Tiszajenő  Községi Önkormányzat képviselő-testületének

9/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszajenő  Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 5094  Tiszajenő, Vasút utca 11.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszajenő község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő,  a képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek.  A címer és a zászló leírását, használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „ Tiszajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ” feliratú körbélyegző, közepén  Magyarország címerével.

3.§ Az önkormányzat képviselő-testülete hivatalának megnevezése: Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal .

2. Az önkormányzat feladatvállalása, átruházott hatáskörei

4.§ (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, továbbá az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(2) Közfeladat önként történő felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni kell a feladatok ellátásához szükséges feltételeket.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatására ideiglenes bizottság is alakítható.

(5) Az eljárásba szükséges bevonni:

a) az ideiglenes bizottságot,  

b) a Közös Hivatal érintett ügyintézőjét,

c) indokolt esetben külső szakértőt.

(6) Az előkészítő eljárás eredményeként összeállított javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(7)  A  feladatellátás feltételi akkor biztosítottak, ha a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek, és a  szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre áll.

(8) Az önkormányzat  képviselő-testülete által önként vállalt feladatokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület  a rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a

polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület a  rendelet 3. mellékletében foglalt feladat és hatásköreit az  Ügyrendi  és Szociális bizottságra ruházza át.

(3) A képviselő-testület  a rendelet 4. mellékletében foglalt feladat- és hatásköröket a  Szolnoki Kistérség Többcélú Társulására  ruházza át.

(4) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden évben beszámol a képviselő testület előtt, az előző évben – az átruházott feladat- és hatáskörben - hozott döntéseiről.

II. fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

3. Az önkormányzat szervei

6. § Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:

a) polgármester,

b) Ügyrendi és Szociális Bizottság

c) Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal,

d) jegyző,

e) Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása,

f) Tiszajenő-Tiszavárkony Víziközmű Beruházási Társulás,

g) Szolnok-Abony-Szajol-Rákóczifalva települési szilárdhulladék lerakói rekultivációjának Önkormányzati Társulása.

4. A polgármester, alpolgármester

7.§  (1) A polgármester a község választópolgárai által megválasztott, főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester fogadónapja:  hétfő  8,00 – 16,00 óráig.

(3) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

5.  A képviselő-testület bizottságai

8.§  (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Szociális Bizottság.        

(2) A képviselő-testület Ügyrendi és Szociális Bizottsága tagjainak száma 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő tag.

(3) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

9.§ (1)  Az Ügyrendi és Szociális  Bizottság a feladat és hatáskörét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A szociális igazgatási tárgyú rendelet-tervezetek előterjesztései a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

10. §  (1) A képviselő-testület meghatározott időre, meghatározott feladat elvégzése céljából ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2)  Az ideiglenes bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő tag, és szükség esetén legfeljebb 2 fő nem képviselő tag.

11. §  A bizottság szükség szerint ülésezik.

6. Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal

12.§  (1)  Képviselő- testület az önkormányzat működésével, valamint az önkormányzati és államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a  Vezseny Község Önkormányzatával közösen létrehozott Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal  útján biztosítja.

(2) A Közös Hivatal az alapító önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti- és Működési Szabályzat, valamint annak függelékét képező Ügyrend szerint működik.

(3) A Közös Hivatal létszámát és a létszámhoz kapcsolódó bérkeretet a feladatokhoz rugalmasan igazodva az alapító önkormányzatok közösen határozzák meg .

7. A jegyző, aljegyző

13.§  (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

 b) gondoskodik – a Közös Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,

c) ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével

összefüggő feladatokat,

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő

kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

g) biztosítja a képviselő-testület és a bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátását,

h) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről, hatályosulásának  szükség szerinti vizsgálatáról,

i) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik azok kihirdetéséről és a képviselő-testület normatív határozatainak közzétételéről.

(2) A jegyző az előterjesztésben írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő.

(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

14.§  A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

15.§ A  jegyző   ügyfélfogadási rendje Tiszajenő településen szerdai napon 8,00 – 12,00 óráig, Vezseny településen pénteki napon 8,00 – 12,00 óráig tart.

16.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat helyettes jegyző látja el.

8. Társulások

17.§ (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása útján látja el a rendelet 4. mellékletében meghatározott feladat-és hatásköröket.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

9. A képviselő-testület ülései , az  ülések összehívása,  helyszíne

18. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést tart.

19. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a  polgármester és az alpolgármesterek eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben

meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

20. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.

21. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is

összehívhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni,

az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

22. §  (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnöke  hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

23. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket / a zárt ülés elé kerülő előterjesztések kivételével/ úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekeltek a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 7 naptári  nappal kézhez kapják.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) képviselők,

b) jegyző,

c) aljegyző

d) bizottságok nem képviselő tagjai,

e) önkormányzati fenntartású intézmények vezetői,

f) helyi önszerveződő közösségek képviselői,

g) rendőrség körzeti megbízottja,

h) a nem állandó meghívottak, ezen belül

ha) a napirend tárgykör szerint illetékes ügyintézője,

hb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(6) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,

b) valamennyi napirendhez kapcsolódóan a jegyzőt,  aljegyzőt,

c) a napirend szerint érintett helyi önszerveződő közösségek képviselőit,

d) a napirend tárgykör szerint illetékes ügyintézőjét,

e) a napirend szerint érintett meghívottat a polgármester döntése szerint.

24. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, a sürgősség okát  közölni kell.

(4) Rendkívüli ülésen csak a napirendi pontok megtárgyalására kerül sor, nincs lehetőség interpellációra.

25.§ (1) Együttes ülés tartására felváltva kerül sor az alapító önkormányzatok székhelyén.

(2) Az együttes ülés ülésvezetői feladatait  az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere koordinálja.

(3) Az együttes ülésen az egyik képviselő-testület a másik képviselő-testület tárgyalásában tanácskozási joggal részt vesz.

(4) Az együttes ülésen mindkét polgármester saját ülésvezetői jogkörében a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített szabályokat alkalmazza.

26.§ (1) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

27.§ A képviselő-testület üléséről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény elhelyezésével tájékoztatni kell.

10. Az előterjesztések

28. § (1) Előterjesztésnek minősül :

a) döntést igénylő javaslat, mely rendelet alkotásra vagy  a határozathozatalra irányulhat

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2) A képviselő-testület ülésére - a rendelettervezet kivételével - előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) a képviselők,

c) a jegyző, aljegyző

d) Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője

 (3) Rendelettervezetet a polgármester a jegyző és az aljegyző nyújthat be.

29.§ Az előterjesztések valamennyi típusa csak a jegyző  jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

30.§ (1)  A képviselő-testület ülésére az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban  kerül benyújtásra.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Rendeletalkotással összefüggő napirend csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható.

31. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) a tárgyalandó témakör, tárgy  meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma tárgyilagos és tényszerű  ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az esetleges költségkihatások bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i)  határozati javaslat,

j) rendelet-tervezet indoklással.

32. § (1) Az írásos előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(2) A jegyző   az írásos előterjesztéseket  jogszerűségi szempontból megvizsgálja, és a Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal  útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, a zárt ülés anyaga kivételével.

(3) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjai a zárt ülést megelőzően kapják kézhez, és a napirend tárgyalását követően visszaadják a jegyző  részére.

33. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére az ülésen- indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet

előterjeszteni.

(2)  sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző; aljegyző.

(3)  A sürgősségi indítvány benyújtásának menete:

a) sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél,

b) / Hatályon kívül helyezve  25/2013.(XI.27.) önk.rendelet 2013.december 1./

(4)  Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid  - maximum 5 perces- indoklására.

(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikor tűzik napirendre.

 (6) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(7) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendeletben  az előterjesztésekre vonatkozóan   előírt követelményeknek.

11. A képviselő-testület ülésének menete, tanácskozási rendje

34. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

(2) Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes  a képviselő-testület ülését felfüggeszti, vagy berekeszti.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület

a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

35. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely

sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2) A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett

külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

36. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

37. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A kérdések elhangzása után azokat a napirend előterjesztője  megválaszolja.

38.§  (1)  A kérdésekre elhangzott válaszok megadása után a hozzászólások következnek.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama maximum 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az ülésvezető hozzászólási jogot adhat a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok részére, meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

39.§  A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

40. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

41. § A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

42. § (1) A napirendi  pontok megtárgyalása után kerül sor az interpellációk, kérdések előterjesztésére,  ezek megválaszolására, valamint a bejelentések előterjesztésére.

 (2) A képviselő-testület tagjai  a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, jegyzőhöz. aljegyzőhöz  szóban, vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

(3) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, önkormányzati döntéssel, annak végrehajtásával.

(4) Az írásos interpellációt a testületi ülést megelőző legalább 3 munkanappal a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) Indokolt esetben sürgősséggel a napirendek megtárgyalásának megkezdése előtt is benyújtható interpelláció, mely  írásban  közölhető.

(6) Az indokoltságot és a sürgősséget a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönti el.

