Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 01- 2025. 10. 01Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel, szervezeti és működési rendjének meghatározására e rendeletet alkotja.
[2] Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Tiszaszalka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye: 4831 Tiszaszalka, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), székhelye: 4831 Tiszaszalka, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.
(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Tiszaszalka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: bizottság).
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal), székhelye: 4844 Csaroda, Beregszászi utca 14/B
(5) Az önkormányzat az alábbi Társulások tagja:
a) Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás
b) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
2. § (1) A Képviselő-testület körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a képviselő-testület elnevezését.
(2) A közös hivatal körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését.
(3) A polgármester körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Tiszaszalka Község Polgármestere elnevezést.
(4) A Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, a köríven pedig a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezést.
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.
(2) A címer használatának rendjére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az Önkormányzat zászlajának leírása: Fehér alapon a címer, alatta Tiszaszalka felírat.
(4) A község ünnepe: „Málenkíj Robotra elhurcoltak emléknapja” minden év december 3.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapjának a címe: www.tiszaszalka.hu
3. Az önkormányzat által ellátott feladatok
4. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.
(2) A Képviselő-testület - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az Önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását - figyelemmel az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra - az 1. melléklet tartalmazza.
4. Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok
5. § (1) Önkormányzati feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
6. § Önként vállalt önkormányzati feladatok:
a) civil szervezetek, szerveződések támogatása
b) időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
c) demens betegek ellátása
5. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
7. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a
a) a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet fűtési támogatás, temetési támogatás, köztemetés, iskoláztatási támogatás, étkezési támogatás, gyermekétkezési támogatásról szóló döntés hatáskörét
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-a szerinti köztemetésről való gondoskodásról szóló döntés hatáskörét,
c) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 81. § (10) bekezdésében meghatározott az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekkel kapcsolatos tájékoztatást megadásának hatáskörét,
d) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V.15.) Korm.rendelet 102. § (6) bekezdése szerinti rendeltetésmód változtatásához szükséges hatósági bizonyítványa kiadásának hatáskörét.
(2) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 29/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, (4) és (6) bekezdésében, 35. § és 36. § (1) bekezdésében, (3) és (4) bekezdésében, 37. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. §(1) bekezdésében meghatározott hatáskörét.
8. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.
(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletének elfogadásával vagy módosításával dönt a hatáskör átruházásáról.
(3) A képviselő-testület a hatáskör átruházás elveit a következők szerint határozza meg:
a) amely ügyek kollektív döntést igényelnek, azok bizottsági hatáskörbe tartozzanak,
b) amelyek operatív jellegűek, gyors döntést kívánnak meg, azokat a polgármesterre vagy a jegyzőre ruházza át.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör gyakorlójának a hatáskör átruházásával egyidejűleg utasítást adhat.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen köteles beszámolni.
(6) A képviselő-testület az átruházott hatásköröket visszavonhatja. Az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzat módosításával dönt, ha a hatáskör visszavonását a képviselő-testület 2/3-a, legalább 3 fő kezdeményezi.
A Képviselő-testület működése
6. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a két hónap időtartamot meghaladó távollét.
10. § (1) A Képviselő-testület évente 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja.
(3) A Képviselő-testület ülése a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen is megtartható.
(4) Az ülés helyszíne abban az esetben térhet el a (2) bekezdésben foglaltaktól,
a) ha a napirendi pontok jellege – helyszínbejárás, intézménylátogatás, külterületi ügyek vagy egyéb ok – szükségessé teszi,
b) ha a székhely alkalmatlan egy adott technikai vagy befogadóképességi követelmény teljesítéséhez,
c) ha egyéb logisztikai vagy szervezési ok adódik,
d) a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás szerint közös ülés megtartása indokolt.
(5) Eltérő helyszín kizárólag a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések illetékességi területén belül lehet. A helyszínváltoztatásról a polgármester dönt, a döntés okát a meghívóban meg kell jelölni.
(6) A meghívóban fel kell tüntetni az új helyszín pontos címét, külterületi helyszín esetén a hely megközelítésének leírását.
(7) Az eltérő helyszínen tartott ülés helyszínének költségeit, technikai kiszolgálását az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. Ha az eltérő helyszín nagyobb költséggel jár, azt előzetesen becsülni kell, és arról a képviselő-testületet tájékoztatni szükséges. Az ülés nyilvánosságát az eltérő helyszínen is biztosítani kell, azt indokolatlanul korlátozni nem lehet.
11. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót és az írásos előterjesztéseket lehetőség szerint elektronikus úton is meg kell küldeni a képviselőknek. A meghívó tartalmazza legalább: az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, a napirendi pontok előterjesztőjét.
(2) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az érintett önkormányzati intézmények vezetőit,
d) a közös hivatal napirend szerint illetékes ügyintézőjét.
(3) A meghívót a rendes ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 6 órával írásban vagy elektronikus aláírással hitelesített elektronikus dokumentumként kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni.
