Kuncsorba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 

Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Kuncsorba Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kuncsorba   Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 5412 Kuncsorba, Dózsa György út 26.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Kuncsorba község közigazgatási területe.

2.§

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.§

Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

II. Fejezet

A Képviselő-testület hatásköre

4.§

(1) A Képviselő-testület hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg. Magyarország Alaptörvénye, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) és más törvények határozzák meg.

(1) A Képviselő-testület hatáskörét  Magyarország Alaptörvénye, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) és más törvények határozzák meg.

(2) Az átruházott hatásköröket ezen önkormányzati rendelet 1. számú melléklete tartalmazza   

      a hatáskörök címzettjei szerinti felosztásban.

(2) 

(3) Az Önkormányzat hitelfelvételről szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-

      testület kizárólagos hatásköre.

(3)

A Képviselő-testület működése

5.§

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább az éves munkatervében meghatározott számban rendes tart ülést. (továbbiakban: rendes ülés)

(2) A Képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számban tart ülést. (továbbiakban: rendes ülés)

(3) Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. (továbbiakban: rendkívüli ülés.)

(3) Képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv 44. §-ában meghatározott esetekben, továbbá azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott üléseken kívül egyéb okokból szükség van. (továbbiakban: rendkívüli ülés.)

A munkaterv

6.§

(1) A munkaterv egy naptári évre tartalmazza a rendes ülések időpontját (hónap) és a közmeghallgatás idejét.

(1)

(2) A munkaterv egy naptári évre tartalmazza:

1. a rendes ülések és a közmeghallgatás időpontját,

2. az adott ülésen tárgyalandó napirendeket,

3. az előterjesztő megnevezését,

4. az előterjesztésben közreműködőket.

(3) A munkaterv tervezetéhez javaslatot lehet kérni:

1. a települési képviselőktől,

2. a bizottságtól,

3. az alpolgármestertől,

4. a jegyzőtől,

5. a helyi önszerveződő közösségektől.

(4)A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti elő, melyet a jegyző állít össze.

(6) A munkaterv tervezetet meg kell küldeni a napirendi pont előterjesztőinek és a közreműködőknek.

A képviselő-testületi ülések összehívása

7.§

(1) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(1)

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(3) A Képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

8.§

(1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előterjesztőit, előadóit.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

1. képviselőknek,

2. jegyzőnek, aljegyzőnek,

3. napirendi pontok előadóinak,

4. önkormányzati intézmények és tagintézmények vezetőinek,

5. országgyűlési képviselőnek,

6. rendőrőrs parancsnokának,

7. tanácskozási joggal rendelkező helyi önszerveződő szervezetek képviselőinek,

8. bizottságok nem képviselő tagjainak,

(továbbiakban: állandó meghívottak)

1. akiket a polgármester indokoltnak tart.

9.§

(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására szóbeli és telefonon keresztül történő szóbeli meghívással.

(3) Szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.

(4) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok előterjesztéseit csak a 8. § (5) bekezdés a), b) és c) pontjaiban megjelölt személyek kaphatják meg.

10.§  

(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(1)

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a jegyzőt,

2. a bizottság nem képviselő tagját,

3. az illetékes országgyűlési képviselőt,

4. a helyi önszerveződő közösségek képviselőit.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. 
   
2. a bizottság nem képviselő tagját,
3. az illetékes országgyűlési képviselőt,
4. a helyi önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) A helyi önszerveződő közösségek névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza.

(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

1. az önkormányzati intézmények vezetőit, tagintézmény vezetőit,
2. akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(5)   A jegyző

a)      a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a Képviselő-testületet érintő jogszabályi változásokról,

b)      jelzi, ha a Képviselő-testület döntése illetve működése jogszabálysértő.

11.§

(1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell úgy, hogy a meghívót ki kell​ függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára.

(2) A meghívót elektronikus formában közzé kell tenni Kuncsorba Község hivatalos honlapján.

A Képviselő-testület ülésének vezetése

12. §

A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.

A határozatképesség megállapítása

13.§

(1) A Képviselő-testület ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőnek több mint fele jelen van.

(1) A Képviselő-testület határozatképességének megállapítására az Mötv 47. §-ában és 49. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 

(2) Az ülés határozatképességét minden döntéshozatal előtt vizsgálni kell.

