1. § A rendelet hatálya kiterjed a Mezőhék község közigazgatási területén lévő köztemetőre, valamint az ennek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos tevékenységekre.

2. § Működő köztemető: a mezőhéki 0361/1 hrsz-on nyilvántartott temető, a mezőhéki 0361/2 hrsz-on nyilvántartott ravatalozó.

3. § (1) A temetési helyek elhelyezkedésére vonatkozó térképet és temető könyvet a temető üzemeltetője köteles a helyszínen őrizni.

(2) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszerezni. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1§-a szerinti sorrendben az elhunyt közelebb álló hozzátartozójától kell beszerezni.

4. § (1) A temetőt sírhely-táblákra, gyermeksírhely-, urnasírhely, sírbolttáblákra, valamint a hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

(2) A sírhely-táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni.

(3) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. Külön kell megjelölni a sírbolthelyeket.

(4) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(5) Az elhamvasztott elhunyt hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel is), urnasírban, sírboltban lehet elhelyezni.

5. § (1) Az egyes temetkezési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetnie. A díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5, az egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni

(3) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

(4) Lezárt temető vagy temetőrész betemetett sírjai sírboltjai felett létesített síremlék a használati idő le nem jártáig – kegyeleti szempontokból – nem idegeníthető el és más sírra, sírboltra nem helyezhető át.

(5) Kiürítés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. A rendelkezési jogosultságot a bejelentés során valószínűsíteni kell. Mindez csak a temetőrész lezárásakor gyakorolható.

(6) A temettető kívánságára történő halott-, illetőleg urnaáthelyezés, vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

6. § (1) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

(2) A sírok egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek, a gyermek síroknál pedig 30 cm-nek kell lennie.

(3) A hamvasztásos temetés esetén az urnában elhelyezett hamvak koporsós temetési helyre temethetők, koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül az alábbi módon:

(4) Felnőtt sírhely-díj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lennie.

(5) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozóhatóság rendelkezésére adható. A fertőző betegségben elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.

(6) Rátemetés esetén – a balesetek elkerülése végett – a síremléket a temettetőnek kell bontania, és újból biztonságosan fel kell állíttatnia.

7. § (1) Sírbolt (kripta) felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(2) A sírbolt (és síremlék) fenntartásáról, annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt összeomlásától kell tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról. Ha a felhívás eredménytelen marad, az üzemeltető kérelmére a polgármesteri hivatal elrendelheti a sírbolt eltávolítását, illetőleg a sírboltba való további temetkezést megtilthatja.

(3) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(4) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírbolt-könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(5) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltba további 10 urna, hatszemélyes sírboltba további 20 urna, kilenc személyes sírboltba további 30 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak urnahelynek számítanak.

8. § (1) A holttest elhamvasztásához – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tisztifőorvos engedélye szükséges.

(2) A kórházban elhunyt személy, valamint a rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi.

9. § A köztemető tulajdonosa – Mezőhék Község Önkormányzata – a temető rendeltetésszerű használatához az alábbi építményekkel, közművekkel, egyéb tárgyi és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik:

10. § (1) Mezőhék Község Önkormányzata a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint közcélú zöldfelületek szükség szerinti felújításáról maga gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemető üzemeltetéséről az önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(4) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester dönt.

Az üzemeltetővel a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a temetőkről és a temetkezésről szóló 19999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.01.) Korm. rendeletet. A temető üzemeltetésére vonatkozó szerződést, határozott – 10 éves – időtartamra kell megkötni.

Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.

11. § (1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

(2) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(3) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(4) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

12. § (1) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(2) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet is végezhet, azonban biztosítani kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(3) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

13. § (1) Az üzemeltetőnek hatáskörébe tartozik a temetőn belüli részszolgáltatások (sírásás, hűtés, exhumálás, sírhely ügyintézés, közköltségen történő temetés) teljes körű ellátása.

(2) A temetkezési szolgáltatást végzőknek – temetés megrendelésenként – e rendelet 1. mellékletében meghatározott díjat kell fizetniük a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért.

14. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor bíróság vagy a gyámhatóság döntését kell kérni. A vita lezárásáig a halott nem temethető el.

15. § (1) A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva kell tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

16. § (1) Halottat csak halott vizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halott vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2) A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak.

(3) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, az elhalálozás napja, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhely tábla, - sor, - hely száma, valamint a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltásra jogosult személy nevét, címét.

(4) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született magzat anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját, és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(5) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt-könyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt-könyvbe kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(6) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

17. § (1) A temető nyitva tartása

Nyári időszámítás esetén március 1-től szeptember 30-ig 06,00 – 20,00 óráig

Téli időszámítás esetén október 1-től február 28-ig 7,30 – 16,00 óráig

Kivéve halottak napja 7,30 – 21,00 óráig.

(2) A temetőből a nyitva tartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőkben és azok közvetlen környezetében tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést és a szertartások rendjét sérti, valamint a látogatókat megbotránkoztatja.

(5) A temetőt nyitva tartási időben bárki látogathatja.

(6) A temetőben 12 éven aluli gyermek csak szülői felügyelettel tartózkodhat.

(7) A temetőbe való belépés, valamint a sírok gondozásához felhasznált öntözővíz használata díjtalan.

(8) Kutyát – vakvezető kutya kivételével – a temetőbe bevinni tilos.

18. § (1) A temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

(2) Nem engedélyezhető a temetkezési helyekre, azok közvetlen közelébe fás szárú növények ültetése.

(3) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

19. § (1) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra beültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(2) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható.

(3) A sírok, urnasírok kerítéssel növények ültetésével nem határolhatók körül.

(4) A temetőben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

20. § (1) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni csak a temető üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot a keletkezéstől számított 3 napon belül el kell szállítani.

(2) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők az e rendelet mellékletében meghatározott temető fenntartási hozzájárulást kötelesek megfizetni.

21. § (1) A temetőbe járművel behajtani és azzal közlekedni csak az üzemeltető engedélyével szabad.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tiltás a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre és – esetenként – a láthatóan idős betegekre nem vonatkozik.

22. § A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált ékszerekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről gondoskodni szükséges a jogosultnak történő átadásáig.

23. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 14/2008. (XI.25.) önkormányzati rendelet.

24. § Ez a rendelet 2023. február 15-én lép hatályba.