Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről
Hatályos: 2008. 01. 24- 2010. 09. 21Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2004. (II.12.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről
2008-01-24-tól 2010-09-21-ig
Örményes Község Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ (1) bekezdése és a 36.§ (2) bekezdése alapján biztosított jogkörében az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1.§ E rendelet hatálya Örményes Község Önkormányzatán ak tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre terjed ki.
2.§ E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptrk-ban és az 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.
A lakások hasznosításának módja
3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat az önkormányzat kötelező feladatai ellátásához szüókséges szakemberek elhelyezésére lehet hasznosítani.
(2) Önkormányzati lakásbérletre nem jogosult az az igénylő, akinek, s vele együtt költöző családtagjának a községben önálló lakásingatlana, lakásbérleménye van.
b) első lakáshoz jutó fiatal párok - lakáshelyzetük megoldásáig, legfeljebb 1 évig,
c) akinek az önkormányzat közigazgatási területén lévő és a lakás céljára szolgáló lakása, bérleménye ár-, belvíz-, viharkár miatt megsemmisült, életveszélyessé vált, lakáshelyzete megoldásáig, de legfeljebb 1 évig.
(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára bérbe nem adható.
A lakásbérlet létrejötte
4.§ (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő által megkötött szerződés hozza létre.
(3) Hatályon kívül helyezve.
5.§ A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell:
(1) A bérbe adandó önkormányzati tulajdonú lakás pontos címét, komfortfokozatát, helyiségeinek felsorolását és alapterületét;
(2) A lakásbérlet kezdetét, határozott idő esetén annak végét, illetve a megszűnést eredményező feltétel bekövetkezését;
(3) A lakás átadásának időpontját és a szerződés mellékletét képező helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvben leírt állapotát;
(4) A lakás használatáért fizetendő lakbér összegét, s megfizetésének időpontját;
(5) A bérlő és a vele együtt lakó személyek felhívását a lakás és a hozzá tartozó helyiségek rendeltetésszerű, a szerződésnek megfelelő használatára;
A felek jogai, kötelességei
6.§. (1) A bérbeadó köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról
b) az épület központi, komfortfokozatának megfelelő berendezéseinek folyamatos
üzemképes állapotáról,
c) a bérlemény használatának zavartalan biztosításáról.
(2) A bérlő köteles
a) a lakást és hozzá tartozó helyiségeket, berendezéseket rendeltetésszerűen
használni,
b) a lakás belső karbantartásáról az (1) bekezdés a), b) pontjában foglaltakon túl
gondoskodni,
c) az épületben, a lakás berendezéseiben gondatlanságból, a benne lakók ill. a
bérlő tudomásával tartózkodók magatartása által okozott kárt megtéríteni.
d) a lakásbérleti díjat a szerződésben foglaltak szerint minden hó 10-ig megfizetni.
(3) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult, a költségek megelőlegezése mellett.
(4) A külön megállapodás alapján kérheti
a) a számlával igazolt és jogos költségeinek egy összegben történő kifizetését,
b) vagy annak a lakbérbe történő beszámítását.
(5) A beszámítás ideje alatt a bérlő által végzett korszerűsítés alapján a komfortfokozat változás a bérleti díjban nem
érvényesíthető.
(6) Amennyiben a bérlő az általa végzett korszerűsítés költségeinek megtérítését semmilyen formában nem kéri,
úgy a bérleti jogviszonya fennállása alatt a bérleti díjat a korszerűsítés előtti komfortfokozatnak megfelelően kell
érvényesíteni.
A bérleti jogviszony megszűnése
7.§. A bérleti jogviszony megszűnik:
(1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
(2) A bérlő szerződésben vállalt kötelezettségének folyamatos megszegése miatti – Lakástörvényben rögzített – felmondással.
(3) A szerződésben foglalt határidő lejártával, ill. esemény bekövetkeztével,
(4) A bérleti jogviszonyra feljogosító munkaviszony, közszolgálati jogviszony megszűnésével,
(5) A bérlő halálával,
(6) A lakásbérlemény megsemmisülésével.
8.§. (1) A lakásbérlet megszűnését követően a bérlő saját maga köteles saját és vele együtt lakó családtagjai elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítés és elhelyezési igény nélkül. A lakásbérleti jog nem folytatható.
(2) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a bérlő a lakást – eltérő megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak helyszíni állapotrögzítő leltár szerint visszaadni.
(3) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.
II. FEJEZET
A helyiségbérlet szabályai
9.§. Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – a lakástörvény 36-44. §-ában és e rendelet második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.
10.§. (1) A bérbeadó az önkormányzati tulajdonú, foglalkoztatási célú üres vagy megüresedő helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles nyilvános pályázatot hirdetni az „Örményesi Hírvivő” című helyi lapban és egy megyei napilapban. Egynél több ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.
