Jászszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 5.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról
Hatályos: 2025. 05. 06Jászszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 5.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról
[1] Jászszentandrás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) - j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi vagyonra, továbbá az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) vagyonára; – valamint az ezeket terhelő kötelezettségekre.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok,
c) önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök
d) önkormányzatot megillető társasági részesedések.
(3) A rendelet szervi, személyi hatálya a rendeletben foglaltak végrehajtása vonatkozásában kiterjed:
a) a Képviselő-testületre és szerveire: a Polgármesterre, a testületi bizottságokra, az önkormányzat hivatalára,
b) az önkormányzat intézményeire,
c) az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre, az általuk kezelt és üzemeltett önkormányzati vagyon tekintetében.
2. Vagyonnal való gazdálkodás
2. § (1) A vagyongazdálkodás feladatára a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) előírásai az irányadó.
(2) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
3. Vagyon besorolása
3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.
4. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
4. § (1) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(3) Törzsvagyonból az üzleti vagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha
a) az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható, és
b) a község településrendezési eszközeivel nem ellentétes.
(4) Az üzleti vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – más vagyon-csoportokba történő átsorolása – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(5) Az üzleti vagyoncsoportba (forgalomképes) besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az Nvtv. és e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
5. Vagyonkezelési jog
5. § (1) Vagyonkezelési jog létesítésére az Mötv. és a Nvtv. törvény előírásai az irányadóak.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladati hatékony és eredményes ellátása. Hasznosítás alatt egyes vagyontárgyak birtoklása, használata, hasznainak szedési joga – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése értendő.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körét- figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §., valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI. törvény 11. §-aira - önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja. A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(4) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Vagyonkezelői jog ellenértékét az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírása és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni.
(6) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
(7) A vagyonkezelői jog ingyenesen csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 19. b) pontjában nevesített vagyonkezelők részére adható.
(8) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történhet:
a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(9) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról, az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
6. Vagyon elidegenítés
6. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezete részére lehet.
(4) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítés esetén az államot elővásárlási jog illeti meg az Nvtv-ben meghatározottak szerint.
(5) Vagyontárgyak elidegenítéséről 100.000.- Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselőtestület, 100.000.- Ft egyedi értékhatárig a polgármester dönt.
(6) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyon elidegenítése kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet.
(7) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás, vagy haszonkölcsönbe adás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni. Ingatlan forgalmi értékét értékbecslő által meg kell állapítani, önkormányzati lakás esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 52.§ figyelembevételével.
(8) A pályázatot az önkormányzat honlapján kell meghirdetni.
(9) A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját,
c) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon(rész) megnevezését, - szükség szerint- forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat,
d) az értékesítés, hasznosítás, vagyonkezelés szabályait és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit,
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,
f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
g) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
h) a pályázati biztosíték letételének idejét, mórját, visszafizetésének szabályait,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
j) a vagyontárgya jellege szerint szükséges további információkat.
(10) A Képviselő-testület felhatalmazza a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot, hogy végezze a pályázatok bontását, tegyen javaslatot a Képviselő-testületnek a pályázati eljárás nyertesére.
(11) Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
(12) A forgalmi érték bruttó módon ÁFÁ-val együtt értendő.
7. A vagyon vállalkozásba vitele
7. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, továbbá a gazdálkodó szervezet az Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezetnek minősül.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona vállalkozásba nem vihető be.
8. A vagyon egyéb hasznosítása
8. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett, nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető, amely szerződésben vállalja az alábbi feltételeket:
a) hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlőit pályáztatás útján jelöli ki, bérleti díjat a képviselő-testület állapítja meg.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb bérlemények (nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi földterületek, eszközök) bérlőit és bérleti díját a képviselő-testület állapítja meg.
9. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
9. § (1) Az Önkormányzat csak olyan követelésekről jogosult lemondani, amelynek összege meghaladja annak behajtása érdekében foganatosítandó intézkedések várható összegét.
(2) Az Önkormányzat követeléseiről 100.000 Ft értékhatárig a polgármester jogosult lemondani. Az Önkormányzat 100.000 Ft feletti követeléseiről a Képviselő-testület jogosult lemondani.
10. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
10. § (1) Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. A költségvetési szervek a használatukba adott vagyontárgyakkal önállóan gazdálkodnak. Kötelesek a vagyon védelmét teljes körűen biztosítani.
(2) Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(3) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(4) A Képviselő-testület megbízza – a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit az alábbiakban nevesített feltételek mellett az intézmény használatába adott vagyonnal összefüggő feladatok ellátására.
a) Az intézmény vezetője a 100.000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint jár el.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
c) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról.
d) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési rendeletben.
e) Az intézmény az Alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
11. A vagyonnyilvántartás
11. § (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodási és kezelési feladatait e rendelet előírásaira figyelemmel a önkormányzat hivatala és az önkormányzat intézményei útján látja el.
(2) Az önkormányzat vagyonállapotát az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan vagyonkimutatás keretében kell kimutatni. A vagyonkimutatás alapja tárgyév december 31. fordulónappal elkészült leltár.
(3) Az önkormányzat a vagyonát a jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
(4) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban, valamint az üzleti vagyont.
(5) Az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyságát, szabályszerűségét a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság ellenőrzi.
(6) Az önkormányzat köteles az ingatlanvagyonát vagyonkataszterben felfektetni, a változásokat figyelemmel kísérni és a jogszabályoknak megfelelően, értékben nyilvántartani. A nyilvántartást a önkormányzat hivatala vezeti.
(7) A vagyont, annak változásait és értékét költségvetési szervenként kell nyilvántartani az államháztartási törvénnyel összhangban.
(8) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
12. § Hatályát veszti Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról szóló 9/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelet.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.