Kuncsorba községi Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2015. (II. 25.) rendelete

a szociális ellátásokról

Kuncsorba Község Önkormányzata a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§     (1)     A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben

(továbbiakban: Sztv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) meghatározott ellátási formákhoz e rendeletben szabályozott feltételek szerint szociális rászorultságuk esetén a jogosultak hozzájussanak.

(2)Az Önkormányzat szociális alapellátási feladatainak ellátása során érvényesítse a jogbiztonság és a rászorultság elvét.

A rendelet hatálya

2.§     (1)     E rendelet hatálya kiterjed

a)      a kérelem benyújtásakor az Önkormányzat illetékességi területén életvitelszerűen, egybefüggően legalább hat hónapja tartózkodó, lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b)      az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személyek az ellátás igénylésekor Kuncsorbán legalább hat hónapja települési szintű lakóhellyel rendelkeznek,

c)      az Önkormányzat illetékességi területén élő:

ca)bevándoroltakra és letelepedettekre,

cb)hontalanokra,

cc)a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

d)      az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyekre.

e)      az Sztv. 3. § (3) bekezdésében foglalt személyekre, amennyiben bejelentett lakóhelyük az Önkormányzat illetékességi területén található.

f)       a Gyvt. 4. §-ában foglalt személyekre. 

(2)     E rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket a polgármester gyakorolja.

Eljárási rendelkezések

3.§     (1)     E rendeletben meghatározott szociális ellátások iránti kérelmeket a Tiszatenyői

Közös Önkormányzati Hivatal Kuncsorbai Kirendeltségéhez (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani e célra rendszeresített igénylőlapon. Szociális igazgatási ügyek – a kérelem benyújtásának kivételével elektronikus úton nem intézhetők.

(2)     A kérelmező életkörülményeinek valódiságáról szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni.

(3)  A megállapított és folyósított szociális ellátások felülvizsgálata során szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, amely a szociális rászorultságot meghatározó körülményekre terjed ki. 

4.§     (1)     A szociális rászorultságra való jogosultság elbírálásához a kérelmező családja

vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni kell, illetve azokat igazolnia kell a következők szerint:

a)      havonta rendszeresen mérhető bérjövedelemről jövedelemigazolással

b)      kereső tevékenységről, a jövedelemnek minősülő bevételről, a nem rendszeres jövedelemről – személyenként és jövedelemforrásonként – írásbeli nyilatkozatot kell tenni

c)      vagyoni helyzetről vagyonnyilatkozatot kell benyújtani.

(2)   Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai, továbbá a kérelmező életkörülményei alapján az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozat vitatható, a kérelmezőt kötelezni kell az általa lakott lakás, a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló bizonyítékok benyújtására.

 (3)    Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban foglalt jövedelem 50 %-át, a jövedelem e költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4)     A kérelmezőnek az egyes ellátások igényléséhez a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell:

a)     lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatáshoz

aa)   közüzemi számlákat,

ab)   a lakásnagyságot igazoló dokumentumot,

ac)   ingatlanban tartózkodás jogcímét igazoló dokumentumot,

b)     rendkívüli települési támogatáshoz a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint az időszakos vagy tartós létfenntartási gond igazolását szolgáló iratokat

c)     az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatáshoz az eredeti temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot,

d)     a gyermekek és fiatal felnőttek pénzbeli támogatásához a többletkiadásokat igazoló dokumentumokat.

e)     a gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatáshoz a háziorvos által kiállított igazolást a rendszeres gyógyszerszükségletről, valamint a kiállított igazolás alapján a gyógyszertári számlát.

(5)     A Hivatal által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról nem kell igazolást benyújtani.

5.§     (1)     A jogosultat a pénzbeli, vagy a természetbeni ellátás a kérelem benyújtásának

 napjától, a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetén a támogatást megállapító döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napjától illeti meg, az ellátás a jogosultság feltételeinek hiányában a változás napján megszűnik, ha magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

(2)     A rendszeresen folyósított pénzbeli ellátás  folyósításáról a Hivatal gondoskodik.

 (3)   A nem rendszeresen megállapított pénzbeli ellátást a döntés jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül készpénzben fizeti ki a Hivatal.

(4)   A természetbeni ellátást biztosító szociális célú vásárlási utalvány kibocsátására a (2)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5)    Ha a megállapított szociális ellátás közüzemi díj, közszolgáltatás igénybevételére szolgál, azt az arra jogosult szervhez kell utalni.

6.§     (1)     Az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiánya, vagy azok

megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

a)      a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b)      természetben nyújtott ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzérték megfizetésére.

(2)    Az (1) bekezdésben foglalt megtérítést a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3)     A szociális ellátásban részesülő a jogosultságát érintő körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni.

(4)   A bejelentés elmulasztása esetén az ellátást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetésére kell az igénybevevőt kötelezni.