(2) Nem kötelező versenytárgyalást tartani, ha a helyiséget
a) kötelező elhelyezési feladat megoldására használják fel; vagy
b) a helyiségre meghirdetett pályázat második alkalommal is eredménytelen
marad;
c) Képviselő Testület egyedi döntésével kijelölt bérlő részére kell bérbe adni az
egyidejűleg meghatározott helyiségbér ellenében.
(3) A hirdetménynek tartalmazni kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám, helyrajzi szám), a helyiségek számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát, a tulajdonos nevét;
b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységek megjelölését;
c) a bérlet fennállásának határidejét;
d) az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásának és a hatóságok engedélyeinek
szükségességét;
e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő felújítási munkákat, továbbá a bérleti jog megszűnésekor az eredeti, átvétel szerinti állapot helyreállításának kötelezettségét;
f) a fizetendő bérleti díj alsó határát azzal, hogy a helyiség bérleti jogát – az előírt egyéb feltételek fennállása esetén – a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díjat ajánló, vagy annak meghatározott időre egy összegben előre történő kifizetését vállaló nyeri.
g) a pályázni jogosultak esetleges körét;
i) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét;
j) a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját;
k) az esetleges egyéb pályázati feltételeket.
(4) A bérleti díjnak tartalmaznia kell:
a) a bérlemény értékének megtérülését, - előzetes karbantartás és felújítás költségét,
b) az ingatlan biztosítási díját,
c) a kezeléssel, hasznosítással felmerülő egyéb költséget a haszonnal növelve
11.§. (1) Az ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, tevékenységének megnevezését;
b) a helyiség általa tervezett felhasználási célját, bérleti ajánlatát, továbbá;
c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(2) Ha az előírt határidőben csak egy ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a helyiséget versenytárgyalás tartása nélkül bérbe adja.
(3) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki az ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.
(4) A bérbeadó a versenytárgyaláson résztvevők közül azt hirdeti ki nyertesnek, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű helyiségbérleti díj fizetésére tett ajánlatot, továbbá annak meghatározott időtartamra szóló, előre történő egy összegű befizetését vállalja.
(5) A bérbeadó az üres, vagy megüresedő önkormányzati helyiségre határozott időre, legfeljebb öt évi időtartamra
szóló bérleti szerződést köthet.
12.§. (1) A bérlő köteles gondoskodni az általa használt épületrész olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.
(2) Köteles továbbá a megállapodás szerinti bérleti díjat, tevékenységével kapcsolatban felmerülő
közüzemi szolgáltatói díjakat számlázás alapján határidőben megfizetni.
3) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra át nem ruházhatja.
(4) A helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az általa használt épületrész és helyiségei, berendezései eredeti állapotát saját költségén helyreállítani, s azt kiürítve, eredeti állapotában a bérbeadónak helyszíni jegyzőkönyv alapján visszaadni.
13.§. A bérbeadó többcélú épülete (Kastély épület) közösségi rendezvény, önkormányzati feladatellátás céljára szolgáló helyiségeit a lakossági ellátás javítására, árusításra, családi- és egyéb események rendezésére esetenként, alkalmi jelleggel bérbe adhatja úgy, hogy:
a) az a kötelező feladatellátást ne zavarja, attól időben elkülönüljön.
b) az előre megállapított és megfizetett bérleti díj tartalmazza a felmerülő közüzemi, szolgáltatói díjakat,
c) a bérlő a helyiséget, annak berendezéseit megóvja, s az alkalmi, eseti bérleti jog lejártakor a helyiséget
tisztán, eredeti állapotában adja vissza.
III. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések
14.§
Hatályon kívül helyezve.
A lakásbérleti díj mértéke
15.§. A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a bérlemény komfortfokozatának és területének megfelelő mértékű lakásbérleti díjat köteles fizetni.
(1) A havi lakbér mértéke:
a) komfortos lakás esetén: 140.- Ft + ÁFA/m2
b) komfort nélküli lakás esetén: 100.- Ft + ÁFA/m2
(2) A havi lakbér mértéke a lakás kedvezőtlen műszaki állapota – egészégre ártalmas, nedves, penészes, repedező – miatt, annak fennállásáig legfeljebb 10 %-kal csökkenthető.
(3) A lakáshoz tartozó garázs bérleti díja 2.000.- Ft/db + ÁFA bérleti díjat köteles fizetni.
Záró rendelkezések
16.§ E rendelet 15.§-a 2004. március 1-én, egyéb rendelkezése kihirdetése napján lép hatályba – és visszavonásig érvényes.
17.§ A rendelet hatálya alá tartozó ügyeket nem lehet elektronikus úton intézni.