Tiszainoka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete

Tiszainoka Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 15

Tiszainoka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete

Tiszainoka Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.15.

Tiszainoka Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tiszainoka Község Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 5464 Tiszainoka, Kossuth L. út 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tiszainoka Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszainoka Község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület létszáma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 5 fő, tagok névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A település fontosabb adatait az 1. melléklet tartalmazza.

(7) Tiszainoka Község Önkormányzat székhelyén kívüli feladat-ellátási helyeit a 4. melléklet tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképeinek a leírását és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapíthatja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkothat.

4. § Tiszainoka Község Önkormányzat hivatalos honlapja: https://tiszainoka.hu

5. § Tiszainoka Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) szervei:

a) A képviselő-testület állandó bizottsága: Szociális és Ügyrendi Bizottság (tagjainak száma: 5 fő). A bizottság tagjainak a névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

b) Tiszainoka Község Polgármestere (a továbbiakban: polgármester).

c) Tiszainoka Község Önkormányzati Hivatala a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).

d) Tiszainoka Község Jegyzője (a továbbiakban: jegyző).

e) Tiszazugi Önkormányzatok Társulása.

2. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

6. § (1) Tiszainoka Község Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak, kivéve a 10., 18. és a 20. pontot.

(2) Az ellátott feladatok kormányzati funkció kódjait a 2. melléklet tartalmazza.

7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

a) Kultúrház (közösségi színtér fenntartása)

b) Idősek bentlakásos otthonának működtetése,

c) Falugondnoki szolgáltatás működtetése,

8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.

10. § (1) A helyi önkormányzati feladat-, és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságára, jegyzőre, társulására.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a hatáskört gyakorló szervezet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezése és megbízás esetén illetmény meghatározása,

b) új, önként vállalt feladat vállalása, és az önként vállalt feladatról történő lemondás,

c) hitelfelvétel, a képviselő-testület szerveinél és intézményeinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitel felvétel kivételével,

d) egymillió forintot meghaladó összegű vagyonügylet,

e) gazdasági társaság vagy közhasznú szervezet alapítása, illetve abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, illetve gazdasági társaság közhasznú szervezet megszüntetése.

11. § (1) Új, önként vállalt feladat vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást folytat le a feladat személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek tárgyában.

(2) A képviselő-testület önként vállalt feladatot, akkor láthat el, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatairól a képviselő-testület évente, éves költségvetésben a pénzügyi fedezet meghatározásával egyidőben foglal állást.

12. § A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

3. Képviselői felvilágosítás-kérés

13. § A képviselő a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet interpelláció, vagy kérdés formájában.

14. § (1) Az interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával.

(2) Az interpellációt legalább az ülést megelőző 3. munkanap 12.00 órájáig kell a polgármesterhez írásban (levél, e-mail) benyújtani. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációt az interpelláló képviselő az ülésen legfeljebb 3 percben, szóban ismertetheti.

(3) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 5 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 1 percben nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a Szociális és Ügyrendi Bizottság az ügyet kivizsgálja, megállapításairól a legközelebbi ülésen tájékoztatja és egyben javaslatot tesz a képviselő-testületnek az ügyben intézkedésre, vagy annak lezárására.

15. § (1) Kérdés: minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül a 11. § (1) bekezdésében meghatározott interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 12.00 órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, e-mail) el kell juttatni.

(3) A kérdést feltevő a benyújtott kérdés tartalmát az ülésen legfeljebb 5 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri.

4. A képviselő-testület ülései, a munkaterv

16. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit munkaterv alapján tartja.

(4) A képviselő-testület féléves munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az üléseken tárgyalandó témaköröket,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) az előterjesztés előzetes tárgyalásra jogosultakat.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat, ha azt a hatáskör gyakorlása, a feladat ellátása, vagy idő közben felmerülő határidős feladat azt szükségessé teszi.

(2) A rendkívüli ülés időpontjáról és az ülésen tárgyalt napirendekről a meghívandókat az ülés előtt legalább 8 órával tájékoztatni kell a rendkívüli ülés összehívás indokolása mellett.

(3) A rendkívüli ülés összehívása telefonon is történhet, amelyről feljegyzést kell készíteni.

(4) A képviselő-testület üléseit a Tiszainoka Község Önkormányzat székhelyén a házasságkötő teremben tartja.

(5) A képviselő-testület jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi megemlékezést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésére irányadó szabályok az érvényesek.

(6) A képviselő-testület a jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi megemlékezést és a közmeghallgatást Tiszainoka Kultúrházában is megtarthatja.

5. A képviselő-testületi ülések összehívása

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott féléves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést.

19. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult hívja össze.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(4) A meghívó formáját tekintve lehet: írásos (papír vagy e-mail) és szóbeli.

(5) Szóbeli meghívásra csak halaszthatatlan vagy határidőhöz kötött döntéshozatalt igénylő esetben van lehetőség.

(6) Az írásos (papír vagy e-mail) meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontok címét és az előadók nevét,

c) a képviselő-testület ülését összehívó nevét és

d) az ülésre meghívottakat.

(7) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a képviselő (polgármester),

b) a Szociális és Ügyrendi Bizottság,

c) a jegyző,

d) Tiszainoka Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(8) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja az Önkormányzati Hivatal tárgy szerinti illetékes munkatársait, valamint külső szakértőt.

(9) A meghívót és az előterjesztéseket képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 munkanappal, előbb kell kiküldeni. Amennyiben a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, úgy a határidő a következő munkanap jár le.

(10) A meghívót és az előterjesztéseket elsősorban a meghívottak e-mail címére kell megküldeni, amennyiben a meghívott nem rendelkezik e-mail fiókkal, akkor részére az anyagokat kézbesítővel, vagy postai úton kell kiküldeni.

(11) A munkatervbe fel nem vett, határidőn túl pótlólagosan megküldött, valamint a polgármester jóváhagyásával az ülés előtt kiosztott előterjesztés is felvehető az ülés napirendjére, illetve szóban is előterjeszthető a téma.

(12) Az ülésen a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztések tárgyalhatóak.

(13) A nyílt ülésre meghívandók köre:

a) képviselő-testület tagjai,

b) jegyző,

c) Önkormányzati Hivatal irodavezetői, és a jegyző által kijelölt ügyintéző,

d) intézményvezetők,

e) Tiszainoka Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,

f) előterjesztő,

g) az előterjesztés elkészítésben közreműködő szakértő,

h) az előterjesztő által javasolt érintett személy vagy szervezet képviselője,

i) Tiszainokai Polgárőr Egyesület elnöke.

(14) A képviselő-testület rendkívüli ülések összehívása a rendes üléshez hasonlóan írásos meghívó és a vonatkozó előterjesztések kiküldésével történik.

(15) Halaszthatatlan vagy határidőhöz kötött esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására szóban:

a) távbeszélőn vagy

b) személyesen.

(16) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, ez esetben el lehet tekinteni a 15. § (9) bekezdés szerinti határidőktől.

20. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szerv kezdeményezi,

d) halaszthatatlan vagy határidőhöz kötött döntéshozatalt igénylő előterjesztés tárgyalására.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

6. Az ülésen résztvevők köre, nyilvánosság biztosítása

21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) Önkormányzati Hivatal irodavezetőit,

d) Tiszainoka Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

e) a 15. § (13) bekezdés i) pontjában meghatározott önszerveződő közösség képviselőjét.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg,

c) a jegyző által kijelölt ügyintézőt.

22. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) jegyzőt,

b) meghívása esetén a szakértőt,

(2) Az ülés meghatározott napirend pontjához kapcsolódóan illeti meg hozzászólási jog a meghívottak közül:

a) azon önkormányzati intézmény vezetőjét, illetve

b) a napirendi pont előterjesztésében közreműködő köztisztviselőt, akit a napirendi pont elkészítésben közreműködött.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben a szó megadásáról a polgármester dönt.

23. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlését követő napon meg kell tenni.

7. A képviselő-testület ülésének vezetése

24. § (1) A megjelentek számbavételével a testület határozatképességének a megállapítása, amely az Mötv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alapján történik.

(2) A polgármester javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását.

(3) A polgármester ülés vezetési feladatai

a) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát,

b) megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre,

c) összefoglalja a vitát,

d) felteszi szavazásra először a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatokat,

e) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.

(4) Gondosan ügyelni kell arra, hogy egyes ügyek eldöntéséhez minősített többségre van szükség. A szavazás eredményét pontosan, számszerűen kell megállapítani és kihirdetni.

(5) A polgármester fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét.

(6) A polgármester tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról.

(7) A polgármester bezárja az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját, továbbá tervezett napirendjét.

(8) A polgármester - a képviselő-testület határozata alapján sem – utasíthatja ki a teremből rendbontás esetén a képviselő-testület tagját. A települési képviselő kizárása a döntéshozatalból kizárólag az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint történhet.

25. § (1) A képviselő-testület ülése fő szabványként nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben és minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben.

26. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárása az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. Napirendi javaslat előterjesztése, elfogadtatása, tárgyalása

27. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

28. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést (kéréseket) intézhetnek.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselő-testület tagjai módosító indítványt (indítványokat) tehetnek.

(4) Egy-egy napirendi ponthoz a képviselő-testület tagjai, valamint aki a polgármestertől hozzászólási jogot kapott, egyenként legfeljebb összesen 3 perc időtartamban tehet fel kérdést.

(5) Egy-egy napirendi ponttal kapcsolatos vélemény kifejtése hozzászólásonként (beleértve a módosító javaslatot is) egy alkalommal lehetséges időtartama nem haladhatja meg a 3 percet.

