Örményes községi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2015. (II. 26.) rendelete

a szociális ellátásokról

​

Örményes Község Önkormányzata a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

​

1.§     (1)     A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben

(továbbiakban: Sztv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) meghatározott ellátási formákhoz e rendeletben szabályozott feltételek szerint szociális rászorultságuk esetén a jogosultak hozzájussanak.

(2) Az Önkormányzat szociális alapellátási feladatainak ellátása során érvényesítse a jogbiztonság és a rászorultság elvét.

A rendelet hatálya

2.§     (1)     E rendelet hatálya kiterjed

a)      a kérelem benyújtásakor az Önkormányzat illetékességi területén életvitelszerűen, egybefüggően legalább hat hónapja tartózkodó, lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b)      az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személyek az ellátás igénylésekor Örményesen legalább hat hónapja települési szintű lakóhellyel rendelkeznek,

c)      az Önkormányzat illetékességi területén élő:

ca)bevándoroltakra és letelepedettekre,

cb)hontalanokra,

cc)a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

     d) az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyekre.

e)      az Sztv. 3. § (3) bekezdésében foglalt személyekre, amennyiben bejelentett lakóhelyük az Önkormányzat illetékességi területén található.

f)       a Gyvt. 4. §-ában foglalt személyekre. 

(2)     E rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket

a)      polgármester gyakorolja

aa)     lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás,

ab)     kommunális szilárd hulladékszállítási díj átvállalása,

ac)     nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítási díjkedvezmény

ad)    gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

         esetében.

b)      Igazgatási Bizottság gyakorolja

ba)     rendkívüli települési támogatás,

bb)    temetéshez kapcsolódó települési támogatás,

bc)     kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás,

bd)    gyermekek és fiatal felnőttek pénzbeli támogatása,

be)     Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj

         esetében.

Eljárási rendelkezések

3.§     (1)     E rendeletben meghatározott szociális ellátások iránti kérelmeket a Tiszatenyői

Közös Önkormányzati Hivatal Örményesi Kirendeltségéhez (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani e célra rendszeresített igénylőlapon. Szociális igazgatási ügyek – a kérelem benyújtásának kivételével elektronikus úton nem intézhetők.

(2)     A kérelmező életkörülményeinek valódiságáról szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A megállapított és folyósított szociális ellátások felülvizsgálata során szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, amely a szociális rászorultságot meghatározó körülményekre terjed ki. 

4.§     (1)     A szociális rászorultságra való jogosultság elbírálásához a kérelmező családja

vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni kell, illetve azokat igazolnia kell a következők szerint:

a)      havonta rendszeresen mérhető bérjövedelemről jövedelemigazolással

b)      kereső tevékenységről, a jövedelemnek minősülő bevételről, a nem rendszeres jövedelemről – személyenként és jövedelemforrásonként – írásbeli nyilatkozatot kell tenni

c)      vagyoni helyzetről vagyonnyilatkozatot kell benyújtani.

(2) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai, továbbá a kérelmező      életkörülményei alapján az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozat vitatható, a kérelmezőt kötelezni kell      az általa lakott lakás, a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló                      bizonyítékok benyújtására.

 (3)    Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban foglalt jövedelem          50 %-át, a jövedelem e költségek figyelembevételével vélelmezhető.

 (4)    A kérelmezőnek az egyes ellátások igényléséhez a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell:

a)     lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatáshoz

aa)   közüzemi számlákat,

ab)   a lakásnagyságot igazoló dokumentumot,

ac)   ingatlanban tartózkodás jogcímét igazoló dokumentumot,

b)   rendkívüli települési támogatáshoz a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint az       időszakos vagy tartós létfenntartási gond igazolását szolgáló iratokat 

c)   az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatáshoz az eredeti              temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot,

d)   kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatáshoz lakóingatlanban, illetve a                lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges ingóságában keletkezett kárról hitelt                érdemlő bizonyítékot, mely lehet különösen szakértői igazolás, a kárról készült fotódokumentáció,        az elvégzendő munkáról készült költségbecslés,

e) a gyermekek és fiatal felnőttek pénzbeli támogatásához a többletkiadásokat igazoló                            dokumentumokat,

f)  a gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatáshoz a háziorvos által kiállított               igazolást a rendszeres gyógyszerszükségletről, valamint a kiállított igazolás alapján a gyógyszertári       számlát.

 (5)    A Hivatal által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról nem kell igazolást benyújtani.

5.§  (1)  A jogosultat a pénzbeli, vagy a természetbeni ellátás a kérelem benyújtásának

   napjától, a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetén a támogatást megállapító döntés jogerőre      emelkedését követő hónap első napjától illeti meg, az ellátás a jogosultság feltételeinek hiányában a                változás napján megszűnik, ha magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

 (2)    A rendszeresen folyósított pénzbeli ellátás kifizetéséről a Hivatal gondoskodik.

