Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.                                          

5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11.

Levelezési cím: Szolnok, Kossuth L.u.2. Pf:41

Sz.: 59 / 2004.

MEZŐHÉK

KÖZSÉG

 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

(RENDELET TERVEZET)

H. É. SZ.

ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

Szolnok, 2007.  December hó

MEZŐHÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

11/2007. (XII. 21.) sz.

önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Mezőhék Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet és annak módosításáról szóló 36/2002.(III.7.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya, alkalmazása

(1)       Jelen rendelet területi hatálya Mezőhék község teljes közigazgatási területére

           kiterjed.

      ^[1]Jelen rendeletmódosítás területi hatálya kiterjed:

            a) A külterület 086/25  hrsz-ú különleges állattartó terület építési övezetére.

(2)       A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3)       Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi:

                        - ^[2] SZ–1/m1 jelű szabályozási terv (térkép – digitális állományú rajzi munkarész) M = 1: 2 000   

-  SZ - 1 jelű Közigazgatási terület szabályozási terve (térkép - rajzi munkarész) M = 1: 10 000

-  SZ - 2 jelű Belterület szabályozási terve (térkép - rajzi munkarész)

M = 1: 2000

(4)       A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5)       A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.

2.§

Az építési engedélyezés helyi szabályai

(1)        A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

2. Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18.§ (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni. Az illeszkedés alapjának nem tekinthetők a szabálytalanul épített, vagy a nagyon kirívó építmények.

Az építmény mindkét oldala mellett lévő három-három építmény tekintendő az illeszkedés alapjának.

Az építtető, az elvi építési engedélyezési eljárás során az építési hatóságtól előzetesen kérheti az építési helyre vonatkozó illeszkedési szabályok egyértelmű és tételes meghatározását.

Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kialakított telkekre, építményekre e rendeletben foglalt előírások nem vonatkoznak, kivéve, ha azok változtatásra szántak (átalakítás, bővítés, rendeltetésváltozás stb.).

(3)       Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik.

(4)                   Az elő-, és oldalkertben kizárólag közmű-műtárgy helyezhető el. A hátsókertben épület, építmény, műtárgy nem helyezhető el.

(5)       A lakóterületeken a lakófunkció biztosítása és védelme érdekében az egyes lakótelkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe nem haladhatja meg a lakófunkciójú épületek területét.

(6)        A lakó funkciójú épületek elhelyezésére alkalmas építési övezetekben lakóépületeken hullámpala, műanyag hullámlemez nem alkalmazható.

(7)        A meglévő, kialakult telkek az építési övezetekben telekmérettől függetlenül a beépítési előírások alapján beépíthetők.

(8)        Adótorony, szélerőmű belterületen nem létesíthető.

(9)        Lakóterületen épület, építmény csak magastetővel engedélyezhető.

(10)     Gyermekintézmény 50 méteres környezetében állattartás nem engedélyezett.

(11)      Mezőhék teljes közigazgatási területén új, külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(12)      A 6,00 méternél kisebb telepítési távolsággal tervezett épületek, építmények építési engedélyezési eljárásába a tűzoltóságot szakhatóságként kötelező bevonni.

II. fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK

3.§

A területfelhasználási egységek általános előírásai

(1)       Mezőhék közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:

            a.) Beépítésre szánt területek:

                        1. Lakóterület:                 falusias                                           (Lf )

                        2. Vegyes terület:             településközpont vegyes                  (Vt)

                        3. Gazdasági terület:         kereskedelmi szolgáltató                 (Gksz )

                                                               ipari terület                                     (Gip_M)

                        4. Különleges terület:                                                             (K-)

b.) Beépítésre nem szánt területek:

                        5. Közlekedési és közmű –elhelyezési, hírközlési terület          (Köu 1 – 5)

                        6. Zöldterület                                                                         (Z_KP)

                        7. Erdőterület                                                                        (E_G, E_GÖF )

                        8. Mezőgazdasági területek                                                    (M_á, M_ágy, M_áSZÉ)

                        9. Vízgazdálkodási                                                                 (V, V_V, )

(2)       Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3)       A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

1. LAKÓTERÜLETEK

4.§

A lakóterületek tagolódása

(1)       A lakóterületek sajátos építési használatuk általános jellegük szerint Mezőhék községben a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

            - Falusias lakóterület:

                                   Lf  jelű építési övezet

5. §

 Falusias lakóterület

(1)       Lf  jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint, Mezőhék lakóterületei

a.)  Az építési övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület

            - mezőgazdasági (üzemi) építmény

            - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

            - szálláshely szolgáltató épület, maximum 4 egység elhelyezésével

            - kézműipari építmény, maximum nettó 50m² főhelyiség tekintetében

b.)  Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret új telekalakítás esetén: 900 m²

c.)  Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. Saroktelek és 20 méternél szélesebb telek esetén az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető a lakó- (fő) és a melléképület.

d.)  Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

e.)  Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

f.)   Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes, a külterület beépítésre szánt részén részleges

g.)  Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.)  Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.)   Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

j.)   Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)

k.)  Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb.) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati megjelenésében illeszkedik a környezetéhez.

l.)   Melléképületek (lásd fogalom meghatározás) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:

-    lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főépülettől kisebb
építménymagassággal építhető.

m.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

-     közműbecsatlakozási műtárgy, a külterület beépítésre szánt részén közműpótló műtárgy

• hulladéktartály – tároló
• kerti építmény
• kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
• kerti épített tűzrakóhely
• kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
• állatkifutó
• trágyatároló, komposztáló

• siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
• kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

n.)  Az építési övezetben a telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna –

                  lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

(2)       A lakóterület építési övezeteire vonatkozó előírások:

2. VEGYES TERÜLET

6.§

(1)       A vegyes területet Mezőhéken a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

A. Településközpont vegyes terület

(2)       V_t jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Mezőhék belterületének központi, elsősorban intézményi területe)

1. Az építési övezetben elhelyezhető

-  igazgatási épület

-  maximum 4 lakásos lakóépület

-  kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-  egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-  sportépítmény

b.)  Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m².

c.)  Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló

d.)  Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

e.)  Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

f.)   Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes

g.)  Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

h.)  Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.)   Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

1. Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)

k.) Az építési övezetben kerítés, max. 1,80 m magasságban és 30 % -ban áttörve alakítandó ki.

l.)   Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

                        -     közműbecsatlakozási műtárgy

• hulladéktartály – tároló
• kerti építmény
• kirakatszekrény, hirdetőszekrény
• kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
• kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

m.) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(3)       A vegyes terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

3. GAZDASÁGI TERÜLET

7.§

A. Kereskedelmi, szolgáltató terület

(1)       Mezőhéken a gazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(2)       G_KSZ jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.

1. Az építési övezetben elhelyezhető:

• mindenfajta, a lakófunkciót nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület (üzemi épület, csarnok épület, raktár épület, szociális épület, stb.)
• a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
• igazgatási egyéb, irodaépület,
• sportlétesítmény

1. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

-     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-     egyéb közösségi szórakoztató épület

c.)  Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m².

d.)  Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló

e.)  Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f.)   Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,00 m.

g.)  Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes

h.)  Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

      A zöldfelület legkisebb mértékéből a csatlakozó telekhatárok mentén 3,00m-es sávban, kertépítészeti terv alapján többszintes védőfásítás telepítendő, melyről mindenkor az üzemeltető köteles gondoskodni.

i.)   Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi
rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.)   Az építési övezetben terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

1. Az építési övezetben az épületek tetőhajlásszöge 25-45^o közé essen.

• Melléképítmények és melléképületek közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

m.) Könnyűszerkezetes (fém, fa, stb.) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati megjelenésében illeszkedik a környezetéhez.

n.)  A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges gépjármű parkoló igényt telken belül kell biztosítani.

B. Ipari terület

(3)       G_ipM jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint.

(mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek, a meglévő mezőgazdasági üzemek (majorok), mezőgazdasági termékfeldolgozás, mezőgazdasági gépjavítás, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipar területei)

a)   Az építési övezetben elhelyezhető:

      -     az ipar, energiaszolgáltatás és településgazdálkodás építményei

b)   Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:

      -     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
      személyzet számára szolgáló lakások

      -     mezőgazdasági termékfeldolgozás, gépjavítás, nagyüzemi állattartás épületei

c.)  Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 5 000m²

d.)  Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

e.)  Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f.)   Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

      A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl. siló, kémény tartály, stb.)

g.)  Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges

h.)  Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

      A zöldfelület legkisebb mértékéből a csatlakozó telekhatárok mentén 3,00m -es sávban, kertépítészeti terv alapján többszintes védőfásítás telepítendő, melyről mindenkor az üzemeltető köteles gondoskodni.

i.)   Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.)   Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

k.)  Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

l.)   Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját telken belül kell biztosítani.

1. Állattartó épületek elhelyezése tekintetében figyelembe kell venni a hatályos állattartási önkormányzati rendelet előírásait.

(4)       A gazdasági terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

4. KÜLÖNLEGES TERÜLET

8.§

(1)       A különleges területek közé Mezőhéken azok a területek kerültek besorolásra, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt eltérnek jelen rendelet 5.§ - 7.§ - ok szerinti területektől.

(2)       A különleges területeket a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(3)        K_t jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (temető)

1. A területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek,

építmények helyezhetők el.

1. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: K (kialakult)

A temető területe nem megosztható.

1. Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

d.)  Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %.

e.)  Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,00 m.

Temetőkápolna, harangláb építése esetén max: 10,00 m.

f.)   Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.

g.)  Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

h.)  Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.)   Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

j.)   Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

• hulladéktartály – tároló
• kerti építmény
• kerti vízmedence, (szökőkút)
• lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes területtel
• kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• zászlótartó oszlop

1. Az építési övezet területén a funkcióval kapcsolatos hirdető táblák elhelyezhetők   max. 3,00 m magasságban.

• A temetők 50,00 méteres körzetében szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető lakóépület, és fúrt ivóvízkút sem.

Az 50,00 méteren belül – lakóépület építése esetén – figyelembe vehető a temető 30,00 méteres védőtávolsága is.

(4)        K_sp jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (sportpálya)

1. A területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b.)  Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m2.

c.)  Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

d.)  Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.

e)   Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

f.)   Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges

g.)  Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

h.)  Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi
rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.)   Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el

j.)   Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

• hulladéktartály – tároló
• kerti építmény
• kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
• lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel.
• kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• zászlótartó oszlop

k.)  Az építési övezet területén a hirdetőtáblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban

l.)   Az építési övezetben a fásított parkolót telken belül kell biztosítani.

(5)       K_szv jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint

            (szennyvíztisztító terület)

a.)  Az építési övezetben a szennyvíztisztítással kapcsolatos építmények, kiszolgáló létesítmények és műtárgyak helyezhető el.

b.)  Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: K (kialakult)

c.)  Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

d.)  az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %

e.)  Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50m

f.)   Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes

g.)  Zöldfelület legkisebb mértéke:  40 %

      Az építési övezet területén a telekhatárok mentén minimum 15, 00 méteres sávban többszintes védőfásítást kell kialakítani a telep kezelőjének, melynek fenntartásáról gondoskodni kell.

h.)  Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i)   Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a technológiához szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

j)   Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen belül kell kialakítani.

k)   A telep védőtávolságán belül (300 m) lakóépület nem helyezhető el.         

l)    Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

      -    közműbecsatlakozási műtárgy

      -    hulladéktartály-tároló

      -    hirdetőszekrény

      -    kerti szabadlépcső, tereplépcső, lejtő

(6)       K_l jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint

(tervezett lovaspálya)

1. Az építési övezetben a lovaspálya rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, építményeket helyezhetők el.

b.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m²

c.) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.

            d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5 %.

            e.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

f.) Zöldfelület legkisebb mértéke: a vízfelületen kívüli felület minimum 80 % - a.

g.)  Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

• közműpótló műtárgy
• hulladéktartály – tároló
• kerti építmény
• kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
• lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel.
• kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• zászlótartó oszlop
• funkcióhoz kapcsolódó tereptárgyak (akadályok stb.)

h.)  Az építési övezet területén a hirdetőtáblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban

i.)   Az építési övezetben a fásított parkolót telken belül kell biztosítani.

(7) ^[3]     K_ájelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (állattartó terület)

1. ) Az építési övezetben szociális épület, porta épület, állattartó épületek, terménytároló, takarmánytároló, mezőgazdasági üzemi épület (daráló, takarmánykeverő) és a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b.)   Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 5000 m².

c.)   Az építési övezet telkének beépítési módja: oldalhatáron álló.

e.)   Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

f.)   Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m.

      A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, stb.)   

g.)   Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

8. ) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %. A telep tulajdonosának, vagy kezelőjének telken belül a legkisebb zöldfelület mértékén felül védőfásítást kell kialakítani és fenntartani a terület használatba vételéig a szabályozási terven jelöltek szerint. A zöldfelület legkisebb mértékének 30%-án háromszintű növényzet (lásd fogalommagyarázat) telepítése kötelező. A közterülettel határos telekhatár mentén kijelölt védőfásítás megszakítható a kapubejáró biztosítása érdekében.

1. ) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

      Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

      Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

j.) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

k.) Az előkertben kerékmosó és fertőtlenítő műtárgy, portásfülke és közmű műtárgy elhelyezhető.

l.)  Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

la) hulladéktartály – tároló

lb) közműpótló műtárgy

lc) állatól, állatkifutó

ld) trágyatároló, komposztáló

le) siló

(8)^[4]  Különleges terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterület

9.§

(1)       Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Mezőhék közigazgatási területén a meglévő és tervezett országos és helyi közutak, a tervezett kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2)       Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖ_U – jelű övezetekbe sorolja

1. A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető:

• közlekedési építmények, továbbá
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény (pavilon)
• igazgatási épület

akkor, ha erre terület biztosítható, és az nincs zavaró hatással a környezetére, közlekedés biztonságára, továbbá ehhez a terület tulajdonosa és / vagy kezelője hozzájárul.

1. Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.

(3)       A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a.) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4)       A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(5)       Az utak szabályozási szélességén belül létesítményt elhelyezni csak a közlekedési űrszelvény megtartásával szabad.

E területsávba eső meglévő épületeken végezhető építési tevékenység az illetékes közlekedési felügyelet állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

(6)       A (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Mezőhéken az alábbiakra tagozódik:

a.)  KÖ_U – 1: 4627 és 4628 jelű országos mellékút Mezőhék közigazgatási területét érintő szakasza

b.)  KÖ_U – 2: Meglévő helyi gyűjtőutak területei.

c.)  KÖ_U – 3: Települési kiszolgáló utak a település lakóterületén.

Tervezett építési területe: 12,00 méter

d.) KÖ_U – 4: Tervezett külterületi főfeltáró utak területei.

Tervezett építési területe: 12,00 méter

e.) KÖ_U – 5: Tervezett kerékpárutak területei.

Tervezett építési területe: 3,00 méter.

(7)       A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(8)       Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(9)       Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15 - 15 m - en belül építmény nem helyezhető el.

(10)     Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(11)     Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni- Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.

(12)     Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és

forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik kerékpársáv kialakítható.

(13)     A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.

(14)     Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

15. Közműépítéseknél ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védő távolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

Zöldterület

10.§

(1)       Zöldterület Mezőhéken a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark  területek.

(2)       A zöldterületeket a szabályozási terv Z_KP jelű övezetbe sorolja.

a.) A Z_KP övezetben elhelyezhető:

-     a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely,

tornapálya, gyermekjátszószerek, sportolást szolgáló pályák, stb.)

• a terület fenntartásához szükséges épület

b.) Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség

esetén létesíthető.

            c.) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival

megközelíthető és használható legyen.

d.) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Erdőterület

11.§

(1)       Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

A.  Gazdasági célú erdőterület

(2)       E_G jelű övezet: a közigazgatási területen erdőgazdálkodási célú erdőterületek

1. Az övezetben a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5 % - os beépítettséggel.

b.)  Az övezetben épület  csak a nem erdő művelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén.

c.)  Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.

1. Erdőterületen a nem erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleten építmény elhelyezéséhez az erdészeti szakhatóság előzetes engedélyét kell beszerezni.

            e.)  E_GÖF jelű megyei tervi ökológiai (zöld) folyosó területének övezetében építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági terület

12.§

(1)       A mezőgazdasági terület Mezőhéken a szabályozási terven feltüntetettek szerint  került kijelölésre.

(2)                   A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(3)       Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes anyag használatával. A beépítetlen és nem intenzív kertészeti művelés alatt álló földrészlet nem keríthető le.

(4)       Mezőgazdasági területen lakóépület 30 000 m² (3 ha) telekterület felett, legfeljebb

3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(5)       Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(6)       Az épületek földszinti padlószintje maximum 70 cm -rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.

(7)       Az övezetben elhelyezhető építményeket tájba illően, hagyományos építőanyagok és építészeti formák alkalmazásával kell kialakítani. Hullámpala, fém, műanyaglemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.

(8)       Az övezetben birtokközpont alakítható a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

(9)       A mezőgazdasági területeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja.

A.  Általános mezőgazdasági terület

(10)     M_á jelű övezet: Mezőhéken a külterületi mezőgazdasági szántó művelési ág területei.

1. Az övezetben elhelyezhető tanyaépület max. 4,50 m építménymagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m építménymagassággal.

b.)  Az övezetben új lakóépület építése esetén a tetőhajlásszög 30-45^o közé essen.

c.)  Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.

d.)  Az övezetben a kialakult hagyományokhoz illeszkedő tanyaépület építhető.

Hagyományos építőanyagok (tégla, vályog, cserépfedés,) felhasználásával, továbbá hagyományos építészeti formák alkalmazásával épüljön.

B. Általános mezőgazdasági terület –

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

(11)     M_áksz – jelű övezet: Mezőhéken a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület.

1. Az övezet területe Megyei Övezet által érintett terület.

b.) A kiváló termőhelyi adottságú szántó területe a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés területe, ahol a földvédelem szempontjából a nagytáblás rendszer nem bontható meg, a terület nem parcellázható fel.

c.) Az övezet területén a birtokközpont nem alakítható ki, építés csak a 30 000 m² –t.

     meghaladó nagyságú telken lehetséges.

            d.) Az övezetben a szántó művelési ág nem változtatható meg.

C.  Mezőgazdasági gyepterület

(12)     M_ÁGY jelű övezet Mezőhék külterületén található gyep művelési ág területei

a.)  Az övezetben a  gyep, legelő művelési ágú területek tartoznak.

b.)  A természetközeli élőhelyek, ősgyepek területén a gyep általában elsődlegesen védelmi funkciót lát el, a           termelési, gazdálkodási funkció itt másodlagos.

c.)  Az övezetben csak a legeltető állattartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.

d.)^[5]  Háromszintű növényzet:

      gyep és 40 db cserje/150m² és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m² növényzet.

Vízgazdálkodási terület

13. §

(1)     A vízgazdálkodási terület Mezőhéken a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölés

(2)     Az övezetben a vízfolyások (Nagykunsági főcsatorna és a csatornák) medre, partja, hullámtere, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos terület felhasználásnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3)     A kisvízfolyások természeti területen kívüli szakaszainak partéltől mért 3 – 10 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként (rét, legelő) alakítható ki. A természetszerű szakaszok ezen kívül nádasként, galériaerdőként is fenntarthatók.

(4)     A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, természeti terület esetén a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.

(5)     Az árvízvédelmi töltés, töltéslábtól mért 10 m-es sávján belül építmény nem létesíthető.

(6)     A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

(7)       V_V jelű övezet: Mezőhéken a vízmű területe

a)   Az övezetben a vízbeszerzéshez szükséges építmények helyezhetők el.

b)   A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (hidrogeológiai védőidom) mindenfajta tevékenység tilos.

