatlantulajdonos igénye szerinti esetleges többletszolgáltatásra, és annak díjára vonatkozó rendelkezéseket,

k) a szerződésmódosítás feltételeit.

(2) Az [28]ingatlanhasználóval kötött közüzemi szerződés megszűnik, ha az önkormányzat és a

      közszolgáltató  között  létrejött  közszolgáltatási  szerződés  hatályát veszti, vagy bármely

      okból megszűnik. 

3. [29]Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárdhulladékának kezeléséről (hasznosításával vagy ártalmatlanításával) a Ht. 31. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

4. [30]Az a gazdálkodó szervezet, amely köteles a közszolgáltatást igénybe venni és a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, a közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt,

1. ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az előírások ellenére sem veszi igénybe, a közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni és az értesítéssel egy időben felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére

5. Közszolgáltató  az   [31]ingatlanhasználóval  szemben  a teljesítést csak a jogszabályban

      illetőleg  a  jelen  rendeletben  meghatározott esetekben szüneteltetheti vagy korlátozhatja.

      A   közszolgáltató    a    közszolgáltatást    valamennyi    [32]ingatlanhasználó   tekintetében

      rendszeresen és teljes körűen köteles teljesíteni.

VIII.

A közszolgáltatás résztvevőinek jogai és kötelezettségei

12. §.

(1) Az [33]ingatlanhasználó alapvető kötelessége, hogy:

a) e  rendeletben   meghatározott   módon   és   helyen,   az  ingatlanán keletkező települési

hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, ártalommentes elhelyezéséről gondoskodjon,

b) a települési hulladékot úgy kezelje, hogy a mások életét, testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét az elkerülhetetlen mértéken felül ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja.

c) a közszolgáltatónak és az önkormányzat jegyzőjének bejelentse, hogy a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételére kötelezetté vált, illetve mentesült ezen kötelezettség alól. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell jelölnie a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedények közöl azt, amely az ingatlantulajdonosnál képződött települési szilárd hulladék begyűjtésére- űrmértékénél fogva – alkalmas.

2. Az [34]ingatlanhasználó, akinek az ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlan egyidejűleg vállalkozás székhelyéül, vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

3. Az [35]ingatlanhasználó, a települési szilárd hulladék gyűjtésére illetve elszállítására a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt vagy a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott – és azonosító jellel ellátott – más gyűjtőeszközt ( zsák ) köteles igénybe venni.

4. A települési szilárd hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelét – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell tartani. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor az ne szóródjon szét, és a gépi ürítést ne akadályozza.

5. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű – és gyalogos forgalmat, elhelyezése nem járhat baleset – vagy károkozás veszélyének előidézésével.

6. Az [36]ingatlanhasználó télen – szükség esetén – a gyűjtőedény és az úttest széle között legalább 1,5 méter széles sávot – átjárót – köteles létesíteni, és azt a hótól megtisztítani, a síkosságtól mentesíteni, annak érdekében, hogy  a gyűjtőedény ürítése, illetve elszállítása akadálytalanul, balesetmentesen történhessen.

7. Ha az [37]ingatlanhasználó keletkezett szilárd hulladék mennyisége kétheti időszakonként meghaladja a nála rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék mennyiségét, akkor köteles a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott, másik megjelölt hulladékgyűjtő edényt eszközt) igénybe venni.

8. Ha az [38]ingatlanhasználónál keletkező települési szilárd hulladék mennyisége a nála rendszeresített gyűjtőedény kapacitását rendszeresen meghaladja, a közszolgáltató felhívja az ingatlan tulajdonosát a ténylegesen keletkező hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú gyűjtőedény beszerzésére.

9. A települési hulladék elszállításáról a közszolgáltató a vonatkozó jogszabályokban, és e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

10. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást végző közszolgáltató az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján, annak első évében köteles a közszolgáltatás lakossági igénybevevői részére ingatlanonként egy-egy darab 120 literes DIN EN 840-1 szabványú gyűjtőedényt ingyenesen használatra átadni. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával igazolja.

11. A használatra átadott gyűjtőedényt az [39]ingatlanhasználó köteles megőrizni. Ha az átadott gyűjtőedény az [40]ingatlanhasználónak felróható okból elvész, megsemmisül vagy használatot kizáró módon megrongálódik, az [41]ingatlanhasználónak kell a pótlásáról gondoskodni.
    

