Tiszainoka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a természetben nyújtott szociális célú tüzelőanyag támogatás rászorultsági szabályairól és igénylésének feltételeiről
Hatályos: 2021. 10. 25Tiszainoka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a természetben nyújtott szociális célú tüzelőanyag támogatás rászorultsági szabályairól és igénylésének feltételeiről
Tiszainoka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva és Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 3. mellékletének II. 8. pontjában szabályozott települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcímen elnyert vissza nem térítendő támogatás alapján a következő rendeletet alkotja.
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó támogatására a Belügyminisztérium a miniszteri döntésnek megfelelően vissza nem térítendő támogatást biztosított Tiszainoka Községi Önkormányzat számára.
(2) E rendelet célja, hogy térítésmentesen szenet biztosítson azoknak a szociálisan rászoruló személynek, aki Tiszainokán bejelentett állandó lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén életvitelszerűen élnek, akinek a lakása szénnel fűthető és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, meghatározva a természetben nyújtott egyszeri tüzelőanyag juttatás jogosultsági feltételeit, az igénylés, odaítélés menetét.
2. A támogatás feltételei, mértéke
2. § (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatást, tüzelőanyagot elsősorban annak a személynek biztosít, aki
a) aktív korúak ellátására, vagy
b) időskorúak járadékára, vagy
c) rendszeres lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra, vagy
d) ápolási díjra, vagy
e) közgyógyellátásra, vagy
f) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
g) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy
h) Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának javaslata alapján a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére.
(2) A tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra háztartásonként egy jogosultnak legfeljebb 10 q állapítható meg, a fűtési idényben egy alkalommal kivéve kihűlés vagy fagyhalál veszélyének fennállásának esetét.
(3) Kihűlés vagy fagyhalál veszélyének észlelése esetén a családgondozó javaslata alapján tüzelőanyag juttatás iránti eljárás hivatalból is indítható.
3. A támogatás igénylésének menete, eljárási szabályok
3. § (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás az e rendelet 1. melléklete szerinti kérelem nyomtatvány kitöltésével indul.
(2) A kérelmeket 2021. november 2. naptól 2021. november 30. napig lehet benyújtani, a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszainokai Kirendeltségén. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A kérelmek elbírálását Tiszainoka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe ruházza át, aki a támogatásról a kérelem benyújtási határidő lejártát követő rendes ülésén, de legkésőbb 2021. december 15. napjáig dönt.
(4) A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított 501.650,- Ft egyszeri támogatás, valamint az Önkormányzat által pályázati kiírás szerint vállalt 100.330,- Ft önerő, valamint a szállítási költségek. A forrás felhasználását követően benyújtott kérelmet – függetlenül attól, hogy az a 2. § meghatározott feltételeknek megfelelnek és a 4. § (2) bekezdésben meghatározott határidőben került benyújtásra, el kell utasítani.
(5) Az Önkormányzat
a) a kérelemben feltüntetett adatok valódiságának, valamint
b) a tüzelőanyag juttatás felhasználásának
ellenőrzése céljából környezettanulmányt készíthet.
(6) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályait kell alkalmazni.
4. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet 2021. október 25. napon lép hatályba és 2022. május 31. napon hatályát veszti.
1. melléklet
Név |
Kérelmezőhöz fűződő kapcsolat |
Születési idő |
Anyja neve |
Társadalom-biztosítási azonosító jel |
1. A jövedelemről – a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága által a családtámogatási törvény szerint folyósított családtámogatási ellátás és az Önkormányzat által folyósított ellátás esetében kivételével – a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.
2. Munkaviszony, egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén munkáltatói igazolás a kérelem benyújtását megelőző hónap részletes jövedelméről.
3. Nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság év eleji értesítése az előző évi jövedelem összegéről és a január hónaptól esedékes kifizetés összegéről, kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott postai szelvény.
4. A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén beleértve az őstermelői tevékenységet is) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. NAV igazolás és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat szükséges.
5. Álláskeresési támogatás esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított irat, vagy a havi ellátás összegét igazoló szelvény szükséges.
6. A házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és a gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat. Állam által megelőlegezett tartásdíj esetén a gyámhivatal határozata. Nyilatkozat, ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat.
7. Iskolalátogatási igazolás 16 éven felüli gyermek esetében.
8. Ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás.
9. Minden olyan okirat (pl.: kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, hatósági határozat stb.) amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet.
Tájékoztató KÉRELEM kitöltéséhez
Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
Közeli hozzátartozó:
- a házastárs, az élettárs,
- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a testvér, amennyiben megfelel a gyermekként a családba tartozás feltételeinek,
A jövedelemre vonatkozó adatok kitöltéséhez:
Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;
Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
Keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Nem minősül jövedelemnek
a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
az anyasági támogatás,
a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
az Szja tv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.
Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti bevétel.