(5)    E rendelet hatálya alá tartozó jogosultak adatkezelésére az Sztv. 18-24. §-ban foglaltak az irányadók.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

7. §    Az aktív korúak ellátása kérelmezője, illetve jogosultja köteles

a)      az általa életvitelszerűen lakott lakóépületet, annak udvarát, kertjét rendeltetésszerű használatra alkalmas, higiénikus állapotban tartani, továbbá

b)      ingatlana előtti közterületet és annak műtárgyait tisztán tartani.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

Rendkívüli települési támogatás

8. §   

(1)   a)      A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint

időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

b)      Évente egy alkalommal hivatalból rendkívüli települési támogatás nyújtható az Önkormányzat költségvetési rendeletében megállapított előirányzat kimerüléséig

ba)    0-14 éves gyermekek,

bb)    60 éven felüliek,

bc)     csökkent munkaképességűek,

bd)    gondnokoltak,

be)     tartósan betegek,

bf)     ápolási díjban részesülők,

bg)     települési támogatásban részesülők,

(2)   E rendelet alkalmazásában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli eseményeknek az Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell tekinteni.  

(3)                       

         a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a rendkívüli

települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni támogatásként félévente egy alkalommal állapítható meg, melynek összege alkalmanként nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál és nem haladhatja meg a 10.000.- Ft-ot.

b) az (1)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendkívüli   települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni támogatásként állapítható meg, melynek összege nem haladhatja meg a 100.000Ft-ot.

4. Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező egészségi állapotára, szociális helyzetére való tekintettel a jövedelemhatároktól függetlenül is megállapítható a rendkívüli települési támogatás.
   

Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

9. §    (1)     A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai

által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag rendszeres kiadásainak viseléséhez hozzájárulásként lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást nyújt.

(2)    A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)    Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartásban élő esetén 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4)     A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a)      a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma                                           1,0,

b)      a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma                                    0,9,

c)      a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma              0,8,

d)      a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma

személyenként                                                                                           0,8,

e)      a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként             0,7.

(5)     Ha a háztartás

a)      (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b)      (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6)     Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7)     A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2015. évben 400.- Ft, 2016. évtől - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az Önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(8)      A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a)      ha a háztartásban egy személy lakik                                                35 m²,

b)      ha a háztartásban két személy lakik                                     45 m²,

c)      ha a háztartásban három személy lakik                                            55 m²,

d)      ha a háztartásban négy személy lakik                                              65 m²,

e)      ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban

megjelölt lakásnagyság és minden további személy után       5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 

(9)     A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás egy hónapra jutó összege a lakhatás elismert havi költségének

a)      15%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b)      10%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem éri el annak 200 %-át,

c)      5%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

de nem lehet kevesebb, mint 1000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10)    A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(11)    A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(12)   A (11) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13)  Amennyiben a döntéshozó tudomására jut, hogy a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást a támogatott nem rendeltetésszerűen a támogatói döntésben szereplő lakás lakhatásához használja fel (pl. értékesíti, továbbadja, elcseréli, stb.), a támogatás a tudomásszerzés napjával megszüntetésre kerül.

(14)   A (13) bekezdésben meghatározottak miatt megszüntetett lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás 1 éven belül nem állapítható meg

a.     ugyanarra a lakásra

b.     ugyannak a kérelmezőnek.

                                      Temetéshez kapcsolódó települési támogatás      

10. § 

(1)  Elhunyt közeli hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként 30.000.Ft összegű települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a temetési költségeket számlával igazoltan viselte, és akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.  

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás összege elérheti a temetési költségek teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

Gyermekek és fiatal felnőttek pénzbeli támogatása

11. §  (1)     Az önkormányzat pénzbeli támogatásban részesíti azt a gyermeket, fiatal felnőttet,

akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen betegség, elemi kár, beiskolázás következtében keletkező többletkiadások miatt, melyeket igazolni kell.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetén rendkívüli élethelyzetnek, illetve időszakos létfenntartási gondnak minősül, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, 3 vagy több gyermekét vagy tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, és időszakosan keletkező igazolt többletkiadása meghaladja a család összjövedelmének 10 %-át.

(3) A pénzbeli támogatás összege egy alkalommal gyermekenként 5.000,-Ft lehet, ennek egy évi együttes összege gyermekenként a 15.000.- Ft-ot nem haladhatja meg  

A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

12. §  (1)     A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesülhet az

a szociálisan rászorult személy, akinek esetében az alább meghatározott feltételek együttesen fennállnak:

a)      az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg,

b)      havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át

(2)     A támogatás iránti kérelem félévente nyújtható be.

(3)     A támogatás összege a háziorvos által igazolt rendszeres gyógyszerszükséglet alapján 6.000.- Ft.

12/A (1) Az Önkormányzat a kommunális szilárd hulladék gyűjtés, szállítás díjának megfizetéséhez évente egy  alkalommal 7.500.- Ft hozzájárulást biztosít a helyi közszolgáltatást 2016. április hónapot követően kiállított számlával igazoló igénybe vevők részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatással kapcsolatos kérelem benyújtási határideje minden év december 1. napja, melynek elmulasztása jogvesztő.”

IV. FEJEZET

NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ SZÁLLÍTÁSI DÍJKEDVEZMÉNY

​

13. §  Az önkormányzat m³-enként 100.- Ft + ÁFA kedvezményt biztosít a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatást számlával igazoló igénybe vevők részére.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

14. §  (1)     E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban

lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)   E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendelete hatályát veszti.

(3)  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Kihirdetési záradék:

Ezen rendeletet hirdetőtáblán való kifüggesztéssel 2015. február 25. napján kihirdettem.