(6) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § (1) A polgármester a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslat módosítással nem érintett részeit teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt, a vita során a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(3) A javaslat egyszerű többséggel történő elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) igen szavazata szükséges

30. § (1) Minősített többséggel kell dönteni az Mötv. 50. § és 55. § (1) bekezdésben foglaltakra.

(2) Amennyiben az előterjesztés – jellegétől függően – nem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor elutasító döntés születik, amelyet sorszámmal ellátva, a szavazás számszerű eredményét is rögzítve a jegyzőkönyvbe kell foglalni.

31. § (1) A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A képviselő-testület döntéseit – fő szabályként – nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

32. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) Név szerinti szavazás tartható a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott, eseti határozata alapján. A név szerinti szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, a név mellett rögzíti, hogy a jelenlevő képviselők név szerint igen, nem vagy tartózkodom szavazatot adtak le.

(4) A név szerinti szavazással hozott határozat előtt a szavazás szám szerinti eredményén kívül a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell, hogy a jelenlevő képviselők név szerint hogyan szavaztak.

33. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak alapján titkos szavazással választ alpolgármestert.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt esetben titkos szavazást tarthat.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben a titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként egyszerű többséggel megválasztott 3 tagú ad-hoc bizottság gondoskodik, mely a képviselő testület három jelen lévő tagjából áll.

(5) A 3 tagú ad-hoc bizottság megbízása a szavazás számszerű eredményének megállapításával megszűnik.

(6) A titkos szavazás borítékban elhelyezett, az ad-hoc bizottság által lebélyegzett szavazólappal, urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazás során a képviselő az Önkormányzati Hivatal bélyegző lenyomatával ellátott szavazólapon a számára megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett „x”, vagy „+” jelöléssel jelöli meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntését. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem jelölt meg választ, vagy egynél több választ jelölt meg.

(8) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

9. Előterjesztés

34. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Rendkívüli ülésen az előterjesztés sürgősségére való hivatkozással, szóban is előterjeszthető.

(4) Rendeletalkotással összefüggő napirend írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható.

(5) Az előterjesztés tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a téma ismertetése, az előzmények és a jogszabályi háttér bemutatása mellett,

c) a kapcsolódó érvrendszer bemutatása,

d) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt.

(6) Az előterjesztéshez csatolni kell a határozati javaslatot (javaslatokat), vagy a rendelet tervezetet.

(7) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(9) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag, a meghívóban szereplő személyekhez való eljuttatásáról.

10. Határozati javaslat

35. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásnak határideje

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat dátumát,

c) a tárgyát,

d) a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

e) a végrehajtás idejét,

f) a végrehajtásért felelős megnevezését.

36. § (1) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az érintetteknek a képviselő-testület határozatáról készült kivonatot el kell juttatni.

(3) A jegyző gondoskodik a nyílt és zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozatok elkülönített nyilvántartásáról.

11. A rendeletalkotás szabályai

37. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, bizottság, jegyző, írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) A költségvetési rendeletet és a zárszámadási rendeletet a Szociális és Ügyrendi Bizottság véleményével együtt kell beterjeszteni.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(6) Helyben szokásos módnak minősül az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(7) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés tényét a dátumát a rendeletre rá kell vezetni, a jegyzőnek aláírnia.

(8) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(9) A jegyző 3 munkanapon belül gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

12. A jegyzőkönyv

38. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület ülésének hiteles dokumentuma a jegyzőkönyv. A hangfelvétel az a jegyzőkönyv elkészítését szolgálja. A hangfelvétel két év után selejtezhető.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja, valamint

a) a jegyzőkönyv megnevezését,

b) a távolmaradásukat előre bejelentett, és az enélkül távol maradt képviselők nevét,

c) a határozatképesség számszerű megállapítását,

d) napirendi pontonként:

da) az előterjesztés címét,

db) a szóbeli kiegészítés tényét,

dc) a kérdést feltevők nevét, a kérdés és a válasz lényegét,

dd) a vitában felszólalók nevét, részvételük jogcímét és hozzászólásuk lényegét, (képviselő hozzászólásával egyidejűleg kérheti, hogy hozzászólása szó szerint kerüljön rögzítésre),

de) módosító, kiegészítő javaslatokat,

df) a vita összefoglalását,

dg) a bizottsági véleményt,

e) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

f) az ülés elnökének a rendfenntartással összefüggő intézkedéseit.

(5) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontokat.

(6) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(7) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen az igen szavaztok száma, a nem szavazatok száma és a tartózkodások száma.

(8) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntés(eke)t. A határozat és a rendelet szövegét a jegyzőkönyvbe kell beépíteni.