(4) A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót a rendes ülés tervezett időpontját megelőző 2 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.
(5) A képviselők részére a meghívó kézbesítése történhet postai úton tértivevénnyel, személyesen átvétellel, elektronikus úton e-mailben hiteles átvételi igazolással. Az átvételt személyes kézbesítés esetén a kézbesítés dátumával, a képviselő vagy vele azonos lakcímen lakó közeli hozzátartozója aláírásával, e-mail útján történő küldés esetén visszaigazoló e-maillel vagy a digitális rendszer log fájllal kell igazolni.
(6) Ha a képviselő nem igazolja a meghívó (5) bekezdés szerinti átvételét, vagy megtagadja a meghívó személyes átvételét, vagy a tértivevény nem kereste jelzéssel érkezik vissza, a jegyző a képviselő-testületet erről az ülésen tájékoztatja és ezt a jegyzőkönyvben rögzíti.
12. § (1) A képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.
(2) Az üléseket a jogszabályi határidők betartásának figyelembevételével, de lehetőség szerint minden hónap harmadik hetének szerdai napján 15.00 órára kell összehívni.
(3) Az üléstervre javaslatot tehet a polgármester, alpolgármester, képviselők, jegyző.
(4) Az üléstervet a jegyző állítja össze tárgyév január 30. napjáig a polgármester irányításával.
(5) Az üléstervet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé tárgyév február 15. napjáig.
(6) Az ülésterv tartalmi elemei:
a) a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei;
b) a közmeghallgatás időpontja, napirendje;
c) a napirendi pont előterjesztőjének a megjelölése;
13. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
14. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
15. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a képviselők közül,
c) javaslatot tesz jegyzőkönyvvezető személyére a közös hivatal köztisztviselői közül,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
f) szünetet rendelhet el,
g) lezárja a vitát,
h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
j) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt,
k) bezárja az ülést.
16. § (1) A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
7. A tanácskozás rendje
17. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
d) módosító javaslatok megtétele;
e) döntés a módosító javaslatokról;
f) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
18. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(2) Egy napirendi pont esetében 3 alkalommal maximum 3 perc időtartamban lehet hozzászólni.
(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik
c) ha a hozzászólásban más személyt sértő, vagy lealacsonyító kifejezés hangzik el.
8. Az előterjesztések
19. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) az írásban benyújtott határozat-tervezet, rendelet-tervezet
b) beszámoló, tájékoztató és indítvány
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester
b) bizottság elnöke
c) képviselők,
d) jegyző,
(4) Kizárólag írásban nyújtható be a jelentős költségvetési kihatással járó előterjesztés, a helyi népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztés, valamint a rendelettervezet.
(5) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(6) A rendelet-tervezetet az aljegyző készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
9. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
20. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) tájékoztatás az önkormányzati választás eredményéről
b) megválasztott képviselők, polgármester eskütétele
c) tiszteletdíjról szóló rendelet felülvizsgálatáról
d) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról
e) döntés polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról
f) alpolgármester megválasztása, tiszteletdíjának meghatározásáról
g) bizottság tagjainak megválasztása
(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot, amelyről a képviselő-testület dönt.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást szavazólap és urna használatával bonyolítja le.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját,
b) az alpolgármesteri tisztségre jelölt képviselőkre érkezett szavazatok számát
c) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
10. A döntéshozatali eljárás
21. § (1) A képviselő-testület döntése lehet határozat vagy rendelet. A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelemeléssel közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.
(2) Az önkormányzati képviselők egynegyedén kívül név szerinti szavazást indítványozhat a polgármester.
(3) A név szerinti szavazásra vonatkozó indítványt legkésőbb a szavazás kezdetéig kell szóban jelezni vagy írásban benyújtani.
(4) A polgármester név szerinti szavazására vonatkozó indítványról, a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. Ha az indítvány elfogadásra kerül, a név szerinti szavazást a polgármester rendeli el.
(5) A névszerinti szavazás során a jegyzőkönyvvezető abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után, az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.
(6) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésén túl név szerinti szavazást tart a közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló döntés meghozatalakor.
(7) A névszerinti szavazásról készített a polgármester és a jegyző által hitelesített kimutatást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
22. § (1) Titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezhet, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a javaslat elfogadásra kerül, a döntéssel egyidejűleg 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ tagjai közül, és kijelöli a bizottság elnökét.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során leadott szavazatok számát összesen és a szavazatok típusa szerint,
d) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket.
23. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslattétel sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti indítványok elfogadásához.
(2) A módosító indítványt, annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
24. § (1) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz.
(2) A képviselők kétharmadának, legalább 3 fő javaslatára, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
25. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) az önkormányzati rendelet számát,
b) az önkormányzati rendelet címét,
c) az önkormányzati rendelet hatályát.
(3) A polgármester minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.
26. § A személyes érintettségre vonatkozó bejelentés elmulasztása esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő tiszteletdíja maximum 2 hónap időtartamra maximum 30 %-kal csökkenthető.
