Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

Jelen indoklás biztosítja a rendelet megfelelő értelmezéséhez szükséges információkat, mivel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján az önkormányzati rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét, így a rendelet nem vehet át részeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.). A rendelet önmagában nehezen értelmezhető, ezért a jogértelmezés és a tájékoztatás céljából jelen indoklás kerül kiadásra.

Az szmsz felépítése lényegesen eltér a korábbiaktól. A rendelet megalkotásakor a Belügyminisztérium által megfogalmazott ajánlás szerinti szerkezet került kialakításra.

Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre.

Itt kerül megadásra az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye.

Az Mötv. I. fejezete tartalmazza a feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket.

Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja:

- a törvényben meghatározott kötelező és

- az általa önként vállalt

feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az Mötv. 20. § (1) és a 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy:

- a községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

- a járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.

Az Mötv.41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- a polgármesterre,

- a bizottságaira,

- ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére,

- a jegyzőre

- a társulására.

A képviselő-testület:

- az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat,

- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. Ide tartoznak:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

Az ülések évenkénti minimum számát a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. Jelen esetben ez szintén 6 ülés.

Az ülés szám megváltoztatható, de 6-nál kevesebb nem lehet.

A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

Az ülések előre ütemezéséhez, a megfelelő előkészítéshez, a határidős feladatok teljesíthetőségéhez a helyi rendelet szerint éves munkatervet kell készíteni, melyben minimum hat rendes ülésnek szerepelnie kell.

A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban a rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező és nem kötelező esetei.

Kötelező összehívni a rendkívüli ülést:

a) az Mötv. 44. § második mondatával meghatározott esetben, azaz ha azt

- a települési képviselők egynegyede,

- a képviselő-testület bizottsága, vagy

- a kormányhivatal vezetője indítványozza,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

Rendkívüli ülést a polgármester összehívhatja, - azaz ilyen ülés összehívása nem kötelező - hogyha véleménye szerint olyan körülmények keletkeztek, melyek miatt a testületnek üléseznie kell.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. §-a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

Az Mötv. 45. §-ában adott kötelezés alapján a helyi rendelet a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, valamint a polgármester, az alpolgármester tartós távolléte helyzetét szabályozza, és adja meg az ülés összehívására és vezetésére való felhatalmazást.

Az ülés összehívásával kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet a helyi sajátosságokhoz igazodva határozza meg, így rendelkezik arról, hogy:

- a képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, azonban ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, akkor a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható,

- a képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni,

- a rendkívüli ülést mikor lehet összehívni,

- a képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

A képviselő-testületi tagok, a tanácskozási joggal résztvevők, valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő.

A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit.

A rendelet kivételes esetben lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testületi ülés összehívása ne írásban történjen, hanem:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- elektronikus levélben (e-mailben) történő meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.

Rendelet azonban a szóbeli meghívás esetében is kötelezővé teszi az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben azonban eltekint az írásos meghívóknál meghatározott határidőtől.

A helyi rendelet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét. A tájékoztatás módját a helyi önkormányzat a helyi lehetőségekhez igazodva határozhatja meg.

Az önkormányzati képviselő a település (fővárosi kerület, megye) egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.„(Mötv. 32. § (1) bek.) „Az önkormányzati képviselő: a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát; b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni; c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni; g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat; h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja; i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni; j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen; k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

