MEZŐHÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

6/2011. (IV.13.)

ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E

MEZŐHÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bevezető^[1]

Mezőhék Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése:

MEZŐHÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(a továbbiakban: önkormányzat).

(2)^[2] Az önkormányzat székhelye:

Mezőhék, Kossuth Lajos út 1.

(3)^[3]

(4)^[4]

(5)^[5] Túrkeve Város Önkormányzata és Mezőhék Község Önkormányzata közös hivatalt működtet, melynek hivatalos elnevezése és székhelye: Túrkevei Közös Önkormányzati Hivatal, 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. A közös hivatalnak kirendeltsége működik Mezőhéken, melynek hivatalos elnevezése: Túrkevei Közös Önkormányzati Hivatal Mezőhéki Kirendeltsége, 5453 Mezőhék, Kossuth Lajos u. 1.

2. §^[6]

3. §^[7]

4. §^[8]

Mezőhék Község Önkormányzatának feladat- és hatásköre

5. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület törvények által előírt teljes körű önkormányzati feladat- és hatásköreit a számítógépen nyilvántartott feladat- és hatásköri jegyzék tartalmazza, amely a polgármesteri hivatalban bárki által, bármikor megtekinthető.

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a) közművelődési feladatokról,

b) civil szervezetek működésének támogatásáról,

c) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról,

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, forrásbiztosítással dönt.

6. §^[9]

7. §^[10]

8. §^[11]

9. §

A képviselő-testület a választásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő hat hónapon belül.

10. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre.

(3) ^[12]

(4) ^[13]

(5) ^[14]

(6) ^[15]

(7) ^[16]

(8) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek

b) ^[17]

c) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének

d) az önkormányzati intézmények vezetőinek

e) a községi könyvtárnak

(9) Az éves munkatervet a község honlapján közzé kell tenni.

Előterjesztések

11. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

a) rendeleti javaslatot

a.1) a képviselő-testület tagja

a.2) a képviselő-testület bizottsága

a.3) a polgármester

a.4) a jegyző, kirendeltség vezető.

b) határozati javaslatot

b.1) a képviselő-testület tagja

b.2) a képviselő-testület bizottsága

b.3) a polgármester

b.4) a jegyző, kirendeltség vezető

(4) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal jelen lehet.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a vonatkozó jogszabályi keretet (hátteret)

b) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntések végrehajtásának eredményét,

c) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását (az elemzéseket és vizsgálat eredményeket),

d) más szervek esetleges eltérő véleményét,

e) a kisebbségi véleményeket,

f) a jegyző törvényességi észrevételét

g) a döntési alternatívákat (az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket) azok várható hatásait, következményeit,

h) a döntési (határozati) javaslatokat az anyagi forrás, a felelős és a határidő megjelölését,

i) a szükséges aláírásokat.

(6) Az egyes előterjesztésekkel szemben támasztott konkrét követelményeket a képviselő-testület a munkatervében rögzíti.

A képviselő-testület ülése

12. §

(1) ^[18]

(2) ^[19]

(3) ^[20]A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére.

Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben össze kell hívni. (Ötv. 12.§ (1) bek.) Ezekben az esetekben a polgármester indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül tűzi ki az ülés időpontját, a meghívó kiküldésével egyidejűleg.

(5) ^[21]A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az internetes honlapon keresztül, valamint a központi hirdetőtáblákon való kifüggesztés útján történik.

A képviselő-testületi ülésre meghívandók köre

13. §

(1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b)^[22] az országgyűlési képviselőt,

c) a jegyzőt, kirendeltség vezetőt,

d) a napirend tárgya szerint illetékes szerv, önszerveződő közösség képviselőjét,

g) ^[23]

h) akiket a képviselő-testület a munkatervében megjelöl,

i) azt, akinek a meghívását jogszabály kötelezően előírja,

(2)^[24]

(3)^[25]

(4) ^[26]

14. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.

(2) ^[27]

(3) ^[28]

(4) ^[29]

(5) ^[30]

A napirend megállapítása

15. §

(1) ^[31]A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás előtt visszavonhatja. Az előterjesztés visszavonásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges a tárgyalás második fordulójában, illetve az általános vita lezárása után.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

16. §

A két ülés közötti időszak eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend utáni témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

17. §

(1) A polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően egy nappal a polgármesternél lehet benyújtani.

A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről.

A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

19. §

(1) Az ülésvezető

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést; engedélyt adhat napirend előtti felszólalásra;

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról;

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről;

e) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:

a) a tárgytól eltérő, illetve az e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testület tekintélyét sértő kifejezést használ,

c) ^[32] rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót.

(3) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

Interpelláció

20. §

(1) A képviselő képviselő-testületi ülésen, a napirendek előtt a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellálhat.

(2) Interpelláció valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán terjeszthető elő.

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani.

(4) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be és az ülésen történő válaszadáshoz nincs elegendő információ, az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni.

(6) ^[33]Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, az írásban kiadott választ elfogadottnak kell tekinteni.