 (3)  A nem rendszeresen megállapított pénzbeli ellátást a döntés jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon        belül készpénzben fizeti ki a Hivatal.

(4)  A természetbeni ellátást biztosító szociális célú vásárlási utalvány kibocsátására a (2)-(3) bekezdésben           foglaltak az irányadók.

(5) Ha a megállapított szociális ellátás közüzemi díj, közszolgáltatás igénybevételére, pénzintézeti kölcsön          fedezeteként szolgál, azt az arra jogosult szervhez kell utalni.

6.§  (1)  Az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiánya, vagy azok

  megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen                     igénybevevőt pedig kötelezni kell:

a)      a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b)      természetben nyújtott ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzérték megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megtérítést a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt     összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele         és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultságát érintő körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon       belül köteles bejelenteni.

(4) A bejelentés elmulasztása esetén az ellátást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás              visszafizetésére kell az igénybevevőt kötelezni.

(5 )E rendelet hatálya alá tartozó jogosultak adatkezelésére az Sztv. 18-24. §-ban foglaltak az irányadók.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

​

7. §    Az aktív korúak ellátása kérelmezője, illetve jogosultja köteles

a)      az általa életvitelszerűen lakott lakóépületet, annak udvarát, kertjét rendeltetésszerű használatra alkalmas, higiénikus állapotban tartani, továbbá​

b)      ingatlana előtti közterületet és annak műtárgyait tisztán tartani.

Rendkívüli települési támogatás

​

8. §    (1)     A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint

időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

(2) E rendelet alkalmazásában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli eseményeknek az Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell tekinteni.  

(3 )A rendkívüli települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni támogatásként évente egy alkalommal állapítható meg, melynek összege nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál és nem haladhatja meg a 10.000.- Ft-ot.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező egészségi állapotára, szociális helyzetére való tekintettel a jövedelemhatároktól függetlenül is megállapítható a rendkívüli települési támogatás.

Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

​

9. §    (1)     A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai

által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag rendszeres kiadásainak viseléséhez hozzájárulásként lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást nyújt.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartásban élő esetén 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4 ) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a)      a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma                                       1,0,

b)      a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma                               0,9,

c)      a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma                    0,8,

d)  a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma

személyenként                                                                                         0,8,

e)      a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként      0,7.

(5  )Ha a háztartás

a)      (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b)      (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2015. évben 400.- Ft, 2016. évtől - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az Önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(8)  A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a)      ha a háztartásban egy személy lakik                                             35 m²,

b)      ha a háztartásban két személy lakik                                              45 m²,

c)      ha a háztartásban három személy lakik                                        55 m²,

d)      ha a háztartásban négy személy lakik                                           65 m²,

e)      ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban

megjelölt lakásnagyság és minden további személy után                      5-5 m²,

         de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás egy hónapra jutó összege a lakhatás elismert havi    költségének

a)      15%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b)      10%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem éri el annak 200 %-át,

c)      5%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

de nem lehet kevesebb, mint 1000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. 

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(11) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A (12) bekezdésben meghatározottak miatt megszüntetett lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás 1 éven belül nem állapítható meg

a)     ugyanarra a lakásra 

b)     ugyannak a kérelmezőnek.

Temetéshez kapcsolódó települési támogatás

​

10. §  (1)     Elhunyt közeli hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a

számlával igazolt, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségek 10 %-ának megfelelő mértékű települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át. 

(2 ) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás összege elérheti a temetési költségek teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás

​

11. §  (1)     Évente egy alkalommal kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési

támogatásban részesülhet

a)      a közeli hozzátartozó eltemetéséről gondoskodó személy, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és részére a 11. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatás nem a 11. § (2) bekezdése szerint került megállapításra.

b)      jövedelemhatártól függetlenül az a személy, akinek a lakóingatlanában, illetve a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges ingóságában (pl. fűtési rendszer, elektromos hálózat, vízhálózat stb.) önhibáján kívül keletkezett kára a lakhatását olyan mértékben veszélyezteti, melyet önerőből nem képes megoldani.

(2) A kamatmentes kölcsön folyósításának feltétele a bizonyítottan bekövetkezett válsághelyzet, amely a család megélhetését veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított kölcsön összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladhatja meg.

