A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) végrehajtására, a helyi viszonyokhoz igazodó szabályozásra a törvény felhatalmazása alapján és annak keretei között köteles rendeletet alkotni az az önkormányzat, melynek lakásgazdálkodási feladatainak körében önkormányzati bérlakás tulajdona és helyiség tulajdona van.

A törvényi kötelezettségének a Kuncsorba Községi Önkormányzat 2004-ben tett eleget. A rendelet felülvizsgálatát különösen az indokolja, hogy az eltelt időben az önkormányzati lakások értékesítésre kerültek és a megmaradt két lakásból egy emberi lakhatásra alkalmatlan. A megmaradt egy beköltözhető lakás az orvosi rendelőnek is helyt adó épületben található és az önkormányzat szándékai szerint szolgálati jelleggel történő bérbeadásra alakította ki. Szintén fontos megjegyezni, hogy szabályozást igényel a helyiségek bérbeadására vonatkozó rendelkezések hiánya, ami kötelező rendeletalkotási tárgykör.

A rendelet előkészítése során az egyszerűségre áttekinthetőségre törekedtünk A rendelet tervezet szerkezete megfelel a lakástörvény 2. mellékletében szereplő felsorolásnak könnyen azonosíthatóvá téve, hogy minden szükséges szabályozási elem megtalálható e tervezetben.

1. §-hoz

A rendelet hatálya, mind a lakás, mind a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és ingatlanokra kiterjed, bővítve ezzel a tárgyi hatály körét.

2. §-hoz

A rendelet tervezet megállapítja, hogy az egyetlen lakás szolgálati jelleggel adható bérbe. a második bekezdés azonosítja az ingatlan és meghatározza a bérleti díj mértékét.

Az önkormányzat érdekéből szolgálati jelleggel történő bérbeadás személyi feltételeit tágan értelmezve sorolja fel a tervezet.

A bérbeadáshoz kapcsolódó kizáró okok mindegyike az önkormányzat gazdasági érdekeit szolgálja.

A szabályozás biztosítja, hogy fölöslegesen ne kerüljön bérbeadásra a lakáscélú ingatlan, lehetővé téve annak hatékony kihasználását. Garanciális szabály, hogy évente legalább egyszer ellenőrzi a lakás állagát is.

A közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetés szabályai kitérnek arra, hogy új lakásbérleti szerződés kisebb alapterületű lakás biztosítása mellett is történhet, ami a lakásgazdálkodás hatékonyságát igyekszik szolgálni. A határozott időre történő bérbeadás vonatkozásában – tekintettel arra is, hogy az önkormányzatnak erre forrás nem áll rendelkezésre – kizárja a térítés fizetését.

A kialakítandó szabályozással ellentétben jelenleg is van, illetve speciális esetben lesz olyan eset, amikor határozatlan idejű bérleti szerződés hatályos. Ha a hajléktalanná válás megelőzése biztosított, tehát van hová költöznie a bérlőnek, a lakásállomány jobb kihasználása érdekében van lehetőség minimális pénzbeli térítés megfizetésére, ami ismerve a jelenlegi piaci viszonyokat a befolyó lakásbérleti díjakból kompenzálható.

Az albérleti szerződés létrejöttének feltételeit oly részletességgel állapítja meg a tervezet, ami lehetőséget biztosít a döntési jogkör polgármesterre történő átruházására. A szabályok lényegében megegyeznek azzal, amelyek a bérlőtárs vonatkozásában alkalmazandóak, kivéve a lakásbérleti jogviszony folytatásának esetét.

A bérbeadás feltételeit meghatározó rendelkezések összhangban vannak a Polgári Törvénykönyv és a Lakástörvény szabályaival.

A rendelet szabályai összhangban vannak továbbá a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény, valamint az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelettel is, mintegy kiegészíti és pontosítja a helyiségekre vonatkozó speciális szabályokkal. A szabályozás garanciát ad arra, hogy mind a bérbeadó, mind a bérlő számonkérhető módon biztosítsa a helyiség folyamatos használatra alkalmassá tételét, és a pályázati eljárás szabályai lehetővé teszik az okszerű gazdálkodás szabályainak kielégítését, a hatékony vagyongazdálkodást.

Az értékesítésre kijelölt nem lakás célú ingatlanok pályázati úton történő eladása lehetséges. Az eljárásra vonatkozó szabályok összhangban állnak a nemzeti vagyonról szóló törvény, vagyongazdálkodás szabályait megállapító vagyonrendelet előírásaival, különös tekintettel a mindenki mást megelőző államot megillető elővásárlási joggal. Az eljárási szabályok biztosítják a nyilvánosságot és a reális áron történő értékesítést.

Kötelező rendeletalkotási tárgykör az értékesítésből befolyt árbevétel felhasználásának szabályozása. A tervezet széles körben megengedi a felhasználást, minden esetben a lakás és ingatlan állomány bővítési igényének támogatása, az önkormányzati lakásállomány megőrzése a cél.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírja, hogy fel kell sorolni a képviselő-testület átruházott hatásköreit a szervezeti és működési szabályzatban. A rendelet szakaszos hatálybalépéséhez igazodóan rendelkezik a tervezet az átruházott hatáskörök felsorolásáról.

A jogalkotásról szóló törvény előírja, hogy abban az esetben, ha jogszabály az Európai Unió jogának megfelelést szolgálja, meg kell hivatkozni a jogi aktusokat. A rendelet két irányban tartalmaz szabályozást, részben a szociális, részben a versenyjogi szabályoknak megfelelést szolgálja.

A rendelet alkalmazásához minimális felkészülési idő szükséges ezért javaslom 2021. november 1-i hatálybalépését.