Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a temetőről és a temetkezési tevékenységről
Hatályos: 2023. 03. 01Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a temetőről és a temetkezési tevékenységről
Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (4) bekezdésében, a 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerve ( Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja.
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya a Tiszajenő községben 034/59 helyrajzi számon található köztemetőre és létesítményeire, valamint a köztemetőben zajló temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységre terjed ki.
2. § A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temető működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.
3. § (1) A tisztességes és méltó temetéshez való jog bármely megkülönböztetés nélkül mindenkit megillet.
(2) A temetés szertartásának módja lehet világi és egyházi.
(3) Tiszajenő községben kizárólag a települési önkormányzat által fenntartott köztemető működik.
2. A temető használatának és igénybevételének szabályai
4. § (1) A temetőben minden látogató a hely jellegének megfelelő olyan magatartást köteles tanúsítani, mellyel mások kegyeleti érzéseit tiszteletben tartja.
(2) A temetőt a temetőlátogatók részére: április 1-től – szeptember 30-ig reggel 7,00 órától este 20,00 óráig október 1- től – március 31-ig reggel 8,00 órától este 18,00 óráig kell nyitva tartani. október 31. és november 1. napján, továbbá a „Nemzeti Gyásznap” alkalmával a nyitvatartási idő reggel 7,00 órától 22,00 óráig tart.
(3) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(4) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve a súlyos mozgássérültet szállító járművet, és a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet.
(5) Az üzemeltető a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.
(6) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.
(7) A temetőbe vakvezető kutya kivételével állatokat bevinni tilos.
(8) A temetőben keletkezett szemét, hulladék gyűjtésére az üzemeltető hulladéktárolót biztosít, a keletkezett hulladékot a temető látogatók az arra kijelölt helyen kötelesek elhelyezni. A hulladék kezeléséről, elszállíttatásáról az üzemeltető gondoskodik.
(9) A síremlék építésénél keletkező törmeléket a sírköves, ha ő ezt nem teljesíti, akkor a sírkövet megrendelő hozzátartozó köteles eltakarítani vagy eltakaríttatni.
5. § (1) A temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi és infrastrukturális feltételeket temető tulajdonosa az alábbiak szerint biztosítja:
a) elektromos áram, vízellátás,
b) a ravatalozás, boncolás és gyászszertartás lebonyolítására alkalmas helyiségek.
(2) A temetőt drótkerítéssel vagy élősövénnyel körbe kell keríteni, és biztosítani kell, hogy a temetőbe való be- és kijárás a kapukon keresztül történjen.
3. A temetkezési helyek kialakításának és gazdálkodásának szabályai
6. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét,temetőrendezési tervben kell meghatározni. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselő-testület hagyja jóvá. Ennek alapján a köztemetőről az üzemeltető térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet.
(2) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni temetkezés céljára kijelölt területen szabad.
(3) Temetkezésre használt helyek:
a) Koporsós temetés esetén: egyes sírhely, kettős sírhely, sírbolt.
b) Hamvasztásos temetés esetén:urnafülke, / kolumbárium /urnasírhely.
7. § Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérően is rendelkezhet. A korábban megváltott kettős sír be nem temetett része betemethető.
8. § (1) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt lehet.A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kerüljön.
(2) Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint urna sírhelybe temethető urna száma:
a) urnafülke egyes: 1
b) urnafülke kettes: 2
c) urna sírbolt, urna sírhely: a rendelkezésre álló terület befogadóképessége alapján.
d) Ha valamely urnafülke, illetve urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben a temető hirdetőtábláján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.
4. A sírhelyek méretezése, sírjelek alkalmazása
9. § (1) Sírhelyek, sírboltok, urnafülkék méretei:
a) A sírhelyek méretei:
aa) egyes sír mérete 2,00 x 1,00 m ,
ab) kettős sír mérete 2,00 x 2,00 m ,
b) A sírboltok méretei:
ba) kétszemélyes 300 x 300 cm ,
bb) négyszemélyes 400 x 300 cm ,
bc) hatszemélyes 400 x 400 cm .
A sírok egymástól való távolságának legalább 60 cm-nek kell lennie.
(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 30 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.
(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm , mélysége legalább 50 cm .
(4) A hamvszóró parcella mérete: 3 x 3 m , mélysége 1 m .
10. § (1) Sírjelet csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el az üzemeltető engedélyével.
(2) A sírjelet szilárd alapra kell helyezni.
(3) A síremlék és tartozékai valamint az emlékoszlop tervét engedélyezés céljából a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.
(4) Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.
11. § Sírbolt csak a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építési hatóság engedélyével építhető.
5. Kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezésének, a sírok gondozásának szabályai
12. § (1) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak ( koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb. ) helyezhetőek el.
(2) A temetőben gyertyát vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát vagy mécsest meggyújtotta.
(3) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra, vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 méternél, és átmérője nem több 0,6 méternél.
13. § A sírhelyek gondozása során úgy kell eljárni, hogy a szomszédos temetési hely ne sérüljön, ne szennyeződjön.
6. A köztemetőben végzett kegyeleti közszolgáltatások, temetkezési szolgáltatások és egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának rendje
14. § (1) A köztemető üzemeltetéséről a képviselő-testület kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.
(2) A feladat ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról az üzemeltető gondoskodik.
(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselő-testület dönt.
(4) A temető üzemeltetője köteles együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető tulajdonosával, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel.
(5) A temető üzemeltetőjének olyan magatartást kell tanúsítania és olyan üzletpolitikát kell kialakítania, hogy a megrendelők igényét - adottságaitól , lehetőségeitől függően teljeskörűen kielégíthesse. Ennek érdekében folyamatosan álljon rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján), igény esetén rendkívüli szolgáltatást is vállaljon, készen álljon helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével), a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzen.
(6) A temetési szertartást a hozzátartozók még kivételesen sem végezhetik el.
(7) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.
15. § A temető üzemeltetőjének feladatai, kötelezettségei:
a) biztosítja az eltemetés ( urnaelhelyezés) feltételeit,
b) a ravatalozó és technikai berendezései, a tároló és boncolóhelyiség, valamint az egyéb közcélú létesítmények karbantartása, működtetése,
c) a temetőbe kiszállított elhunytak átvétele, átadása,
d) a nyilvántartókönyv, térkép és a sírboltkönyv vezetése,
e) a temetőlátogatók tájékoztatása,
f) a temetési helyek kijelölése, értékesítése,
g) a temető és létesítményeinek tisztán tartása, kaszálása, az utak karbantartása, síkosság-mentesítés, hó eltakarítása, a hulladék összegyűjtése és elszállításáról való gondoskodás, a temetések rendjének összehangolása, ügyfélszolgálat működtetése.
16. § A temetői létesítmények igénybevételének feltételei:
a) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők kötelesek az üzemeltető részére temető-fenntartási hozzájárulást fizetni, melynek mértéke bruttó 5.000,- Ft/alkalom.
b) Az önkormányzatot megillető, a temetői létesítmények, az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díj mértéke bruttó 20.000 ,- Ft /temetés.
c) A temetőben történő munkavégzést a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni.
d) A temetkezési szolgáltató és a temettető a temető létesítményeinek igénybevételi igényét az üzemeltető felé köteles bejelenteni, legalább az igénybevételt megelőző 48 órával előbb.
e) A temetői létesítmények igénybevétele utáni díjfizetési kötelezettség az üzemeltetőt is terheli.
f) A temetőbe gépjárművel történő behajtás díjmentes.
7. A temetési helyek feletti rendelkezési jog
17. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama ( használati idő):
a) Egyes és kettős sírhelyek esetén 25 év.
b) Kettős sírhelyek esetén, amennyiben az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.
c) Sírbolt (kripta) esetén a megváltástól számított 60 év.
(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható ( újraváltható).
(3) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.
(4) Amennyiben az egyes és kettős sírhelyekre a használati időn belül rátemetés történik, akkor a sírhely megváltása és a rátemetés közötti időszakra eső arányos sírhelymegváltási díj befizetésével a sírhely megváltási ideje a rátemetéstől számítva 25 évvel meghosszabbodik.
18. § (1) A sírhelyek, a sírboltok, urnafülkék használatáért sírhely-megváltási díjat kell fizetni, melynek mértéke
a) egyes sírhely 25 évre bruttó 10. 000,-Ft
b) kettes sírhely 25 évre bruttó 20. 000,-Ft
c) urna-sírhely 10 évre bruttó 8.000,-Ft
d) urnafülke egyes fülke 10 évre bruttó 3.000,-Ft
e) urnafülke kettes fülke 10 évre bruttó 5. 000,-Ft
f) 2 személyes sírbolthely 60 évre bruttó 100.000,-Ft
g) 4 személyes sírbolthely 60 évre bruttó 120.000,-Ft
h) 6 személyes sírbolthely 60 évre bruttó 180.000,-Ft.
(2) Az üzemeltető az általa beszedett sírhelymegváltási díjakat minden hónap 5. napjáig befizeti az önkormányzat részére.
(3) A használati díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.
(4) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a temető tulajdonosa a sírokat újra értékesítheti, ha hat hónap időtartamon belül három alkalommal egy országos és egy területi napilapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.
19. § (1) A sírbolt, illetve sírhely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyezték.
(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyeneságbeli rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetők el.
(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, a temető fenntartója kártérítéssel nem tartozik.
(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a kegyeleti szempontok betartása mellett:
a) korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett.
b) aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett.
c) a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.
(5) Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga a temető tulajdonosáé.
(6) Temetési hely, sírbolt felnyitását ( továbbiakban : sírnyitást ) a temető fekvése szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezheti.
(7) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem szükséges hozzájárulás a nyomozóhatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a sírnyitás elrendelőjének a temetési hely felett rendelkezni jogosultakat értesíteni kell.
8. A temetői kötelező nyilvántartások vezetése
20. § (1) A köztemető üzemeltetője a mindenkor hatályos jogszabályok alapján állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, és sírboltkönyvet vezet.
(2) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.
(3) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.
(4) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.
9. Záró rendelkezések
21. § Hatályát veszti a temetőről és a temetkezési tevékenységről szóló 15/2005.(IX.16.) önkormányzati rendelet.
22. § Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.