(7) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetén a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláció képviselőnek két perces viszontválaszra van joga, melynek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(8) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja a képviselő-testület által erre a célra létrehozott bizottságnak.

(9) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján, a soron következő rendes ülésén az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

Kérdés, észrevétel, bejelentés, tájékoztató

21. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, vagy észrevételt tehet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén, közérdekű ügyekről bejelentést tehet, vagy tájékoztatást adhat.

A vita és a döntéshozatal módja

22. §

(1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

23. §

(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a napirendhez meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, a képviselő-testület a második hozzászólást időben korlátozhatja.

24. §

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25. §

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra.

26. §^[34]

27. §

(1) ^[35]A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, illetve a jelen lévő képviselők 1/4 –ének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) ^[36]Név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként a szabályzat függelékében szereplő sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) rögzíti.

(3) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendeli a szavazás megismétlését.

28. §

(1) ^[37]

(2) ^[38]

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása, és az eredmény kihirdetése.

A képviselő-testület döntései

29. §^[39]

30. §^[40]

31. §^[41]

A rendeletalkotás

32. §

(1) ^[42]

(2)^[43]

(3) ^[44]

(4) ^[45]

(5) ^[46]

(6) ^[47]

(7) A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(8) A jegyző 15 napon belül gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletről és a lakosság széles körét érintő határozatairól a lakosság tudomást szerezzen.

A kihirdetés módja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés.

A tájékoztatás eszközeként élni kell az internetes honlapon közzététellel is.

(9) ^[48]

A képviselő-testület dokumentumai

33. §^[49]

34. §

(1) ^[50]

(2) ^[51]A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) a meghívó

b) az írásos előterjesztések

c) a jelenléti ív

d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya

e) az írásban benyújtott hozzászólás

f) a jegyző észrevétele

g) a név szerinti szavazásról készült hitelesített ív

(3) ^[52]

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(5) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban, a könyvtárban és az internetes honlapon az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

A települési képviselő

35. §^[53]

A települési képviselők névsorát a függelék tartalmazza.

36. §^[54]

37. §

A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;

b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek- a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

d) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést;

e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését; a hivatal erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni;

f) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a bizottsági elnöktől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

g) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

h) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt;

i) a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

38. §

(1) A képviselő főbb kötelességei:

a) a képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni;

b) elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenti, legkésőbb az ülés megkezdéséig;

c) felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni;

e) kapcsolatot tartani a város polgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;

g) a személyes érintettséget bejelenteni;

e) vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) ^[55]A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelességét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.

A bizottságok

39. §

(1) ^[56]A képviselő-testület vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottságot hoz létre. A bizottság feladatait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(2) ^[57]A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.

(3) ^[58]A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

40. §^[59]

A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság elnevezését, személyi összetételét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

41. §^[60]

42. §^[61]

43. §^[62]

A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság elnevezését, személyi összetételét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

44. §

(1) ^[63]

(2) ^[64]

(3) A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) ^[65]

(5) ^[66]

(6) ^[67]

(7) ^[68]

(8) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról a szakértői díj elszámolásáról, a bizottság elnökének javaslata alapján, a jegyző gondoskodik.

45. §

(1) ^[69]

(2) ^[70]

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) ^[71]

(5) A bizottság állásfoglalását, döntését a képviselő-testület ülésén ismertetni kell. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi vélemény a képviselő-testületi ülésen ismertethető.

(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke vagy távollétében az általa megbízott személy.

(7) ^[72]A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

46. §^[73]

Polgármester, Alpolgármester

47. §^[74]

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság elnökének adja át.

48. §

A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a megválasztásával egyidejűleg – jogszabály keretei között – összegszerűen állapítja meg.

49. §^[75]

Az alpolgármester munkarendje: hétfő 8-9 óráig.

50. §^[76]

51. §^[77]

52. §^[78]

53. §

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

54. §^[79]

A lakossági kapcsolatok formái

55. §

(1) A képviselő-testület- az éves költségvetésében meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, illetőleg a közösségekkel együttműködik. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok megvalósítására, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok eredményes megoldása érdekében együttműködési megállapodást köthet az önszerveződő közösségekkel.

(2) A lakossági kapcsolattartás formái különösen:

a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés (külön rendelet szabályozza);

b) közmeghallgatás;

c) lakossági fórumok;

d) a testületi ülések nyilvánossága;

e) az internetes honlap.

56. §

(1) ^[80]

(2) ^[81]

(3) A közmeghallgatás időpontjának, helyének és napirendjének a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről külön jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(5) ^[82]

Záró rendelkezések

57. §

(1) Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 12/2009.(IX.30.) önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet mellékletei az alábbiak:

1. számú melléklet: alaptevékenység szakfeladat szerint

2. számú melléklet: Az átruházott hatáskörök jegyzéke

3. számú melléklet: A képviselő-testület állandó bizottságának jegyzéke

4. számú melléklet: Az állandó bizottság feladat- és hatásköre

Függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora

Martfű, 2011. április 12.