III. fejezet

MŰVI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

14.§

A település épített művi értékeinek védelme.

(1)       A település és környékének épített értékeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.

(2)       Egyedi művi védelem: a helyi védelemre tervezett épületek jellemző adatait a helyi értékvédelmi vizsgálat tartalmazza.

(3)       A helyi védelemre javasolt épületekről, építményekről az önkormányzati értékvédelmi rendelet rendelkezik.

15.§

Természet és tájvédelem

(1)       A természetvédelmi területeket, a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett kunhalmok alkotják Mezőhék közigazgatási területén.

 (Kunhalmok és természeti területek az SZ – 1 jelű szabályozási tervlap alapján)

(2)       Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(3)       Látványtakaró fásítást kell telepíteni, illetve a meglévőt kiegészíteni, ami egyben
            véderdőként is funkcionál:

                  -    tervezett szennyvíztisztító telep körül

                  -    külterületi majorok körül

            A védőfásítást a telep tulajdonosainak a tevékenység megkezdéséig kell elvégezniük.

16. §

Kulturális örökség

(1)        Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.

(2)        Az ex-lege védett kunhalmokon és 30,00 méteres körzetükben talajbolygatással járó tevékenység nem végezhető.

(3)        A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince – és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(4)        A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a beruházónak szerződést kell kötnie a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(5)       A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

(6)        Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területeken földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, értesíteni kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

IV. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

17.§

Telekkiosztás, telekrendezés általános szabályai

(1)       Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani.

(2)       Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

(3)       Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

18. §

Építmények elhelyezése, építési telkek beépítése

(1)       Egyedi telken melléképület önállóan nem építhető, csak abban az esetben, ha 3 éven belül beépítési kötelezettséget ír elő az építésügyi hatóság.

(2)       Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.

(3)       Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.

(4)       Magas talajvízszint állásos belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvésű területen építkezni kizárólag talajmechanikai szakvélemény alapján, és abban foglaltak betartásával szabad.

(5)       Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe

véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

19. §

Az építmény és a telekhatár közötti távolság

(1)       Az előkert mérete az egyes építési övezetekben került meghatározásra.

1. Az építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével.

2. Oldalhatáron álló beépítés esetén – amennyiben az építtető épület körüli járdát kíván létesíteni – az építmény elhelyezése az oldalhatártól minimum 30 cm – re kerüljön.

(3)       Hátsókert minimális mérete: 6 méter.

20. §

Építmény elhelyezése közterületen

(1)       Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(2)       Közterületen elhelyezendő építmények tekintetében jelen rendelet 10. §. (2), (3)

bekezdéseit figyelembe kell venni.

21. §

Környezetvédelem

(1)     A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2)     A környezetvédelmi előírások a

         -     levegőtisztaság, - védelem,

         -     zaj- és rezgésvédelem,

         -     föld- és vízvédelem,  témakörére terjednek ki.

(3)     A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

         a)   a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

         b)   megelőzze a környezetszennyezést

         c)   kizárja a környezetkárosítást

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

22. §

Építési tilalmak és korlátozások

(1)       Mezőhék közigazgatási területén sajátos jogintézmény nem kerül alkalmazásra.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. §

Hatályba lépés

(1)       Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező Szabályozási terv a jóváhagyását követő 60. napján lép hatályba.

(2)       Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Mezőhék Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 6/1995. (IV.1.) sz. rendelete hatályát veszti.

(3)        Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott, de még be nem fejezett ügyek esetén jelen rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.

Mezőhék, 2007. __________________.

           ______________________                                ___________________________

                 P o l g á r m e s t e r                                                        J e g y z ő

1. számú melléklet

F O G A L O M  M E G H A T Á R O Z Á S

Lakózóna:          az építési telken belül a főépület elhelyezésére szolgáló terület

Melléképület:   A rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás,
                           állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tevékenységek)
                           magába foglaló önálló épület.