Pusztamonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról és a hozzákapcsolódó intézkedésekről

Hatályos: 2023. 12. 02- 2023. 12. 02

Pusztamonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról és a hozzákapcsolódó intézkedésekről

2023.12.02.

Pusztamonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Mötv. 8. § (2) bekezdésére –, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Pusztamonostor település (a továbbiakban: település) közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a település területén a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, valamint valamennyi ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, használójára (a továbbiakban használó).

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az egyes ingatlanok használóival, a közterületek tisztántartásával kapcsolatban.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,

b) tisztántartás: az egyes ingatlanok valamint közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, por-, sár-, ürülék és gyom-, valamint rovar- és rágcsálómentesítése.

4. Ingatlanok tisztántartása

4. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról és karbantartásáról az ingatlan használója, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetében annak vezetője köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatai

a) az ingatlan folyamatos gyommentesítése, az ingatlanon növő fű folyamatos kaszálása,

b) az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítése,

c) az ingatlanról az úttest vagy járda terébe kinyúló ágak, bokrok nyesése és a nyesedék elszállíttatása.

5. Közterületek tisztántartása

5. § (1) A közterületek gondozása és tisztántartása, a közparkok ápolása és gyommentesítése, a burkolt területek és járdák síkosság mentesítése, hóeltakarítása, valamint a zárt csapadékvíz-elvezető csatornák karbantartása – a (2) bekezdésben, továbbá a 6. § és 7. §-okban foglaltak kivételével – Pusztamonostor Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) feladata.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő szilárd burkolatú utak tisztítása, karbantartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

6. Az ingatlan használójának a közterület tisztántartásával kapcsolatos feladata

6. § (1) Az ingatlanhasználónak a közterületek tisztántartásával és a zöldterületek ápolásával kapcsolatos feladatai

a) az ingatlan előtti járda, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek;

b) az ingatlan előtti, melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (átereszek) tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása;

c) az ingatlan előtti, melletti sövény, fa folyamatos karbantartása, hogy az a közlekedést és a láthatóságot ne akadályozza.

(2) Amennyiben az ingatlanhasználó az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban szereplő feladatait nem teljesíti, a szükséges munkálatokat az ingatlan használójának terhére, költségére és felelősségére az önkormányzat elvégeztetheti, ez azonban nem mentesíti a használót a bírság alól.

(3) Az ingatlan melletti közterületi járdát rendszeresen le kell tisztítani. Tilos a járdán lévő hulladékot a járdát szegélyező sávba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe és annak műtárgyaiba valamint az úttestre seperni. Az ingatlan használója a 7. §-ban meghatározottak szerint köteles a síkosság mentesítést elvégezni.

(4) Az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezető árkokat feltölteni, betemetni nem lehet. Ha felszólítás ellenére a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, tulajdonosa, úgy a szükséges munkákat az ingatlan használójának (tulajdonosának) terhére, költségére és felelősségére az Önkormányzat elvégezteti.

(5) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

7. Hó-és síkosság mentesítés

7. § (1) A járdáról letakarított havat a járda szélén úgy kell összegyűjteni, hogy a gyalog közlekedők számára egy gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon.

(2) Hórakást tilos felhalmozni

a) útkereszteződésben,

b) közszolgáltatási felszerelési tárgyra, (pl. tűzcsap) és egyéb közlétesítmény (pl. lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.) köré.

(3) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált járdák, lépcsők tisztítására a település közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot (fűrészpor, homok, faforgács) lehet használni. Szükség esetén naponta többször is el kell végezni a síkosság-mentesítést.

8. A közterületek szennyeződésének megelőzése

8. § (1) Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő szennyezése tilos. Az épület használói az épület homlokzatát és a kerítést kötelesek az illegális falfirkától, festéstől mentesíteni, amennyiben ezekért más személy felelőssége nem állapítható meg.

(2) Közterületen a hulladék elhelyezésére gyűjtőedények és kiépített gyűjtőpontok szolgálnak. Hulladékot tilos azok mellé elhelyezni.

(3) A közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat (utcabútor) beszennyezni és megrongálni tilos.

(4) A közterületen lévő fák, díszcserjék, növények megsértése, leszakítása, kiirtása tilos.

(5) Állati hullát, undort keltő anyagot, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen felhalmozni tilos.

(6) Közúton történt állat elhullását, ha annak tulajdonosa ismeretlen, a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

9. A járművek üzemben tartóinak kötelezettsége

9. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Ha a jármű üzemeltetése során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzembentartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni.

10. Építési és bontási területek tisztántartása

10. § (1) Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan tisztántartása, valamint a munkálatok során keletkező háztartási és egyéb nem veszélyes hulladék megfelelő kezelése az ott munkát végző kivitelező és az ingatlantulajdonos együttes feladata.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint az úttest felbontásánál a keletkezett por és egyéb szennyezés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell. Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet.

(3) Az építtető a veszélyesnek nem minősülő építési és bontási hulladékot az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek köteles átadni.

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot stb.) szennyvíz és csapadékvíz csatornába szórni, önteni vagy bevezetni tilos.

11. Az elhagyott hulladék felszámolása

11. § (1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból az Önkormányzat gondnoka útján végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. A település területén elhagyott hulladék felszámolásának költségeit az Önkormányzat a költségvetésében biztosítja.

(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a jegyző a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a felderítő a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) A jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrizteti.

12. Vegyes és záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet alkalmazásában a település közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, figyelemmel a Mötv. 8. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségekre, ha természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a 4. § (2) bekezdésében, a 6. §-10. §-ban előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, vagy a körülírt tilalmakat megszegi, és ez a magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben közigazgatási bírság szabható ki. A közigazgatási bírság természetes személy esetén 200.000,- Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2.000.000 Ft-ig terjed. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján (a továbbiakban: Szankció tv.).

(3) Az eljárás lefolytatására és a döntés végrehajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit, a közigazgatási bírság mértékének megállapítására, valamint figyelmeztetés alkalmazására a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései irányadók.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a Jegyző hatáskörébe tartozik.

(5) Ez a rendelet 2023. december 2-án lép hatályba.

13. § Hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályairól szóló 3/2015 (II.20.) önkormányzati rendelet, és a települési szilárd hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 6/2001. (VI.21.) számú önkormányzati rendelet.

14. § Ez a rendelet 2023. december 2-án lép hatályba.