13. §.

1. Az [42]ingatlanhasználó a települési szilárd hulladékgyűjtésére rendszeresített gyűjtőedényt az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. A gyűjtőedényt közterületen tartósan tárolni- az önkormányzat kivételével – kizárólag e rendeletben szabályozott közterület használati engedély alapján lehet.

2. Az [43]ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt a települési szilárd hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban (szállítási napon) a közterületen , a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető, az ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt a szállítási napon legkorábban  06.00 óra után lehet elhelyezni a közterületre.

3. Az [44]ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedény folyamatos tisztántartásáról, szükség szerinti fertőtlenítésről, elhasználódás esetén pedig pótlásról gondoskodni.

4. A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék maximális tömege

            -    120 literes edényzet esetében                  25 kg.

            -  1100 literes edényzet esetében                250 kg. lehet.

5. A közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, a tőle elvárható gondossággal köteles végezni. Az okozott kárt a gyűjtőedény térítésmentes javításával, vagy új edény biztosításával kell megtérítenie. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára másik gyűjtőedényt kell biztosítania.

6. A közszolgáltató munkavállalói a gyűjtőedényt kiürítése után kötelesek azt az átvétel helyére visszahelyezni, és az ürítés során esetleg kihullott települési szilárd hulladékot összetakarítani.

14. §.

A közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás körében megtagadhatja a települési szilárd hulladék elszállítását, ha

a) az nem a 3.§. (9) pontjában meghatározott gyűjtőedényben kerül kihelyezésre.

b) Érzékszervi  észleléssel  megállapítható hogy a gyűjtőedény olyan anyagot tartalmaz, amely  a  települési  szilárd  hulladékkal  együtt nem gyűjthető, nem szállítható, vagy ártalmatlanítható,  illetve  nem  minősül  jelen  rendelet  szabályai  szerinti települési szilárd hulladéknak,

c) a gyűjtőedény a begyűjtő járművel bármilyen okból nem közelíthető meg,

d) a gyűjtőedény tetejét túltöltés miatt nem lehet lecsukni,

e) a gyűjtőedényben  lévő  hulladék  olyan mértékben tömörített, hogy annak kiürítésére az alkalmazott technika nem alkalmas,

f) a gyűjtőedényben lévő hulladék befagyott

Az  a.) és b.) pontban említett esetekben közszolgáltató az [45]ingatlanhasználót írásban haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítás megtagadásának tényéről és okáról.

Az [46]ingatlanhasználó a megtagadási okot maga köteles megszüntetni, vagy megszüntetéséről gondoskodni.

IX.

A helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételnek szünetelése

15. §.

1. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szünetelését az [47]ingatlanhasználó az önkormányzatnál írásban kezdeményezheti abban az esetben, ha ingatlanán 3 hónapnál hosszabb időtartamban bizonyíthatóan nem tartózkodik senki, és ezáltal az ingatlanon települési szilárd hulladék nem keletkezik.

2. Az [48]ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételének szünetelésére vonatkozó kérelmét, azt alátámasztó bizonyítékokkal együtt – a szünetelés kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal írásban köteles bejelenteni az önkormányzat [49]jegyzőjének, aki a jogos kérelmet haladéktalanul átteszi a közszolgáltatónak.

3. [50]Ha a (2) bekezdés szerinti kérelem elfogadása miatt a települési szilárdhulladék elszállításával kapcsolatos szolgáltatás szünetel, a díjfizetés is szünetel.

4. [51]Az ingatlan újbóli használatba vételét az ingatlanhasználó 15 napon belül írásban köteles a közszolgáltatónak bejelenteni.

5. [52]Amennyiben az ingatlanhasználó a kérelme ellenére az ingatlanát mégis használja, a közszolgáltatás szüneteltetése megszakad. Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatást igénybe venni és a közszolgáltatói díjat megfizetni.

X.

A helyi közszolgáltatás díja, díjfizetés

16. §.

1. [53]Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás díját – számla ellenében – negyedévente, a tárgyév utolsó napjáig köteles megfizetni.

