Örményes Község Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ (1) bekezdése és a 36.§ (2) bekezdése alapján biztosított jogkörében az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1.§ E rendelet hatálya Örményes Község Önkormányzatán ak tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre terjed ki.

2.§ E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptrk-ban és az 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

A lakások hasznosításának módja

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat az önkormányzat kötelező feladatai ellátásához szüókséges szakemberek elhelyezésére lehet hasznosítani. 

(2) Önkormányzati lakásbérletre nem jogosult az az igénylő, akinek, s vele együtt költöző családtagjának a községben önálló lakásingatlana, lakásbérleménye van.

(3) Az önkormányzati lakás megüresedése esetén hasznosítása érdekében más személynek is bérbe adható az alábbi sorrendben.

a) az önkormányzat kötelező feladatai ellátásához szükséges szakember elhelyezésére,

b) első lakáshoz jutó fiatal párok - lakáshelyzetük megoldásáig, legfeljebb 1 évig,

c) akinek az önkormányzat közigazgatási területén lévő és a lakás céljára szolgáló lakása, bérleménye ár-, belvíz-, viharkár miatt megsemmisült, életveszélyessé vált, lakáshelyzete megoldásáig, de legfeljebb 1 évig.

d) egyéb, az a), b) c) pontba nem tartozó személyek részére, maximum 1 évig.

(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára bérbe nem adható.

A lakásbérlet létrejötte

4.§ (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő által megkötött szerződés hozza létre.

(3) Hatályon kívül helyezve.

5.§ A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell:

(1) A bérbe adandó önkormányzati tulajdonú lakás pontos címét, komfortfokozatát, helyiségeinek felsorolását és alapterületét;

(2) A lakásbérlet kezdetét, határozott idő esetén annak végét, illetve a megszűnést eredményező feltétel bekövetkezését;

(3) A lakás átadásának időpontját és a szerződés mellékletét képező helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvben leírt állapotát;

(4) A lakás használatáért fizetendő lakbér összegét, s megfizetésének időpontját;

(5) A bérlő és a vele együtt lakó személyek felhívását a lakás és a hozzá tartozó helyiségek rendeltetésszerű, a szerződésnek megfelelő használatára;

A felek jogai, kötelességei

6.§.      (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

                  a) az épület karbantartásáról

                 b) az épület központi, komfortfokozatának megfelelő berendezéseinek folyamatos

                       üzemképes állapotáról,

                 c) a bérlemény használatának zavartalan biztosításáról.

(2) A bérlő köteles

                  a) a lakást és hozzá tartozó helyiségeket, berendezéseket rendeltetésszerűen

                       használni,

                   b) a lakás belső karbantartásáról az (1) bekezdés a), b) pontjában foglaltakon túl

                       gondoskodni,

                    c) az épületben, a lakás berendezéseiben gondatlanságból, a benne lakók ill. a

                        bérlő tudomásával tartózkodók magatartása által okozott kárt megtéríteni.

                    d) a lakásbérleti díjat a szerződésben foglaltak szerint minden hó 10-ig megfizetni.

(3) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult, a költségek megelőlegezése mellett.

(4) A külön megállapodás alapján kérheti

      a) a számlával igazolt és jogos költségeinek egy összegben történő kifizetését,

    b) vagy annak a lakbérbe történő beszámítását.

         (5) A beszámítás ideje alatt a bérlő által végzett korszerűsítés alapján a komfortfokozat változás a bérleti díjban nem

             érvényesíthető.

          (6) Amennyiben a bérlő az általa végzett korszerűsítés költségeinek megtérítését semmilyen formában nem kéri,

               úgy a bérleti jogviszonya fennállása alatt a bérleti díjat a korszerűsítés előtti komfortfokozatnak megfelelően kell

               érvényesíteni.

A bérleti jogviszony megszűnése

7.§. A bérleti jogviszony megszűnik:

            (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,

(2) A bérlő szerződésben vállalt kötelezettségének folyamatos megszegése miatti – Lakástörvényben rögzített – felmondással.

(3) A szerződésben foglalt határidő lejártával, ill. esemény bekövetkeztével,

(4) A bérleti jogviszonyra feljogosító munkaviszony, közszolgálati jogviszony megszűnésével,

(5) A bérlő halálával,

(6) A lakásbérlemény megsemmisülésével.

8.§.      (1) A lakásbérlet megszűnését követően a bérlő saját maga köteles saját és vele együtt lakó családtagjai elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítés és elhelyezési igény nélkül. A lakásbérleti jog nem folytatható.

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a bérlő a lakást – eltérő megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak helyszíni állapotrögzítő leltár szerint visszaadni.

(3) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

II. FEJEZET

A helyiségbérlet szabályai

9.§. Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – a lakástörvény 36-44. §-ában és e rendelet második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

10.§.    (1) A bérbeadó az önkormányzati tulajdonú, foglalkoztatási célú üres vagy megüresedő helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles nyilvános pályázatot hirdetni az „Örményesi Hírvivő” című helyi lapban és egy megyei napilapban. Egynél több ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.