11. A jegyzőkönyv
27. § A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül.
28. § A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaszalkai Kirendeltségén munkaidőben tekinthető meg.
12. A lakossággal való kapcsolati formák, a közmeghallgatás, lakossági fórumok
29. § A Képviselő-testület évente egy alkalommal az önkormányzat székhelyén közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán közzéteszi.
30. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumként a falugyűlést határozza meg.
(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik
13. A Polgármester jogállása, feladatai
31. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
32. § A polgármester feladatai:
a) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
c) tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
e) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,
f) képviseli az önkormányzatot,
g) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi civil és egyéb szervezetekkel, az önkormányzat testvértelepülésével, illetve
h) nyilatkozik a sajtónak.
33. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester
a) önkormányzati pályázat benyújtása, azon pályázatok tekintetében, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,
b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása
c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,
d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükségesügyben döntést hozhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan
a) önkormányzati pályázat benyújtása, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,
b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása
c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,
d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükséges,
ügyben döntést hozhat
(3) A polgármester 1.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
14. Az alpolgármester jogállása, feladatai
34. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
(3) Az alpolgármester a Közös Önkormányzatai Hivatal épületében minden második pénteki napon tart ügyfélfogadást 08.00 órától – 12.00 óráig.
15. A Bizottságok jogállása feladatai
35. § (1) A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság 3 tagból áll, a bizottsága elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.
(2) A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.
(3) Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző, valamint Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság látja el.
(4) A Bizottság feladat- és hatáskörei:
a) Előzetesen véleményezi a területét érintő képviselő-testületi napirendeket.
b) Vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.
c) Összeférhetetlenség vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.
d) Javaslatot tesz, fegyelmi eljárással kapcsolatos vizsgálóbizottsági feladatokat lát el.
16. A Társulások jogállása, feladatai
36. § (1) A Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
(2) A Társulás feladata:
a) kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök megvalósítása,
b) a család- és gyermekjóléti központ, illetve a család- és gyermekjóléti szolgáltatás alapellátás közös szervezése és fenntartása,
c) a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának közös biztosítása,
d) bölcsődei alapellátás közös szervezése, fenntartása.
37. § (1) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
(2) A Társulás feladata a Társulás működési területét átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését; az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit.
17. Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai
38. § (1) A Képviselő-testület Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre Csaroda, Gelénes, Hetefejércse, Tákos, Tiszavid és Vámosatya Község Önkormányzatával.
(2) A Közös Hivatal székhelye: 4844 Csaroda, Beregszászi utca 14/B
(3) A Közös Hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
39. § (1) A Közös Hivatal működésének részletes szabályait a polgármesterek és a jegyző által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(2) A képviselő-testület a Csarodai Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének tárgyalását, elfogadását megelőzően határozatban dönt, a biztonságos gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében, a közös hivatal részére az aktuális költségvetési évben a feladat alapú támogatásból nyújtandó, irányító szervi támogatás összegéről és annak a tagönkormányzatok között lakosságszám arányában felosztásra kerülő részéről.
18. A Jegyző jogállása és feladatai
40. § (1) A közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereinek tanácsa a közös hivatal vezetésére, határozatlan időre, pályázat útján, a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A Jegyző a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) rendszeresen tájékoztatást nyújt a polgármestereknek, alpolgármesternek, a képviselő-testületeknek, valamint a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
b) a polgármesterek irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a KÖH munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
d) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
e) tevékenységéről kérésükre a polgármestereknek, az alpolgármesternek és a képviselő-testületnek tájékoztatást nyújt.
41. § A közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereinek tanácsa a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
42. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – Baráti-Kondor Katalin adóügyi és igazgatási ügyintéző látja el.
19. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
43. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző munkanap 16.00 óráig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
44. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület döntéshozatalában 6 hónapot meghaladó időtartamban nem vesz részt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra 20 %-ban csökkenti.
20. Záró rendelkezések
45. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.
46. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 10/2019. (X. 2.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 10/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Az Önkormányzat alaptevékenységei: 8411 Általános igazgatás
2. Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
2.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
2.4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
2.5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
2.6. 041232 Start-munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás
2.7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.8. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
2.9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
2.10. 042181 Kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok
2.11. 045120 Út, autópálya építése
2.12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
2.13. 047120 Piac üzemeltetése
2.14. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
2.15. 051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
2.16. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
2.17. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
2.18. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
2.19. 053020 Szennyeződésmentesítési tevékenységek
2.20. 061020 Lakóépület építése
2.21. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
2.22. 064010 Közvilágítás
2.23. 066010 Zöldterület-kezelés
2.24. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
2.25. 072111 Háziorvosi alapellátás
2.26. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
2.27. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
2.28. 076062 Település-egészségügyi feladatok
2.29. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
2.30. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
2.31. 082044 Könyvtári szolgáltatások
2.32. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
2.33. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
2.34. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
2.35. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
2.36. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
2.37. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
2.38. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2.39. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
2.40. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás