Tiszainoka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 314/2012. (XI. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló Kormányrendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

• Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízott Kabinet, Állami Főépítész, Szolnok
• Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Szolnok
• Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Szolnok
• Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hatósági Osztály, Szolnok
• Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Közlekedési Osztály, Szolnok
• Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Budapest
• Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnok Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Szolnok
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen
• Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc – biztonsági és Földhivatali Főosztály, Szolnok
• Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Erdőfelügyeleti Osztály, Debrecen
• Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, Szolnok
• Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Légiközlekedési Hatóság, Budapest
• Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Budapest
• Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály, Szolnok
• Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Debrecen;
• Magyar Közút Állami Nonprofit Zrt. Szolnok
• Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Önkormányzat, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Megyei Főépítész, Szolnok
• MÁV Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság, Budapest,

valamint a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.1.  ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya, alkalmazása

(1)   A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(2)   Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képező mellékletek:

1. 1. melléklet, SZ - 1 jelű Szabályozási terv I (külterület) (térkép – digitális állományú rajzi munkarész) M = 1: 15 000
2. 2. melléklet, SZ - 2 jelű Szabályozási terv II (belterület) (térkép – digitális állományú rajzi munkarész) M = 1: 2000

(3)   A rendeletben szereplő fogalom – meghatározásokat a Rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(4)   Értelmező rendelkezések:

1. Átszellőzés:         létesítmények elhelyezése esetén az egyes tömbökön belül a szabad légmozgás biztosítása
2. Lakózóna:          az építési telken belül a főépület elhelyezésére szolgáló terület
3. Melléképület:     A rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tevékenységek)  magába foglaló önálló épület.
4. 10. Légszennyezettségi zóna:    a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet
   jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló hatályos együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. 10. számú zónába az ország 1. – 9. zónába nem sorolt összes területe tartozik.
5. Építési hely:        Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség           mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).
6. Középület: Közösségi funkciónak helyet adó épületek.

2. §

A szabályozási elemek típusai

(1)   A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2)   Kötelező szabályozási elemek:

1. szabályozási vonal
2. építési övezet, övezet határa és előírásai
3. szabályozási elemekre vonatkozó méretek
4. közlekedési célú közterületek
5. nem közlekedési célú közterületek

(3)   A szabályozási terv irányadó szabályozási eleme: javasolt telekhatár

(4)   A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei csak a településrendezési eszközök
módosításával változtathatók meg.

1.1.2. Közterület alakítására vonatkozó előírások

3. §

1. A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat - szabadtér - építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület alakítási tervet készíttethet.
2. A közterület alakítási tervet az önkormányzat képviselő - testülete hagyja jóvá.
3. A szabályozási terv által javasolt helyi közút szabályozása érdekében az eljárás lefolytatására illetékes hatóság a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
4. Amennyiben a lejegyzéssel érintett visszamaradó ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
5. Közlekedési célra és közmű elhelyezésére szolgáló magánút céljára területet lehet biztosítani.
6. Jelen rendelet által meghatározott területfelhasználási egységekben, ingatlanonként csak egy kapubejáró létesíthető.
7. Adott ingatlanhoz újabb kapubejáró csak saroktelek esetén építhető.
8. Az önkormányzati tulajdonú utak és közterületek mentén, kapubejárók építéséről hatályos helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.
9. A közműtulajdonosok hozzájárulása nélkül épített kapubejáró közmű építése, bővítése, korszerűsítése, illetve cseréje esetén, kártérítés és helyreállítási kötelezettség nélkül megbontható közműépítő részéről, a közmű építéséhez szükséges mértékig és időtartamra.

1.1.3. Az épített környezetre és régészetre vonatkozó előírások

4. §

 (1)  Tiszainoka község közigazgatási területén ex – lege védettségű kunhalom a Fekete halom, Szajka - halom és a Kis - Hangács halom (SZ – 1 jelű szabályozási tervlap alapján).

(2)   Kunhalmok körüli 30,00 méteres körzetben talajbolygatással járó mezőgazdasági művelést folytatni tilos.

(3)   Régészeti lelőhelynek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.

(4)   A település közigazgatási területén ex – lege védettségű régészeti lelőhelyek régészeti érdekű területek találhatók. Régészeti lelőhelyeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható.    Régészeti lelőhely határán belül folytatott építési tevékenység esetén az építtetőnek saját költségén megelőző régészeti leletfeltárást kell elvégeztetnie.

(5) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(6) Újonnan kialakítandó gazdasági területen az előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani legalább minden             megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db            nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.

1.1.4. A táji és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. §

(1)       Táj- és természetvédelem szempontjából Tiszainoka közigazgatási területén országos jelentőségű védett természeti terület a Közép Tiszai Tájvédelmi Körzet részeként a Tisza hullámtere, mely egyben a Natura 2000 Egyezmény végrehajtásaként különleges madárvédelmi területként, illetve kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területként is kijelölésre került. (SZ – 1 jelű tervlap alapján).

(2)       Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz az érintett Nemzeti Park Igazgatóság, elsőfokú természetvédelmi hatóság, mint elsőfokú engedélyező hatóság, nem védett külterületi területek esetében pedig mint szakhatóság véleménye szükséges.

(3)       Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.

(4)       A természetvédelmi szempontból védett területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(5)     A közigazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon, továbbá környezet károsítás és környezetszennyezés ne következzen be.

1.1.5. Környezetvédelmi előírások

6. §

(1)   A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2)   A környezetvédelmi előírások a

a) levegőtisztaság, - védelem,

b) zaj- és rezgésvédelem,

c) föld- és vízvédelem, 

témakörére terjednek ki.

(3)   A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

a)    a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

b)    megelőzze a környezetszennyezést

c)    kizárja a környezetkárosítást

(4)   Roncsolt (lezárt, rekultiválandó szeméttelep és folyékony hulladékleürítő) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.

(5)   Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület területének a határát nem érintheti.

(6)   A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerű közműpótló berendezés alkalmazása engedélyezhető. A belterületen a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető, a közcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvíz csak zárt, szigetelt tárolóba vezethető.

(7)   Állattartó telepek csak a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával létesíthetők.

(8)   A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(9)   Élővizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet bármilyen hulladékot vezetni tilos.

(10)   Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés (ásd fogalom – meghatározás) szempontjait és meg kell követelni a kibocsátás határértékek betartását.

(11)   Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(12)   Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.

(13)   Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(14)   A gépjármű - közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.

(15)   A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken, ingatlanokon, közterületeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.

(16)   A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(17)   A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(18)   Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.

(19)   Beépítésre szánt területeken, valamint tereprendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

(20)   A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(21) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(22)   A keletkező szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. A kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(23)    Az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton. A lámpákat úgy kell beállítani, hogy a potenciális észlelő felé irányuló fénysugarak függőlegessel bezárt szöge nem haladhatja meg a 70 fokot, és lehetőleg kerülni kell az alulról felfelé történő világítást. A közlekedési területek megvilágítását úgy kell megoldani, hogy csak annak területét érje.

(24)   Az épületek és műalkotások megvilágítását 23 óra és 05 óra között ki kell kapcsolni, vagy a felére kell csökkenteni.

1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7. §

(1)     Belvíz veszélyeztetett területen építményt elhelyezni csak belvízvédekezéssel az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad.

(2)     Az árvíz által veszélyeztetett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalon belül elhelyezkedő vízgazdálkodási, általános mezőgazdasági szántó, általános mezőgazdasági gyep és gazdasági erdőterület övezetében épület, építmény kizárólag vízkárelhárítás és vízszabályozás érdekében helyezhető el.

1.1.7. Egyéb sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

8. §

(1)   A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.

(2)   Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

1.1.8. Közművek előírásai

9. §

(1)   A közműellátás építési övezetenként mértékét és módját a Rendelet állapítja meg.

(2)   Közművesítettség szempontjából az építési övezet:

a) teljesen közművesített, ha:

aa) az energia (villamosenergia, gáz vagy távhő)

ab) az ivóvíz

ac) a szennyvízelvezetés és tisztítás, és a

ad) a közterületei csapadékvíz - elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

2. részlegesen közművesített, ha

ba) a villamos energia

bb) az ivóvíz

bc) a közterületi csapadékvíz - elvezetés közüzemi vagy közcélú    szolgáltatással

bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztító mezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolásra egyedi zárt szennyvíztárolóban történik

3. hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek
   valamelyike nem áll fenn;
4. közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás

(3)       Az egyes építési övezetekben előírt teljes közművesítettség esetén a települési közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a szennyvíz elhelyezése zárt,   szigetelt szennyvíztárolóba történhet.

(4)       A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

1.1.9. Építés általános szabályai

10. §

(1)   Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18.§ (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni. Az illeszkedés alapjának nem tekinthetők a szabálytalanul épített, vagy a nagyon kirívó építmények.

 (2)  Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik.

(3)   Az előkert mérete az egyes építési övezetekben került meghatározásra.

Az épület elhelyezése a telekhatártól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével. 0,00 m előkert esetén a telekhatár az épület homlokzati síkjával megegyezik.

(4)   Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület elhelyezés a telekhatártól maximum
1,00 m-re történhet.

(5)   Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.

(6)   Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.

(7)   A lakóterületeken a lakófunkció biztosítása és védelme érdekében az egyes lakótelkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe nem haladhatja meg a lakófunkciójú épületek területét.

(8)   Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

(9)   Az évi 500 m³ vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kutak maximális talpmélysége a település területén 35,00 m. Építményektől, létesítményektől az alábbi távolságokra telepíthetők:

a) lakóépülettől:                     10,00 m

b) melléképülettől:                   5,00 m

c) istállótól:                            10,00 m

d) szigetelés nélküli

trágyatárolótól:                       15,00 m

e) űrgödrös árnyékszéktől:     15,00 m

f) szikkasztó aknától:             15,00 m

g) azonos réteget beszűrőző

szomszédos kúttól:                 25,00 m

(10)   Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezetei paraméter betartásával          és a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

(11)   Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani.

(12)   Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

(13)   Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére helyezhető el kizárólag felvonulási építményként.

(14)   Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt ökológiai (zöld) folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, továbbá új külszíni művelési      bánya nem nyitható, távközlési-, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, létesítmények (pl. szennyvíziszaptároló-, hígtrágyatároló, stb.)nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.

(15)   Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében új beépítésre          szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(16)     Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre       szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(17)   Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében a meglévő erdőterület nem csökkenthető.

(18)   Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében  hírközlő torony és szélkerék nem helyezhető el.

(19)     Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, távközlési-, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, létesítmények (pl. szennyvíziszaptároló-, hígtrágyatároló, stb.) nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.

(20)     Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt nagyvízi meder terület övezetében (Tisza folyó és hullámtere) új beépítésre        szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(21) A falusias lakóterületben a gazdasági tevékenységi célú épület épületmagassága nagyobb lehet a lakó funkciójú épület épületmagasságánál.

1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

11. §

Tiszainoka a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

1.2.  RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1.2.1.  Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

12. §

(1)   A település teljes közigazgatási területén építési telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá mérete, alakja, beépítettsége a HÉSZ - ben megadott értékeknek és a vonatkozó általános jogszabályoknak megfeleljen.

(2)   Az egyes telkek beépítési lehetőségeit az általános előírásokon túl, a HÉSZ - ben foglaltaknak megfelelően – az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, melynek betartása kötelező érvényű.

(3)   Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretű területnél kisebb területen, már kialakult, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) építési telken is engedélyezhető építés, ha az összes egyéb előírás (szakhatósági előírások, szabványok) betartható.

(4)   Tiszainoka Község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:

a) Beépítésre szánt területek:

aa) Lakóterület: falusias (L_f1, L_f2)

ab) Vegyes terület:     településközpont vegyes terület        (V_T1, V_T2, )

ac) Gazdasági terület:            kereskedelmi szolgáltató       (G_ksz1, G_ksz2)

                                     ipari terület                                       (G_ip1)

ad) Különleges terület:                                                          (K…)

b) Beépítésre nem szánt területek:

ba) Különleges beépítésre nem szánt terület:                       (Kb…)

bb) Közlekedési és közmű – elhelyezési, hírközlési terület  (Köu 1 – 7, Kök)

bc) Zöldterület                                                                                  (Z)

bd) Erdőterület                                                                                 (E_G, )

be) Mezőgazdasági területek                                                            (Má,)

bf) Vízgazdálkodási                                                                         (V)

bg) Természetközeli                                                                          (Tk)

(5)   Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(6)   A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

13. §

Falusias lakóterület

(1)   Lf-1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagyobb telkes falusias lakóterület, a település belterületének peremrészeinél.)

a) A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos épület lakó rendeltetésén kívül:

aa)  mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

ab)  kereskedelmi, szolgáltató

ac) szállás jellegű, maximum 12 fő együttes elhelyezésével

ad) igazgatási, iroda

ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális

af)   kulturális, közösségi, szórakoztató és

ag) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

2. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m².
3. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
5. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m,
6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
7. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
8. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás és technológia céljából helyezhető el.
9. Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)
10. Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.
11. Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
12. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

la)   közműbecsatlakozási műtárgy

lb) közműpótló műtárgy

lc)   hulladéktartály – tároló

ld)   kerti építmény

le)   húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

lf)   állat ól, állatkifutó

lg)   trágyatároló, komposztáló

lh)   siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

(2)   Lf-2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően kisebb, szabálytalan telkes, történelmileg kialakult településrész)

a) A falusias lakóterületen- az egylakásos épület lakó rendeltetésén kívül:

aa)  mezőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

ab)  kereskedelmi, szolgáltató

ac) szállás jellegű, maximum 6 fő együttes elhelyezésével

ad) igazgatási, iroda

ae) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális

af)   kulturális, közösségi, szórakoztató és

ag) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

2. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 600 m².
3. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.
4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
5. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m,
6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
7. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
8. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás és technológia céljából helyezhető el.
9. Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult)
10. Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.
11. Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
12. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ma) közműbecsatlakozási műtárgy

mb) közműpótló műtárgy

mc) hulladéktartály – tároló

md) kerti építmény

me) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

mf) állat ól, állatkifutó

mg) trágyatároló, komposztáló

Összesítő táblázat

(3) A lakóterület építési övezetére vonatkozó építési előírások:

14. §

Településközpont vegyes terület

(1)   Vt – jelű építési övezet: Tiszainoka belterületének központi magja, több funkciót is magában hordozó terület max. 6,00 méter középület épületmagassággal (igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.), lakóépület esetén 5,00 méter épületmagassággal.

1. A településközponti területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi, szórakoztató

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

ae) kulturális, közösségi, szórakoztató és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat

2. Az építési övezetben telkenként max. 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, egymás funkciójának zavarása nélkül.
3. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 800 m².
4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
5. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: K (kialakult), beépítési mód tekintetében a szomszédostelkek beépítési módját kell figyelembe venni az illeszkedési főszabály szerint.
6. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m.
7. Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
8. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
9. Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m
10. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
11. Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából létesíthető.
12. Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.
13. Az intézményi rendeltetéshez szükséges parkoló közterületen is biztosítható az építmény 200 méteres körzetében.
14. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

na) közműbecsatlakozási műtárgy

nb) hulladéktartály – tároló

nc) kerti építmény

nd)építménynek minősülő zászlótartó oszlop

• Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

Összesítő táblázat

(2)   A településközpont területre vonatkozó építési előírások:

15. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

1. Gksz jelű építési övezet: Tiszainoka kül- és belterületén a telephelyek, kisebb környezetét nem zavaró telephelyek területe, max. 7,50 méter épületmagasságú gazdasági célú létesítmények céljára.
   1. Az építési övezetben elhelyezhető: környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület
   2. Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1500 m²,
   3. Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
   4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
   5. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m.
   6. Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges, a szennyvízcsatorna megépülése után: teljes.
   7. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %
   8. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti szomszédos lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
   9. Az építési övezetben közműellátás céljából, valamint a technológiával kapcsolatos terepszint alatti építmények helyezhetők el, az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.
   10. Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
   11. A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igény a közterületen is biztosítható a telkek 100,00 m –es körzetében.

Összesítő táblázat

(2)       A kereskedelmi szolgáltató és ipari területekre vonatkozó építési előírások:

*Jelen építési övezetben az előkert nincs szabályozva.

16. §

Különleges terület

(1)   Kv jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (Vízmű területe)

a) A területen a települési vízmű rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez   szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

2. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 1 500 m².
3. Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
5. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: K (kialakult)
6. Az építési övezetben a közüzemi közművesítettség mértéke: teljes.
7. Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
8. Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.
9. Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők.
10. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ja)   közmű becsatlakozási

jb)   hulladéktartály-tároló,

11. A telken belüli zöldfelület folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni
12. A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (hidrogeológiai védőidom) mindenfajta építési tevékenység tilos.          

(2)   Kmű jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint. (külterületi mezőgazdasági üzemi, állattartó telepek területe)

• A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el. Az új állattartó építmények korszerű technológiával létesítendők. Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető részére szolgálati lakás elhelyezhető.
• Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 2000 m².
• Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
• Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%.
• Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,00 m, amennyiben a technológia megköveteli 12,00 méter magasságig növelhető az épületmagasság.
• Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
• Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%, melyből az ingatlan mezőgazdasági területtel érintkező oldalán 10 méter széles háromszintű zöldfelület kialakítása kötelező.
• Az előkert mérete: 5,00 méter
• Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.
• Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ja) hulladéktartály-tároló

jb) közműpótló műtárgy

jc)   állat ól, állatkifutó

jd)   trágyatároló, komposztáló

je)   siló

jf)   raktár és tároló

(3) Kspk jelű építési övezet: a szabályozási terven feltüntetettek szerint (belterületen lévő különleges, sportolási, kondícionáló terület)

1. A területen a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterületméret: 1200 m².
3. Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadonálló.
4. Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%.
5. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,50 m.
6. Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes, a szennyvízcsatorna kiépítéséig: részleges.
7. Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
8. Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
9. Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ia)   hulladéktartály-tároló

ib)   közműpótló műtárgy

ic)   raktár és tároló

Összesítő táblázat

(4)   Különleges terület építési övezeteire vonatkozó előírások:

*Jelen építési övezetekben az előkert nincs szabályozva.

1.2.2.  Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

17. §

Különleges terület

(1)   A különleges, beépítésre nem szánt területek Tiszainoka közigazgatási területén a sportpálya, a temető, a rekultivált hulladéklerakó területek.

(2)  A különleges, beépítésre nem szánt, nagy kiterjedésű sportolási célú területet a terv a Kbsp– jelű övezetbe sorolja.

a) A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető: A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények,épületek, megengedett legnagyobb beépítettsége: 5%.

b) Sportépítmény építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság:
7,50 m.

c) A telekterületméret: K (kialakult)

(3)   A különleges, beépítésre nem szánt, temető területet a terv a Kbt– jelű övezetbe sorolja.

a) A (3) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető: A rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, megengedett legnagyobb beépítettsége: 5%.

2. Temetőkápolna, ravatalozó építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság: 10,00 m.
3. A telekterületméret: K (kialakult)

(4)  A különleges, beépítésre nem szánt, rekultivált hulladéklerakó területet a terv a Kbhu–jelű övezetbe sorolja.

 a) A (4) bekezdésben jelölt övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

 b) A rekultivált hulladéklerakó területe az utógondozás befejezéséig nem művelhető.

18. §

Közlekedési és közműterület

(1)   Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület Tiszainoka közigazgatási területén az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2)   Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖu– jelű övezetekbe sorolja.

1. A (2) bekezdésben jelölt övezetben elhelyezhető: közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
2. Az övezetben épület a kapcsolódó területfelhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.

(3)   A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a.) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4)   A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(5)   Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.

(6)   Az (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Tiszainokán az alábbiakra tagozódik:

1. KÖu – 1: 4633. jelű (Martfű - Cserkeszőlő) és 4615. jelű Tiszainoka – Tiszakürt országos mellékút települési szakasza.
2. KÖu – 2: Települési gyűjtőutak területei
3. KÖu – 3: Meglévő és tervezett kiszolgáló utak területei. Tervezett építési terület: 12,00 méter
4. KÖu – 4: Meglévő és tervezett települési kerékpárutak területei. Tervezett építési terület: 3,00 méter
5. KÖu – 5: Tervezett külterületi főfeltáró utak. Tervezett építési területe: 8,00 méter

(7)     A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(8)     Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út szélétől mért 15 - 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.

(9)     Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(10)   Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.

(11)   Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik, kerékpársáv kialakítható.

(12)   A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.

(13)   Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani. Átjátszó állomás, mobil hírközlő torony belterületen nem helyezhető el.

19. §

Erdőterület

(1)   Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

Gazdasági célú erdőterület

(2)   Eg jelű övezet: a közigazgatási területen erdőgazdálkodási célú erdőterületek.

1. Az övezetben a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, megengedett legnagyobb beépítettsége: 0,5%.
2. Az övezetben épület csak a nem erdő művelési ágban létesíthető.
3. Az övezetben a maximális épületmagasság: 7,50 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.