(2) Az Mötv 49.§ (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye:

a)      a kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ügy kapcsán mérlegelés nélkül ki kell zárni a szavazásból,

b)      a kötelezettségét elmulasztó képviselő járandóságából (illetmény, tiszteletdíj) 1 havi képviselői alapdíj levonásra kerül.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Ha az ülés határozatképes, a polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy ki az a képviselő, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

14.§

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pontokat a Képviselő-testület elfogadott sorrendben tárgyalja.

Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

15.§

(1) Az ülés egy része is zárttá nyilvánítható. A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy elején kerüljenek sorra.

(2) A zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti.

(2) Az Mötv 46. § (2) c) pontjában meghatározott esetben a zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti.

Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

16.§

(1) A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat  

a Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a  hozzászólás maximális időtartamát.

Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(2) A polgármester a napirendek előterjesztése előtt tájékoztatja az ülés résztvevőit a​ Képviselő-testület előző rendes ülése óta történt fontosabb eseményekről, és az átruházott döntésekről.

(3) Az (2) bekezdés szerinti tájékoztató fölött vitát nyitni nem kell, de kérdést, bejelentést a​ képviselők tehetnek, amelyekre a polgármester válaszol.

(4) Amennyiben a napirendi pont tárgyát bizottság előzőleg tárgyalta, a bizottság véleményét elnöke vagy erre kijelölt tagja ismerteti.

(5) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az ​előterjesztő, a szakelőadó jogosult.

(6) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(7) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést​ intézhetnek.

(8) A kérdések és válaszok elhangzása utána  a polgármester a hozzászólásoknak ad helyet.

(9) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észre​vételekre.

(10) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványt, majd az elfogadott​ módosítással együtt az eredeti javaslatot teszi fel  szavazásra.

17.§

(1) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést.

(1) A szavazás eredményét a polgármester az Mötv 47. § (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítja meg és ismerteti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye nem állapítható meg egyértelműen, a szavazást meg kell ismételni. Ha az eredményről kétely merül fel, bármely képviselő-testületi tag kérheti, hogy ismételjék meg a szavazást.

(3) Eredménytelen szavazás esetén a polgármester kihirdeti, hogy nem született határozat, és indokolt esetben

a)ismételt szavazást rendel el, vagy

b)a napirend tárgyalását követően újra megnyitja a napirendi pont tárgyalását és azt követően rendel el ismételt szavazást.

Eredménytelen szavazás esetén a javaslatot elutasítottnak kell nyilvánítani.

(3)

18.§ 

(1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(1) 

(2) A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők, polgármester, vagy a jegyző indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) A név szerinti szavazást a Képviselő-testület vita nélkül rendeli el.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt abc sorrendben személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt abc sorrendben személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

19.§

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat.

A titkos szavazásról a Képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.

(4) A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.​

(5) A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámlálásának idejére ​szünetet kell elrendelni.

(6) Szavazni csak a Bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott​ szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.

(7) A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést, vagy kérdéseket, illetve - választás, kinevezés, megbízás esetén - a jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen” és „nem” formában - jelöltek esetén ez nem szükséges.

(8) A szavazólap kitöltésére külön helyiséget kell biztosítani.​

(9) A szavazó a külön helyiségben a szavazólapot borítékba teszi és azt a Bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.

(10) Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.

(11) Az utolsó szavazat leadása után a Bizottság a Képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat - az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként - külön-külön.

(12) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem a Bizottságtól átvett szavazólapon adták le vagy a szavazólap nincs lebélyegezve,

b) ha a szavazólap üres vagy a borítékból hiányzik, illetve a borítékban a szavazólap mellett másik szavazólap is van,

c) ha nem tollal töltötték ki,

d) ha a szavazólapból nem állapítható meg egyértelműen a szavazó akarata.

(13) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza

a) a szavazás helyét és időpontját (év, hó, nap),

b) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és aláírását,

c) a szavazásra jogosultak számát,

d) az érvénytelen szavazatok számát (a hiányzó szavazólapok számát külön),

e) az érvényes szavazatok számát összesen, és a támogató, illetve ellenszavazatok számát -  jelöltek esetében a jelöltekre leadott szavazatok számát - külön-külön,

f) a szavazás eredményét (vagy eredménytelenségét),

g) a jegyző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(14) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke hirdeti ki.​

20.§

A 13-19. §-ban foglaltak a Képviselő-testület bizottságára is vonatkozik.

Az ülés rendjének fenntartása

21.§

(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. 

(2) Ha valaki kérdése, hozzászólása során a Képviselő-testületre vagy valamely jelenlévőre sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg felszólítja kijelentése visszavonására. A települési képviselő, alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat  visszautasítani, vitatni nem lehet.

22. §

(1) A választópolgárok és érdeklődők (hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással - akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik - nem zavarhatják.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik annak elkövetőjét (elkövetőit) az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.

Kérdés – interpelláció

23.§

(1) A képviselő a  rendes Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat. 

(2) A kérdést és az interpellációt írásban is meg lehet tenni. 

(3) A polgármester az ülés kezdetén ad lehetőséget  kérdések, interpellációk megtételére. Ezekre a napirend megtárgyalását megelőzően kell választ adni. 

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el. 

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is. 

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.

(6) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy a kérdésre, vagy az interpellációra írásban adjanak választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

(6) 

(7) Ha interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

Előterjesztés

24.§

(1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

25.§

Az előterjesztések tartalmi elemei:

1. az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
2. a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
3. a téma ismertetése,
4. a jogszabályi háttér bemutatása,
5. érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
6. döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
7. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
8. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
9. rendelet-tervezet, illetve határozati javaslat.

26.§

(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 24-26 §-okban, előírt követelményeknek.

A Képviselő-testület döntései

27.§

(1) A Képviselő-testület döntései:

• határozat,
• rendelet.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

1. a napirend meghatározásáról,

2. az ügyrendi kérdésekről.

(2) 

       28.§

(1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését

(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:....../….... (... ...) sz. önkormányzati határozat.

(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(4) A határozat-nyilvántartás formái:

1. határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

2. határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben,

29.§

(1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottság és a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a bizottságot is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(3) A rendelet tervezetről a bizottság véleményét ki kell kérni.

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

30.§

(1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon az önkormányzati hivatal​ hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell kihirdetni.

(2)  Az önkormányzati rendeletet

1. Könyvtárban és az

2. az önkormányzat hivatalos honlapján  (www.kuncsorba.hu) közzé kell tenni.

31.§

(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Kuncsorba Község Önkormányzata Képviselő-testületének  ...../….(……) önkormányzati rendelete.

(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, növekvő sorrendben.

(3) A Képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

32.§

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a helyi önkormányzatokról törvényben foglaltakon túl:

• az ülés helyét és időpontját,
• a meghívóban közölt napirendi pontokon túl a javasolt napirendi pontokat (módosításokat, kiegészítéseket),
• szóbeli előterjesztések és kiegészítések tartalmát,
• a kérdezők, hozzászólók nevét, a hozzászólások lényegét,
• a szóbeli módosító indítványokat,
• a megalkotott rendeletek, határozatok szó szerinti szövegét,
• az interpellációkat, bejelentéseket és az adott válaszokat,
• az ülésen történt minden fontos eseményt.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. az írásos előterjesztéseket,
4. az írásban benyújtott módosító indítványokat,
5. tájékoztatókat, észrevételeket.
6. terjedelmesebb rendeleteket

(4) Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(5) A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(6) A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni:

1. 1. sz. példányát az irattárban kell őrizni,

2. 2. sz. példányát meg kell küldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek

3. 3. sz. példányát a jegyző kezeli.

(6) A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni:

1. 1. sz. példányát az irattárban kell őrizni,

2. 2. sz. példányát meg kell küldeni a kormányhivatalnak

3. 3. sz. példányát a jegyző kezeli.

(7) A zárt ülésekről két példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni:

1. 1. sz. példányát a titkos ügykezelés szabálya szerint kell kezelni,

2. A 2. sz. példányát meg kell küldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek.

(7) A zárt ülésekről két példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni:

1. 1. sz. példányát a titkos ügykezelés szabálya szerint kell kezelni,

2. 2. sz. példányát meg kell küldeni a kormányhivatalnak

(8) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – hivatali időben a Polgármesteri Hivatalban betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.

(8)

IV. fejezet

A képviselők névsora

33.§

A települési képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

34.§

(1) A képviselõ köteles

a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) a Képviselõ-testület, bizottság, a polgármester felkérése alapján részt venni az ülés elõkészítésében, a különbözõ vizsgálatokban,

c) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni  őket a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

d) tartózkodni minden olyan tevékenységtõl, amely az önkormányzat, illetve a település ellen irányul, illetve azokat sérti,

e) egyéni álláspontjától függetlenül – azaz a Képviselõ-testület a bizottság döntésével egyetért-e – a döntést, ha feladata végrehajtani,

f) a tudomására jutott állami és szolgálati, valamint az üzleti titkot megõrizni megbízatása megszûnését követõen is.

(2) A képviselõ köteles a polgármesternek írásban bejelenteni ha a Képviselõ-testület ülésétõl távol marad. ​

Járandóságok, képzés, továbbképzés

35.§

(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a Képviselő-testület gondoskodik.

V. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

36.§

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó és eseti bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 

37.§

(1) A Képviselő-testület bizottsága:

Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság.

(2) A bizottság feladat- és hatáskörét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2)

(3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület, helyettesét a bizottság választja meg a települési képviselő tagok közül. Egy személy csak egy bizottság elnökének választható.

(4) Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti bizottság alakítható.

(5) A bizottság elnökére, tagjaira javaslatot tehet a polgármester és a települési képviselő. 

(6) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen ​alkalmazni kell.

A bizottság munkaterve

38.§

(1) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységét. A munkatervet meg kell​ küldeni a Képviselő-testület tagjainak. 

(2) A bizottságok munkatervét a Képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított​ hatvan napon belül kell megállapítani.

(3) A munkaterv tartalmára a 6.§-ba foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy Képviselő-testületen bizottságot kell érteni, valamint közmeghallgatás nem tervezhető, továbbá az ülések száma szabadon állapítható meg.

(3) A munkaterv tartalmára a 6.§-ba foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy Képviselő-testületen bizottságot kell érteni, valamint közmeghallgatás nem tervezhető.

A bizottság ülése

39.§

(1) A bizottság szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számú ülést tart.​

(2) A bizottság – a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint – nyilvános és zárt ülést tart.​

40 .§

(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, mindkettő akadályoztatása​ esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni

a.) a munkatervben meghatározott időpontokban,

b.) a polgármester indítványára,

(3) Az ülést írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót

a) az ülést megelőzően legalább öt nappal,

b) kivételesen legalább 24 órával

c) a meghívó tartalmára a 8. § (2) bekezdése irányadó. 

(4) Az ülésre meg kell hívni

a.) a bizottság tagjait,

b) a polgármestert, alpolgármestereket,

c) a jegyzőt,

d) a napirendi pontok előadóit

e) akit a bizottság elnöke (az ülés összehívója) indokoltnak tart.

      A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek. 

(5) A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli ​előterjesztéseket is.

41. §

(1) A bizottság ülését az elnök nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét, és javaslatot tesz a napirendre. További napirendi pontra a 37. § (5) bekezdés a.), c.), d.) pontjaiban szereplők tehetnek javaslatot.

(1) A bizottság ülését az elnök nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét, és javaslatot tesz a napirendre.

(2) A napirend megállapítását követően a napirendi pontokat egyenként tárgyalja meg a bizottság.​

(3) A tárgyalás során az előterjesztés elhangzása, kiegészítése után a meghívottak egymáshoz kérdéseket tehetnek fel és hozzászólásukban véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A kérdések, hozzászólások számát, időtartamát a bizottság tagjának indítványára a bizottság korlátozhatja.​

(4) A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztéssel kapcsolatos véleményről a bizottság szintén szavaz, ha határozatképes. A szavazás lebonyolítására e rendelet 18-19.§-ait értelemszerűen alkalmazni kell.​

(5) Az ülés rendjének megtartása érdekében az ülésvezető értelemszerűen alkalmazza a 21. § rendelkezéseit.​

42. §

(1) A bizottság üléséről – az ülést követő tizenöt napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendet, a hozott döntéseket, javaslatokat.

(2) A jegyzőkönyv két példányban készül. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá.​

(3) A jegyzőkönyv 1. sz. példányát irattárban kell őrízni, a 2. sz.  példányát meg kell küldeni a  Kormány által rendeletben kijelölt szervnek,

(3) A jegyzőkönyv 1. sz. példányát irattárban kell őrizni, a 2. sz. példányát meg kell küldeni a kormányhivatalnak

A bizottság döntései

43. §

(1) A bizottság átruházott hatáskörben határozatot hoz.

(1)

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatokról a Képviselő-testületet rendszeresen – rendes ülésen – tájékoztatni kell.

(2) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a döntést  követő rendes ülésen tájékoztatja.

A testület ideiglenes bizottságai

44.§

(1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

• meghatározott időre vagy

• meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor

• dönt a bizottság elnevezéséről,
• rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
• határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez,
• határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

45.§

A polgármester főállású tisztségviselő.

46.§ 

(1) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával megbízhatja  az alpolgármestert.

(2) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a korelnök előterjesztése alapján állapítja  meg a Képviselő-testület. A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester hetente egy napon fogadónapot tart, de ellátásába bevonhatja az alpolgármestert és a jegyzõt (aljegyzőt).

Az alpolgármester

47.§

(1) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester járandóságát az önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

A jegyző

48.§

A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetőjeként az helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túlmenően:

a) a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről, ill. az ágazatilag illetékes köztisztviselő által történő elkészítéséről;

b) állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről;

c) állást foglal a polgármester, az alpolgármesterek által feltett jogértelmezési kérdésekben;

d) javaslatot tesz a képviselő-testület döntéseinek esetleges felülvizsgálatára;

e) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről;

f) szervezi a képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését;

g) koordinálja a közigazgatás egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;

h) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról.

i) tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságnak, a polgármesternek az önkormányzatokat érintő fontosabb jogszabályokról,

A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjeként az Mötv-ben foglaltakon túlmenően:

a) a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről, ill. az ágazatilag illetékes köztisztviselő által történő elkészítéséről;

b) állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről;

c) állást foglal a polgármester, az alpolgármesterek által feltett jogértelmezési kérdésekben;

d) javaslatot tesz a képviselő-testület döntéseinek esetleges felülvizsgálatára;

e) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről;

f) szervezi a képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését;

g) koordinálja a közigazgatás egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;

h) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról.

i) tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságnak, a polgármesternek az önkormányzatokat érintő fontosabb jogszabályokról,

VII. fejezet

A Képviselő-testület hivatala

Polgármesteri Hivatal

49.§

VII. fejezet

A Képviselő-testület hivatala

49.§

(1) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos neve:

     TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

     KUNCSORBA MŰKÖDÉSI HELY

(1) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos neve:

Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Kuncsorbai Kirendeltsége

(2) A Hivatal székhelye: Kuncsorba, Dózsa Gy. út 26. 

(2) A Hivatal székhelye: Tiszatenyő, Alkotmány út 26.

(3) A hivatal szervezeti egységei működésének fő szabályait, feladatkörét a Törökszentmiklósi Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A hivatal szervezeti egységei működésének fő szabályait, feladatkörét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

50. §

(1) A Hivatal alkalmazottainak engedélyezett létszámát minden évben a költségvetési rendelet határozza meg. 

(1)

(2) A  Törökszentmiklós Városi Polgármesteri Hivatala Működési Helyügyfélfogadási rendje:

hétfőn:                        7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig

kedden:                      7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig

szerdán:                     7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig

csütörtökön:              nincs ügyfélfogadás

pénteken:                   7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig.” 

(2) A  Hivatal Kuncsorbai Kirendeltségének ügyfélfogadási rendje:

hétfőn:                        7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig

kedden:                      7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig

szerdán:                     7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig

csütörtökön:              nincs ügyfélfogadás

pénteken:                   7⁴⁵ – 16¹⁵ óráig.”

51. §

A települési képviselők a munkaidő teljes tartama alatt kérhetnek felvilágosítást az önkormányzati ügyekről, valamint igényelhetik a hivatal ügyviteli közreműködését képviselői munkájukhoz.

VIII. fejezet

Közmeghallgatás

52. § 

(1) A közmeghallgatásra a nyilvános és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával.​

(2) Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.​

(3) Ha a kérdésre, javaslatra a válasz terjedelmes, illetve a felkészülés bonyolult és időigényes, a választ 15 napon belül írásban kell megadni.

IX. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

53.§

A Képviselő-testület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot:

• az önkormányzat költségvetéséről,

• a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, (zárszámadásról)

• az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására.

54.§

Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

56. §

A vagyonleltárt a Képviselő-testület megválasztását követően és megbízatásának lejártát megelőzően hat hónapon belül kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

57. §​

(1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait éves költségvetésben rendelettel állapítja meg.​

(2) A költségvetés szerkezetét külön önkormányzati rendelet szabályozza.​

58. §

 A polgármesteri hivatalon belül függetlenített, a jegyzőnek közvetlenül alárendelt belső ellenőr(ök) működik(működnek). Jogállásukat a vonatkozó jogszabályok és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

58. §

X. fejezet

Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok

59.§

(1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. 

(3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

60.§

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

61.§

A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

62.§

(1) E rendelet kihirdetés követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszíti a Kuncsorba Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2003(XI.28.) rendelet, valamint az ezen rendeletet módosító 17/2005.(X.28.), 13/2006.(X.12.), 6/2010.(X.14.),  7/2010.(X.14.) számú rendeletek.