(7) Az (2)-(5) bekezdés szerint benyújtott interpellációra a testületi ülésen választ kell adni, kivéve ha a válaszadás előzetes vizsgálatot, vagy hosszabb idejű informálódást igényel. Hosszabb vizsgálat esetén az interpellációt benyújtó részére a benyújtást követő 15napon belül írásban választ kell adni, melyet a soron következő ülésen a képviselő-testület tagjaival ismertetni kell.

(8) Képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) Amennyiben a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását. A vizsgálatban az interpelláló képviselő is részt vehet.

43. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz,  a jegyzőhöz és az aljegyzőhöz kérdést intézhetnek.

(2) A kérdés   az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat szervezetére, működésére, tevékenységére vonatkozó  tudakozódás, felvilágosítás kérés.

(3) A kérdés előterjesztésére három perc, megválaszolására öt perc áll maximálisan rendelkezésre.

44.§ (1) A bejelentés valamely tény, körülmény ismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

(2) A bejelentést a képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi.

45.§ (1) A képviselő-testület  rendes ülésén a polgármester polgármesteri jelentésben tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti eseményekről, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

(2) A polgármesteri jelentést a képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi.

Amennyiben a testület valamely intézkedéssel vagy a végrehajtás módjával nem ért egyet, úgy döntését határozatba foglalja.

12. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

46. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

 (2) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben,

egyéb jogszabályban és a  (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez.

(3)A minősített többséghez 4 (négy ) képviselő igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) hitelfelvételhez,

c) alapítvány létrehozásához,

d) helyi népszavazás kiírásához

e) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához; valamint gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz;

f) „Tiszajenő Községért Díj”  adományozásához.

g) hatáskör gyakorlás átruházásához, visszavonásához.

47. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

48. § (1)  A szavazás módja: a szavazás  kézfelemeléssel történik.

(2) Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

 (3) A szavazatszámlálásról a levezető elnök gondoskodik.

49. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

 (3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

50. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 (2) A titkos szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített, borítékba helyezett szavazólapon,  szavazófülke vagy külön  helyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(4) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület a bizottságok alakítására vonatkozó szabályok szerint saját tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) a szavazás eredményét,

f) a szükséges aláírásokat.

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(9) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(10) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

13. A képviselő-testület döntései, rendeletalkotás, határozathozatal

51. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) Az egyedi és a normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző  a Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal illetékes ügyintézőjének közreműködésével készíti el.

(4) Szükség esetén külső szakértő is igénybe vehető a rendelet-tervezet előkészítésénél. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(5) Az előterjesztő a tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) A képviselő-testületi határozatokról és rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(8) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja:  a Tiszajenői Közös  Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára hirdetmény formájában  történő kifüggesztés.

(9) A rendelet kihirdetésének napja a Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(10) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(11) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

52.§ (1) A képviselő-testületi határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését, a döntés alapjául szolgáló jogszabályhely megjelölését, a végrehajtás határidejét, felelősét, a határozatról értesülő személyeket.

(2) A képviselő-testületi határozatokról határozat -  kivonat készül, melyet az érdekeltek részére meg kell küldeni.

14. A képviselő-testület ülésének vezetése, az ülés rendjének fenntartása,

annak érdekében hozható intézkedések

53. §  A képviselő-testület  ülésének  vezetése során az ülés vezetője által  ellátandó feladatok:

a) megnyitja, és berekeszti az ülést;

b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d)napirendenként:

da)vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc)az indítványok szavazásra való feltevése,

dd)döntési javaslatok szavazásra bocsátása,

de)a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df)a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

e) a rend fenntartása.

      f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

      h)tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

      i) javaslattétel napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

j) az ülés bezárása.

54.§ Az ülés rendjének fenntartása, annak érdekében hozható intézkedések :

a) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében az ülés vezetője indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

b) az ülés vezetője köteles figyelmeztetni a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ha a figyelmeztetés eredménytelen, megvonhatja a szót, melynek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel.

c) az ülés vezetője biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja, illetve kiutasíthatja a botrányos magatartást, rendzavarást tanúsító jelenlévő nem képviselő személyt, a kiutasított személy ugyan arra az ülésre már nem jöhet vissza,

d) az ülés vezetője tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti.

15. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

55. § (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról hangfelvétel is készíthető. 

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a kiküldött, kiosztott előterjesztéseket,

c) módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre

utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

d) a jelenléti ívet,

e) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

f)a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,

g) a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét, érkezésük időpontját,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az  elhangzott kérdéseket, interpellációkat,

e) a polgármester esetleges intézkedéseit.

IV. fejezet

A képviselő testület munkájának tervezése

16.  Gazdasági program

56. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, négy éves gazdasági program alapján működik.

