Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…/2013. (IX.25.) önkormányzati rendelettel 12/2012. (IX.13.) önkormányzati rendelettel módosított 10/2011.(  VI.23.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi CXV. törvény 103/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg a szervezeti és működési rendjéről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyrév Község Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5463 Nagyrév, Árpád út 78.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a képviselő-testület hivatala (Tiszakürti Közös Önkormányzati Hivatal Nagyrévi Kirendeltség)^[1]látják el.

(5) Az önkormányzat működési területe: Nagyrév Község közigazgatási területe.

2.§ (1) A község címeréről, zászlajáról, ezek használatára vonatkozó részletes előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntető és szakmai díjak adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A képviselő-testület tagjainak, bizottsági elnököknek, bizottságok tagjainak járó tiszteletdíj megállapítását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés eljárását, feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3.§ (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: körbélyegző, középen a Magyarország címerével, köré írva az önkormányzat hivatalos megnevezése.^[2]

(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:

1. a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
2. a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
3. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon
4. az önkormányzati hatáskörben kiadmányozott dokumentumokon

II.Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4.§ Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdésén túlmenően a következő önként vállalt feladatokat látja el: rév és komp közlekedés/ önként vállalt feladatot nem lát el.^[3]

5.§ Az önkormányzat az Mötv. 116.§-ban foglaltaknak megfelelően hosszú távú fejlesztési terveit gazdasági programba foglalja.^[4]

6.§ (1) Az Mötv. 42.§-ban felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:^[5]

1. a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés alkalmával az alapilletmény, a munkabér meghatározása,
2. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése,
3. az éves költségvetés 0,5%-át meghaladó értékhatár feletti hitelfelvétel,
4. az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságok vonatkozásában mindazon ügyek, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre, valamint a bizottságokra átruházott hatásköröket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület létszáma, határozatképesség
   

7.§ A települési  képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

8.§ (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen üléstől számított 5 napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására, a határozatképtelen ülés időpontjától számított 15 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többséghez a települési képviselők több mint felének (3 fő) igen szavazata szükséges.

2. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülés

9.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke átadja a megbízólevelet a polgármesternek és a képviselőknek.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, megállapítja a polgármester illetményét és az alpolgármester tiszteletdíját.

(4) A polgármester illetményére, illetményének emelésére 3 tagú ad-hoc bizottság tesz javaslatot.

(5) A polgármester az alakuló ülésen beterjeszti a képviselő-testület 4 éves ciklusprogramját.

10.§ A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11.§ (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

12.§ (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44.§ -ban foglaltakon túl:^[6]

1. ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
2. ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik,
3. ha az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetője, felügyelő bizottsága, vagy könyvvizsgálója kezdeményezi a napirendek megjelölésével.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a képviselő-testület összehívására van szükség.

3. Falugyűlés,  közmeghallgatás

13.§ Minden évben legalább egy alkalommal  közmeghallgatást kell tartani, amelyet legalább 15 nappal előtte a polgármester hirdet meg. A közmeghallgatáson a  polgármester beszámol a testület munkájáról, az önkormányzat gazdálkodásáról, elképzeléseiről és egyéb közérdeklődésre számot tartó kérdésről. Az állampolgárok, helyi szervezetek közérdekű kezdeményezéseket, javaslatokat, véleményeket terjeszthetnek elő.

14.§ (1)  A közmeghallgatás az önkormányzat képviselő-testületének ülése, amely falugyűlés keretében is megtartható.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét a képviselő-testület munkatervében állapítja meg. A közmeghallgatási napirendet a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A közmeghallgatásról és a falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat jelen szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek szerint az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.

4. Az ülések tervezése előkészítése

15.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.

(3) A munkatervre javaslatot tehet:

1. a települési képviselő,
2. a bizottságok,
3. a jegyző,
4. az önkormányzati intézmények vezetői,
5. a civil szervezetek vezetői.

(4) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig állapítja meg a képviselő-testület.

(5) A munkaterv tartalmazza:

1. a testületi ülések tervezett időpontját,
2. a tervezett napirendek címét,
3. az előterjesztők nevét,
4. a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

1. a települési képviselőknek,
2. a bizottságok nem képviselő tagjainak,
3. a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének,
4. az önkormányzati intézmények vezetőinek,
5. a jegyzőnek,

5. Előterjesztések

16.§ Előterjesztésnek minősül, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.

17.§ (1) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

1. a települési képviselő,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a polgármester,
4. a jegyző

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli.

(3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

1. önkormányzati rendeletalkotás,
2.  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
3. helyi népszavazás kiírása,
4. kitüntető díj adományozása,
5. a képviselő-testület munkaterve,
6. jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel tárgyában.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgykör valósághű, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
2. a vonatkozó jogszabályi előírásokat, felhatalmazást,
3. a tárgyalandó témában korábban hozott testületi döntések végrehajtásának eredményét,
4. más szervek véleményét,
5. döntési alternatívákat, azok várható hatásait, következményeit,
6. a döntésre vonatkozó javaslatot,
7. a költségkihatásokat,
8. a végrehajtásért felelőst, a végrehajtási határidőt,
9. a szükséges aláírásokat.

6. Az ülés összehívása, vezetése

18.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülését –főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

19.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét,
2. az ülés időpontját,
3. a tervezett napirendeket,
4. a napirendek előadóit,
5. a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket, vagy - amennyiben az anyag terjedelme azt indokolja – a házasságkötő teremben megtekinthető.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

1. a képviselőknek,
2. a jegyzőnek,
3. az önkormányzat intézményvezetőinek és tagintézmény vezetőinek az intézményt érintő témához kapcsolódóan,
4. az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezetőjének és a felügyelő bizottság elnökének, a céget érintő témához kapcsolódóan,
5. az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok könyvvizsgálóinak, a felügyelő bizottság tagjainak, a társaság üzletpolitikai jelentéséről, a számviteli törvény szerinti beszámolójáról, az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés esetén,
6. akit az ülés összehívója megjelöl.

20.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó mellékletek csatolásával történik, az ülés előtt legalább egy nappal.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívásra:

1. telefonon keresztül,
2. egyéb, szóbeli meghívással.

21.§ (1)  Az ülésen tanácskozási jog illeti meg a meghívottak közül:

            a.) a jegyzőt

            b.) meghívása esetén a szakértőt

(2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg hozzászólási jog a meghívottak közül:

a.) azon önkormányzati intézmény vezetőjét, illetve

b.) a napirendi pont előterjesztésében közreműködő köztisztviselőt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására meghívtak.

c.) A nyílt ülésen megjelent választópolgár, akinek szorosan a napirendi ponthoz kapcsolódó javaslata, észrevétele van

(3) a (2) bekezdésben szabályozott esetekben a szó megadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

22.§ A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

1. a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
2. a meghívó közzététele plakát formájában

23.§ A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
2. az ülés megnyitása,
3. a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
4. az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
5. napirendenként:

ea) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra bocsátása,

ed) a határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

6. a rend fenntartása,
7. időszerű kérdésekről tájékoztatás,
8. az ülés bezárása.

24.§ (1) Az ülés megnyitása után a napirendek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(2) Sürgősségi indítványként napirend rendkívüli megtárgyalását indítványozhatja bármely települési képviselő, vagy bizottság az ülést megelőző nap 10 óráig a polgármesternél, írásban, ha az indítvány a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt.

(3) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit.

25.§ (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

26.§ (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a tanácskozási joggal meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A képviselő-testület tagjai ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhatnak hozzá, összesen maximum 6 perces időtartamban.

(3) A hozzászólás jogát a jelentkezés sorrendjében kell megadni. Az előterjesztőt a vita lezárása után is megilleti a szólásjog.

(4) A választott tisztségviselők és a jegyző soron kívül kapnak szót.

(5) A képviselő-testület ülésén megjelent állampolgároknak, közösségek képviselőinek hozzászólási jogot a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel adhat. A hozzászólás legfeljebb egyszer 3 perc lehet.

27.§ Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

28.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek keretében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
2. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület méltóságát sértő magatartást tanúsít,
3. figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
4. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásában a napirendtől eltér.

(2) Amennyiben a figyelmeztetés, rendreutasítás eredménytelen a polgármester megvonja a szót.

29.§ (1) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

8. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

30.§ (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A települési képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
2. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
3. írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület, vagy a bizottságnak az ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
4. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, évente egy alkalommal lakossági fórumot tartani, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel kapcsolatot tartani.

(3) A bizottságok elnökei, tagjai az önkormányzati feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködnek egymással, a polgármesterrel, jegyzővel.

31.§ (1) A települési képviselő interpellációt, vagy kérdést intézhet:

1. a polgármesterhez,
2. a bizottsági elnökhöz,
3.  az alpolgármesterhez,
4.  a jegyzőhöz.

(2) Interpellációnak minősül minden olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik.

(3) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(4) A képviselők írásban, vagy szóban előterjeszthetnek kérdéseket. A kérdéseket írásban legalább 24 órával a testületi ülés előtt, szóban a napirendek megtárgyalását követően lehet feltenni.

(5) A képviselők interpellációt csak írásban terjeszthetnek elő, amelyet az ülés napját megelőzően legkésőbb 2 nappal a polgármesternél kell benyújtani.

(6) Az interpelláció és a kérdés csak a testületi ülésen ismertethető. Az interpellációkra és a kérdésekre a választ a napirendek megtárgyalása után kell megadni.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a választ az interpelláló nem fogadja el, annak tárgyában a testület vita nélkül határoz. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, további vizsgálat céljából eseti bizottságot hoz létre, amely a következő testületi ülésen ismerteti álláspontját a válasszal kapcsolatban. A képviselő-testület a bizottsági álláspont ismeretében dönt az interpelláció elfogadásáról.

(8) Arról, hogy a bizottság munkájában az interpelláló képviselő részt vegyen-e a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) A kérdésekre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.

IV. Fejezet

Döntéshozatali eljárás

1. A szavazás módja

32.§ (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.

33.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.^[7]

(2) Titkos szavazást kezdeményezhet:

1. bármely települési képviselő,
   
2. a polgármester,
3. a jegyző.

(3) Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Titkos szavazás lebonyolítását 2 fős szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazatszámláló bizottság tagjait a képviselő-testület vita nélkül választja meg. A szavazás – borítékba helyezett szavazólapon – külön helyiségben történik.

(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét,
   
2. a szavazás napját,
3. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
4. a szavazás során felmerült körülményeket,
5. a szavazás eredményét.
   

34.§ (1) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként vita nélkül dönt.

(2) Név szerinti szavazás elrendelését kezdeményezheti a polgármester, vagy a képviselők egyharmada.

(3) A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Névszerinti szavazás esetén a jegyző betűrendi sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően szóban adják le szavazatukat.

(5) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését.

35.§ A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

2. Önkormányzati határozatok

36.§ (1) A képviselő-testület

1. hatósági,
   
2. normatív,
3. egyszerű
   

    határozatot hoz.

(2)  A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos növekvő arab sorszámmal  kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap -római számmal-, nap megjelölésével).

A határozat jelölése a következő formában történik:

Nagyrév Község  Önkormányzat Képviselő-testületének …/….(… …. .) határozata a ………………….-ról.

37.§ (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.^[8]

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

1. a napirend elfogadásáról,
   
2. ügyrendi kérdésekről,
3. a képviselői interpellációkra adott válaszokról,
4. név szerinti szavazás elrendeléséről,
5. titkos szavazás elrendeléséről,
6. két ülés között történt eseményekről,
7. lejárt határidejű határozatokról,
   
8. módosító indítványokról.

38.§ (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(2) A határozat nyilvántartási formái:

1. a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
   
2. a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
3. a határozatok betűrendes nyilvántartása,
4. a határozatok határidő nyilvántartása.
   

39.§ A képviselő-testület normatív határozatát a Községi Könyvtárban és Nagyrév Község Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

3. Önkormányzati rendeletalkotás
   

40.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
   
2. a települési képviselő,
   
3. a képviselő-testület bizottsága,
   
4. a jegyző.
   

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságok és az Önkormányzati Hivatal előkészítő munkáját követően a képviselő-testület elé terjeszti a rendelet-tervezetet.^[9]

41.§ (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos növekvő sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelölésével) A megjelölés tartalmazza a rendelet megnevezését és címét a következők szerint:

Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./…..(… … .) önkormányzati rendelete a ……………………..-ról.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, amikor azt az Önkormányzat hirdetőtábláján  kihelyezték.

(3) A rendeletet  helyben szokásos  közzétételének módja:

1. az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kihelyezés,^[10]
   
2. a Községi Könyvtárban történő kihelyezés,
3. a község  honlapján történő elhelyezés.
   

42.§ (1) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet-nyilvántartás formái:

1. rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
   
2. rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
3. rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A jegyző gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról a kihirdetéstől számított 15 napon belül.

4. A képviselő-testület jegyzőkönyve
   

43.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni:

1. egy példányt meg kell küldeni a Kormányhivatalnak,
   
2. egy példányt a Községi Könyvtárban kell elhelyezni,
3. egy példányt az Önkormányzati Hivatalban nyilvántartásba venni és elhelyezni.^[11]

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/,
   
2. az ülés módját /nyilvános, zárt/,
3. az ülés helyét, időpontját,
4. a megjelent képviselők, meghívottak, tanácskozási joggal részt vevők nevét,
5. a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát,
6. a tárgyalt napirendi pontokat,
7. a tanácskozás lényegét,
8. napirendi pontonként az előadók nevét,
9. a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
10. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,
11. a szavazás eredményét,
12. a hozott döntéseket,
13. a képviselő kérésére véleményének rögzítését.
    

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a meghívó,
   
2. az előterjesztések,
3. a rendelet valamint a határozat tervezetek egy-egy példánya,
4. a jelenléti ív,
5. az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére).

44.§ (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét

1. a polgármester,
   
2. a jegyző,

 írja alá

(2) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek kivételével – az Önkormányzati Hivatalban és a Községi Könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján  a választópolgárok megtekinthetik.^[12]

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve kell tárolni, őrizni.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

1. A polgármester

45.§ ^[13] (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját és költségátalányát a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezései szerint.

(3) A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület határozza meg.

46.§ (1) A polgármester az Mötv.-ben meghatározott feladatokon túli további feladatai:^[14]

1. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
3. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
4. képviseli az önkormányzatot,
5. fogadóórát tart,
6. nyilatkozik a sajtónak.

 (2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

47.§ (1)  A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét

1. az új polgármesternek, ennek hiányában,
2.  az alpolgármesternek, ennek hiányában,
3. a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének, ennek hiányában,
4.  a korelnöknek.

2. Az alpolgármester

48.§ (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(3) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek, aki tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) Nagyrév Község Önkormányzatnál nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség nincs.

3. A jegyző

49.§ (1) A jegyző az Mötv. 81. §-ban felsoroltakon kívüli feladatai:

1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
2. tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
3. biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.
4. a képviselő-testület átruházott hatáskörében eljár közútkezelői hozzájárulások megadása esetén.

(2) A jegyző fogadóórája minden kedden délelőtt 8:00-11:30 és délután 13:00-15:30 óráig tart.^[15]

VI. Fejezet

Az Önkormányzati Hivatal^[16]

50.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésére, a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra közös önkormányzati hivatalt alakít ki és tart fenn Tiszakürt Község Önkormányzatával  az Mötv. 84-86.§. alapján.

 (2) Az Önkormányzati Hivatal

1. belső szervezeti tagozódását,
   
2.  munkarendjét,
   
3.  ügyfélfogadás rendjét,
4. feladatkörét

Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.^[17]

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

51.§ (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozhatja létre:

a.) állandó

b.) ideiglenes

c.) ad-hoc

52.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottságokat nem hoz létre:

 (2)Az ad-hoc bizottságok összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok. Emellett nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok. Így ezekre önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban sem részesülnek.

(3) Amennyiben a képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre, úgy bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

(4) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen: szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, jelentősebb társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

53.§ (1)  A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot hozhat létre:

1. meghatározott időre vagy
2. meghatározott feladat elvégzésére

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
3. meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
4. meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

 (4) Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

(5) képviselő-testület a feladatai ellátása során a bizottságok mellet létrehozhat egy-egy munkacsoportot, előkészítő bizottságot egy-egy feladat elvégzésére. Ezen ad-hoc bizottságokra nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságok összetételére, működésére vonatkozó szabályok. Tagjai nem rendelkeznek azon jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, rájuk önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai külön bizottsági juttatásban, tiszteletdíjban nem részesülnek.

(6) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54.§ (1)  Az ideiglenes bizottsági üléseket:

a.) az elnök hívja össze,

b.) a polgármester indítványára össze kell hívni.

(2) Az üléseket a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag vezeti.

(3) Az ideiglenes bizottság ülése fő szabályként nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(4) (4)Az ideiglenes bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(5) Az ideiglenes bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az ideiglenes bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén az ideiglenes bizottság dönt.

(7) Az ideiglenes bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottságok jegyzőkönyveit az ideiglenes bizottság elnöke írja alá.

(8) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.

(9) Az ideiglenes bizottságok működésének ügyviteli feladatait az önkormányzati hivatal látja el.^[18]

55.§ (1) Az ideiglenes bizottság a következő feladatokat látja el:

1. feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
2. szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, de ez nem terjedhet ki a hivatal nem önkormányzati ügyeivel kapcsolatos feladatokra
3. benyújtja az előterjesztéseket,
4. előterjesztésekhez állásfoglalást készít,
5. gyakorolja a testület által rá átruházott önkormányzati hatósági hatáskört,
6. -ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
7. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, nyilvántartás és ellenőrzési eljárás lefolytatása

h.  Összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása

VIII. Fejezet

Önkormányzati társulás

56.§ (1) A képviselő-testület bármely más önkormányzattal feladatai hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása céljából szabadon társulhat.

(2) A társulások működéséről, azok tapasztalatairól a polgármester az illetékes önkormányzati bizottság előzetes véleményezésével évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület társulásait az SZMSZ. 2. számú függeléke tartalmazza.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, gazdálkodásának ellenőrzése

1. Gazdasági program

57.§ (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára meghatározza az önkormányzat gazdasági programját.

(2) A gazdasági program Nagyrév Község Önkormányzata részére meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági programot a polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

58.§ A gazdasági program tartalmazza:

1. a kötelezően ellátandó feladatokra,
2. a fejlesztésekre,
3. a munkahely teremtés feltételeinek elősegítésére,
4. a településfejlesztési politika, adópolitika célkitűzéseire,
5. az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására

vonatkozó elképzeléseket és azok megvalósítási lehetőségeit.

2. A költségvetés

59.§ (1) Az önkormányzat évente meghatározza a költségvetési koncepcióját és költségvetését.

(2) A jegyző által készített következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek az államháztartási törvényben meghatározott időpontig.

(3) A koncepciót a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján kell összeállítani, melynek keretében:

1. számításba kell venni bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
2. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, kielégítésük alternatíváit,
3. egyeztetni szükséges a célkitűzéseket, az igényeket, a lehetőségekkel.

(4) A képviselő-testület a koncepciót megtárgyalja és a költségvetés további munkálatairól határozatot hoz.

60.§ (1) A képviselő-testület a község költségvetését külön rendeletben állapítja meg az államháztartási törvényben meghatározott időpontig.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző valamennyi költségvetési szerv vezetőjével egyezteti és írásban rögzíti az egyeztetés eredményét.

(3) A költségvetési szervek írásbeli véleményüket a költségvetési rendelet-tervezet benyújtása előtt 10 nappal kötelesek a jegyzőnek leadni.

61.§ (1)  Éven belüli hitelfelvételre az éves költségvetés 0,5 %-át meg nem haladó értékhatár alatt a polgármester jogosult a jegyző ellenjegyzésével.

(2) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén kötelezettségvállalásra a kötelezettségvállalási szabályzatban meghatározott személy jogosult.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetén utalványozásra a kötelezettségvállalási szabályzatban meghatározott személy jogosult

(4) Bankszámlák feletti rendelkezési jog gyakorlása – a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a számlavezető pénzintézetnél bejelentett módon történik.

3. A gazdálkodás ellenőrzése

62.§ (1) A saját intézmények és szakfeladaton ellátott feladatok pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

(2) Belső ellenőrzést független belső ellenőr látja el.

X. Fejezet

Képviselői vagyonnyilatkozat

1. A vagyonnyilatkozat benyújtásának és kitöltésének szabályai

63.§ (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a polgármester és az alpolgármester (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) jelen rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot (a továbbiakban: képviselői vagyonnyilatkozat). Az önkormányzati képviselővel közös háztartásban lévő házas-, illetve élettársa és gyermeke is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat) a képviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok szerint. Kiskorú gyermek esetén vagyonnyilatkozatot annak nevében a törvényes képviselő tesz.

(2) Az önkormányzati képviselőt a 3 tagú ideiglenes bizottság elnöke írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató tartalmazza a vagyonnyilatkozatra kötelezett technikai azonosító kódját. A tájékoztató átvételét az önkormányzati képviselő aláírásával igazolja.

(3) A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) a vagyonnyilatkozatra kötelezett tájékoztatja a 3 tagú ideiglenes bizottságot a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének a nevéről. A nyilatkozatot a tájékoztató kézhezvételéről számított 5 munkanapon belül vissza kell juttatni a bizottság elnökéhez.

(4) Minden önkormányzati képviselőhöz a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának elősegítése érdekében az adatvédelmi célból három számjegyből álló azonosító kódok tartoznak. Az azonosító kód kiegészül a kiegészítő kódokkal, ami további két számjegyből áll az alábbiak szerint:

1. Az önkormányzati képviselő saját személyére vonatkozó kiegészítő kód: 01
2. Az önkormányzati képviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére vonatkozó kiegészítő kód: 11
3. Az önkormányzati képviselővel közös háztartásban élő első gyermek személyére vonatkozó kiegészítő kód: 21
4. Az önkormányzati képviselővel közös háztartásban élő második gyermek személyére vonatkozó kiegészítő kód: 22

Az önkormányzati képviselővel közös háztartásban élő minden további gyermek esetén a kiegészítő kód eggyel növekszik.

(5) A 68.§ (3) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján a 3 tagú ideiglenes bizottság elnöke a közös háztartásban élő vagyonnyilatkozat tételre kötelezett hozzátartozókról szóló nyilatkozat benyújtását követő tíz napon belül a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a megfelelő számú vagyonnyilatkozat nyomtatványokat és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatást. A nyomtatványok tartalmazzák a vagyonnyilatkozatra kötelezett azonosító kódját, valamint az azt kiegészítő kódokat. Az azonosító kódok kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő iratokon az adatkezelésekben használhatók.

(6) A vagyonnyilatkozatra kötelezett számára megállapított vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről a vagyonnyilatkozatra kötelezettet mindig a benyújtott vagyonnyilatkozat átvételekor kell írásban értesíteni.

(7) Az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat), személyi adatokat (a továbbiakban: személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (a továbbiakban: vagyoni rész) részekből áll.

(8) Az önkormányzati képviselő a személyi és vagyoni részeket két példányban tölti ki, amelyekből egy-egy példányt külön-külön zárt borítékban helyez el. A zárt borítékokat átadja a 3 tagú ideiglenes bizottságnak. Az ideiglenes bizottság a borítékokra rávezeti az önkormányzati képviselő számára megállapított azonosító kódját és írásban igazolja a vagyonnyilatkozatok átvételét – az igazoláson szerepeltetni kell az átvett személyi és vagyon rész(ek) számát. Az önkormányzati képviselő a másik példányt magánál tartja és köteles a képviselői megbízatása alatt megőrizni.

(9) A zárt borítékban elhelyezett és átadott személyi és vagyoni részek minden lapját az önkormányzati képviselő és a hozzátartozó – saját vagyonnyilatkozata vonatkozásában – a nyilatkozattétel dátumával látja el. Az önkormányzati képviselőnél maradó személyi és vagyoni részeket a nyilatkozatot adónak valamennyi lapon alá kell írnia, míg a benyújtott vagyonnyilatkozatnak csak a személyi részét kell aláírni.

(10) A vagyonnyilatkozatot a kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kell megtenni.

(11) A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részét olvashatóan kell kitölteni, ceruzás kitöltés nem alkalmazható. Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor a hibát javítani nem lehet, új nyomtatványt kell kitölteni.

64.§ (1) A vagyonnyilatkozatot a Szervezeti és Működési Szabályzatban erre kijelölt 3 tagú ideiglenes bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az ideiglenes bizottság a benyújtott vagyonnyilatkozatokat önkormányzati képviselőnként nyilvántartásba veszi.

(2) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát együtt, az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.

(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ideiglenes bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. A betekintést minden esetben regisztrálni kell.

65.§ (1) Az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnése esetén, a megszűnést követő harminc napon belül a képviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a volt önkormányzati képviselő részére vissza kell adni.

(2) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot az önkormányzati képviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek számára vissza kell adni, ha az önkormányzati képviselő írásban bejelenti, hogy a nyilatkozattételre kötelezett hozzátartozójával a közös háztartásban élés megszűnt.

(3) Az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozat tételre köteles hozzátartozója vonatkozásában a közös háztartásban élés megszűnéséről a változástól számított nyolc napon belül köteles tájékoztatni az ideiglenes bizottságot.

66.§ (1) A vagyonnyilatkozat átvételének tényét az átvevőnek írásban igazolni kell.

(2) Az ideiglenes bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az arra jogosult személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

(3) Az ideiglenes Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos konkrét technikai tevékenysége ellátását a jegyző végzi.

2. Vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás és vagyonnyilatkozati eljárás szabályai

67.§ (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése, az esetleges vagyongyarapodás okának megállapítása.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az ideiglenes bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező tíz napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, valamint névtelen kezdeményezés esetén az ideiglenes Bizottság az ellenőrzési eljárást nem folytathatja le, amiről a bizottság elnöke tájékoztatja a bejelentőt, valamint a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén az ideiglenes bizottság az ellenőrzési eljárást nem folytathatja le, amiről a bizottság elnöke tájékoztatja a bejelentőt, valamint a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

68.§ (1) Amennyiben a képviselővel szemben vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást kezdeményeznek az ideiglenes bizottság elnöke a bejelentést követő öt munkanapon belül tájékoztatja az érintett képviselőt a bejelentésről és annak tartalmáról és felhívja a képviselőt a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatában közöltekkel összefüggő azonosító adatok közlésére.

(2) Az önkormányzati képviselő az ideiglenes Bizottság elnökének felhívását követően köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas-, vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat a felhívás közlésétől számított öt napon belül, írásban az ideiglenes Bizottságnak bejelenteni, valamint írásban észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. Az azonosító adatokba csak az ideiglenes Bizottság tagjai tekinthetnek be.

(3) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ideiglenes Bizottság egymáshoz rendeli a vagyonnyilatkozat személyi és a vagyoni részeinek adatait és lefolytatja az ellenőrzési eljárást. Az ellenőrzési eljárást a bejelentéstől számított harminc napon belül kell befejezni.

(4) Az ideiglenes Bizottság feladatkörében eljárva:

1. az önkormányzati képviselőt,
2. az önkormányzati képviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket,
3. más személyeket hallgathat meg,
4. a vagyonnyilatkozattal összefüggő azonosító adatokat kérhet be.

(5) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező. A meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről a meghallgatás előtt 8 nappal írásban értesíteni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezettet.

(6) Az azonosító adatok – feltéve, ha megállapításai alapján más szervnél eljárás nem indul – az eljárás befejezése után tovább nem kezelhetők, azokat eljárás lezárulását követő nyolc napon belül meg kell semmisíteni.

(7) Az ellenőrző bizottság az ellenőrzési eljárás eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Az ellenőrzés eredménye alapján a döntés meghozatala a képviselő-testület feladatkörébe tartozik.

3. A vagyonnyilatkozatokkal összefüggő iratok iktatása és tárolása

69.§ (1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével összefüggő személyi iratokat a központi iktatórendszerben az egyéb személyi iratoktól is elkülönítetten önálló számtartományon belül személyre lebontva, egymástól elkülönítve, főszámon kell iktatni, úgy hogy a számtartományon belül más jellegű irat ne kerüljön iktatásra. A számtartományt év elején úgy kell kialakítani, hogy az iktatás ezzel kezdődjön. Az év közbeni változások iktatása alszámozás útján történik. Az így beiktatott iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját, tárgyát és megnevezését is.

(2) A vagyonnyilatkozattal összefüggő iratokat és a vagyonnyilatkozatokat önkormányzati képviselői megbízatás tartama alatt az Önkormányzati Hivatal jegyzői irodájában elkülönítetten kell kezelni és adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni.^[19] Az iratok tárolásával kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el, akinek gondoskodnia kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást tűzbiztos, számzárral ellátott páncélszekrényben az egyéb iratoktól elkülönítve kell megoldani.

Az adatokhoz való illetéktelen hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell biztosítani. A tárolók kódjával az ideiglenes Bizottság elnöke és a jegyző együttesen rendelkezhet. A jegyző a kiadott kódokról nyilvántartást vezet.

(3) Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, abba a hivatali helyiségbe, ahol az iratkezelés folyik, csak olyan személy léphet be, aki az iratkezelésre jogosult.

(4) A vagyonnyilatkozat tétellel összefüggő 76.§ (2) bekezdés szerinti iratokat az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnése után a központi irattárban kell elhelyezni, ahol elkülönítetten kell tárolni. A tárolásra, a selejtezésre és a levéltárba helyezésre az ügyirat kezelési szabályzat rendelkezései az irányadók. Az iratgyűjtőn fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és a jegyző aláírását.

4. A betekintési jog gyakorlásának szabályai

70.§ (1) A képviselői vagyonnyilatkozatba – az ellenőrzési eljáráshoz szolgáltatott azonosító adatok kivételével – bárki jogosult betekinteni.

(2) Az azonosító adatokat tartalmazó okiratokba, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni:

1. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató ideiglenes Bizottság tagjai,
2. a saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó.

(3) A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába, valamint az azzal összefüggő iratokba történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt betekintési nyilvántartáson kell dokumentálni a betekintő nevének és a jogosultság jogcímének feltüntetésével, valamint betekintésre jogosult saját kezű aláírásával. A betekintési jog gyakorlását a ideiglenes Bizottság elnöke a jegyző közreműködésével biztosítja.

(4) Az ideiglenes bizottság– a jegyző közreműködésével – köteles biztosítani, hogy az önkormányzati képviselő és a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett hozzátartozó a vagyonnyilatkozatába, a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson.

(5) Az önkormányzati képviselő és a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett hozzátartozó jogosult megismerni, hogy a vagyonnyilatkozatába ki, milyen célból és milyen terjedelemben kíván betekinteni vagy tekintett be.

5. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételével összefüggő adatvédelmet igénylő iratok köre

71.§ (1) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozat tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat, így különösen a következők:

1. a képviselő tájékoztatása a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről és annak határidejéről,
2. a képviselő nyilatkozata a közös háztartásban élő házas- illetve élettársának és gyermekeinek nevéről,
3. a képviselői vagyonnyilatkozat (személyi részre és vagyoni része is),
4. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (személyi része és vagyoni része is),
5. igazolás a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételéről,
6. a képviselő értesítése a legközelebbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége esedékessé válásának évéről,
7. a betekintési nyilvántartás,
8. értesítés a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
9. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
10. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről,
11. a képviselő igazolása a vagyonnyilatkozata átvételéről

(2) A vagyonnyilatkozat tétellel összefüggő iratoknak a 71.§ (1) a), b), e), f), g), h), i), j), k) pontban meghatározott iratok tekintendők.

6. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége

72.§ (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatkezelésére vonatkozó jogszabályok, előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzésért a ideiglenes Bizottság elnöke a felelős.

(2) Az önkormányzati képviselő a saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatában és a vagyonnyilatkozattal összefüggésben közölt adatok hitelességéért, pontosságáért, teljességéért és aktualitásáért tartozik felelősséggel. Felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozattal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozókhoz eljussanak, valamint a kitöltött vagyonnyilatkozatok ideiglenes Bizottság részére átadásra kerüljenek.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

73.§ (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007.(III.13.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító   1/2008. (I.31.)  önkormányzati rendelet és a 2/2010.( I.28.) önkormányzati rendelet.

(3) Ezt a rendeletet az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a Községi Könyvtárban és Nagyrév Község honlapján kell közzétenni.

74.§ A Szervezet és Működési Szabályzat mellékletei:

          a. ) az önkormányzat alapfeladatai

b.) melléklet Az önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek, társulások

c.) A szociális szakfeladatok szervezeti és működési szabályzata

75.§ A Szervezeti és Működési Szabályzat Függeléke:

1. a képviselők névszerinti felsorolása,
2. az önkormányzat gazdasági programja,
3. az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata

d.  a képviselő-testület munkaterve,

Kihirdetési záradék:

Ez a rendelet 2011. június 23. napján lett kihirdetve.

1. számú melléklet^[20]

1. A szakmai alaptevékenység köre:

2. Alaptevékenység ellátásához kapcsolódó szakfeladatok köre:

3. Támogatási célú szakfeladatok köre:

4. Technikai szakfeladatok köre:

2. számú melléklet^[21]

 a Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10./2011(VI.23.) önkormányzati rendelethez

3. számú melléklet^[22]

4. számú melléklet

 a Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10./2011.(    VI.23.) önkormányzati rendelethez

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Tanyagondnoki szolgálat

I.

                                              ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZETŐ SZABÁLYOK

Az SZMSZ tartalmazza:

• Szakfeladatok felépítését
  
• egymáshoz való viszonyukat,
• irányításuk rendjét,
• továbbá a működés azon alapelveit, amelyek a szakfeladatok ellátására vonatkoznak

Módosításra vagy kiegészítésre kerül a szabályzat, ha a felépítésre, illetve működésre vonatkozó jogszabályok megváltoznak, vagy ha a működés során szerzett tapasztalatok ezt indokolttá teszik.

A szakfeladatok adatai:

 1. Nagyrév Község Önkormányzat az étkeztetés, házi segítséggyújtás, Tanyagondnoki szolgálat szakfeladatokat alapfeladatként látja el.

 3. székhelye : 5463 Nagyrév, Árpád út 78.

 4. A szakfeladatok ellátásának helye: 5463 Nagyrév , Árpád út 60.

 5. Működési területe: Nagyrév Község közigazgatási területe.

 6. alapítója: Nagyrév Község Önkormányzat 5463 Nagyrév, Árpád út 78.

 7. Jogelőd: Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Intézmény Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka

 8. felügyeleti szerve: Nagyrév Község Önkormányzat 5463 Nagyrév, Árpád út 78.

10. adószáma: 15412562-2-16

11. Törzskönyvi azonosító: 412562

13. Statisztikai száma: 15412562-8411-321-16

14. Bankszámlaszáma: 69800054-15500214

15. szervezete: a szakfeladatok egy szakmai irányítás alatt működnek

17. Alaptevékenység szakfeladatai:

• 889922 Házi segítségnyújtás
  
• 889921 Szociális étkeztetés
• 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

18. Ellátások formái: Személyes gondoskodás keretébe tartozóan

Szociális alapszolgáltatási formák:

Étkeztetés:           fő

Házi segítségnyújtás:          

Tanyagondnoki szolgáltatás

19. Vállalkozási tevékenység: --

20. bélyegző lenyomata: Nagyrév Község Önkormányzat 5463 Nagyrév Árpád út 78.

A szakfeladatok körébe utalt feladatokat az önkormányzat által jóváhagyott szakmai program, valamint a működési engedély határozza meg.

A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat.

Az ellátandó szakmai tevékenységet szabályozzák:

• 1993. évi III.törvény
  
• 9/1999.(XI.24.) Korm.rendelet
  
• 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet
• 188/1999. (XII.16.) Korm.rendelet
• 8/2000.( VIII.4.) SZCSM rendelet
• 9/2000.( VIII.4.) SZCSM rendelet

és módosításai

Az ellátások megszervezésekor figyelembe veendő

• Az ellátást igénylő  -életkora
  

-egészségi állapota (fizikai, pszichés)

-szociális helyzete

A biztosított ellátás megszervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéni gondozás elvárásainak, a szakmai rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével el kell készíteni és folyamatosan vezetni a szakmai jogszabályokban meghatározott dokumentumokat.

Fokozott figyelmet kell fordítani

• a humanizált környezet kialakítására és működtetésére
  
• az emberi és állampolgári jogok érvényesülésére
• személyi és szakmai feltételek megvalósítására
• adatkezelés és adatvédelem biztosítására
• ellátottak jogai, egyes ellátotti csoportok speciális jogai, a szociális szolgáltatásokat végzők jogai biztosítására, illetve érvényesítése feltételeinek megvalósítására.

II.

Nyújtott Szolgáltatások

1. Alapszolgáltatások

a.) étkeztetés: Nagyrév Község Önkormányzat főzőkonyhájából biztosított

Az alapellátás keretében megvalósuló étkeztetés célja, hogy a szociálisan, vagy kora, illetve egészségi állapota alapján rászoruló személy legalább napi egyszer meleg ételt kapjon. Az ellátás az alábbiak szerint valósul meg:

Napi egyszeri meleg élelem lakásra szállítással hétfőtől – péntekig,

• elvitel lehetővé tételével
  

• helyben étkezés lehetővé tételével
  
• házhoz szállítással
  

b.) Házi segítségnyújtás: keretében a házi gondozó az ellátott részére saját környezetben, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelő segítséget nyújt. Az ellátás kapcsán figyelembe veszi az ellátást igénylő meglévő képességeinek fenntartását, fejlesztésének lehetőségeit, valamint a szolgálat lehetőségeit.

Az ellátás keretében külterületen is történik ellátás.

A szolgáltatás gondozási körzetekben szerveződik

Főbb tevékenységek:

• Segítő kapcsolat kialakítása
  
• Alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása
  
• Közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában
• Háztartásvitel segítése
• Környezettel való kapcsolattartás segítése
• Veszélyhelyzet kialakulása megelőzéséhez segítségadás
• Szabadidő eltöltés szervezéséhez segítségnyújtás
• Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése
• Előgondozást végző személlyel együttműködés

A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel.

A segítségnyújtás módját, formáját, gyakoriságát a szakmai vezető határozza meg a környezettanulmány, előgondozás tapasztalatai, a háziorvos javaslata, az egyén szükségletének és az ellátó hálózat lehetőségeinek figyelembe vételével.

A gondozási feladatokat és változásait gondozási – ápolási dokumentumon kell vezetni.

A napi gondozási tevékenységről a házi gondozó gondozási naplót vezet.

A gondozás körébe tartozik továbbá

• a látogatás
  
• állapot változásainak figyelemmel kísérése
• mentális gondozás
  

c. ) tanyagondnoki szolgálat

A tanyagondnoki rendszer célja elsősorban a külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményi hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, az elszigeteltség feloldása.

• családsegítésben, gyermekjóléti szolgáltatásban való közreműködés
  
• intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése
• étkeztetésben,  házi segítségnyújtásban való közreműködés, stb.
  

Karbantartó tevékenység

A szakfeladatok szakmai telephelyén Nagyrév, Árpád út 60. szám alatt felmerülő meghibásodásokat az önkormányzat által alkalmazott karbantartók javítják írásos igénybejelentés alapján. Szakembert igénylő javításokat a polgármesternél kell bejelenteni és engedélyeztetni.

Szabályzatok-Nagyrév Község Önkormányzat szabályzataiba beépülve:

• Pénzkezelési szabályzat
  
• Leltározási és selejtezési szabályzat
• Munkavédelmi szabályzat
• Tűzvédelmi szabályzat
• Iratkezelési szabályzat
  
• Munka-, védőruha szabályzat
• Vagyonvédelmi szabályzatok
• Számviteli szabályzat
  

A működés során biztosítani kell a társadalmi tulajdon és az adatok védelmét.

Ellenőrzés

• Az ellenőrzés a vezetés szerves része.
  

Ellenőrzés formái:

• vezetői ellenőrzés
  
• munkafolyamatba épített ellenőrzés
  
• cél- és témaellenőrzés

Ellenőrzési feladatokat munkaköri feladatvégzése során kötelesek ellátni továbbá

• szakmai vezető
  

Az 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet meghatározza

• 1.számú melléklet a személyes gondoskodást nyújtó intézmény szabályzatainak körét
  
• 2. számú melléklet a személyes gondoskodást nyújtó intézmény szakmai létszám normáit
• 3. számú melléklet a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait

és ezek módosításait.

III.

A Vezetés Általános Elvei

Vezetés általános elvei

• A szakfeladatok egyszemélyi felelős vezetője a polgármester, aki  szakmai feladatok terén szakmai vezetőt bíz meg
  
• Felelős a vezetése alatt álló szakfeladatok feladatainak megszervezéséért.
• Gondoskodik a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról
• Képviseli a szolgáltatásokat.
• Folyamatosan és rendszeresen ellenőrzi a feladatok ellátását.
• Tájékoztatja a fenntartó képviselő-testületet
  
• A humán erőforrás ésszerű – szakmai feladatellátást segítő – gazdaságos felhasználása érdekében indokolt esetben belső átszervezéseket hajt végre.

A vezetésben az alábbi általános elveket kell érvényesíteni:

a.) A szakfeladatok között kialakított munkaköröket úgy kell kialakítani, hogy az irányításában, ellenőrzésében az egyszemélyi vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön.

b.) A mellérendelt egységek  (szakfeladatok) egymásnak nem adhatnak utasítást.

c.) Biztosítani szükséges a folyamatos információcserét a szakfeladatok között a zökkenőmentes feladatellátás érdekében.

A dolgozók részvétele a vezetésben:

dolgozói munkaértekezleteken valósul meg.

• képzési-továbbképzési terv felelőse: szakmai vezető
  
• statisztikák felelőse: szakmai vezető
  

A szakmai vezető

Felelős működő  szakfeladatok szakmai munkájáért.

A szakmai vezető  gondoskodik a szakfeladatokon belül az emberi és állampolgári jogok érvényesítéséről.

Szakmai vezető, irányító, ellenőrző munkáját a szakmai rendeletek, helyi szabályzatok és a munkaköri leírásban rögzítettek szerint munkatársai bevonásával, azok tevékeny közreműködésével látja el.

A szakmai vezető  feladatkörében

a./Biztosítja a korszerű, magas színvonalú gondozás megvalósítását.

b./Tanulmányozza az új gondozási módszereket, a megjelenő rendeleteket, irányelveket, képzési formákat.

c./Intézkedéseivel segíti az ellátottak zökkenőmentes beilleszkedését, egyéni igényeinek közösségi ellátásba való beilleszthetőségét.

d./Értékeli, elemzi a normatívák, a  térítési díjak alakulását.

e./Előkészíti, illetve elkészíti és jóváhagyja az intézmény működését segítő

szabályzatokat

jóváhagyásra előkészíti

• intézményi dolgozók munkaköri leírását
  

f./Gyakorolja a  polgármester által számára meghatározott

• munkáltatói jogokat
  
• fegyelmi jogkört
  
• gazdasági feladatokat

jogszabályban vagy a felettes szerv által meghatározott feladatokat

g./Irányítja – összehangolja és ellenőrzi

• a személyes gondoskodásban végzett feladatokat
  
• a szakfeladatok együttműködését, munkamegosztását
• a munkafegyelem betartását
• etikai követelmények betartását
• munka-, tűz-, balesetvédelmi feladatok végrehajtását
  
• a dolgozók képzését, önképzését

h./Végzi és intézkedik

a panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásáról és a szükséges intézkedések megtételéről.

j./Kapcsolatot tart

• a fenntartó önkormányzat polgármesterével, dolgozóival
  
• ellátottak hozzátartozóival
• társadalmi és tömegszervezetekkel
• társintézményekkel
  
• szakmai szervezetekkel

k./Figyeli és szervezi

• pályázati kiírásokat, azokon való részvételt
  
• külső, külföldi kapcsolatok kialakításának lehetőségeit
• helyi és központi képzési, továbbképzési lehetőségeket

Az ellátás érdekében szervezett munkakörökben végzendő tevékenységek a Munkaköri leírásban részletesen szabályozottak.

Az intézmény személyügyi tevékenységét az  önkormányzat személyzeti ügyeivel foglalkozó személy irányítja.

A polgármester gyakorolja a munkavállalóval szemben a munkáltatói jogokat.

Az ellátás érdekében a humán erőforrás belső átszervezéssel módosítható, betartva a módosított 1/2000 (I.7) SZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott létszámnormatívákat.

IV.

A VEZETÉST SEGÍTŐ SZERVEK

A demokratikus vezetés elvei alapján a dolgozók többségét érintő kérdésekben a polgármester meghallgatja a javaslatokat, véleményeket az e célra szolgáló fórumokon.

A demokratikus vezetést segítő fórumok

• dolgozói munkaértekezlet
  

dolgozói munkaértekezlet: A dolgozók közvetlen tájékoztatási fórumaként működik., valamint vélemény, javaslat és információgyűjtő megbeszélés.

Az értekezlet negyedévente kerül összehívásra.

V.

MŰKÖDÉSI REND

Munkarend

Szociális alapszolgáltatásokat nyújtó területeken:

-szociális étkeztetés.

Hétfőtől – péntekig

-házi segítségnyújtás:

Hétfőtől – péntekig 8 órától – 16 óráig

Szakmailag indokolt esetben rugalmasan alkalmazkodva a körülményekhez szombat, vasárnap és ünnepnapokon is, illetve reggeli korábbi munkakezdés és délutáni műszak kitolást a  szakmai vezető javaslata alapján a polgármester engedélyezhet.

-tanyagondnoki szolgálat

Hétfőtől – péntekig 8 órától – 16 óráig

Rendkívüli esetben a tanyagondnok , szombat, vasárnap is behívható.

Az ellátottakkal kapcsolatos szabályok

• A mindenkor hatályos helyi önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
  

Adatkezelés, adatszolgáltatás, tájékoztatási kötelezettség

Az adatkezelés szabályait az Iratkezelési Szabályzata rögzíti.

Az adatszolgáltatást

• az dolgozók
  
• az ellátást igénybe vevők

vonatkozásában a

• Szociális  Törvény
  
• Egészségügyi Törvény
• Adatvédelmi Törvény
  

szabályozza.

VI.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

• Jelen SZMSZ szoros részét képezik a munkaköri leírások.
  
• A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója (a Ptk. 685.b.pontja) az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számítva egy évig – nem köthet.
  
• munkaköri összeférhetetlenség, befolyásoltság elkerülése érdekében belső szervezéssel biztosítani szükséges.
• -közeli hozzátartozók munkaköri alá-fölérendeltségének kizárását
• -közösségi-munkahelyi kapcsolatrendszer vonatkozásában nem megengedhető – kiemelten az irányítást, ellenőrzést végző munkakörökben – a személyi kapcsolatból következő elkötelezettség, mely befolyásolja a reális, elfogulatlan szakmai értékelést, számonkérést.
• Reklám tevékenység, adás – vétel, üzleti ügyek bonyolítása, kölcsön, kezességvállalás, stb. dolgozó-dolgozóval, dolgozó-ellátottal nem elfogadható, következményei munkahelyi feszültséget eredményezhet.

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

E szabályzat az 1993. évi III. törvény, az 1/2000 (I.7. ) SZCSM rendelet valamint a szakmai program alapján készült.

Az SZMSZ az önkormányzati jóváhagyást követően lép hatályba. Ezzel a korábbi SZMSZ hatályát veszti. A szabályzatot a hatálybalépést követően, a közalkalmazottak által hozzáférhető helyen közzé kell tenni.

Elfogadva  Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10./2011.(    VI.23.) önkormányzati rendeletének 4. számú mellékleteként