Az Mötv. alapján a képviselői tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapítása opcionális. Azonban ha a képviselő-testület díjazás megítéléséről határoz, úgy azt csak önkormányzati rendeletbe foglalva teheti meg. A megállapított tiszteletdíj mértékével kapcsolatban részletszabályt a törvény nem tartalmaz, megkötés azonban, hogy a tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását. Azon képviselők számára, akik „plusz” feladatot látnak el (azaz bizottság elnöke, tagja, vagy tanácsnok) a képviselő-testület magasabb összegű tiszteletdíjat állapíthat meg. A képviselők részére az Mötv. nem állapít meg sem költségátalányt, sem rendszeres költségtérítést, részükre eseti költségek megtérítésére van lehetőség. Ezen költségtérítés feltétele, hogy a képviselő által megelőlegezett kiadás vagy a képviselő-testület képviseletével vagy a képviselő-testület, a polgármester megbízásából végzett tevékenységgel legyen összefüggő, e mellett számlával kell igazolni a szükséges kiadásokat. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. A polgármesteri illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés megállapítása részben már utaltunk rá, hogy a fővárosi közgyűlés fővárosi kerületi polgármester tagjai számára közgyűlési tagságukért tiszteletdíj, költségtérítés, költségátalány, egyéb juttatás nem állapítható meg. Természetesen az önkormányzati képviselő tiszteletdíja és egyéb juttatása is, csak úgy, mint a polgármester illetménye, tiszteletdíja, közérdekből nyilvános adat, azok megismerhetők, hozzáférhetők.

A tiszteletdíjról a testület külön rendeletet alkot.

A fentieken túl az szmsz-ben a többletjogok kerültek rögzítésre.

A képviselői jogosítványok között lehet nevesíteni a interpelláció jogát. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is. A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. A gyakorlatban több településen bevált – a képviselő jogai közé sorolható – az interpellációs jog, ezért ajánlott az SZMSZ-ben az ezzel kapcsolatos részletes (pl. eljárási) rendelkezések kidolgozása, különösen a nagyobb lélekszámú településeken.

A interpelláció szabályait az szmsz-ben megfogalmazottak szerint került megállapításra.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülések évenkénti minimum számát a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. Jelen esetben ez szintén 6 ülés.

Az ülés szám megváltoztatható, de 6-nál kevesebb nem lehet.

A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

Az ülések előre ütemezéséhez, a megfelelő előkészítéshez, a határidős feladatok teljesíthetőségéhez a helyi rendelet szerint éves munkatervet kell készíteni, melyben minimum hat rendes ülésnek szerepelnie kell.

A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban a rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező és nem kötelező esetei.

Kötelező összehívni a rendkívüli ülést:

a) az Mötv. 44. § második mondatával meghatározott esetben, azaz ha azt

- a települési képviselők egynegyede,

- a képviselő-testület bizottsága, vagy

- a kormányhivatal vezetője indítványozza,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

Rendkívüli ülést a polgármester összehívhatja, - azaz ilyen ülés összehívása nem kötelező - hogyha véleménye szerint olyan körülmények keletkeztek, melyek miatt a testületnek üléseznie kell.

Az Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt.

Az ülések alapvetően nyilvánosak. Ezt mondja ki az Mötv. 46. § (1) bekezdése is.

A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.

A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

- a vagyonával való rendelkezéskor,

- az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

- a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené.

A helyi rendelet rögzíti, hogy csak a nem kötelező zárt ülés körébe tartozó ügyek esetében kell szavazással dönteni a zárt ülés elrendeléséről.

Az Mötv. 46. § (3) bekezdése meghatározza, ezért a helyi rendeletben már nem szabályozható, hogy a zárt ülésen kik vehetnek részt.

A zárt ülésen részt vehet:

- a képviselő-testület tagjai,

- a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

- a jegyző, aljegyzők,

- meghívása esetén

- a Polgármesteri Hivatal ügyintézője,

- az érintett és

- a szakértő.

Törvény, vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.

Az ülések előkészítésével összefüggésben kell meghatározni a testületi ülésre meghívandók körét. Külön indokolt feltüntetni azon személyeket, akiket minden testületi ülésre kötelező meghívni valamely jogszabályhely alapján (pl. jegyző) illetve a testület döntése szerint (pl. önkormányzati hivatal köztisztviselőjét, önkormányzati intézmény vezetőjét (ha nem állandó meghívott) egy adott napirend kapcsán vagy pl. egy beruházás kapcsán a beruházó képviselőjét). A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. §-a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

Az Mötv. 45. §-ában adott kötelezés alapján a helyi rendelet a polgármesteri, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, valamint a polgármester, az alpolgármester tartós távolléte helyzetét szabályozza, és adja meg az ülés összehívására és vezetésére való felhatalmazást.

Az ülés összehívásával kapcsolatos részletes szabályokat a rendelet a helyi sajátosságokhoz igazodva határozza meg, így rendelkezik arról, hogy:

- a képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni, azonban ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, akkor a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható,

- a képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni,

- a rendkívüli ülést mikor lehet összehívni,

- a képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

A képviselő-testületi tagok, a tanácskozási joggal résztvevők, valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő.

A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit.

A rendelet kivételes esetben lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testületi ülés összehívása ne írásban történjen, hanem:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- elektronikus levélben (e-mailben) történő meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.

Rendelet azonban a szóbeli meghívás esetében is kötelezővé teszi az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben azonban eltekint az írásos meghívóknál meghatározott határidőtől.

A helyi rendelet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét. A tájékoztatás módját a helyi önkormányzat a helyi lehetőségekhez igazodva határozhatja meg.

A rendelet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat. A felsorolás valamennyi lehetséges feladatot tartalmazza, azokat teljes körűen minden ülésen nem kell elvégezni, pl.:

- ha nincsen rendzavarás, akkor nem kell a rendet fenntartani,

- ha nincsenek időszerű kérdések, akkor nem kell arról tájékoztatást adni,

- ha nincsenek lejárt idejű határozatok, akkor azokról nem kell tájékoztatást adni stb.

Az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg a képviselő-testület határozatképességének feltételeit. A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A helyi rendelet ezt az általános szabályt konkretizálja a pontos testületi létszám függvényében.

Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.

Az Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt.

Az ülések alapvetően nyilvánosak. Ezt mondja ki az Mötv. 46. § (1) bekezdése is.

A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.

A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

b) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

- a vagyonával való rendelkezéskor,

- az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

- a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené.

A helyi rendelet rögzíti, hogy csak a nem kötelező zárt ülés körébe tartozó ügyek esetében kell szavazással dönteni a zárt ülés elrendeléséről.

Az Mötv. 46. § (3) bekezdése meghatározza, ezért a helyi rendeletben már nem szabályozható, hogy a zárt ülésen kik vehetnek részt.

A zárt ülésen részt vehet:

- a képviselő-testület tagjai,

- a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

- a jegyző, aljegyzők,

- meghívása esetén

- a Polgármesteri Hivatal ügyintézője,

- az érintett és

- a szakértő.

Törvény, vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A tanácskozás rendjének fenntartása

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.

A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetője felel az ülés rendjének biztosításáért, meghatározza a hozzászólásra vonatkozó előírásokat.

Az ülés rendjének biztosítás esetén a képviselő-testület jogosult szankciót alkalmazni az ülés rendjét megzavaró, ezért kötelezettséget szegő képviselővel szemben.

Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására.

Ha ez nem vezet eredményre, az szmsz szerint kell eljárni.

Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.

A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület saját elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik.

A helyi gyakorlatban alkalmazásra kerül:

- a napirendi pont előtti szóbeli kiegészítés (ez nem kötelező, csupán csak lehetőség),

- a napirendi ponttal kapcsolatban kérdés feltevés lehetősége az előterjesztőnek,

- a vita és az észrevételek összefoglalása.

A rendelet felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak az ülés elején, hanem az ülés folyamán, különösen a szavazás előtt ellenőrizni kell a képviselő-testületi ülés határozatképességet. Csak határozatképesség esetén szabad szavazásra bocsátani valamely döntés tervezetet.

A rendelet kimondja a jegyző azon jogát, mely szerint a szavazás előtt joga van törvényességi észrevételt tenni. Ennek célja, hogy megakadályozza a jogszabályellenes döntések meghozatalát, és a helyes jogi útra terelje a testület döntéseit.

A rendelet kitér:

- az egyszerű és a

- minősített

többséggel hozott döntésekre.

Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdés első mondatának első részére adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

Az Mötv. 50. §-a rögzíti, hogy a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges:

a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., és 7. pontjában foglaltak esetében, azaz

- a rendeletalkotáshoz,

- a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiválásához,

- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodásról, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz

- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

b) törvényben meghatározott ügyek eldöntésekor,

c) jelen rendelet alapján meghatározott esetekben,

d) a képviselő kizárásához,

e) az összeférhetetlenség megállapításához,

f) a méltatlanság megállapításához,

g) a képviselő-testületimegbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint

h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz ha a zárt ülést azért kívánja a képviselő-testület elrendelni, mert a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghozatala, a pályázat megtárgyalása, illetve ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A rendelet külön meghatározza a rendelet tervezetek elkészítésére, megtárgyalására és elfogadására vonatkozó előírásokat.

A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait, melyek a következők:

- nyílt szavazás, ezen belül:

- nem név szerinti szavazás,

- név szerinti szavazás,

- titkos szavazás.

A döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni. Ezt mondja ki az Mötv. 48. § (1) bekezdése is.

A helyi rendelet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nem név szerinti nyílt szavazás formáját, és úgy rendelkezik, hogy kézfelemeléssel kell jelezni a szavazatot.

Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:

- ha a képviselők egynegyede indítványozza, illetve,

- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.

A helyi rendelet nem él azzal a lehetőséggel, hogy kötelezően előírjon olyan ügyeket, melyekben név szerint kellene szavazni.

A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja.

Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása.

A titkos szavazás részletes szabályait a rendelet úgy szabályozza, hogy a szavazás lebonyolításához munkacsoportot kell felállítani. Az ülés vezetője szavazásra teszi fel a javaslatot, munkacsoport biztosítja a szavazócédulákat, a képviselők szavaznak a cédulán, a munkacsoport tagjai ellenőrzik a szavazatokat, és összesítik a szavazás eredményét.

A titkos szavazásról a munkacsoport jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyvet aláírja és átadja a jegyzőnek.

A vonatkozó jogszabályok alapján került megállapításra.

Az Mötv. nem rendelkezik részletesen a képviselő-testület döntéseiről.

A döntések körében megkülönböztetésre kerül:

- a jegyzőkönyvi rögzítésre kerülő, de önálló döntést nem tartalmazó döntések,

- az önálló döntésként dokumentált döntések, ezeken belül:

- a határozatok, valamint

- a rendeletek.

A képviselő- testület határozata lehet egyedi és normatív határozat (Mötv. 1. § 3. pont). Az egyedi határozatok a képviselő-testület egy konkrét, egyedi ügyre vonatokozó döntései (szerződéskötés, személyi kérdések). A Jat. 23. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését (általános előírások).

A normatív határozat a Jat. alapján közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, közzétételére, helyesbítésére az önkormányzati rendelettel megegyező szabályok vonatkoznak. A határozatok általánosan kötelező jellegű magatartási szabályokat nem tartalmazhatnak. Fontos kiemelni az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat (Mötv. 142/A. § - 142/C. §). E körben különös figyelmet kell fordítani az Ákr. vonatkozó rendelkezéseire, azaz az ott meghatározott formai és tartalmi követelményekre. A hatósági határozatokkal és az azokkal kapcsolatos eljárási szabályokkal szemben támasztott általános követelményeket két részre oszthatjuk. Egyrészt különböző ágazati, szakmai jogszabályok szabályozzák a döntés, így a határozat tartalmát, másrészt a szervezeti és működési szabályzat is tartalmazhat előírásokat. A hatósági ügy intézése garanciális jellegű általános, a döntéshozatalra, a döntés formájára, a végrehajtásra és a jogorvoslatra – az önkormányzati működés szempontjából – különös, törvényi szintű eljárási szabályok vonatkoznak. A fenti típusok egyikébe sem sorolható határozatokat nevezhetjük „egyéb” határozatoknak (sem közjogi szervezetszabályozó eszköz, sem hatósági határozat).

A határozatok megjelölésére az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Ez vonatkozik az átruházott hatáskörben hozott határozatokra is, melyeket külön kell jelölni és nyilvántartani.