(2) A négy éves gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

17. Munkaterv

57. § (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - munkatervet a tárgyévet  megelőző év utolsó  ülésén fogadja el.

 (3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület gazdasági programjából adódó  feladatokat,

b) jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendeket,

c) a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendek témáját, a napirend

előterjesztőjét,

d) a közmeghallgatás időpontját,

 (4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

V. Fejezet

A települési képviselő

18. A képviselő kötelezettségei, magatartási szabályok

58. § (1)  A képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben rögzített jogok és kötelezettségek  mellett - köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) előzetesen írásban vagy szóban a polgármesternél  bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

d) kapcsolatot tartani  a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye: az erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester az érintett képviselőt szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

59.§ (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek gazdálkodási jogkör szerinti besorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által ellátandó és a szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeinek felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az  önkormányzat belső ellenőrzését vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

VII. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere, a nyilvánosság

19. Közmeghallgatás

60. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal  közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, témáját a képviselő-testület határozza meg.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

61. § (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a hirdetőtáblákon elhelyezett meghívóval, a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

62. § (1) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, írásban pedig legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

20. Falugyűlés

63.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, napirendjéről a képviselő-testület dönt.

(3) A falugyűlés szervezéséhez a képviselők segítséget nyújtanak.

(4) A falugyűlésnek véleményező, javaslattevő szerepe van.

(5) A falugyűlés helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot  hirdetőtáblán,  az időpont előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

(6)  A falugyűlés időpontját megelőzően legalább 5 nappal a forgalmasabb helyeken /boltok, községháza/ fórumládát kell elhelyezni.

(7) A fórumládában elhelyezett névszerinti aláírással ellátott kérdésekre a falugyűlésen választ kell adni.

(8) A falugyűlés lefolyásáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(9) A falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán hozandó intézkedésekről  a polgármester a javaslattevőket tájékoztatja.

21. Nyilvánosság

64.§ (1) A képviselő-testület, valamint a bizottságok ülései – eltekintve a zárt üléstől – nyilvánosak.

(2) Az ülések időpontjáról, napirendjéről, helyéről a lakosságot a hirdetőtáblákra kihelyezett meghívóval kell tájékoztatni.

(3) A képviselő-testületi ülésekre a helyi önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásához meg kell hívni.

(4) A lakossággal való szorosabb kapcsolattartás érdekében az aktuális, önkormányzattal összefüggő híreket a település hirdetőtábláin  közzé kell tenni.

VIII. fejezet

 Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

65. § (1)   A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a  település választópolgárainak  legalább 25 %-ka.

(2)   A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.

66.§ (1) A népi kezdeményezést  a  polgármesternél kezdeményezheti a település választópolgárainak  legalább 10 %-ka.

(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést melyet a település választópolgárainak legalább 10%-ka  kezdeményezett.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, a 16/2011.(XI.4.) és a 25/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelettel módosított  9/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelet, továbbá a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 7/2001.(V.2.) önkormányzati  rendelet.

Tiszajenő, 2013. április 25.

Puskás Béla                                                                           Gyapjasné Sepsi Erzsébet

Polgármester                                                                                     jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve 2013. április 26.

                                                                                              Gyapjasné Sepsi Erzsébet

                                                                                                         jegyző

Megjegyzés: A rendeletet módosította a 20/2013.(IX.16.)  a 25/2013.(XI.27.) , a 30/2013.(XII.18.) és a 13/2014(XI.25.), 2/2015 (II.16.) önkormányzati rendelet.

2015 február 16.  napján hatályos szöveg.

                                                                                               Gyapjasné Sepsi Erzsébet

                                                                                                            jegyző

Mellékletek:

1. melléklet:

            Az önkormányzat képviselő-testülete által önként vállalt feladatok

2. melléklet:

           A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati feladat- és

           hatáskörök

3. melléklet:

            Ügyrendi  és Szociális Bizottság feladat- és hatásköre

4.  melléklet:

            Társulásokra átruházott önkormányzati  feladat- és hatáskörök

5. melléklet:

            Az önkormányzat költségvetési szervei, azok gazdálkodási jogkör

            szerinti besorolása

6.  melléklet:

          Az Önkormányzat által ellátandó és a szakfeladat-rend szerint besorolt

          alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és

          vállalkozási tevékenységek

7. sz. melléklet:

A képviselő testület által a jegyzőre átruházott feladat és hatáskörök

Függelékek:

1. függelék:

             Az önkormányzati képviselők  névjegyzéke

2. függelék:

            Az Ügyrendi és Szociális  Bizottság személyi összetétele