Pusztamonostor Község Önkormányzata

Képviselő-testülete

2/2013.(IV. 05.)

önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos

2013. április 5-től

Pusztamonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete

2/2013. (IV. 05.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól

Pusztamonostor Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2008. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 33. § (3) bekezdés c. pontja alapján eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleménye kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az alábbi önkormányzati vagyonra:

1. Pusztamonostor Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra,
2. az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő dologra;
3. az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,
4. az Önkormányzat által fenntartott intézmények vagyonára,
5. az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

(továbbiakban: önkormányzati vagyon)

  (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, ezen önkormányzati vagyonelemek szabályozása külön rendeletekben történik.

(3) E rendelet alkalmazása során a polgármesteri hivatalon, a közös önkormányzati hivatalt is érteni kell, egyebekben a Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadóak.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. Az önkormányzat vagyona

2. §   Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

3.  Az önkormányzat törzsvagyona

3. §  (1)  Az önkormányzati törzsvagyon olyan forgalomképtelen vagyontárgyakból, és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll, amelyek az Önkormányzat önkormányzati feladatkörének ellátását, vagy hatáskör gyakorlását közvetlenül szolgálja.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon:

1. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,
2. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak:

1. az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik,
2. az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon, ha törvény másképpen nem rendeli:

a) nem idegeníthető el,

b) nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) dologi jog nem létesíthető,

d) osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemet az 1. melléklet tartalmazza.

5.§ (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy annak alapján jelen önkormányzati rendelet annak minősít.

 (2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

1. közművek,
2. középületek, sportpálya

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket az 2. melléklet tartalmazza.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona

6. § (1) Üzleti vagyon az Nvtv.-ben^[1] meghatározott, az Önkormányzat törzsvagyonán kívüli vagyon.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) számviteli jogszabályok és egyéb központi jogszabály^[2] előírásai szerint kell nyilvántartani.

      (2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot jogszabály szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, a vagyonkimutatást zárszámadáshoz csatolva fogadja el a Képviselő-testület.

(5) Az intézményi vagyonleltár elkészítéséért az intézményvezető, illetve az Önkormányzat vagyonleltár összeállításáért a jegyző által megbízott pénzügyi ügyintéző a felelős.

6. A vagyon értékelése

8. § (1) A vagyon értékének megállapítására a forgalmi (piaci) érték az irányadó.

(2) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanok, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.

(3) Az ingatlan vagyon értékét – elidegenítés, megterhelés valamint csere esetén az értékkülönbözetet –egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 6 hónapnál régebbi nem lehet.  Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

(4)Az ingatlan vagyon értékét egyéb hasznosítás esetén az infláció mértékével megemelve kell meghatározni.

(5) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

7. Vagyongazdálkodási terv

9. §. (1) Az Önkormányzat három évre szóló középtávú és hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A vagyongazdálkodási tervet a Polgármesteri Hivatal a jegyzője által kijelölt pénzügyi ügyintéző és a polgármester közösen készíti el.

(3) A vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület határozattal fogadja el, és azt követően évente felülvizsgálja.

III. FEJEZET

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

8. Önkormányzati vagyon hasznosítása

10. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

11. §  Az Önkormányzat vagyonával a magasabb szintű jogszabályok keretei között szabadon rendelkezhet.

9. Az önkormányzati ingatlan vagyon átruházása

12. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanvagyon tekintetében nettó 5.000.000,-Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát visszterhesen átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Ha törvény másként nem rendeli, kettő sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó képviselő-testültet jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – közvetlen, licit nélküli eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során. 

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

1. természetes személy vagy
2. Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3) – (8) bekezdése alapján lehet.

(6) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén az Nvtv. 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg.

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, lakás céljára szolgáló építési telkek értékesítése természetes személyek részére történhet.

10. Az önkormányzati vagyon kezelése, vagyonkezelésbe adása

14. § A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.

15. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

16. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik. 

17. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

18. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

19. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

11. A felajánlott vagyon elfogadása

20. § Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, a vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, feltéve, hogy az önkormányzat képes a vagyonhasznosításra járó kötelezettségek teljesítésére.

12. Eljárás a tulajdonos képviseletében

21.§ (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

   (2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

23. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, a pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

14. Az önkormányzati követelések elengedése

24. § (1) Az Önkormányzat – kis összegű követelések 50 000 Ft értékhatárig – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
5. kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

26.  § (1) E rendelet 2013. április 05. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2007.(V.02.) önkormányzati rendelet.

Pusztamonostor, 2013. április 04.