Az önkormányzati döntéseknek két formája van: a rendelet és a határozat (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)-b) pontja; Mötv. 48. § (1) bek., Köf.5055/2012/8.), tehát a képviselőtestület más elnevezésű, típusú döntést (pl. tájékoztató) rendeletében nem határozhat meg, jogszerűen nem hozhat. A helyi önkormányzat törvény keretei között a helyi közügyek intézése körében (származékos jogalkotói hatáskör), vagy külön törvényi felhatalmazás nélkül, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére (eredeti jogalkotói hatáskör) alkothat rendeletet. Az Mötv. helyi rendeletalkotásra vonatkozó rendelkezései (42. § 1. pont, 50. §, 51. § (1) – (3) bekezdései kógens rendelkezések. A rendeletalkotás során figyelemmel kell lenni a felhatalmazás terjedelmére (Alaptörvény 32. cikk (3) bek.), valamint a Jat. és az IRM rend. rendelkezéseire is. Az Mötv-n kívül számos más ágazati törvény adhat felhatalmazást rendeletalkotásra kötelező jelleggel, vagy lehetőségként felkínálva azt. Fontos kiemelni, hogy a helyi önkormányzat konkrét jogszabályi felhatalmazás hiányában is köteles rendeletet alkotni akkor, ha szabályozást igénylő kérdés merül fel a területén (22/1990. (X. 16.) AB határozat). A rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályokat az SZMSZ-ben kell szabályozni: a tervezet elkészítésére, a rendelet megalkotására és hatályosulásának vizsgálatára vonatkozóan. Célszerű az SZMSZ-ben rögzíteni a rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak körét, a rendelet-tervezet előkészítőjét, a bizottsági véleményezés szabályait, valamint a véleményeztetésbe bevonandó szervek, szervezetek körét. Vannak olyan önkormányzati rendeletek, amelyek esetében az ágazati jogszabályok határozzák meg az egyeztetésbe kötelezően bevonandó szerveket, szervezeteket. Az önkormányzati rendelet alkotását leggyakrabban: - a települési képviselő (polgármester), - a képviselő-testület bizottsága, - a jegyző, - a települési kisebbségi önkormányzatok testületei, - a részönkormányzatok, - a települési társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek kezdeményezhetik. A kezdeményezést a polgármesternél célszerű benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

Az Mötv. 51. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a fentiekben leírtak alapján (Mötv. 51. § (2) bek., 138. § (2) bek.). A Jat. 21. § (2) bekezdése szerint az utólagos hatásvizsgálat lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

- az Mötv. 51. § (2) bekezdése előírja, hogy a rendeletek kihirdetésének módjáról az SZMSZben kell rendelkezni. Ez történhet a képviselő-testület hivatalos lapjában (annak megnevezésével együtt), vagy a helyben szokásos módon. A „helyben szokásos mód” esetében konkrétan meg kell határozni a kihirdetés módját (pl: szórólap, hangosbeszélő, helyi rádió, kábeltelevízió, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblája, könyvtára, hírlapolvasója, közintézmények jól látható helyei, helyi lap, külön kiadvány, illetve gyűjteményes forma), nem elegendő megismételni csupán azt, hogy „helyben szokásos módon”. Fontos kiemelni, hogy kihirdetési formaként csak egy mód határozható meg, mégpedig az, amelyikhez a joghatás fűződik, ugyanis a szabályozott módon történő kihirdetés a jogszabályok egyik érvényességi kelléke. Ez persze nem akadálya a fenti egyéb nyilvánosságra hozatali módoknak. Amely önkormányzat rendelkezik honlappal, az ott is köteles közzétenni a rendeletét. A kihirdetés megtörténtének (időtartam) pontosan visszakövethetőnek, dokumentálhatónak kell lennie, ezért célszerű az SZMSZ-ben ezekről is rendelkezni. A kihirdetés elmaradása jogsértést valósít meg, amely megalapozza a kihirdetésre kötelezett felelősségét, de nem teszi az elfogadott jogszabályt érvényessé. A kihirdetés nélkül a rendelet nem tekinthető jogszabálynak (32/1993. (V. 28.) AB határozat). - az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet szerint a jegyző az önkormányzati rendeletet és annak, valamint - ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz - az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon, a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi az illetékes megyei és fővárosi kormányhivatalnak. - a rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti közzétételről a jegyző gondoskodik

Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:

a) a testületi ülés helye;

b) időpontja;

c) a megjelent önkormányzati képviselők neve;

d) a meghívottak neve, megjelenésük ténye;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok;

f) az előterjesztések;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényege;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;

i) a döntéshozatalban résztvevők száma;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő neve és a kizárás indoka;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés;

l) a szavazás számszerű eredménye;

m) a hozott döntések és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak.

A rendelet – központi szabályozás hiányában – saját hatáskörben állapítja meg a tárgyalt napirendi pontnál rögzítendőket, a jegyzőkönyvhöz csatolandó dokumentumokat.

A rendelet kötelezi a jegyzőt arra, hogy biztosítsa a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos betekintési jog gyakorlását. Kiköti azonban, hogy a betekintési jogot a hivatali dolgozó jelenlétében lehet gyakorolni. A dolgozó jelenléte a garancia arra, hogy az eredeti dokumentumok fizikai védelme biztosított legyen.

A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat (Mötv. 3. § (4) bek.). A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. tv. 92. §-a ad felhatalmazást a képviselőtestületnek a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának rendeletben történő meghatározására. A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt törvény vagy önkormányzati rendelet előírja. A képviselő-testület a helyi népszavazás eljárását, egyes feltételeit a nagyobb önkormányzatoknál külön önkormányzati rendeletben szabályozhatja. Kisebb önkormányzatok a szükséges szabályozást beépíthetik az SZMSZ-be. Rendelkezni kell arról, hogy hány választópolgár aláírása esetén köteles a képviselő-testület kiírni a helyi népszavazást. A törvény szerint ez az előírt mérték nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál

Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

A közmeghallgatás részletes szabályait az Mötv. eltérő rendelkezése hiányában a rendelet saját hatáskörben szabályozza. A szabályozás jórészt a képviselő-testületre vonatkozó szabályok átvételével történik. A képviselők számára a közmeghallgatáson kötelező a részvétel.

Az Mötv. 53. § (3) bekezdése előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

A fórum a közmeghallgatásnál kisebb kötelezettséget tartalmaz. Nem kötelező évenként tartani, nem kell részt vennie rajta minden képviselőnek.

A fórumon elhangzottakról azonban jegyzőkönyvet kell készíteni, mivel a fórumok állásfoglalásáról, az elhangzott véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Az Mötv. 6. § a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik a közösségekkel.

Az Mötv. 53. § (3) bekezdése alapján képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. szabályozza.

A polgármester jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat az Mötv. 63-66. §-a határozza meg, azaz:

- a polgármester tagja a képviselő-testületnek,

- a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő,

- a polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

72. § (1) Az 1500 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének az összeférhetetlenségére a 36. §-t kell alkalmazni.

(2) Az 1500 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

(3) Az 1500 fő feletti lakosságszámú település társadalmi megbízatású polgármesterének az összeférhetetlenségére a 36. §-t - a 36. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja kivételével - kell alkalmazni.

(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes.

36. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve

aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;

ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;

b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;

c) kormánytisztviselő;

d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;

e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;

f) más települési önkormányzatnál képviselő;

g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;

h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;

i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a tartalmazza, azaz a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

A polgármesteri tisztség megszüntetése

A polgármesteri tisztség és megszüntetésének szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

69. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával;

b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;

c) az összeférhetetlenség kimondásával;

d) méltatlanság megállapításával;

e) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;

f) a tisztségről történő lemondással;

g) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával;

h) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;

i) halálával.

(2) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az általa meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

70. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

70/A. § A fővárosi kerületi polgármester megbízatása megszűnik, ha fővárosi közgyűlési képviselői megbízatása megszűnik.