2. [54]Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás esetén a bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, ezt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni a közszolgáltatói díjat. Öröklés esetében a közszolgáltatói díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek;

1. a közszolgáltatás – bejelentett – szüneteltetése esetén a bejelentett időszakra a díjfizetési kötelezettség is szünetel,
2. az e rendelet alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a közszolgáltató nyilvántartást vezet az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetésével,
3. a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.”

3. [55]Az [56]ingatlanhasználó a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat az adott negyedév utolsó napjáig – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig, illetve december 31-ig – az Önkormányzat költségvetési számlájára, a hivatal által kiadott készpénz átutalási megbízáson köteles megfizetni.

4. Az [57]ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az új használó nevének és elérhetőségi címének a közszolgáltatóhoz történő bejelentése napjáig a közszolgáltatási díját a régi használó köteles megfizetni. Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek.

5. A [58]nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtéséért, elszállításáért és ártalommentes elhelyezéséért fizetendő közszolgáltatási díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

6. Az [59]ingatlanhasználó ha egyébként a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését arra tekintettel, hogy a közszolgáltatást nem veszi igénybe, feltéve, ha a közszolgáltató a közszolgáltatást számára felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésére állást igazolja.

7. Ha az önkormányzat a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató által más településeken alkalmazott díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, vagy az [60]ingatlanhasználó részére saját elhatározásból egyéb kedvezményt biztosít, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltató részére megtéríteni.

8. A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az [61]ingatlanhasználót terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

9. Az [62]ingatlanhasználót terhelő díjhátralék behajtására egyebekben a Hgt. 26. §-ában meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

XI.

A helyi közszolgáltatás részét képező lomtalanítással kapcsolatos jogok és kötelezettségek

17. §.

1. Az évente egy alkalommal szervezett lomtalanítás keretében a közszolgáltató a rendelet                                       3. §. (4) bekezdés a.) pontja szerinti hulladékot az önkormányzattal előre egyeztetett, - és a helyben szokásos módon meghirdetett – időpontban szállítja el, és gondoskodik annak ártalmatlanításáról. A közszolgáltató által szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. építési törmelékre, jármű abroncsra) nem terjed ki.

2. A lomtalanítás körébe tartozó hulladékot az [63]ingatlanhasználó csak az arra meghatározott időpontban helyezheti ki és csak arra a helyre, amelyre a közszolgáltató a hirdetményben megjelöl.

3. A lomtalanítás keretében elszállításra kihelyezett hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű- és gyalogos forgalmat ne zavarja, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

4. [64]A közszolgáltató vállalja a gyűjtőszigeten elkülönítetten gyűjtött hulladékok legalább havonta egy alkalommal, illetve szükség szerinti begyűjtését, elszállítását, ártalmatlanítását, kezelését. Az ehhez szükséges edényeket, zsákokat díjmentesen biztosítja.

XII.

Közterületen keletkező rendszeres egyéb szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása

18. §.

1. A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása az Önkormányzat közszolgáltatási feladata.

2. Aki közterületen közterület használati engedély alapján olyan árusító, szolgáltató, vagy egyéb tevékenységet folytat, vagy kíván folytatni, amely a helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék keletkezésével jár, köteles a közszolgáltatónak azt bejelenteni, és a közszolgáltatóval a tevékenységének idejére – a várható hulladék fajtájára, annak összetételére és mennyiségére figyelemmel – szerződést kötni.

XIII.

A települési szilárd hulladékot érintő közszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok

19. §.[65]

XIV.

A települési hulladékra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések

20. §.

1. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi rendelkezések ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi.

2. Az Önkormányzat [66]jegyzője az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi:

a) a hulladék tulajdonosát

b) az [67]ingatlan használóját  abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg,

3. A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, és hatósági elbírálatok magatartását rendszeresen ellenőrzi.

XV.

Szabálysértési rendelkezések

21. §.[68]

XVI.

Záró rendelkezések

22. §.

E rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.

Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

Tiszaszalka, 2002. december 27.

Lapos István  sk,                                                                            Pampuchné Kázmér Irén   sk.

polgármester                                                                                                  körjegyző

Záradék:

A módosított rendelet 2013. január 22.-én kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2013. január 22.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                           körjegyző

Záradék:

A módosított rendelet 2014. február 6. napján kihirdetésre került.

Tiszaszalka, 2014. február 6.

                                                                                                                      Dr. Szűcs László

                                                                                                                                jegyző