(4) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben az a személy, aki:

a)     nem rendelkezik olyan jövedelemforrással, ami garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére,

b) rendelkezik olyan vagyonnal, ami válsághelyzetét megoldja,

c)     előzően igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(5) A kamatmentes kölcsönt legkésőbb tíz hónap alatt kell visszafizetni az alábbiak szerint:

a)     ha a kölcsön összege a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, négy hónap alatt,

b)     ha a kölcsön összege a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg, nyolc hónap alatt,

c)     maximális összegű kölcsön esetén tíz hónap alatt kell visszafizetni, havonta egyenlő részletekben.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott határidő letelte után fennálló tartozást a Ptk-ban meghatározott kamattal megemelten, egy összegben kell visszafizetni.

(7) A kamatmentes kölcsön folyósítására, visszafizetésének (5) bekezdésben foglalt feltételeire a jogosulttal hatósági szerződést kell kötni.

(8) A kamatmentes kölcsön rendeltetésszerű felhasználásáról a támogatott köteles becsatolni a szükséges anyagokról a támogatott nevére szóló számlákat, illetve az elvégzett munkáról szereződést legkésőbb a visszafizetési határidőig.

(8) Amennyiben támogatott a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, részére a határidő leteltét követő 5 éven belül nem állapítható meg települési támogatás a rendkívüli települési támogatás kivételével.

Gyermekek és fiatal felnőttek pénzbeli támogatása

​

12. §  (1)     Az önkormányzat pénzbeli támogatásban részesíti azt a gyermeket, fiatal felnőttet,

akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen betegség, elemi kár, beiskolázás következtében keletkező többletkiadások miatt, melyeket igazolni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetén rendkívüli élethelyzetnek, illetve időszakos létfenntartási gondnak minősül, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, 3 vagy több gyermekét vagy tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, és időszakosan keletkező igazolt többletkiadása meghaladja a család összjövedelmének 10 %-át.

(3)A pénzbeli támogatás összege egy alkalommal gyermekenként maximum 5.000,-Ft lehet, ennek egy évi együttes összege:

a)      egy-két gyermekes családoknál gyermekenként a tízezer,

b)      három vagy több gyermekes családoknál gyermekenként a tizenötezer forintot nem haladhatja meg.

III. FEJEZET

BURSA HUNGARICA FELSŐOKTATÁSI ÖSZTÖNDÍJ

​

13. §  (1)     Az önkormányzat a területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos helyzetű,

 rossz anyagi körülmények között élő, felsőoktatási intézményben tanulmányokat megkezdeni kívánó/folytató hallgatóknak ösztöndíjat nyújt a költségvetési rendeletben biztosított keret összeg erejéig, a pályázati kiírásban foglaltak figyelembevételével, az alábbi feltételekkel:

a) akiknek havi jövedelme, vagy egy háztartásban élők egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, ebben az esetben az ösztöndíj összege 5.000,- Ft/hó,

b) ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg a jövedelem, akkor az ösztöndíj összege 4.000,- Ft/hó,

c)     ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át nem haladja meg a jövedelem, akkor az ösztöndíj összege 3.000,- Ft/hó,

d) egyedülélő esetén, ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg a jövedelem, akkor az ösztöndíj összege 3.000,- Ft, amennyiben a jövedelem az  a.), b.) pontoknak megfelelő, így a támogatás mértékét a szerint kell megállapítani, továbbá vagyona sem neki, sem családjának nincs,

e) akinek mindkét szülője elhunyt és vagyona nincs, akkor jövedelemre való tekintet nélkül az ösztöndíj összege 3.000,- Ft/hó.

(2) A pályázatok elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Az egy háztartásban élők: a pályázó állandó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek.

IV. FEJEZET

A GYÓGYSZERKIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

​

14. §  (1)     A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesülhet az

a szociálisan rászorult személy, akinek esetében az alább meghatározott feltételek együttesen fennállnak:

a)  az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének

     200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg,

b) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át

(2)     A támogatás iránti kérelem félévente nyújtható be.

(3)     A támogatás összege 6.000.- Ft.

V. FEJEZET

KOMMUNÁLIS SZILÁRD HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSA

​

15.§   (1)    Az Önkormányzat a kommunális szilárd hulladék gyűjtés, szállítás díjának megfizetéséhez 50%-os      

hozzájárulást biztosít a 70 éven felüli egyedül élő részére, amennyiben a kérelmező jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2)   A hozzájárulás a kérelmezőt a 70. életév betöltését követő hó 1. napjától illeti meg.

(3)     A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, lakcímét, a kérelem tárgya megjelölésével, melyhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző három havi jövedelem igazolását.”

VI. FEJEZET

NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ SZÁLLÍTÁSI DÍJKEDVEZMÉNY

16. §  Az önkormányzat m³-enként 100.- Ft + ÁFA kedvezményt biztosít a nem közművel összegyűjtött háztartási            szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatást számlával igazoló igénybe vevők részére.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

​

17. §  (1)     E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban

lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Örményes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és az ellátás igazgatási feladatairól szóló 19/2012. (V. 30.) rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.