A polgármesteri tisztségről való lemondás

Az Mötv. 69. § (1) bekezdés f) pontja rendelkezik arról, hogy a polgármesteri tisztség megszűnik a tisztségről történő lemondással. A hivatkozott jogszabály 69. § (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek kell átadni a lemondást akkor, ha nincs alpolgármester.

A munkakör átadás tekintetében a szervezeti és működési szabályzat határozza meg azt a személyt, aki számára a régi polgármesternek át kell adni a munkakört.

A rendelet alapján a polgármester a munkakörét az új polgármester, alpolgármester hiányában, illetve tartós akadályoztatásuk esetén annak a személynek kell átvenni, aki a polgármester, illetve az alpolgármester hiányában, illetve tartós akadályoztatásuk esetében a testületi ülés összehívására is jogosult.

A polgármester feladatellátás

A polgármester feladatellátására vonatkozó főbb szabályokat az Mötv. 65. és 67. §-a tartalmazza.

A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

b) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármestere, a jegyzőre, a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjére

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

A helyi rendelet a 65. § (1) bekezdésében az Mötv. által meghatározott feladatokon túlmenően további feladatokat határoz meg a polgármester számára.

Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján az szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni azokról az ügyekről, melyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

Az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján szintén a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyeket, melyek a két ülés közötti időszakban merültek fel és halaszthatatlanok.

Az Mötv. 74-79. §-ában rögzíti az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat, így:

74. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a megye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.

75. § (1) Az alpolgármesteri tisztség főállásban is ellátható. A főállású alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya a helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.

(2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

76. § Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek;

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján; továbbá

c) a 69. § (1) bekezdés b)-i) pontjában foglalt esetekben;

d) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

77. § Amennyiben a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a 76. § d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljeskörűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű díjra jogosult.

78. § Társadalmi megbízatású polgármesteri tisztség esetén az alpolgármesteri tisztség is csak társadalmi megbízatásban tölthető be.

79. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is érteni kell.

(2) A polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre, a megyei közgyűlés alelnökére és a főpolgármester-helyettesre is megfelelően alkalmazni kell.

A szervezeti és működési szabályzat arról rendelkezik, hogy az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.

A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza az alpolgármester fogadóóráit.

Az Mötv. 81. § (1) §-a határozza meg a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

Az Mötv. 81. § (3) bekezdése sorolja el a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét, így a következőket:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

Az Mötv. 82. § (1) §-a határozza meg a jegyző kinevezési rendjét. A jegyző kinevezésére a polgármester jogosult.

Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra.

A rendelet ez esetben úgy rendelkezik, hogy a jegyzőére megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali dolgozót kell megbízni. Ha a hivatalban ilyen dolgozó nincs, akkor más hivatal jegyzőjét kell megbízni.

Az Mötv. 82. § (5) bekezdése leszögezi, hogy a jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően kell alkalmazni.

