1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyrév Község Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5463 Nagyrév, Árpád út 78.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nagyrév Község Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

(5) Az önkormányzat működési területe: Nagyrév Község közigazgatási területe.

2. § (1) A község címeréről, zászlajáról, ezek használatára vonatkozó részletes előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntető és szakmai díjak adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A képviselő-testület tagjainak, bizottsági elnököknek, bizottságok tagjainak járó tiszteletdíj megállapítását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: körbélyegző, középen a Magyarország címerével, köré írva az önkormányzat hivatalos megnevezése és címe.

(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:

(3) A polgármester hivatalos bélyegzője kör alakú, Nagyrév Község Önkormányzatának Polgármestere felirattal, közepén Magyarország címerével.

(4) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Tiszakürti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felirattal, közepén Magyarország címerével.

(5) A hivatal hivatalos bélyegzője kör alakú, Tiszakürti Közös Önkormányzati Hivatal, Nagyrév felirattal, közepén Magyarország címerével.

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket továbbá önként vállalhatja mindazon helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.

(3) Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésén túlmenően a következő önként vállalt feladatokat látja el: rév és komp közlekedés.

5. § (1) Az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(2) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen üléstől számított 5 napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására, a határozatképtelen ülés időpontjától számított 15 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újra össze kell hívni.

(4) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) Minősített többséghez a települési képviselők több mint felének (3 fő) igen szavazata szükséges.

7. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

8. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban foglaltakon túl:

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a képviselő-testület összehívására van szükség.

9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata.

(3) A munkatervre javaslatot tehet:

(4) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig állapítja meg a képviselő-testület.

(5) A munkaterv tartalmazza:

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

10. § (1) Előterjesztésnek minősül, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

(3) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli.

(4) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülését –főszabályként- az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket, vagy – amennyiben az anyag terjedelme azt indokolja – a házasságkötő teremben megtekinthető.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal, sürgős, illetve rendkívüli esetnél 1 nappal korábban ki kell küldeni.

(5) Amennyiben az előterjesztés írásos anyaga bármely oknál fogva nem készül el a kiküldés idejére azt „későbbi kiküldéssel, vagy kiosztással” is el lehet juttatni a képviselőkhöz, ennek tényét a meghívóban a napirendi pontnál fel kell tüntetni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó mellékletek csatolásával történik, az ülés előtt legalább egy nappal.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívásra:

14. § (1) Az ülésen tanácskozási jog illeti meg a meghívottak közül:

(2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg hozzászólási jog a meghívottak közül:

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben a szó megadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

15. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

16. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

17. § (1) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

(2) Sürgősségi indítványként napirend rendkívüli megtárgyalását indítványozhatja bármely települési képviselő, vagy bizottság az ülést megelőző nap 10 óráig a polgármesternél, írásban, ha az indítvány a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt.

(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(4) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

19. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a tanácskozási joggal meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A hozzászólás jogát a jelentkezés sorrendjében kell megadni. Az előterjesztőt a vita lezárása után is megilleti a szólásjog.

(4) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.

(5) A képviselő-testület ülésén megjelent állampolgároknak, közösségek képviselőinek hozzászólási jogot a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel adhat. A hozzászólás legfeljebb egyszer 3 perc lehet.

(6) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a vita lezárására, a hozzászólás időtartamának korlátozására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

20. § (1) Az előterjesztő a javaslatot vagy a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs az ülés vezetője a vitát lezárja.

(4) Szavazás előtt a polgármester vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (legfeljebb 10 perc) javasolhat. Javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek keretében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

(2) Amennyiben a figyelmeztetés, rendreutasítás eredménytelen a polgármester megvonja a szót.

(3) Az a képviselő, aki a tanácskozás méltóságát sérti, vagy a képviselő-testület tagját sértő kifejezéssel illeti, ha a sértő kijelentést a megsértett személy vagy a polgármester felszólítására rögtön vissza nem vonja és a sértettet vagy a képviselő-testületet meg nem követi, széksértést követ el, és 5000,- Ft rendbírsággal sújtható.

(4) A széksértésről a megsértett személy vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(5) A rendbírság megfizetésének határideje a képviselő-testület döntésétől számított 30 nap. Ha lehetőség van rá, a képviselő tiszteletdíjából levonható.

(6) A szankció ismételten is kiszabható az e §-ban megvalósított ismételt kötelezettségszegés elkövetése esetén.

(7) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(8) Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(9) A polgármesternek, illetve az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(10) A képviselő-testületi ülésen a mobiltelefon és más zavaró eszköz használatát mellőzni kell.

22. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a:

(2) Interpellációnak minősül minden olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(6) Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.

(8) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

23. § (1) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(3) A kérdésekre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész javaslatról.

(4) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, – a szavazatok téves összeszámolása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését. Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő – a jelenlévők fele „igen”-el, fele pedig „nem”-el szavazott, a javaslatot elutasították.

(5) A képviselő-testület döntését egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(6) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges:

25. § (1) A döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. §-t kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a döntés meghozatala előtt a képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben való személyes érintettségét, az ülés vezetője figyelmeztetésben részesíti és a döntéshozatalban leadott szavazatát érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben az érvénytelen szavazat a képviselő-testület döntését (egyszerű többség, minősített többség) befolyásolja, úgy a képviselő-testület döntését érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben a személyes érintettség vita tárgyát képezi a Pénzügyi Bizottság a soron következő ülésen a személyes érintettséget kivizsgálja.

26. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás eljárása: a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(4) Az eseti bizottság elnöke szóban tájékoztatja a képviselő-testületet a szavazás eredményéről, a szavazás során felmerült körülményekről.

(5) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend tárgyalásának során bármelyik települési képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

27. § (1) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző betűrendi sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően szóban adják le szavazatukat.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését.

28. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos növekvő arab számmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap – római számmal -, nap megjelölésével). A határozat jelölése a következő formában történik: Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/…..(……..) határozata a …………….-ról.

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát Nagyrév Község Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

29. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi, társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságok és az Önkormányzati Hivatal előkészítő munkáját követően a képviselő-testület elé terjeszti a rendelet-tervezetet.

(4) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelet-tervezet előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetésben résztvevők körét és a tervezet benyújtásának idejét. Szükség esetén a rendelet-tervezet elkészítésére bizottságot hozhat létre és szakértőt kérhet fel.

(5) A képviselő-testület eldöntheti a rendelet-tervezet /javaslat/ kétfordulós tárgyalását is.

(6) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, az ügyrendi és a tárgy szerint illetékes más bizottság közreműködésével. A tervezethez csatolni kell az indokolást is, továbbá tájékoztatni kell a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(7) A rendelet szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, amikor azt az Önkormányzat hirdetőtábláján kihelyezték.

(9) A rendelet helyben szokásos közzétételének módja:

(10) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző irányítása mellett nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját és a megjegyzés rovatban a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, időpontját.

30. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását az önkormányzat honlapján, a Községi Könyvtárban, valamint az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, a honlapon megadott elektronikus levélcímen vagy hivatali címre küldött levélben bárki véleményt nyilváníthat.

(4) A rendelet-tervezetet, úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 5 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A közzétett tervezetek a képviselő-testület döntését követő hónapban a honlapról eltávolításra kerülnek. a beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe a véleményezett rendelet hatálybalépését követő hónapban megsemmisítésre kerülnek.

(6) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(7) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért, az önkormányzati rendelet előkészítéséért a jegyző felelős.

(8) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időben közzétenni. Egyedi válaszadási kötelezettsége nincs a javaslatokat illetően.

(9) Nem vehető figyelembe az a véleménye, amely

(10) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt védelem szerint megadottnak kell tekinteni.

31. § (1) Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a hivatal jegyzője által kijelölt ügyintézője készíti el, az általa rögzített hangfelvétel és saját jegyzete alapján. A hangfelvételeket az önkormányzat irattárában meg kell őrizni.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemek mellett tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kel csatolni.

(4) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni:

(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, melyet az ülést követően 15 napon belül a jegyző köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytárba. Aláírja továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítő, akiket ülésenként – az adott ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésére – saját tagjai közül a képviselő-testület jelöl ki.

(8) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

(9) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve zárt helyen kell tárolni, őrizni.

32. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Ha a testületi tagok 2/3-a kéri, akkor az általuk meghatározott témában és időben közmeghallgatást kell tartani.

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

33. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(5) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések felvetésére.

(6) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

34. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok – közvetlen tájékoztatása céljából a testület egyetértésével, lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés, lakossági fórum fontosabb szabályai:

35. § A települési képviselő az Mötv. 32. §-ában biztosított jogokon túl:

36. § A képviselő köteles az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit teljesíteni, továbbá köteles:

37. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(2) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

38. § A képviselő-testület szervei:

39. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, jogviszonya választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, melyet Nagyrév Község Polgármestere főállásban tölt be.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője. A képviselő-testület a képviseleti jogesetenkénti gyakorlásával az alpolgármestert, ill. települési képviselőt is megbízhat.

(3) A polgármester jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogközére, díjazására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(4) A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület határozza meg.

40. § (1) A polgármester az Mötv.-ben meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(3) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

41. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület az idevonatkozó jogszabályok figyelembevételével állapítja meg az alpolgármester tiszteletdíját.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, melyek különösen:

(4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(6) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát.

42. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz, illetve hozhat létre figyelemmel az Mötv. rendelkezésére, melyből minimum 2 tag képviselő. Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy konkrét feladat elvégzésére hozza létre, amely azt követően automatikusan megszűnik.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai: Pénzügyi és Szociális Bizottság – 3 fő,

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről megalakulásukkor dönt, e döntését azonban szükség szerint bármelyik képviselő indítványára módosíthatja.

(5) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi és Szociális Bizottság végzi. Az egyes vagonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(7) A Pénzügyi és Szociális Bizottság által ellátandó feladatainak jegyzékét 4. melléklet tartalmazza.

(8) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátást a jegyző által megbízott dolgozó végzi.

43. § (1) A jegyző kinevezésére, felmentésére, a jegyzőt érintő munkáltatói jogra Tiszakürt és Nagyrév Községek Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezései az irányadók.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(3) A jegyző fogadóórája minden kedden délelőtt 9:00-11:30 és délután 13:00-15:00 óráig tart.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetére (30 nap) a jegyzői feladatok ellátásáról az Mötv. szerint kell gondoskodni.

44. § A képviselő-testület az önkormányzat működésére, a polgármester, a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra az Mötv. 84-86. § alapján közös önkormányzati hivatalt alakít ki és tart fenn Tiszakürt Község Önkormányzatával Tiszakürti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, mely külön Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik.

45. § (1) A képviselő-testület bármely más önkormányzattal feladatai hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása céljából szabadon társulhat.

(2) A társulások működéséről, azok tapasztalatairól a polgármester, az illetékes önkormányzati bizottság előzetes véleményezésével évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület társulásait és az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményeket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A társulásban való részvétel a települési önkormányzat jogát, jogos érdekeit nem sértheti.

(5) A társulás létrehozását, illetve meglévő társulásba történő belépést, vagy onnan kiválást a polgármester indítványára a képviselő-testület hagyja jóvá.

46. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza. A képviselő-testület gazdálkodására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

47. § (1) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén kötelezettségvállalásra a kötelezettségvállalási szabályzatban meghatározott személy jogosult.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetén utalványozásra a kötelezettségvállalási szabályzatban meghatározott személy jogosult.

(3) Bankszámlák feletti rendelkezési jog gyakorlása – a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a számlavezető pénzintézetnél bejelentett módon történik.

48. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A saját intézmények és szakfeladaton ellátott feladatok pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

(3) Belső ellenőrzést File Jolán belső ellenőr megbízási szerződéssel látja el.

49. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, az 5/2015.(IV.25.) önkormányzati rendelettel, a 11/2015.(V.29.) önkormányzati rendelettel, a 15/2015.(IX.30.) önkormányzati rendelettel, az 1/2016.(I.26.) önkormányzati rendelettel, a 4/2016.(IV.01.) önkormányzati rendelettel, a 10/2019.(XII.13.) önkormányzati rendelettel, a 2/2020(IV.06.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2015.(II.9.) önkormányzati rendelet.

50. § A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

51. § Ez a rendelet 2023. április 21-én lép hatályba.