                        Sári Ferenc     sk.                                                  Dr. Voller Erika sk.

                        polgármester                                            jegyző

Kihirdetve:     

Pusztamonostor, 2013. április 05.

        Dr. Voller Erika sk.

       jegyző

1. melléklet a 2/2013.(IV. 05.) önkormányzati rendelethez

Forgalomképtelen törzsvagyon, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tételes listája

2. melléklet a 2/2013.(IV. 05.) önkormányzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek tételes listája

3. melléklet a 2/2013.(IV. 05.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemek tételes listája

4. melléklet a 2/2013.(IV. 05.) önkormányzati rendelethez

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

1. Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok elidegenítése nyílt licites eljárás vagy zártborítékos pályázat útján történhet. Kivételes esetekben lehetséges a közvetlen, licit nélküli értékesítés.

2. Közvetlen, licit nélküli – elidegenítése a képviselő-testület egyedi, minősített többségű döntése alapján, figyelembe véve 12. § (1) bekezdésében foglaltakat, ha törvény ellenkezően nem rendelkezik, az alábbi esetekben lehetséges:
   1. a község életét jelentősen befolyásoló ingatlanértékesítés,
   2. a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében,
   3. önálló ingatlannak nem minősülő telekértékesítés (pl.: telekrendezés-, kiegészítés)
   4. a 12. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

3. Licit útján történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

4. Minden ingatlant érintő döntés előkészítése során kötelező az ingatlanról forgalmi értékbecslést készíttetni.

5. Az ingatlanok forgalmi értékbecslését
   1. az önkormányzati adóhatóság bruttó 1 000 000 Ft becsült értékhatárig,
   2. egyéb esetben, független ingatlanforgalmi szakértő

végzi el.

6. A Képviselő-testület hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján dönthet.

II. fejezet

Az elidegenítés módja

1. Nyílt licites eljáráson mindenki részt vehet, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja. A licitet a jegyző, akadályoztatása esetén megbízottja vezeti, melyről jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül.

2. Zártborítékos pályázat esetén az nyújthat be ajánlatot, aki a pályázati kiírás feltételeit elfogadja, és - amennyiben van ilyen - a részletes pályázati dokumentumot megvásárolta.

A zártborítékban benyújtott ajánlatokat nyilvánosan kell felbontani, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni az ajánlatok fő adatait.

Az ajánlatok felbontását és rendszerezését a jegyző az általa megbízott köztisztviselő végzi.

3. A II. 2. pontban szabályozott esetekben a 3 főből álló értékesítési munkacsoport teljes jelenlétével felügyeli az eljárást, és a Képviselő-testület számára javaslatot tesz a pályázat eredményességének megállapítására, illetve az összességében legelőnyösebb pályázó ajánlatának elfogadására.

4. Az Értékesítési Munkacsoport tagjai:

- Polgármester,

- Alpolgármester

- a Jegyző által kijelölt Pénzügyi - gazdasági ügyintéző

5. A II. 1. pont szerinti nyílt licites eljárásra az Értékesítési Munkacsoport tagjait meg kell hívni.

III. fejezet

A licit eredményének megállapítása

1. Nyílt licit esetén az azonosan előnyös értékek mellett a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő a nyertes.

2. Zártborítékos pályázat esetén az összességében legelőnyösebb vételi ajánlatot tevő a nyertes. Az eredmény kihirdetésére a pályázati kiírás szerinti időpontban kerül sor.

3. A licites eljárás eredménytelen, ha a legalacsonyabb nettó eladási áron érvényes ajánlat nem érkezett.

4. A pályázati kiírás feltételeinek megállapítása a Képviselő-testület hatásköre.

5. A pályázati feltételek minimális tartalmi követelményei a következők:

a) nyílt licites eljárás esetén:

- a legalacsonyabb nettó eladási ár, bérleti díj megjelölése,

- a fizetési feltételek meghatározása,

- a meghirdetés módja,

- a licit és az eredményhirdetés helye és ideje,

- az ingatlan megtekintésének időpontja.

b) zárt borítékos pályázat esetén az a.) pontban szereplő adatokon túl:

- az áron kívüli mérlegelési szempontok sorrendje és azok súlya,

- a borítékbontás időpontja és helye.

6. A pályázat lebonyolítását követően az adásvételi, bérleti szerződést, a képviselő-testület döntését követően a Polgármester köti meg.

IV. fejezet

Ingatlan értékének megállapítása

1. Ingatlan vásárlás esetén az ingatlan értékének megállapítása érdekében az I. 4-5. pontok szerinti értékbecslést kell beszerezni.