Tiszaszalka község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete

Tiszaszalka község településképének védelméről szóló 17/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 12. 15- 2019. 12. 15

Tiszaszalka község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete

Tiszaszalka község településképének védelméről szóló 17/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról1

2019.12.15.

Tiszaszalka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint
- Tiszaszalka község a településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek [a település lakossága, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező érdekképviseleti szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a településen működő vallási közösségek (az Országgyűlés által elismert egyházak)].
véleményének kikérésével – Tiszaszalka község településképének védelméről szóló 17/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosítására a következőket rendeli el:

1. § A Rendelet bevezető része helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Tiszaszalka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint
- Tiszaszalka község a településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek [a település lakossága, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező érdekképviseleti szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a településen működő vallási közösségek (az Országgyűlés által elismert egyházak)].
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

2. § A Rendelet 6. §. helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, a lakossággal történő megismertetése, valamint a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.”

3. § (1) A Rendelet 14. §. (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„b) Beépítésre nem szánt terület”

(2) A Rendelet 14. §. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„b) A 14. § (2) a)-b) pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.”

4. § (1) A Rendelet 15. §. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A tetőfedő anyagok közül kék, sárga színek és árnyalatai nem alkalmazhatók.”

(2) A Rendelet 15. §. (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A homlokzatok színezésére harsány, élénk színek nem alkalmazhatók.”

(3) A Rendelet 15. §. (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) Az utcai homlokzat átszínezése részlegesen nem történhet.”

5. § (1) A Rendelet 18. §. (1)-(3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A homlokzat és a fedés színének, megválasztásánál a harsány, élénk színek nem alkalmazhatóak, kivételt képeznek azok az épületek, melyeket múltjukra visszatekintve alapvető színük határoz meg.

(2) A homlokzati anyaghasználat esetében a tájidegen anyagok nem alkalmazhatóak.

(3) Rönkfából gerendaház, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.”

(2) A Rendelet 18. § –a az alábbi (4)-(6) bekezdéssel kiegészül:

„(4) A tető formája egyszerű legyen, többszörösen összetett tető nem építhető. A tájra és a kulturális hagyományokra tekintettel a tájidegen attikával nem takart 10°-nál meredekebb félnyereg-, vagy 20°-nál alacsonyabb hajlású tető, az úgynevezett mediterrán tetőforma nem alkalmazható.

(5) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(6) A nyílászárók és a homlokfelület anyaga az épület és építmény rendeltetésétől eltérő igényű és megjelenésű nem lehet.”

6. § (1) A Rendelet 19. §. (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.”

7. § (1) A Rendelet 21. §. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől való eltérés csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.”

8. § (1) A Rendelet 26. §. helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Természetvédelemmel, műemlékkel és annak szomszédos 1-1 telkével érintett területeken, amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani, illetve reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el. Kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.”

9. § (1) A Rendelet 26. cím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„26. A településképi kötelezési eljárás, a településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei, mértéke, a kiszabásának és behajtásának módja”

10. § (1) A Rendelet 38. §. (4)-(6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(4) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosára, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(5) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni és azt tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(6) A településkép-védelmi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100. 000 - 200.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 - 100.000 forint,

c) egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 20.000 - 50.000 forint,

d) minden más esetben 10.000 - 20.000 forint.”

(2) A Rendelet 38. §. az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A településkép-védelmi bírság befizetése a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőben és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetés elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § (1) Ez a rendelet 2019. december 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az 5. § 1, 13, 14. pontja, 14. § (2) c-h. pontjai, 16. § (3) bekezdés, 17. § (2) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, 20. § (1) bekezdés, 21/A cím, 27. § (1)-(3) bekezdései, 31. § (4) bekezdése, 37. § (1)-(2) bekezdései, 38. § (3), (7)-(8) bekezdései.

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2019. december 16. napjával.