(9) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(10) A jegyzőkönyvet egy nyomtatott példányban kell elkészíteni. A nyomtatott példányt a jegyző lefűzve kezeli (irattári példány).

(11) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a képviselők kérése alapján

da) a képviselői indítványokat,

db) a képviselői hozzászólásokat,

dc) a képviselői interpellációkat.

39. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak Önkormányzati Hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek összefűzéséről ülésenként, évente a jegyző gondoskodik.

13. A közmeghallgatás, a helyi fórumok

40. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt Önkormányzati Hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(5) A közmeghallgatáson a felszólalók számára a szót az ülés vezetője az ülésen való jelentkezés sorrendjében adja meg.

(6) A felszólaló kérdésére vagy javaslatára az Mötv. 54. §-ban meghatározott módon kell válaszolni.

43. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

44. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

45. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

14. A települési képviselő

46. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

47. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

48. § (1) A települési képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján külön rendeletben dönthet.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

15. A polgármester, alpolgármester

49. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

50. § (1) A polgármester lemondására az Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek. Ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az alpolgármester tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

51. § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

b) fogadóórát tart,

c) nyilatkozik a sajtónak,

d) a település fejlődésének elősegítése,

e) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

f) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

g) az önkormányzat gazdálkodásának menedzselése,

h) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás megvalósítása,

i) a testületek működési feltételeinek megteremtése, munkájuk segítése,

j) a képviselő-testület döntéseinek az előkészítése, a döntések végrehajtásának a megszervezése és ellenőrzése,

k) képviselők, bizottsági elnök munkájának segítése,

l) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

m) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait.

(2) A polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

52. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést a polgármester határozatot hoz - az Mötv. 42. §-ban meghatározottak kivételével - az alábbi ügyekben:

a) beszámolók,

b) tájékoztatók,

c) normatív határozathozatalt igénylő ügyek,

d) ellenőrzési tervek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben az Mötv 42. §-ban meghatározottak kivételével:

a) önkormányzati tulajdonban keletkezett károk elhárítása,

b) állampolgárok életét, testi épségét veszélyeztető helyzetekben,

c) vis maior ügyekben kárigény benyújtása,

d) tulajdonosi hozzájárulások és útkezelői nyilatkozatok kiadása.

53. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) Az alpolgármesterre (alpolgármesterekre) önkormányzati hatáskör nem ruházható.

(4) a társadalmi megbízatású alpolgármesternek nem munkáltatója a képviselő-testület.

16. A képviselő-testület bizottságai

54. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság feladat és hatáskörét az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül a képviselő-külön helyi önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(3) A bizottság feladat-, és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

55. § (1) A képviselő-testület Szociális és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,

b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató.

c) az éves költségvetési terv,

d) az éves zárszámadási rendelet,

(2) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetés tervezés és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

(3) A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. § határozza meg.

56. § (1) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által megbízott tagja vezeti.

(3) A bizottság tevékenységéről fél évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület a féléves munkatervében határozza meg.

(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.

17. A jegyző

57. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

58. § (1) A 62. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, amikor azt az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára kihelyezték.

(3) A 62. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formája sorszám szerinti.

(4) A 62. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formája sorszám szerinti.

59. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális-, Munkaügyi-, Hatósági és Önkormányzati Iroda vezetője látja el.

18. Az Önkormányzati Hivatal

60. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján polgármester is meghatároz. Az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. Az Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja figyelembevételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

19. Nemzetiség

61. § Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – Tiszainokán közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

20. Társulás

62. § (1) Tiszainoka Község Önkormányzat a feladatainak hatékony, célszerű, gazdaság és ésszerűmegoldása érdekében társulásban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakíthat társulást. A társulásban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2) Tiszainoka Község Önkormányzat tagja a Tiszazugi Önkormányzatok Társulásnak.

(3) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.

21. Helyi népszavazás

63. § A képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást, ha a település választójoggal rendelkező polgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.

22. A képviselő-testület gazdasági, fejlesztési programja

64. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül elfogadja a gazdasági programját.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv tartalmazza képviselő-testület és a polgármester elképzeléseit, a polgármester adott ciklusra vonatkozó programját, a lakosság által megfogalmazott megvalósítható elképzeléseket, igényeket, és az önkormányzat várható pénzügyi helyzetét.

(3) A program tervezetének elkészítéséről a képviselő-testület elé terjesztésről a polgármester gondoskodik.

23. Az önkormányzat vagyona

65. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet átlátható gazdasági vállalkozásokban.

(4) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaságok üzleti jelentését és üzleti tervét a képviselő-testület – mint taggyűlés – minden év május 31-éig megtárgyalja és jóváhagyja. A két taggyűlés közötti időszakban a tulajdonosi jogok gyakorlásával – korlátozott hatáskörben – a polgármestert bízza meg.

24. Záró rendelkezések

66. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszainoka Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete.