Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Örményes község helyi építési előírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezéséről
Hatályos: 2004. 12. 22- 2024. 01. 19
Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Örményes község helyi építési előírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezéséről
2004.12.22.
Örményes Község Képviselő- testülete az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörben, továbbá az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. ( Étv.) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben, és Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253 / 1997. ( XII. 20. ) sz. Korm. rendelet ( OTÉK ) és annak módosításáról szóló 36 / 2002. ( III. 7. ) sz. Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya Örményes Község teljes közigazgatási területére
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. ( Étv.), továbbá Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253 / 1997. ( XII. 20 ) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) együttes alkalmazásával szabad.
(3) A jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi a:
1. SZ - 1 jelű közigazgatási terület szabályozási terve (térkép - rajzi munkarész)
M = 1: 10 000
b) SZ – 2 jelű belterület szabályozási terve ( térkép – rajzi munkarész )
M = 1: 2 000
(4) Továbbtervezésre szánt területek:
1. a Nagy- Csorba dűlő SZ – 1/1 jelű tervlapon feltüntetett része
2. a Sarkon- Forgó dűlő SZ – 1/1 jelű tervlapon feltüntetett része
(5) A rendelet személyi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve
kötelező.
(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.
Az építési engedélyezés helyi szabályai
2. § (1) A képviselő- testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46 / 1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. § - ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) Az építési engedélyezési terv tartsa be:
a) az aktuális övezeti előírásokat, azon belül:
ab) a kialakítandó legkisebb ill. a kialakítható legnagyobb telekterületetméretet,
ac) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
ad) a megengedett legkisebb / legnagyobb építménymagasságot,
ae) a kialakítandó legkisebb telekmélységet és legkisebb telekszélességet,
af) az elő- oldal- és hátsókert kialakítandó legkisebb mértékét,
ag) a zöldfelület kialakítandó legkisebb mértékét,
b) a szintterületsűrűség megengedett legnagyobb mértékét,
c) a közüzemi közművesítettség mértékét,
d) a környezetvédelem szabályait,
e) a korlátozásokat, a védőtávolságokhoz tartozó korlátozásokat,
f) az országos védelem alatt álló értékek és a helyi értékek védelmére vonatkozó
(3) A tengerszint feletti (Balti) 86 m – es terepszint alatt lévő belvízveszélyes területeken
építmény kizárólag talajmechanikai szakvélemény és statikus vélemény megléte, és az
abban foglaltak alapján létesíthető. A tervezett megoldást az engedélyes tervnek
tartalmaznia kell.
(4) Terepszint alatti építmény a belterületen az épület részét képező pinceszint céljára, -
mely az épülettel egy tömegben létesítendő, - valamint önálló pince, közműpótló és
trágyalétároló céljára létesíthető, zárt – szigetelt kivitelben, valamint a gazdasági
területeken technológiai célra. Méretük a méretezéssel igazolt szükségleteket nem
haladhatja meg.
Kivételt képez
(3) bekezdés szerinti terület, ahol sem önálló pince, sem pinceszint
nem építhető.
(5) Infrastrukturális ellátottság szempontjából az OTÉK
8. és 33. § - aiban leírtakon túl:
gazdasági területeken kötelező a technológiához tartozó infrastruktúrák létre-
hozása is.
(6) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó ásványi nyersanyag használható fel.
(7) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a
megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan az Étv.
18. § (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni.
(8) Talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK
A területfelhasználási egységek általános előírásai
3. § (1) Örményes közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:
aa) Lakóterület: falusias ( Lf1 )
ab)Vegyes terület: településközpont vegyes (Vt)
ac)Gazdasági terület:kereskedelmi, szolgáltató ( Gksz)
egyéb ipari ( Gip)
ad)Különleges terület:szennyvíztisztító telep ( Ksz)
szabadidőközpont ( Ksz)
temető ( Kt)
lovasturizus ( Kl)
kastélyterület ( Kk)
1. Övezetek:
ba)Közlekedési és közműterület: közúti ( KÖu)
vasúti ( KÖk)
bb) Zöldterület: közpark ( Z )
bc) Erdőterület: védelmi célú ( Ev)
gazdasági ( Eg)
bd )Mezőgazdasági terület: általános ( Má )
általános, birtokközpont
általános, lineár ( Mál )
be) Vízgazdálkodási terület: vízgazdálkodási ( V )
vízgazdálkodási
üzemi ( Vü )
(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását az SZ – 1, SZ – 2 – jelű szabályozási tervlapok tartalmazzák.
Szabályozási jelek értelmezése
4. § (1) Az igazgatási és a belterületi határ: SZ – 1, SZ – 2 – jelű tervlap szerint.
(2) Szabályozási vonal: közterület, nem közterület elválasztó vonal.
(3) Építési övezet, övezet határa: SZ – 1, SZ – 2 – jelű tervlap szerint.
(4) Helyi értékvédelmi terület határa: SZ – 1, SZ – 2 – jelű tervlap szerint.
5. § (1) A település teljes közigazgatási területén építési telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá mérete, alakja, beépítettsége a HÉSZ - ben megadott értékeknek és a vonatkozó általános jogszabályoknak megfeleljen.
(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségeit az általános előírásokon túl, a HÉSZ - ben foglaltaknak megfelelően – az adott telekre vonatkozó - övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, melynek betartása kötelező érvényű.
(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítandó legkisebb telekterületméretnél kisebb területen, már kialakult, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) építési telken is engedélyezhető építés, ha az összes egyéb előírás (szakhatósági előírások, szabványok) betartható.
(4) Az épületek – a meglévő épületek tömegéhez illeszkedve – magastetővel alakítandók ki a lakóterületen, a településközpont vegyes területen, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen és a különleges területeken.
(5) Az előkertek mélységét (ami azonos az utca felöli építési határvonallal) a jellemzően kialakult beépítésnek megfelelően, esetileg kell meghatározni. Foghíjbeépítés vagy átépítés esetén az utcában jellemző előkert méretekhez kell alkalmazkodni. A beépítendő területeken az előkert legkisebb mélysége 3,00 m.
A településközpontban, a főút mentén jellemzően kialakult, hagyományos, előkert nélküli beépítési formát meg kell őrizni.
(6) A település építési övezeteiben a tervezett vezetékes csatornahálózat kiépítéséig a beépítés átmenetileg részleges közművesítéssel, zárt, szigetelt szennyvízgyűjtéssel és szippantással történő szennyvízeltávolításával engedélyezhető.
Azokban az övezetekben, ahol a közművesítettség előírt mértéke: teljes, a vezetékes csatornahálózat üzembehelyezése után építési engedélyezés csak az építési telek teljes közművesítettsége esetén lehetséges. Azokban az övezetekben, ahol a közművesítettség mértéke: részleges, a beépítés továbbra is engedélyezhető zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő és szippantással történő szennyvízeltávolítás megléte esetén.
(7) Az építési övezetekben megengedett környezetterhelési határértékeket a környezetvédelmi fejezet tartalmazza.
(8) Fenti általános építési előírásokat valamennyi építési övezetben és övezetben be kell tartani.
(9) A Lf1, Lf2, Lf3, Lf4, övezetekbe sorolt telkeken legfeljebb kettő darab lakóépület
helyezhető el.
(10) Utcafronton elhelyezkedő építményeken hullámpala anyagú tetőhéjazat nem
létesíthető.
(11) A gépkocsielhelyezést jellemzően telken belül a főépületben, azzal egy
tömegben, vagy különálló építményben kell biztosítani.
(12) Az övezeti előírásokban meghatározott előírások valamelyikét is nem teljesítő telkek
esetén az építés csakis elvi építési engedély alapján engedélyezhető.
(13) A 12,00 m kialakítandó legkisebb telekszélességet el nem érő telek nem építhető be.
(14) Amennyiben meglévő és tervezett Gip, Gksz övezetekben a környezetére az
idevonatkozó határértékeket meghaladó zaj-, rezgés-, és légszennyezési terhelést
kibocsátó forrás létesül, abban az esetben a szennyező forrástól számított 300,00 m- en
belül élelmiszer feldolgozó- és forgalmazó tevékenység ( pl. pékség, élelmiszerüzem )
nem működhet.
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
A lakóterületek tagolódása
kijelölésre.
A. Falusias lakóterület
(2) Lf1
jelű építési övezet: falusias lakóterület 4,50 m megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, nagyobb részben a település szélső lakótömbjeit alkotja.
a) Az övezetben elhelyezhető:
aa) lakóépület
ab) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ad) szálláshely szolgáltató épület
ae) kézműipari építmény
af) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b)Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
A saroktelkeken, valamint a 25,00 m- nél szélesebb lakótelkeken szabadonállóan lehet elhelyezni lakóépületeket. Azokon a lakótelkeken, amelyek szabályozási szélessége kisebb vagy egyenlő, mint 25,00 m, ott az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazandó.
c) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret: 700 m2, a meghatározott
méretnél kisebb, meglevő telekre vonatkozóan új lakóépületet építeni csak a 450
m2-t elérő telkek esetén lehetséges.
d) A 600 m2 telekterületméretet el nem érő telkek esetén a megengedett legnagyobb
beépítési % az övezetben 10%- kal meghaladható.
e) Az övezet építési telkeinek kialakítandó legkisebb szélessége: 16,00 m és legkisebb
mélysége: 44,00 m új telekkialakításnál.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
(Teljes, és részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
A szennyvízcsatorna kiépüléséig lehetőség van új lakóterületen való építésre, ebben
az esetben a keletkező szennyvizet telkenként zárt, szigetelt szennyvíztárolóba kell
gyűjteni. A csatornahálózat kiépítését követően kötelező a rácsatlakozás.
g) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
h) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 20 - 450-os tető - hajlás-
szöggel.
i) Az övezetben az előkert mérete meglévő épületek esetében: 0,00 – 5,00 méter,
változó.
Új épület létesítésekor ez előkert kialakítandó legkisebb mérete: 5,00 m.
Azoknál a telkeknél, amelyek mélysége nem éri el a 40,00 m-t, az előkert mérete
3,00 m- re csökkenthető.
j) Az épületek elhelyezése telken belül a közterület felé eső határvonaltól 5,00 m- re
vagy 3,00 m- re az előkert megtartásával, az oldalhatáron pedig a telekhatártól
0,60 m-re történhet.
k) Oldalkertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
Hátsó kertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
l) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
la) Melléképületek oldalhatáron a főépület mögött helyezhetők el, maximum a
főépülettel megegyező magassági mérettel.
lb) Két, 41,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál a
melléképítmények egymással tűzfalasan is összeépíthetők.
lc) Két, 41,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál, ha az
egyik telken létesül melléképítmény, akkor azt tűzfalas kialakítással a
szomszédos telekvégtől legfeljebb 3,00 méter távolságra helyezhető el.
ld) Az építési vonal felőli telekhatártól számított 20,00 méteres lakózóna
távolságáig állattartó épület nem helyezhető el.
m) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el.
(3) Lf2
- jelű építési övezet: falusias lakóterület 6,50 m megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek, valamint gazdálkodó építmények elhelyezésére szolgál, az „ Ófalu ” és az „ Újfalu ” közti területen.
a) Az övezetben elhelyezhető:
aa) lakóépület,
ab) mező- és erdőgazdasági ( üzemi ) építmény
b) Az övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
c) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret: 2400,00 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 30,00 m és legkisebb mélysége:
80,00 m új telekkialakításnál.
e)Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
(Teljes, és részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
A szennyvízcsatorna kiépüléséig lehetőség van új lakóterületen való építésre, ebben
az esetben a keletkező szennyvizet telkenként zárt, szigetelt szennyvíztárolóba kell
gyűjteni. A csatornahálózat kiépítését követően kötelező a rácsatlakozás.
f) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be. Az övezet telkein belül zárt növényzettel kell
beültetni a telkek határvonalát 5,00 m- es szélességben két sorban ültetett, zárt
lombkoronájú növényzettel. Ajánlott fafajták a kis lombkoronájú fák; a
virágoskőris, gömbjuhar, díszcseresznye.
g)Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 20 - 450-os tető - hajlás-
szöggel. A tetőidom vonatkozásában az alkalmazott technológiát kell figyelembe
venni.
h) Az övezetben az előkert legkisebb mérete meglévő és új épület esetében: 5, 00 m.
Az épületek elhelyezése telken belül a közterület felé eső határvonaltól 5,00 m- re
az előkert megtartásával, az oldalhatáron pedig az telekhatártól 0,60 m-re
történhet.
i) Oldalkertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
Hátsó kertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
j) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ja) Melléképületek szabadonállóan a főépület mögött helyezhetők el, legfeljebb a
főépülettel megegyező magassági mérettel.* (*A megengedett legnagyobb
építménymagasságot a melléképítmény meghaladhatja adott esetben
meghaladhatja az alkalmazott technológia függvényében. )
jb) A telekhatártól számított 20,00 méteres lakózóna távolságáig állattartó épület
nem helyezhető el.
jc) A megengedett legnagyobb építménymagasság az alkalmazott technológia
függvényében változhat.
k) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el.
(4) Lf3
- jelű építési övezet: falusias lakóterület 4,50 m megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, a településközpont vegyes területfelhasználás környezetében található.
a) Az övezetben elhelyezhető:
aa) lakóépület
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ac) szálláshely szolgáltató épület
ad) kézműipari építmény
ae) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. Kivételt képez a saroktelek,
melyen az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető. A legalább
25,00 m széles teleknagyságot elérő telkek esetén az épületet szabadonállóan is el
lehet helyezni.
c) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret : 600 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélesség: 16,00 m, és legkisebb mélysége:
40,00 m.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. A csatorna- közmű kiépüléséig
minden más közmű megléte esetén - lehetőség van a terület beépítésére. A
szennyvizet zárt, szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni mindaddig, amíg nem
létesül szennyvízelvezető csatorna. A kiépült szennyvízelvezető hálózatra ezután
az épületeket rá kell csatlakoztatni.
(Teljes, és részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
f) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
g) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 20 - 450-os tető - hajlás-
szöggel.
h) Az övezetben az előkert mérete : 3,00 m. Az épületek elhelyezése telken belül a
közterület felé eső határvonaltól 3,00 m- re az előkert megtartásával, az
oldalhatáron pedig a telekhatártól 0,60 m-re történhet.
i) Oldalkertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
Hátsó kertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
j) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ja) Melléképületek oldalhatáron a főépület mögött helyezhetők el, legfeljebb a
főépülettel megegyező magassági mérettel.
jb) Két, 41,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál a
melléképítmények egymással tűzfalasan is összeépíthetők.
jc) Két, 41,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál, ha az egyik
telken létesül melléképítmény, akkor azt tűzfalas kialakítással a szomszédos
telekvégtől legfeljebb 3,00 méter távolságra helyezhető el.
k) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el.
(5) Lf4
- jelű építési övezet: falusias lakóterület 6,50 m megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek és gazdálkodó építmények elhelyezésére szolgál, nagyobb részben a 4204. sz. úttól nyugatra fekvő lakótömbjeit alkotja.
a) Az övezetben elhelyezhető:
aa) lakóépület
ab) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
ad) szálláshely szolgáltató épület
ae) kézműipari építmény
af) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
A saroktelkeken, valamint a 25,00 m- nél szélesebb lakótelkeken szabadonállóan
lehet elhelyezni lakóépületeket. Azokon a lakótelkeken, amelyek szabályozási
szélessége kisebb vagy egyenlő, mint 25,00 m, ott az oldalhatáron álló beépítési
mód alkalmazandó.
c) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret : 2400,00 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 16,00 m és legkisebb mélysége:
150,00 m új telekkialakításnál.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
(Teljes, és részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
A szennyvízcsatorna kiépüléséig lehetőség van új lakóterületen való építésre, ebben az esetben a keletkező szennyvizet telkenként zárt, szigetelt szennyvíztárolóba kell gyűjteni. A csatornahálózat kiépítését követően kötelező a rácsatlakozás és a teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
g) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 20 - 450-os tető - hajlás-
szöggel.
h) Az övezetben az előkert mérete meglévő épületek esetében: 0,00 – 10,00 méter,
változó.
Új lakóépület építésénél az előkert mérete: 5,00 m. Az épületek elhelyezése telken
belül a közterület felé eső határvonaltól 5,00 m- re az előkert megtartásával, az
oldalhatáron pedig a telekhatártól 0,60 m-re történhet.
i) Oldalkertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
Hátsó kertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
j) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ja) Melléképítmények oldalhatáron a főépület mögött helyezhetők el legfeljebb a
főépülettel megegyező magassági mérettel.
jb)A telekhatártól számított 20,00 méteres lakózóna távolságáig állattartó épület
nem helyezhető el.
k) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el.
(6) Összesítő táblázat
A lakóterület építési övezeteire vonatkozó építési előírások:
Területfelhasználási
egység |
Övezeti
jel |
Beépítés
Módja |
Megengedett lagnagyobb
építmény
magasság
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
% |
Kialakítandó legkisebb / ill. legnagyobb telekterületméret
m2 |
Az építési telek |
Előkert
mérete
m |
Legkisebb
szélessége
m |
Legkisebb
mélysége
m |
Falusias
lakóterület
|
Lf1 |
O |
4,50 |
30 |
700 |
16 |
44 |
5,00
/3,00
|
Falusias
lakóterület
|
Lf2 |
Sz |
6,50 |
30 |
2400 |
30 |
80 |
5,00 |
Falusias
lakóterület
|
Lf3 |
O |
4,50 |
30 |
640 |
16 |
40 |
3,00 |
Falusias
lakóterület
|
Lf4 |
O |
6,50 |
30 |
2400 |
16 |
150 |
5,00 |
Településközpont vegyes terület
7. § (1) A vegyes terület Örményesen az OTÉK 15. § (1) bekezdése alapján került kijelölésre.
- jelű építési övezet: Örményes meglevő és tervezett központi magjaiban, több funkciót is magában hordozó területek 9,00 m megengedett legnagyobb építménymagassággal (lakó, igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.).
a) Az övezetben elhelyezhető:
aa) lakóépület,
ab) igazgatási épület,
ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
ad) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a
gazdasági célú használat az elsődleges
ae) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
af) sportépítmény
ag)a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és
járulékos létesítmények (garázs, tároló épület, stb.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, amely bruttó 40 m2 – nél nem
nagyobb alapterületű.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. A 25,00 m-
nél szélesebb telkeken az építmények szabadonállóan is elhelyezhetők.
Saroktelken az egyébként oldalhatáron álló beépítés esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
d) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret: 560 m2, a meghatározott
méretnél kisebb telekre vonatkozóan új lakóépületet építeni csak telekméret növelő
telekalakítással lehetséges (pl. telekösszevonással, hozzávásárlással)
e) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 14,00 m, és legkisebb mélysége:
40,00 m új telekkialakításnál.
f) Az épületek építészeti megjelenésével be kell tartani:
fa) tetőhéjazatának kialakítására hullámlemez és hullámpala héjazat nem
alkalmazható,
fb) hagyományos építőanyagok felhasználásával kerüljön kialakításra.
g) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. A csatorna- közmű kiépüléséig minden más közmű megléte esetén - lehetőség van a terület beépítésére. A szennyvizet zárt, szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni mindaddig, amíg nem létesül szennyvízelvezető csatorna. A kiépült szennyvízelvezető hálózatra ezután az épületeket rá kell csatlakoztatni.
(Teljes, és részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
h) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 10 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
i) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30 - 450-os tető - hajlás-
szöggel.
j)Az övezetben az előkert mérete a kialakult lakótelkek esetén: 3,00 – 16,00 méter,
változó.
Új lakóépület építése esetén az előkert mérete: 3,00 m. Az épületek elhelyezése
telken belül a közterület felé eső határvonaltól 3,00 m- re az előkert megtartásával,
az oldalhatáron pedig a telekhatártól 0,60 m-re történhet.
k) Oldalkertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m, oldalhatáron történő beépítés
mellett.
Hátsó kertek kialakítandó legkisebb mérete: 6,00 m.
l) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
la) Melléképületek oldalhatáros beépítés esetén oldalhatáron a főépület mögött
helyezhetők el.
lb) Két, 41,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál a
melléképületek egymással tűzfalasan is összeépíthetők.
lc) Az ettől is rövidebb telekmélységgel rendelkező telkeknél a melléképületek a
telekvégre is befordíthatók, szintén tűzfalas kialakítással, vagy összeépítve.
ld) Zártsorú kialakításnál, ha az épület nem csatlakozik a szomszédos épülethez,
akkor minimum 4,00 méter távolságot kell hagyni a két épület között, és tűzfalas
kialakítással kell az épületet lezárni.
le )Ha a zártsorú beépítésnél az épület befordul oldalhatárra, és a nagyobb
épülettömeg itt jelenik meg, akkor az oldalhatáron álló beépítés szabályai
vonatkoznak rá.
lf) Speciális estben , máshol el nem helyezhető építmény estében, pl.
templomtorony, a megadott építménymagasságtól el lehet térni.
m) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el:
ma) közműpótló műtárgy (a szennyvízcsatorna – hálózat kiépüléséig lehet)
mb) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
mc) állatkifutó
md) trágyatároló, komposztáló
me) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
kivételével.
(3) Összesítő táblázat
A vegyes területre vonatkozó építési előírások:
Területfelhasználási
egység |
Övezeti
jel |
Beépítés
módja |
Megengedett legnagyobb
építmény
magasság
m |
A
beépíthetőség
megengedett legnagyobb mértéke
% |
A kialakítandó legkisebb
telekterületméret
m2 |
Az építési telek |
Előkert
mérete
m |
kialakítandó legkisebb
szélessége
m |
Kialakítandó legkisebb
mélysége
m |
Településközpont
vegyes
terület
|
Vt |
O |
9,00 |
80 |
560 |
14 |
40 |
3,00 |
kijelölésre.
1. Kereskedelmi, szolgáltató terület
(2) Gksz
- jelű építési övezet: 9,00 méter megengedett legnagyobb építménymagasságú, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szánt terület.
1. Az övezetben elhelyezhető:
aa) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakások,
ac) igazgatási egyéb, irodaépület,
ae) parkolóház, üzemanyagtöltő.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
c) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret : 2400,00 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélesség: 30,00 m, és legkisebb mélysége:
80,00 m új telekkialakításnál.
e)Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. A csatorna- közmű kiépüléséig –
minden más közmű megléte esetén - lehetőség van a terület beépítésére. A
szennyvizet zárt, szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni mindaddig, amíg nem
létesül szennyvízelvezető csatorna. A kiépült szennyvízelvezető hálózatra ezután az
épületeket rá kell csatlakoztatni.
(Teljes, részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
f)A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke20 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
g) Új építés esetén az előkert mérete: 5,00 m. Az épületek elhelyezése telken belül a
közterület felé eső határvonaltól 5,00 m- re az előkert megtartásával történhet.
h) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ha)A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló
igényt a telken belül kell megoldani.
hb)Az övezetben haszonállat tartása tilos.
hc)A megengedett legnagyobb építménymagasság az alkalmazott technológia
függvényében változhat.
B. Ipari terület
(3) Gip
- jelű építési övezet Örményes külterületén a nem jelentős zavaró hatású ipari létesítmények területe. E területeken találhatók üzemek és telephelyek területei, melyek 9,50 méter megengedett legnagyobb építménymagasságú ipari célú létesítmények kialakítására szolgál.
a) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet részére szolgáló lakások,
ab) egészségügyi és szociális épületek.
1. Az övezetben kivételesen elhelyezhető épületek:
ba) alapterülete nem haladhatja meg a főfunkcióhoz tartozó épület
alapterületének 50%- át (m2 ),
1. egyidejű használóinak száma a főfunkció ellátását szolgálók összlétszámát
nem haladhatja meg,
bc) szállásférőhelyeinek a száma a főfunkció ellátásában alkalmazottak
összlétszámát nem haladhatja meg,
bd) gépjármű- elhelyezését telken belül kell biztosítani.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
d) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret : 1500,00 m2.
e) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélesség: 30,00 m, és legkisebb mélysége:
50,00 m új telekkialakításnál.
f) Az övezetben az előkert mérete: 15,00 m. Az épületek elhelyezése telken belül a
közterület felé eső határvonaltól 15,00 m- re az előkert megtartásával történhet.
g) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. A vezetékes csatornahálózat kiépítéséig a beépítés átmenetileg részleges közművesítéssel, zárt, szigetelt szippantással történő eltávolításával engedélyezhető.
A vezetékes csatornahálózat üzembehelyezése után építési engedélyezés csak az építési telek teljes közművesítettsége esetén lehetséges.
(Teljes, részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
h) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
i) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ia) A személygépkocsi parkoló igényt telken belül kell megvalósítani.
ib) Iparterület lakóterület felőli oldalán 10 méter széles, többszintes védő zöldsáv
kialakítása szükséges.
ic) A megadott építménymagasság az alkalmazott technológia függvényében
változhat.
(4) Összesítő táblázat
Az ipari területre vonatkozó építési előírások:
Területfelhasználási
egység |
Övezeti
jel |
A beépítés
módja |
A megengedett legnagyobb
építmény
magasság
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
% |
Az előkert mérete
m |
A kialakítandó legkisebb
telekterületméret
m2 |
Az építési telek |
Kialakítandó legkisebb
szélessége
m |
Kialakítandó legkisebb
mélysége
m |
Kereskedelmi
szolgáltató
terület
|
Gksz |
Sz |
9,00 |
60 |
5,00 |
2400 |
30 |
80 |
Ipari
terület
|
Gip |
Sz |
9,50 |
30 |
15,00 |
1500 |
30 |
50 |
9. § (1) A különleges területek közzé Örményesen azok a területek kerültek besorolásra,
amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt eltérnek jelen
rendelet
6. § -
8. § - ok szerinti területektől.
(2) A különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:
(3) Kszab A. Szabadidőpark terület
- jelű építési övezet: tervezett szabadidőpark területe a 4,50 méter megengedett legnagyobb építménymagasságú építmények elhelyezésére szolgál.
a) A terület beépítési módja: szabadonálló.
b) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret : 2000,00 m2.
c) Az övezetben az előkert mérete: 5,00 m. Az építmények elhelyezése telken belül a
közterület felé eső határvonaltól 5,00 m- re az előkert megtartásával történhet.
d) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges. A vezetékes csatornahálózat
kiépítéséig a beépítés átmenetileg részleges közművesítéssel, zárt, szigetelt
szippantással történő eltávolításával engedélyezhető.
A vezetékes csatornahálózat üzembehelyezése után építési engedélyezés csak az
építési telek teljes közművesítettsége esetén lehetséges.
(Részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) b. pontja alapján).
e) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 50 %, melybe a fásított parkolók nem
számítandók be.
f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
g) A szabadidőpark útburkolatait és létesítményeit úgy kell kialakítani, hogy
kerekesszékkel, gyermekkocsival és kerékpárral megközelíthető és használható
legyen.
h) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el:
ha) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
hb) állatkifutó,
hc) trágyatároló, komposztáló,
hd) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
kivételével.
i) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ia) a szabadidős létesítmények időszakonkénti rendezvényeinek megközelítése
számára szükséges személygépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell
megoldani,
ib) az övezet területén hirdető táblák elhelyezhetők el legfeljebb 4,50 m
magasságban.
ic) tornacsarnok építése esetén a megengedett építési magasság 9,50 m
(4) Kt
- jelű építési övezet: a külterületen elhelyezkedő meglévő temető területe valamint bővítménye 4,50 m megengedett legnagyobb építménymagasságú létesítmények számára.
a) A terület beépítési módja: szabadonálló, oldalhatáron álló. A sírhelyeket és az
építményeket szabadonállóan kell elhelyezni.
b) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
(Részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) b. pontja alapján).
c) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %.
d) Melléképületek tekintetében kizárólag az övezet funkciójához kapcsolódó
melléképítmények helyezhetők el:
da) út,
db) ravatalozó
dc) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tároló és hűtő,
dd) boncolóhelyiség,
de) temető kerítés,
df) vízvételi lehetőség, illemhely,
dg) a temető területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő –
parkosítása, az utak sorfásítása,
dh) hulladéktároló,
di) közműbecsatlakozási műtárgy,
dj) közműpótló műtárgy,
dk) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
e) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ea) Személygépjárművek parkoló igényét telken belül kell megoldani.
eb) Az övezetben csak a temető működtetése érdekében létesíthető építmény.
ec) A temetők védőtávolságán belül (50,00 m) lakóépület nem helyezhető el.
(5) Szennyvíztisztító telep területe
Kszv
- jelű építési övezet: a tervezett települési szennyvíztisztító telep területe külterületen, a meglevő szeméttelep szomszédságában helyezkedik el, melyen 9,00 méter megengedett legnagyobb építménymagasságú építmények alakíthatók ki.
a) A terület beépítési módja: szabadonálló.
b) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret: 3000,00 m2.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes
(Teljes közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) a. pontja alapján).
d) Az övezetben az előkert mérete: 5,00 m. Az építmények elhelyezése telken belül a
közterület felé eső határvonaltól 5,00 m- re az előkert megtartásával történhet.
e) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 40 %.
f) Az övezetben állatot tartani tilos.
g) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ga) Az övezetben parkoló telken belül létesíthető.
gb) A telep védőtávolságán belül (300,00 m) lakóépület nem helyezhető el.
gc) A telepek belterület felőli oldalán takaró védőfásítást kell kialakítani.
gd) A megengedett legnagyobb építménymagasság az alkalmazott technológia
függvényében meghaladható.
(6) Kl Lovastanya terület
- jelű építési övezet: lovastanya, valamint tervezett bővítménye.
a) A terület beépítési módja: szabadonálló.
b) Az övezetben kialakítandó legkisebb telekterületméret: 2000,00 m2.
c) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.
d) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes A csatorna- közmű kiépüléséig –
minden más közmű megléte esetén - lehetőség van a terület beépítésére. A
szennyvizet zárt, szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni mindaddig, amíg nem
létesül szennyvízelvezető csatorna. A kiépült szennyvízelvezető hálózatra ezután
az épületeket rá kell csatlakoztatni..
(Teljes, részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2)a., b. pontjai alapján).
e) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 30 %.
f) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el.
g) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
ga) A személygépjárművek parkoló igényét telken belül kell megoldani.
(7) Kastélyterület
Kk
- jelű építési övezet: Kepich kastély területe.
1. A terület beépítési módja: szabadonálló.
1. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
1. Az megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,50 m.
d) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges. Az övezetben lehetőség van a
szennyvizet zárt, szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni.
(Részleges közművesítettség az OTÉK
8. §. (2) b. pontja alapján).
e) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 50 %.
f) Melléképületek tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak
helyezhetők el
fa) állatkifutó,
fb) trágyatároló, komposztáló,
fc) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
kivételével.
(8) Összesítő táblázat
A különleges terület építési övezeteire vonatkozó építési előírások:
Területfelhasználási egység |
Övezeti
Jel |
A beépítés
módja |
A megengedett
legnagyobb
építménymagasság
m |
A
beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke
% |
A kialakítandó legkisebb telekterületméret
m2 |
|
|
Szabadidőközpont
terület
|
Kszab |
Sz |
4,50 |
40 |
2000 |
|
Temető
területe
|
Kt |
Sz |
4,50 |
40 |
- |
|
Szennyvíztisztító telep |
Kszv |
Sz |
9,00 |
40 |
3000 |
|
Lovastanya |
Kl |
Sz |
4,50 |
40 |
2000 |
|
Kastély |
Kk |
Sz |
6,50 |
40 |
- |
|
ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
5. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET
Közlekedési és közműterület
10. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Örményes közigazgatási területén az országos és helyi közutak, kerékpárutak, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerük és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖU– jelű övezetbe sorolja.
(3) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakás.
(4) A KÖU - jelű övezetben épület csak legalább részleges közművesítettség esetén
létesíthető. (Részleges közművesítettség mértéke az OTÉK
8. §. (2) b.) pontja alapján.)
(5) A KÖU - jelű övezetre vonatkozó építési előírások:
Területfelhasz-
nálási egység |
Övezeti jel |
Beépí-
tés módja |
Megengedett legnagyobb
építmény
magas-
ság (m) |
Megengedett legnagyobb beépítettség
% |
Megengedett legnagyobb telekterületméret
m2 |
A zöldfelület legkisebb mértéke
% |
Közlekedési és közműterület |
KÖU |
SZ |
4,50 |
5 |
100 |
5 |
(6) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(7) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési építmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(8) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
E területsávba eső, meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető – mérlegelve a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait.
(9) Az
(1) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Örményesen az alábbiakra tagozódik:
a) KÖu – 1: Országos mellékutak: 4204 sz.(Fegyvernek – Örményes - Kuncsorba) út,
a 4207 sz. ( Örményes – Kisújszállás ) út települési szakasza, és a 42101. sz. ( Barta
– Örményes ) sz. út települési szakaszai.
Tervezett építési szélességük: 30,00 m.
b) KÖu – 2: Települési gyűjtőutak területei. Építési területük minimális szélessége:
12,00 m, minimális burkolatszélessége: 6,00 m.
c) KÖu – 3: Települési kiszolgáló utak a település lakóterületén. Építési területük
minimális szélessége: 12,00 m, minimális burkolatszélessége: 6,00 m.
1. KÖu – 4: Tervezett kerékpárutak területei.
KÖu - 41: a JNSZ Megyei Területrendezési Tervben szereplő Kisújszállás – Örményes – Fegyvernek - helyi kerékpárút nyomvonal területe.
KÖu - 42: települési kerékpárút hálózat területe.
Tervezett építési területe: 3,00 m, burkolatszélessége: 1,50 m.
1. KÖu – 5: Külterületi mellékutak területei.
Építési területük minimális szélessége: 12,00 méter széles, burkolatszélessége:
4,50 m. méter.
f) KÖu – 6: Külterületi feltáró utak területei a külterületi majorok, telephelyek,
földek megközelítésére.
Építési területük minimális szélessége: 12,00 méter széles, burkolatszélessége:
4,50 m. méter.
g) KÖk: vasútvonal területe, meglévő Budapest – Záhony kétvágányú vasúti fővonal
területe.
A vasútállomás területének beépítési szabályáról részleteiben kidolgozó külön szabályozásban kell rendelkezni.
(10) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(11) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek méretét az OTÉK 36. §.
(6) bekezdése tartalmazza.
(12) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15,00 – 15,00 m - en belül építmény nem helyezhető el.
(13) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
(14) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni- Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.
Minden utcát legalább egyoldali cserjesorral kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani.
(15) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.
(16) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.
(17) A közművek – víz, gáz, villamosvezeték – területigényes meglévő és várhatóan megvalósuló (tervezett) létesítményeit a tervlapon feltüntetett területen kell elhelyezni.
(18) Az ivóvíz kezelésére, beszerzésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületen csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység végezhető, valamint a következő művelési korlátozást kell betartani:
a) mezőgazdasági művelés és talajjavítás tilos,
b) vezetéktől mentes területen sorfásítás létesíthető.
(19) Szennyvizek kezelése a településen:
Szennyvízhálózat a terv távlatán belül várhatóan létesül. Megvalósulásig a keletkezett szennyvizeket zárt, szigetelt szennyvíztározókba kell gyűjteni és a kijelölt leöntőhelyre szállítani.
(20) Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedélyezési eljárás illetve egyéb közmű
létesítése esetén a MSZ 7048/3-83 ill. az azt módosító Szabványügyi
Közlöny 2002. augusztus 01. (Sz.K.8.) előírásait, továbbá a MSZ 7487/2-80.
szabványokban foglaltakat be kell tartani.
(21) A tervezett, illetve rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatot úgy kel kialakítani,
hogy a védendő épülettől 100,00 m-re földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni oltóvíz
biztosítása érdekében.
(22) Új építmények létesítésekor a közterületet úgy kell kialakítani a tűzoltógépjárművek
közlekedése és üzemeltetése számára, hogy azok akadálymentes útvonala biztosítható
legyen.
1. A közlekedési területek gyalogos közlekedést szolgáló járdáinak padkáit gépjárműforgalmi utak kereszteződéseinél, illetve a
közintézmények bejáratához vezető térburkolatot úgy kell kialakítani, hogy a
kerekesszékkel és gyermekkocsival akadálymentesen használható legyen.
(24) Az SZ – 1, SZ – 2 jelű tervlapok szerint meghatározott országos védelem alatt álló
területen közúti közlekedési területet érintő beavatkozást végezni az illetékes
szakhatóság bevonásával, helyi védelem alatt álló területen helyi értékvédelmi
rendelet szerint szabad.
Z
(2) A zöldterületet a szabályozási terv Z - jelű övezetbe sorolja.
építmények helyezhetők el.
b) A Z jelű övezetben épület csak legalább hiányos közművesítettség esetén
létesíthető.
(Hiányos közművesítettség az OTÉK 8. § (2) c. pontja alapján.)
c) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival,
kerékpárral megközelíthető és használható legyen.
d) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
e) Az övezetben – kiemelten a gyermekjátszótéren – a használók testi épségét nem
veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park
berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
f) Az övezetben a haszonállattartás tilos, a gyermekjátszóterek, díszparkok területén a
kutyafuttatás is tilos.
g) Az övezetben a kialakítandó legkisebb telekterületméret: 1000,00 m2
(3) A Z - jelű övezetre vonatkozó építési előírások:
Terület – felhasználási egység |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Maximális Építmény magasság
M |
Maximális beépíthető – ség
% |
Minimális telekméret
m2 |
Minimális zöldfelület
% |
Zöldterület |
Z |
Sz |
4,50 |
2 |
1000 |
80 |
(2) Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
A. Védelmi célú erdőterület
(3) Ev – jelű övezet: Örményes közigazgatási területén védelmi célokat szolgáló erdőterületek.
1. Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 90% - ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes, cserjés felületként alakítható ki.
b) Az övezet területe nem építhető be.
c) Közhasználatra nem szánt (ipari üzemek, telephelyek, stb. saját telkén) létesítendő
véderdőknél – ahol környezetvédelmi okokból szükséges – a véderdőt be kell
keríteni.
d) Az övezetben haszonállattartás tilos.
B. Gazdasági célú erdőterület
(4) Eg – jelű övezet: Örményes közigazgatási területén erdőgazdálkodási célú erdőterületek.
1. Az Eg - jelű övezetben az OTÉK 28. § (4) bekezdés szerint helyezhetők el
építmények.
b) Az Eg - jelű övezetben épület csak legalább hiányos közművesítettség esetén
létesíthető.
(Hiányos közművesítettség az OTÉK 8. § (2) c. pontja alapján.)
c) Az övezetben a vadgazdálkodás kivételével haszonállat tartása tilos.
(5) Összefoglaló táblázat
Az Eg, Ev- jelű övezetre vonatkozó építési előírások:
Terület – felhasználási egység |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
A megengedett legnagyobb építményma-gasság
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
% |
Gazdasági célú erdőterület
|
Eg
|
Sz
|
7,50
|
0,5
|
Védelmi célú
erdőterület |
Ev |
- |
- |
- |
(1) A mezőgazdasági terület Örményesen az OTÉK 29. § (1) bekezdése alapján került kijelölésre.
(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
(3) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes anyag használatával. A beépítetlen és nem intenzív kertészeti művelés alatt álló földrészlet nem keríthető le.
(4) Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10,00 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.
(5) Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb 70 cm-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.
(6) Telekmegosztás nem engedélyezhető, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában:
1. az övezetben előírt kialakítandó legkisebb telekterületméretnél kisebbé
b) a megengedett legnagyobb beépítettségi mértéket túllépő
(7) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:
A. Általános mezőgazdasági terület
(8) Má – jelű övezet: Örményesen a külterületi mezőgazdasági szántó, gyep művelési ág területek.
a) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a
halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terménytárolás- és feldolgozás (
mezőgazdasági hasznosítás ) építményei helyezhetők el, melyek a 7,50 m
megengedett legnagyobb építménymagasságot nem haladják meg.
1. Az övezetben 720,00 m2 telekterületméretet el nem érő telken építmény nem
létesíthető.
c) A 720 – 1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, gyep és szántó művelési
ágban nyilvántartottak kivételével – 3%- os beépítettséggel elsősorban a tárolás
célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény ( pince ) helyezhető el.
d) Az 1500,00 m2- t meghaladó területű telken építmény 3%- os beépítettséggel
helyezhető el.
e) Az övezetben lakóépület 6000,00 m2 telekterületméretet meghaladó telken
helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%- os beépítettség felét nem haladhatja
meg. A különálló lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága: 7,50 m.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
(Részleges közművesítettség az OTÉK 8. § (2) b. pontja alapján.)
g) Az övezetben az építmények területét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni.
1. Az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető hajlásszöge 35 - 45 0 között választható meg.
1. A megadott maximális építménymagasságtól az alkalmazott technológia
függvényében engedélyezhető az eltérés az egyéb előírt védőtávolságok ( pl.
tűztávolság ) megléte esetén.
B. Általános mezőgazdasági birtokközpont terület
(9) Máb – jelű övezet: Örményesen a külterületi állattartó majorok területei.
a) Az övezetben épület az OTÉK 29. §. (5), (6), (7), (8) bekezdései alapján létesíthető.
b) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
(Részleges közművesítettség az OTÉK 8. § (2) b. pontja alapján.)
c) Az építményeket szabadonállóan kell elhelyezni.
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m, mely az alkalmazott
technológia függvényében változhat.
e) A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke: 45 %.
f) A kialakítandó legkisebb telekterületméret: 10 000 m2.
g) Az épületek tetőidomai az alkalmazott technológia szerint választható meg, de
építészeti megjelenését tájba illő módon kell kialakítani.
h) A 10 000 m2 - nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés
fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés,
tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.
i) Az övezetben az építmények területét a mezőgazdasági művelés alól ki kell vonni.
C. Általános mezőgazdasági lineár öntözéses terület
(10) Mál – jelű övezet: Örményesen a mezőgazdasági területek linár rendszerű öntözéses
területei.
a) Az övezetben építmény nem létesíthető.
b) Az övezetben kizárólag az öntözéses ellátáshoz szükséges berendezések
létesíthetők.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
(Hiányos közművesítettség az OTÉK 8. § (2) c. pontja alapján.)
(11) Az Má, Máb, Mál- jelű övezetre vonatkozó építési előírások:
Területfelhasz-
nálási egység |
Övezeti jel |
A beépí-
tés módja |
A megengedett legnagyobb
építmény-
magas-
ság (m) |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
% |
A kialakítandó legkisebb telekterületméret
m2 |
Általános mezőgazdasági
terület
|
Má
|
Sz |
7,50 |
3 |
720 |
Általános mezőgazdasági terület, birtokközpont |
Máb
|
Sz |
7,50 |
45 |
10 000 |
Általános mezőgazdasági terület, lineár öntözéses terület |
Mál
|
- |
- |
- |
- |
9. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
14. § (1) A vízgazdálkodási terület Örményesen az OTÉK 30. §. (1) bekezdése alapján került kijelölésre.
(2) A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv a V, Vü jelű övezetekbe sorolja.
(4) A kisvízfolyások természeti területen kívüli szakaszainak partéltől mért 3,00 – 10,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként (rét, legelő ) alakítható ki. A természetszerű szakaszok ezen kívül nádasként, galériaerdőként is fenntartható.
(5) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján
végezhetők, természeti terület esetén a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.
A. Vízgazdálkodási terület
(6) V– jelű övezet: Örményes közigazgatási területén a Nagykunsági- főcsatorna medre és
parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, vízbeszerzési területek.
a) V – jelű övezetben – ha külön jogszabály nem rendelkezik - csak a vízellátási,
vízkárelhárítási, a és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények
helyezhetők el.
B. Vízgazdálkodási üzemi terület
1. Vü
– jelű építési övezet: vízgazdálkodási területen található 9,00 méter megengedett legnagyobb építménymagasságú víztározó, vízműkutak, vízbeszerzéshez, vízkezeléshez és vízellátáshoz szükséges berendezések és építmények elhelyezésére szolgáló területek.
a) Az övezetben elhelyezhető:
1. mindenfajta nem jelentős zavaró hatású vízgazdálkodáshoz szükséges berendezések és építmények,
ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló igazgatási és irodaépület.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000,00 m2.
d) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. A csatorna- közmű kiépüléséig – minden más közmű megléte esetén - lehetőség van a terület beépítésére. A szennyvizet zárt, szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni mindaddig, amíg nem létesül szennyvízelvezető csatorna. A kiépült szennyvízelvezető hálózatra ezután az épületeket rá kell csatlakoztatni.
(Teljes, részleges közművesítettség az OTÉK 8. §. (2) a., b. pontjai alapján).
e) A zöldfelület kialakítandó legkisebb mértéke: 20 %, melybe a fásított parkolók
területe nem számítható be.
f) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:
fa) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló
igényt a telken belül kell megoldani.
fb) Az övezetben haszonállat tartása tilos.
g) A vízbeszerzési területek ( vízműkutak ) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán
belül (hidrogeológiai védőidom ) mindennemű tevékenység végzése tilos.
h) A 9,00 m- es megengedett legnagyobb építménymagasságot a víztározáshoz
szükséges műtárgyak meghaladhatják.
III. Fejezet
MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM
Az épített értékek védelme
15. § (1) A település és környékének védett értékeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(2) Országos védelem alatt álló épített művi érték nem található Örményes területén.
(3) Helyi védelem alatt álló épített művi értékek Örményes területén:
Hrsz: 0153/2
b) Kepich kastély
Hrsz:062/3
c) Kepich kastély cselédháza
Hrsz: 062/3
d) Bíró kastély
Hrsz: 021/4
e) Glaser harang
Hrsz: 034
(4) Helyi védetté nyilvánított építményeket, alkotásokat érintő építési munkákkal
kapcsolatban az elvi és építési engedély kiadása előtt a települési főépítész véleményét
ki kell kérni.
(5) A helyi értékvédelemre javasolt épületekre vonatkozó előírásokat a hatályos helyi értékvédelmi rendelet tartalmazza.
16. § (1) Országos védelem alatt álló táji- és természeti értékek Örményesen:
Hrsz: 0136/6a, 0136/6b, 0136/6c, 0136/6d, 0136/6f, 0136/6g, 0136/6h, 0136/6j,
0136/6k, 0136/6n, 0130, 0131/12, 0131/13a, 0131/13b, 0131/14, 0133/a, 0133/b,
0133/c, 0133/d, 0133/f, 0133/g, 0134.
(2) Ex - lege védett természeti emlékek - régészeti lelőhelyek: kunhalmok Örményesen
a) Büdös halom
b) Nagy-Csorba XV. dűlő, Nagy-partos
(3) Régészeti lelőhelyek - megelőző feltárást igénylő, nyilvántartott lelőhelyek
a) lelőhely, Csorba-dűlő
b) lelőhely, Nagy-Csorba XVI. dűlő
c) lelőhely, Nagy-Csorba XV-XVII. dűlő
d) lelőhely, (Nincs dűlőnév)
(4) Régészeti lelőhelyek: szórványleletek vagy régészeti érdekű helyek
a) lelőhely, Örméyesi-dűlő
b) lelőhely, Örményesi-dűlő
c) lelőhely, Kincsesi-rét
d) lelőhely, Kincsesi-rét
e) lelőhely, Kincsesi-rét
f) lelőhely, Nagy-Csorba-dűlő
g) lelőhely, Barta-dűlő
h) lelőhely, (Nincs dűlőnév)
i) lelőhely, (Nincs dűlőnév)
(5) Az országos védelem alatt álló táji- és természeti értékekkel és azok közvetlen
környezetével kapcsolatban területfelhasználási változások vonatkozásában és az e
területen való építési munkák engedélyezése során A természet védelméről szóló 1996.
évi LIII. Törvény előírásait kell figyelembe venni, valamint a fenti eljárásokba a
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságát, mint I. fokú szakhatóságot be kell vonni
(6) Régészettel érintett területeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható, a terület más célra nem hasznosítható.
Régészettel érintett területnek minősülnek a szabályozási tervlapon szereplő kunhalmok és lelőhelyek területei.
(7) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárás során A kulturális Örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény előírásait kell figyelembe venni és a területileg illetékes múzeumot meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Megyei Múzeum. Amennyiben bármely területen végzett földmunkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni kell.
Helyi táj- és természetvédelem
17. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti értékek a település területén:
a) 4 db oszlopos tölgy( Quecus robur Fastigiata ) a gyógyszertár előtt,
Hrsz: 127/8
b) 11 db vadgesztenye fa( Aesculus hyppocastaneum ) a település közparkjában
( fasor ),
Hrsz: 153/2
(2) A helyi jelentőségű védett természeti értékekkel kapcsolatos általános helyi előírásokat a helyi értékvédelmi rendelet tartalmazza.
(3) A külterületen levő erdő, gyep (rét - legelő), nádas területek, vizes és vizenyős kivett területek művelési ág változása nem engedélyezhető intenzívebb mezőgazdasági művelési ágak és módok irányába.
(4) Védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
a) Telepítendő fajok:
aa) Nemesnyár - Populus canadensis
ab) Korai juhar - Acer platanoides
ac) Feketefenyő - Pinus nigra
ad) Kocsányos tölgy - Quercus robur
b) Az erdősávok elegyfái:
ba) Nyírfa - Betula pendula
bb) Vadcseresznye - Prunus padus
bc) Ezüstfa - Elaeagnus angustifolia
c) Az erdősávok szegélyt adó bokorfái:
ca) Mezei juhar - Acer campestre
cb) Vadkörte - Pyrus pyraster
cc) Egybibés galagonya - Crataegus monogina
IV. Fejezet
Építmények elhelyezése, közterület beépítése
A. Az építmény és a telekhatár közötti távolság
18. § (1) Az előkert legkisebb méretét az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások határozzák meg, egyébként: 5,00 m.
1. A kötelező építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott
övezetben előírt előkert méretével.
1. 0,00 méter előkert esetén a kötelező építési vonal megegyezik a szabályozási
vonallal.
1. Foghíj telek beépítése esetén a tömbre előírt előkert méretet a szomszédos telkek
beépítési adottságait alapul véve kell meghatározni. (beépítési mód, előkert,
tetőidom, stb.)
(2) Az oldalkert méretét az alábbi táblázat szerint lehet meghatározni:
Beépítési mód |
Az oldalkert legkisebb mérete |
Szabadon álló |
A megengedett legnagyobb építménymagasság fele * |
Oldalhatáron álló |
A megengedett legnagyobb építménymagasság * |
* Amennyiben a két szomszédos földrészlet más - más építési övezetbe esik, akkor a nagyobb megengedett építménymagasságot kell alapul venni.
(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól 0,6 m közötti távolságra kell elhelyezni.
(4) Az elő-, oldal-, illetve hátsókert meghatározásával kialakuló építési helyet (az építmény elhelyezésére szolgáló telekrészt) határoló építési határvonalakat az építési, illetve elvi építési engedélyezési tervben fel kell tüntetni, amennyiben azok nem esnek egybe a telekhatárral.
B. Építmények közötti legkisebb távolság
19. § (1) Az építmények között megengedett legkisebb távolságot az OTÉK 36. §. (2) bekezdése és/vagy az érintett szakhatóság előírása alapján kell meghatározni.
Az építményektől, azok kialakult környezetétől, illetve a környezetre gyakorolt hatásoktól függően érintett szakhatóság lehet:
a) tűzvédelmi,
b) építésügyi,
c) állategészségügyi,
d) környezetvédelmi,
e) közlekedési szakhatóság.
(2) Az építmények között megengedett legkisebb távolság több, különböző jogszabályi, illetve szakhatósági előírás esetén a legnagyobb érték.
(3) Szomszédos telkeken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolságtól eltérő mértéket a következő esetekben lehet alkalmazni, amennyiben azt a kialakult helyzet indokolja:
a) Ha a telek másképpen – az övezeti szabályok betartásával – egyébként nem
lenne beépíthető,
b) Ha a szomszédos telken a szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági
engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi.
Ezekben az esetekben a legkisebb távolság 4,00 méterre csökkenthető, az alábbi
követelmények együttes betartása mellett:
1. mindkét építmény egymás felé néző tető héjazta nem éghető anyagú, nyílás nélküli legyen,
2. a szomszédos építmények I - III. tűzállósági fokozatúak legyenek, tovább nem éghető anyagú falazatot és vakolatot tartalmazzanak,
3. A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek, helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet,
4. Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m2-t.
(4) Transzformátorállomástól:
a) A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény 10,00 m- re
b) C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény 8,00 m- re
c) D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény 6,00 m- re
létesíthető illetve üzemeltethető.
(5) Ipari üzem létesítése és működésére vonatkozó 2/2001. ( I. 17. 9 korm. rendelet
23. §-
ának előírásait be kell tartani.
(6) Lakóterületen belül szérű és rostnövénytároló létesítése esetén a 35/1996. ( XII.29. )
BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 64. §- ának rendelkezéseit be
kell tartani.
(7) A szakhatósági előírást a tervező feladata beszerezni és az elvi építési engedélyezési
vagy az építési engedélyezési tervhez csatolni, amennyiben az oldalkert mérete vagy az
építmények közötti tervezett távolság szakhatósági előírás alapján kerül
meghatározásra.
Építmény elhelyezése közterületen
20. § (1) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti
előírásoknak megfelelően helyezhető el.
(2) Az OTÉK által előírt forgalomtechnikai, illetve biztonsági előírások teljesülését az
érintett közterület eseti állásfoglalása alapján kell megítélni és az engedélyezési eljárás
során azt figyelembe kell venni.
Környezetvédelmi előírások
A. Általános előírások
21. § (1) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.
(2) A belterület határát, külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága nem lépheti át.
(3) Roncsolt és szennyezett felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.
Külszíni anyagnyerő hely területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosítani, rekultiválni.
22. § (1) A belterülettel csatlakozó 100 m - es sávban mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme érdekében a porkeletkezés ellen a terület minimum 5% - án védőzöld sávokat (véderdőket) kell kialakítani.
(2) Az erdőterületek és az állandó növénygazdasági területek (pl. gyep, nádas) művelésből való kivonása, valamint a vízzel fedett területek (pl. tó, mocsár, vízállás) átsorolása más művelési ágba tilos, kivéve, ha katasztrófa - elhárítás elkerülhetetlenné teszi.
(6) Rombolt és szennyezett felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.
23. § (1) A település belterületén a teljes közművesítettség megvalósulásáig átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezések alkalmazása engedélyezhető. A település belterületén a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető.
(2) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és vízi élővilágra veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos.
(3) Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése a természetvédelmi törvény értelmében tilos.
(4) Külterületen a telek tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, hígtrágya, egyéb hulladékok átmeneti tárolásáról, kijelölt telepre szállításáról, hasznosításáról.
(5) Élővizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet bármilyen hulladékot vezetni tilos.
(6) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől számított 100 méteren belül.
Az illetékes hatóság környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdekből ettől eltérően is rendelkezhet.
(7) A közigazgatási területen csak olyan állattartó telep létesíthető és üzemeltethető,
amelynél megoldott a trágya (hígtrágya) kezelése, hasznosítása, figyelemmel a nitrát
szennyezéssel szembeni védelemre is.
a) A lakossági használatú csőkutakat a település jegyzője engedélyezi, amennyiben az
igényelt vízmennyiség az évi 500 m3-t nem haladja meg.
b) Az engedélyezhető legnagyobb kútmélység Örményes területén: 15 m.
D. Levegőtisztaság - védelem
24. § (1) A település közigazgatási területe levegőtisztaság - védelem szempontból a „védett I.”
kategóriába tartozik.
(2) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását. A közutak, potenciálisan légszennyező telephelyek szennyezésre érzékeny területektől megfelelő védőtávolságra való telepítése, védőterületük minél nagyobb arányú véderdőként való kialakítása szükséges.
E. Zaj és rezgés elleni védelem
25. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.
(2) A különböző tevékenységekből származó zajok és rezgések megengedett határértékeit a 8 / 2002. (III.22.) KöM - EüM együttes rendelet 1 - 5 mellékletei tartalmazzák a területi funkciók szerint.
26. § (1) A külterületen levő erdő, gyep (rét - legelő), nádas területek, vizes és vizenyős kivett területek művelési ág változása nem engedélyezhető intenzívebb mezőgazdasági művelési ágak és módok irányába.
(2) Védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél többszintű növényállományt kell
kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok
használhatók.
G. Hulladékgazdálkodás, - ártalmatlanítás
27. § (1) A településnek szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein (belterületén) az Önkormányzatnak, illetve általa megbízott szervezetnek kell végezni a kommunális hulladékelszállítást, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletének megfelelően.
(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva (külterületek), a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.
(3) A kommunális és építési hulladék jövőbeni elhelyezése - a jelenlegi szeméttelep bezárását követően - csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletében meghatározott kistérségi lerakón történhet.
(4) Meg kell teremteni a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét és biztosítani kell a hulladék legalább részbeni újrahasznosításának feltételeit.
(5) A megszűnt hulladéklerakót rekultivációs terv szerint kell újrahasznosítani, távlatilag zöld-, erdőterületként hasznosítani.
(6) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.
(7) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
(8) Állati hullák (tetemek) elhelyezése jelenleg dögtéri konténerben történik. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező szerv végezheti.
Építési tilalmak és korlátozások
28. § (1) A hatályon kívül helyezett rendezési tervek alapján elrendelt tilalmak, korlátozások törléséről, illetve átértékelésükről az építésügyi hatóság gondoskodik.
(2) Az általános érvényű rendelkezésekben meghatározott esetekben (temető 50 m - es védőtávolsága, még működő hulladéklerakó telep 1000 m- es védőtávolsága, még működő dögkút 1000 m-es védőtávolsága állattartó telepek védőtávolsága, lineár területeken fennálló építési tilalom stb.) visszavonásig tartó tilalmat kell elrendelni.
V. Fejezet
29. § (1) Az Étv. 20. §- ának ( 1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.
(2) Változatási tilalom terheli az SZ – 1 jelű tervlapon feltüntetett területeket:
1. a 060/17 hrsz- on szereplő földgázkút területét
2. a 071/1 hrsz- on szereplő tervezett különleges területet.
(3) Építési tilalom terheli az alábbi hrsz- ú területeket, illetve azok SZ – 1 jelű tervlapon
jelölt részeit:
015/13, /14, /15, 16
016/4, /5, /6, /7, /8, /9, /11
018/1, /3
019/3
029/1
045/5 – 045/45
094/7 – /21
094/ - /32
094/24 - /28
0102/7 - /20
0100/15 - /16
0100/7 - /13
097/12 - /16
097/17 – 27
097/1 - /4
097/5 - /8
VI. Fejezet
Hatályba lépés
30. § (1) Jelen rendelet és elválaszthatatlan részét képező Szabályozási terv 2005. év
január hó l. napján lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg a település érvényben lévő 25 / 13 – 50 /
86 munkaszámon készített , a 18/1988. sz. Tanácsrendelettel jóváhagyott
Összevont Rendezési Terve hatályát veszíti.
(3) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál
kell alkalmazni.
(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.