Védelmi célú erdőterület

(3)   Ev jelű övezet: a közigazgatási területen az ártéren lévő védelmi célú erdőterület. Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

20. §

Mezőgazdasági terület

(1)   A mezőgazdasági terület Tiszainokán a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(2)   A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési, az állattartás, állattenyésztési és halászat továbbá ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3)   Az övezetben épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(4)   Az övezetben birtokközpont kialakítható a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(5)   A mezőgazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

a) Má jelű általános mezőgazdasági terület, szántó

b) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület

21. §

Általános mezőgazdasági terület

1. Má jelű övezet: Tiszainokán a külterületi mezőgazdasági szántó művelési ág területei.

1. Az övezetben elhelyezhető lakó (tanya) épület max. 4,50 m épületmagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, fóliasátor, stb. technológia függvényében max. 7,50 m épületmagassággal.
2. A mezőgazdasági terület 1500 m²-t meghaladó telkén építmény 10 %-os beépítettséggel helyezhető el.
3. Lakóépület 6000 m² telekterület felett helyezhető el, maximum 5 % beépítettséggel.
4. Az övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.
5. Az övezet területén birtokközpont alakítható a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

22. §

 Kertes mezőgazdasági terület

1. M_K jelű övezet: Tiszainokán a volt zártkertek, szőlők területei.

1. Az övezetben a 720 m²-t elérő teleknagyságú földrészleteken elsősorban a mezőgazdasági termelés, tárolás építményei helyezhetők el.
2. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
3. Az övezetben csak azon földrészletek építhetők be, melyek a 720 m²-t elérő teleknagyságúak. A 720 m²-t el nem érő területrészeken csak növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor helyezhető el
4. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
5. Az épületek elhelyezése szabadon álló
6. Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,50 m
7. A szennyvizeket telkenként zárt, szigetelt szennyvíztározóba kell gyűjteni és szippantókocsival elszállíttatni.
8. Az övezet területén intenzívebb művelés nem folytatható, a jelenlegi művelési ág
9. nem változtatható meg.

23. §

Vízgazdálkodási terület

1. A vízgazdálkodási terület Tiszainokán a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.
2. Az övezetben a vízfolyások medre, partja, hullámtere tartoznak. Az övezetben a vízgazdálkodással kapcsolatos terület felhasználásnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
3. A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, természeti terület esetén az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.
4. A vízgazdálkodási területet a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe, alövezetekbe  sorolja:

1. V1 – jelű alövezet: A Tisza folyó és hullámterének területe, mely az MTrT alapján az ökológiai (zöld) folyosó övezetébe, tájképvédelmi terület övezetébe valamint nagyvízi meder övezetébe esik.

aa) Árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali 10,00 méteres védősávjában, valamint a mederéltől számított 10,00 méteren belül építmény nem létesíthető.

ab) Az alövezet területéből beépítésre szánt terület nem alakítható ki, mind az ökológiai folyosó, mind a nagyvízi meder védelme érdekében.

ac) Az alövezet területén nem védelmi célú művelési ág változtatás nem engedélyezett.

ad) Az alövezetben átjátszó tornyok, toronyszerű építmények nem létesíthetők.

ae) Az alövezetben mindennemű építési tevékenység az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján végezhető.

2. V2 – jelű övezet: Jelentősebb öntöző- és belvízelvezető csatornák területei.

ba) Az öntöző és belvízcsatornák partéltől mért 3,00 – 3,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként, rétként, legelőként alakítható ki.

28. Az alövezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet.

bc) Az alövezetben mindennemű építési tevékenység az illetékes vízügyi  hatóság  engedélye alapján végezhető.      

3. V3– jelű övezet: Tervezett csónakázó (jóléti) tó területe

ca) Az alövezetben a szabadidő, rekreáció rendeltetésének megfelelő üzemeltetéshez szükséges épületek, és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el maximum 2%-os beépítettséggel.

cb) Az alövezetben kivételesen elhelyezhető csónaktároló, kerékpártároló.

55. Az alövezetben a technológiához szükséges műtárgyak elhelyezhetők.

24. §

Természetközeli terület

(1)   A Tk jelű természetközeli terület (kisebb kiterjedésű mocsarak, nádasok területei külterületen) Tiszainokán a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(2)   Az övezet területén a művelési ág nem változtatható, az élőhely fenntartandó.

(3)   Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el, az ökológiai (zöld) folyosó védelme érdekében is.

1.3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

Hatályba lépés

(1)   Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervlapok a jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(2)   E rendelet 2019. február 17. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Helyi Építési Szabályzatról szóló 21/2003. (IX. 15.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.