(2) Nem kötelező versenytárgyalást tartani, ha a helyiséget

                 a) kötelező elhelyezési feladat megoldására használják fel; vagy

                 b) a helyiségre meghirdetett pályázat második alkalommal is eredménytelen 

                       marad;

                 c) Képviselő Testület egyedi döntésével kijelölt bérlő részére kell bérbe adni az

                      egyidejűleg meghatározott helyiségbér ellenében.

(3) A hirdetménynek tartalmazni kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám, helyrajzi szám), a helyiségek számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát, a tulajdonos nevét;

b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységek megjelölését;

                  c) a bérlet fennállásának határidejét;

      d) az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásának és a hatóságok engedélyeinek      

      szükségességét;

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő felújítási munkákat, továbbá a bérleti jog megszűnésekor az eredeti, átvétel szerinti állapot helyreállításának kötelezettségét;

f) a fizetendő bérleti díj alsó határát azzal, hogy a helyiség bérleti jogát – az előírt egyéb feltételek fennállása esetén – a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díjat ajánló, vagy annak meghatározott időre egy összegben előre történő kifizetését vállaló nyeri.

g) a pályázni jogosultak esetleges körét;

i) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét;

j) a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját;

k) az esetleges egyéb pályázati feltételeket.

            (4) A bérleti díjnak tartalmaznia kell:

a) a bérlemény értékének megtérülését, - előzetes karbantartás és felújítás költségét,

b) az ingatlan biztosítási díját,

c) a kezeléssel, hasznosítással felmerülő egyéb költséget a haszonnal növelve

11.§.    (1) Az ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:

                 a) a pályázó nevét és címét, tevékenységének megnevezését;

                 b) a helyiség általa tervezett felhasználási célját, bérleti ajánlatát, továbbá;

                 c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(2) Ha az előírt határidőben csak egy ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a helyiséget versenytárgyalás tartása nélkül bérbe adja.

(3) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki az ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(4) A bérbeadó a versenytárgyaláson résztvevők közül azt hirdeti ki nyertesnek, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű helyiségbérleti díj fizetésére tett ajánlatot, továbbá annak meghatározott időtartamra szóló, előre történő egy összegű befizetését vállalja.

            (5) A bérbeadó az üres, vagy megüresedő önkormányzati helyiségre határozott időre, legfeljebb öt évi időtartamra

                szóló bérleti szerződést köthet.

12.§.    (1) A bérlő köteles gondoskodni az általa használt épületrész olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

            (2) Köteles továbbá a megállapodás szerinti bérleti díjat, tevékenységével kapcsolatban felmerülő

               közüzemi szolgáltatói díjakat számlázás alapján határidőben megfizetni.

3) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra át nem ruházhatja.

(4) A helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az általa használt épületrész és helyiségei, berendezései eredeti állapotát saját költségén helyreállítani, s azt kiürítve, eredeti állapotában a bérbeadónak helyszíni jegyzőkönyv alapján visszaadni.

13.§. A bérbeadó többcélú épülete (Kastély épület) közösségi rendezvény, önkormányzati feladatellátás céljára szolgáló helyiségeit a lakossági ellátás javítására, árusításra, családi- és egyéb események rendezésére esetenként, alkalmi jelleggel bérbe adhatja úgy, hogy:

           a) az a kötelező feladatellátást ne zavarja, attól időben elkülönüljön.

           b) az előre megállapított és megfizetett bérleti díj tartalmazza a felmerülő közüzemi, szolgáltatói díjakat,

           c) a bérlő a helyiséget, annak berendezéseit megóvja, s az alkalmi, eseti bérleti jog lejártakor a helyiséget

              tisztán, eredeti állapotában adja vissza.

III. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

14.§ 

Hatályon kívül helyezve.

A lakásbérleti díj mértéke

15.§. A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a bérlemény komfortfokozatának és területének megfelelő mértékű lakásbérleti díjat köteles fizetni.

(1) A havi lakbér mértéke:

      a) komfortos lakás esetén: 140.- Ft + ÁFA/m²

      b) komfort nélküli lakás esetén: 100.- Ft + ÁFA/m²

(2) A havi lakbér mértéke a lakás kedvezőtlen műszaki állapota – egészégre ártalmas, nedves, penészes, repedező – miatt, annak fennállásáig legfeljebb 10 %-kal csökkenthető.

(3) A lakáshoz tartozó garázs bérleti díja  2.000.- Ft/db + ÁFA bérleti díjat köteles fizetni.

Záró rendelkezések

16.§ E rendelet 15.§-a 2004. március 1-én, egyéb rendelkezése kihirdetése napján lép hatályba – és visszavonásig érvényes.

17.§ A rendelet hatálya alá tartozó ügyeket nem lehet elektronikus úton intézni.