Kuncsorba Község Önkormányzata a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének bb), bc) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3), (4) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

A rendelet célja, hatálya

1. §

(1) E rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

(3) E rendeletben megállapított ellátások Kuncsorba község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen itt tartózkodó személyeket illetik meg. Egyes ellátások a hajléktalannak minősülő személyeket is megilletik egyedi elbírálás alapján.

Az ellátások formái

2. §

E rendeletben szabályozott ellátások a következők:

            a)         szociális ellátások:

                        aa)       aktív korúak ellátása

                        ab)       átmeneti segély

                        ac)       temetési segély

            b)         gyermekvédelmi ellátás

                        ba)          rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Időskorúak járadéka

3. §

Az időskorúak járadékának megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata szabályait az Sztv. 32/B-32/E. §-ai tartalmazzák, és a végrehajtás során ezek rendelkezéseit kell alkalmazni

Aktívkorúak ellátása

4. §

(1) Rendszeres szociális segély megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata szabályait az Sztv. 37-37/C. §-ai tartalmazzák, és a végrehajtás során ezek rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben szabályozott rendelkezések figyelembe vételével.

(2) Az együttműködési eljárás során a Szociális Alapszolgáltatási Központtal (továbbiakban: Központ) kötött együttműködési szerződés alapján a munkaképességüket 67%-ban elvesztett, és a munkaviszony miatt továbbfolyósításban részesülő személyek kivételével, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a Központ helyiségében megjelenni és a beilleszkedési programot tartalmazó együttműködési szerződés előkészítésében közreműködni, a szerződést aláírni,

b) megjelenési kötelezettség teljesítéseként háromhavonta, vagy a beilleszkedési program által előírt időpontban, illetve gyakorisággal megjelenni a Központban,

c) részt venni az együttműködési szerződés aláírása után előírt oktatásban, képzésben, egyéb munkába állással foglalkozó rendezvényen,

d) együttműködni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Törökszentmiklósi Kirendeltségével (továbbiakban: Kirendeltség), amennyiben az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére a Központ elhelyezkedést elősegítő együttműködést ír elő az abban foglaltak szerint,

e) együttműködni a Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal Kuncsorbai Kirendeltségével, továbbá a segély felvétele céljából – amennyiben annak folyósítása nem folyószámlára történik – az előírt helyen és időben megjelenni, kivéve, ha ezen kötelezettségét indokolt esetben (betegség, munkaviszony létesítése) nem képes teljesíteni, amennyiben távolmaradását igazolni nem tudja, úgy az Sztv. 34. § (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel az ellátásra való jogosultságának felülvizsgálatára kerül sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyben részesülők esetében:

a) Az együttműködési eljárás lefolytatására a Központ jogosult.

b) A Központ együttműködési szerződést köt a kapcsolattartás módjáról, gyakoriságáról és a beilleszkedést elősegítő programról.

c) A Központ külön megállapodás alapján együttműködik a Kirendeltséggel.

d) A Központ és az aktívkorú nem foglalkoztatott személy az együttműködési szerződést közös megegyezéssel bármely időpontban – visszamenőlegesen is – módosíthatja, kivéve, ha a módosítás az együttműködés rendeltetését (kapcsolattartást, munkavégzést, munkavégzést megkönnyítő képzést) teljes mértékben lehetetlenné teszi.

e) A Központ a nyilvántartásba vételről, illetve az együttműködés vállalásáról szóló igazolást 8 napon belül megküldi a Jegyzőnek

(4) A Központ 8 napon belül értesíti a Jegyzőt, ha a (2) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) együttműködési vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget

b) munkaviszonyt létesít,

c) kereső tevékenységet folytat,

d) munkanélküli ellátásra szerez jogosultságot,

e) intenzív munkaerő-piaci képzésben vesz részt, valamint

f) részére ellátás folyósításának megállapítása történt.

(5) A Jegyző 8 napon belül értesíti a Központot az ellátás megállapításáról, megszüntetéséről, továbbfolyósításáról.

(6) A rendszeres szociális segély természetben történő folyósítása az Sztv. 47.§ (2a) bekezdés alapján, az abban meghatározott mértékben történhet,

a) hátralékos tartozás esetén, a Központ ilyen irányú kérelmére, a gyermek vagy gyermekek tanintézeten belüli étkeztetésének megtérítése formájában: a térítési díjat utólag a tanintézet felé kell megtéríteni az erre irányuló kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

b) iskola által kötelezően előírt tankönyv megvásárlása formájában, a családgondozó ilyen irányú kérelmére, hátralékos tartozás esetén: a tankönyvek árát a forgalmazó illetve tanintézet felé kell megtéríteni, az ezirányú kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

c) Központ ilyen irányú jelzésére hátralékos közüzemi díj tartozás rendezésének formájában, a szolgáltató felé az ezirányú kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

5. §

(1)  Az aktívkorúak ellátására jogosult személy, köteles a támogatás felvétele céljából – amennyiben annak folyósítása nem folyószámlára történik – az előírt helyen és időben megjelenni, kivéve, ha ezen kötelezettségét indokolt esetben (betegség, munkaviszony létesítése) nem képes teljesíteni.

(2) Amennyiben az aktívkorúak ellátására jogosult a foglalkoztatása befejezése után 15 napon belül bejelenti foglalkoztatása megszűnését, az egyéb feltételek fennállása esetén, a foglalkoztatás befejezését követő napig visszamenőlegesen kerül az aktívkorúak ellátásának folyósítása megállapításra. A határidő elmulasztása esetén az ellátás folyósításának kezdő napja a bejelentés napja.

Lakásfenntartási támogatás

6. §

(1)Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg az Sztv. 38. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek megfelelő személyeknek.

7. §

8.§

9.§

10.§

Ápolási díj

11. §

Az ápolási díj megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata szabályait az Sztv. 40-43/A §-i és 44. § tartalmazzák, és a végrehajtás során ezek rendelkezéseit kell alkalmazni.

Átmeneti segély

12. §

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az önkormányzat átmeneti segélyt állapíthat meg, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem az      öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

(2) Felnőtt korúak átmeneti segélye évente legfeljebb kettő alkalommal adható.

(3) A felnőttkorúak átmeneti segélyének összege esetenként 2.000-Ft.

(4) Felnőtt korúak átmeneti segélyét egy családból csak egy személy részére lehet folyósítani.

(5) Nem adható felnőtt korúak átmeneti segélye annak a kérelmezőnek, aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult.

(6) A Polgármesteri Hivatal a döntés-előkészítés során köteles vizsgálni, hogy a kérelmező kora és egészségügyi állapotához képest minden tőle telhetőt megtesz-e annak érdekében, hogy saját és családja létfenntartását munkavégzésből származó jövedelemből biztosítsa.

Temetési segély

13. §

(1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak a személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt kötelezve, vagy az elhunytnak tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek magának vagy családjának a létfenntartását veszélyeztetik. Temetési segélyt az eltemettetést követő 30 napon belül lehet kérelmezni, az ezt követően benyújtott kérelmeket el kell utasítani.

(2) A létfenntartásában veszélyeztetettnek minősül az a személy, akinek az egy főre számított családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén 450%-át.

(3) Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek, aki az eltemetésre tartási szerződés alapján köteles volt, vagy aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított, az eltemettetés költségeit igazoló számlákat.

(5) A temetési segély összege 15.000-Ft.

(6) Nem állapítható meg temetési segély az elhunyt közköltségen történő eltemettetése esetén, akkor sem, ha temetési költségek megtérítésre kerülnek

Köztemetés

14. §

A köztemetés szabályait a Sztv. 48. § tartalmazza. A köztemetés döntés-előkészítése során a Polgármesteri Hivatal köteles arra törekedni, hogy a településen működő temetési szolgáltatók teljes körében tájékozódjon az összességében kedvezőbb szolgáltatás iránt. Az eltemetés helyének kiválasztására irányuló javaslatában lehetőség szerint figyelemmel kell lennie az elhunyt felekezeti hovatartozására, amennyiben az ismeretes.

Közgyógyellátás méltányosságból

15. §

Az Sztv. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében az alább meghatározott feltételek együttesen fennállnak:

            a) az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg.

            b) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

16. §

A társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolvány kiállításának szabályait az Sztv. 54. §-a tartalmazza, s a végrehajtás során ezek rendelkezéseit kell alkalmazni.

Rendkívüli gyermekvédelmi  támogatás

17. §

(1) Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen betegség, elemi kár, beiskolázás miatt keletkező többletkiadások, melyeket igazolni kell.

(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család igényelhet.

(3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal adható készpénzben, vagy természetben.

(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként és alkalmanként 2.500.- Ft.

Óvodáztatási támogatás

18. §

Az óvodáztatási támogatás részletes szabályait a Gyvt. 20/C. § szabályozza.

(1) Amennyiben a gyermek halmozottan hátrányos helyzetéről a kérelmező már korábban nyilatkozott, úgy arról külön nyilatkoznia nem kell az erről szóló igazolást hivatalból kell beszerezni. Amennyiben ilyen nyilatkozatot korábban nem tett, úgy erről külön nyilatkozat benyújtása szükséges a kérelem benyújtásával egyidőben.

(2) A kérelemhez csatolni szükséges az Óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának időpontjáról.

(3) Az óvodáztatási támogatás második és minden további alkalommal történő folyósítása érdekében azt megelőzően az Óvodának igazolnia szükséges a gyermek rendszeres óvodába járását.

(4) Az óvodáztatási támogatás folyósítása készpénzben, vagy postai úton, vagy folyószámlára történik.

Kisdedek támogatása

19.§

20.§

21.§

21/A. §

Egyéb rendelkezések

22. §

(1)

(2) Nem nyújtható szociális ellátás - az Sztv-ben meghatározott eseteket kivéve - annak a személynek, aki olyan ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyon tekintetében az Sztv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

23. §

(1) A kérelemhez a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében okiratot (munkahelyi jövedelemigazolást, fizetési jegyzéket, postai feladóvevényt, nyugdíjszelvényt, stb.) egyéb, nem havi rendszeres jövedelem esetén írásbeli nyilatkozatot kell csatolni. Kivételesen indokolt esetben - ha az okiratok nem állnak rendelkezésre, beszerzésük nehézségekbe ütközik, vagy hosszabb időt vesz igénybe - a kérelmező írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát el kell fogadni.

(2) A kérelemhez a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél egy év nettó átlagjövedelméről kell jövedelemigazolást becsatolni.

(3) Amennyiben a kérelmező a bizonylatokat az eljáráshoz felszólítás ellenére sem csatolja be és azt nem igazolja, a kérelmet el kell utasítani.

(4) A kérelem elbírálását megelőzően a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és átmeneti segélykérelmek esetében helyszíni környezettanulmányt kell készíteni évente egy alkalommal. Sürgős esetben, amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, ettől el lehet tekinteni. Egyéb ellátások esetében a hatáskör jogosultja dönt a környezettanulmány szükségességéről.

(5) A rendelet alapján támogatásban részesített személyeknek nyilatkozatban hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy adataikat a támogatással kapcsolatban folyó eljárásban az önkormányzat kezelheti.

(6) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása készpénzben vagy postai úton történik, a jogosult ezirányú kérelmére, azonban az ápolási díj, az aktívkorúak ellátása és az időskorúak járadékának folyósítása történhet folyószámlára is.

(7) Az aktívkorúak ellátását -a munkaképességüket 67%-ban elveszített ellátottak kivételével- készpénzben  kell kifizetni, amennyiben a jogosult nem kéri a folyószámlára történő utalását. Rendkívüli esetben az egyéb ellátások is kifizethetők a Polgármesteri Hivatal pénztárából.

24. §

A rendelet alkalmazása során az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a szociális juttatások összegei is.

25. §

Amennyiben a Polgármester a szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – kérelemre, méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti.

(1) A visszafizetés a megélhetést súlyosan veszélyezteti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

(2) Nem lehet a kedvezményeket megállapítani köztemetés esetén amennyiben a temetési költségek ingatlanteherként bejegyzésre kerültek.

Hatáskörök

26. §

A polgármester átruházott hatáskörben az alábbi önkormányzati hatósági ügyekben dönt:

a) temetési segély,

b) átmeneti segély,

c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása.

(2) A Szociális Oktatási és Kulturális Bizottság hatáskörébe tartozik a

- átmeneti segély

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

iránti kérelmek elbírálása.

(3) Az Sztv. alapján jegyzői hatáskör a

- rendszeres szociális segély,

- ápolási díj,

- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása

- rendelkezésre állási támogatás

- óvodáztatási támogatás

- méltányossági közgyógyellátás

iránti kérelmek elbírálása.

Záró rendelkezések

27. §

a.) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

b.) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5 /2008 (IV.18.) rendelet, a a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról szóló 9 /2004. (IV.30.) rendelet, valamint a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról szóló 9/2004.(IV.30.) rendelet módosításáról szóló 9 /2005. (VIII.26.) rendelet.