A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Az aljegyző nem a képviselő-testület szerve. Jogállása megegyezik a jegyző, főjegyző jogállásával (a rájuk vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell), azonban feladat- és hatáskörei jóval szűkebbek: a jegyző államigazgatási hatósági jogkört nem ruházhat rá, de kiadmányozási jogot biztosíthat a számára. Az aljegyző feladataival kapcsolatban az SZMSZ külön rendelkezéseket tartalmazhat. Az Mötv. 82. §-a szerint a tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, az aljegyzőre is alkalmazni kell a Kttv. vonatkozó rendelkezéseit. A megyei közgyűlés elnöke - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy meghatározott (konkrétan tízezer fő) lakosságszám felett kötelezővé teszi aljegyző kinevezését az érintett polgármesteri hivataloknál, közös önkormányzati hivataloknál. Az aljegyzőt a polgármester nevezi ki, közös hivataloknál a polgármesterek együttesen – a jegyző kinevezésére vonatkozó résznél már ismertetett módon – nevezik ki. Az aljegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző. Közös hivatal esetében erről a polgármesterek állapodnak meg. Az aljegyző kinevezésére egyebekben a jegyzőre vonatkozó szabályok az irányadók (pl. pályázat, képesítési előírások) azzal, hogy a polgármester csak olyan személyt nevezhet ki, akit a jegyző javasolt. (A jegyző javaslatát írásba kell foglalni, hogy a javaslat ténye a későbbiekben is dokumentálható, bizonyítható legyen.) A főjegyző esetében a rá vonatkozó szabályokat kell alkalmazni aljegyzője tekintetében. A tízezer fő lakosságszám alatti települések önkormányzatai szabadon döntenek arról, hogy neveznek-e ki aljegyzőt. Amennyiben igen, akkor abban az esetben is be kell tartaniuk az aljegyzői kinevezésre vonatkozó szabályokat. Az általános szabályok értelmezése alapján csak egy aljegyző nevezhető ki. Kivétel ez alól a főváros, a fővárosi kerület és a megyei jogú város, ahol az Mötv. több aljegyző kinevezését is lehetővé teszi. Ennek SZMSZ-ben történő rögzítése szükséges. Az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – az SZMSZ rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Önkormányzati Ez a szabályozás véleményünk szerint egyrészt arra az esetkörre vonatkozik, amikor olyan események következnek be, hogy a jegyző és az aljegyző köztudottan és ideiglenesen nem képesek ellátni feladataikat, de belátható időn belül arra részükről reális lehetőség van, másrészről tisztségük betöltése a fenti időtartam alatt helyi szinten megoldható anélkül, hogy a kormányhivatal vezetőjének kellene intézkednie a kérdésben.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Polgármesteri Hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában

Az Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján, figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat, a Képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban rögzítenie kell a Polgármesteri Hivatala elnevezését. A következő formát kell alkalmazni: (település neve) -i Polgármesteri Hivatal.

A szervezeti és működési szabályzat a Polgármesteri Hivatal részére nem határozza meg a részletes feladat és hatáskört, mivel a törvény meghatározza a főbb feladatokat, így amelyek

- a képviselő-testület önkormányzati működésével,

- a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával,

- a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával

kapcsolatosak.

A szervezeti és működési szabályzat a korábbi szervezeti és működési szabályzatokkal ellentétben nem szabályozza a hivatal szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, mivel e döntés nem rendeleti, hanem határozati formában kerül elfogadásra a polgármester előterjesztésében. /lásd Mötv. 67. § /

Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.

A képviselő-testület által létrehozott bizottságok lehetnek

- állandó vagy

- ideiglenes bizottságok.

Az Mötv. 57. § (1)-(2) bekezdése értelmében a képviselő-testület határozza meg

- a bizottságait,

- a bizottságok tagjainak számát,

- a bizottság feladat- és hatáskörét,

- a bizottságok működésének alapvető szabályait,

- a képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot köteles választani,

- a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát bizottság végzi,

- törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.

Az Mötv. 58. §-a ad iránymutatást a bizottság tagjaira vonatkozóan.

A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

Fontos szabály, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja:

- a polgármester,

- az alpolgármester.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 57. § (1) bekezdése tartalmazza, így:

57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza, mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy:

A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.

A bizottság a fentiek alapján következő feladatokat látja el:

- feladatkörében kezdeményezi a képviselő-testület döntéseit,

- feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

- a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A társulás az önkormányzat szerve, ezért az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a társulást, a társulás jogállását, és feladatait.

A képviselő-testület gazdasági programjára vonatkozó előírásokat az Mötv. 116. §-a határozza meg.

Az önkormányzat meghatározza a gazdasági programját.

A gazdasági program készíthető:

- a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy

- a képviselő-testület megbízatását meghaladó időszakra is.

A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. (Mötv. 106. § (2) bek.) Az önkormányzat vagyongazdálkodásnál fő szempontrendszer a vagyon gyarapításának elősegítése, (pl. beruházás, kisajátítás, adomány elfogadása, térítésmentes juttatás útján), illetve a már meglévő vagyon fenntartása, állagának védelme, költségtakarékos működtetése, hasznosítása. A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával úgy, hogy az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok megvalósítását nem veszélyeztethet