Jászivány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 04. 01- 2013. 03. 04

Jászivány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2012.04.01.

Jászivány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. Törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3.§ 6) pontjában, 5.§ (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5.§ (4) bekezdésében valamint 18. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés e ) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi vagyonra, továbbá az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) vagyonára;– valamint az ezeket terhelő kötelezettségekre.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok,

c) önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök

d) önkormányzatot megillető társasági részesedések.

(3) A rendelet szervi, személyi hatálya a rendeletben foglaltak végrehajtása vonatkozásában kiterjed: - a Képviselő-testületre és szerveire: a Polgármesterre, a testületi bizottságokra, az önkormányzat hivatalára, - az önkormányzat intézményeire, - az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre, az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

Az önkormányzati vagyon

2. § Az önkormányzati vagyon áll: a) törzsvagyonból, b) üzleti vagyonból. A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, mely forgalomképesség alapján lehet:

1. forgalomképtelen,

2. korlátozottan forgalomképes.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképesség alapján lehet: a)forgalomképes.

(3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

4. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével e rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát - e rendelet 1. melléklete szerint az alábbi vagyonelemek jelentik:

a) Kizárólagos tulajdont képező nemzeti vagyon:- helyi közutak és műtárgyaik,- terek, parkok,- vizek és közcélú vízi létesítmények;

b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon:

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát – e rendelet 2. számú melléklete szerint – az alábbi vagyonelemek jelentik:

a) törvényi szabályozás alapján:- közművek, kiemelt jelentőséggel a vízi közművek,- intézmények (épületei), középületek,

b) mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület rendeletében annak nyilvánít.

(4) Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézmény feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és hasznosítási jog átengedhető.

5. § Forgalomképes egyéb vagyon körébe tartozik - e rendelet 3. számú mellékletében részletezettek szerint - mindaz az önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, amely az előzőekben ismertetett törzsvagyon részekhez nem került besorolásra.

6. § A 4., 5., 6. . §-okban ismertetett vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

7. § (1) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzatot - az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

8. § Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő –a nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű – árú beszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyon értékesítésre, vagyon hasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adására vonatkozó szerződések megnevezését /típusát/, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait, a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül közzé kell tenni helyben szokásos módon.

Felajánlás

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladati hatékony és eredményes ellátása. Hasznosítás alatt egyes vagyontárgyak birtoklása, használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe , üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körét- figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §., valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI. törvény 11. §-aira - önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja. A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról - az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül - a (2) bek-ben meghatározott jogszabályok figyelembevételével - valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(5) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzési feldatada a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretébe a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékét az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírása és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni.

Vagyon elidegenítés

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(3) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezete részére lehet.

(4) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítés esetén az államot elővásárlási jog illeti meg az Nvtv-ben meghatározottak szerint.

(5) Vagyontárgyak elidegenítéséről 50.000.- Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a képviselőtestület, 50.000.- Ft egyedi értékhatárig a polgármester dönt.

Versenyeztetés

11. § (1) Pályáztatás útján történő versenyeztetéssel történhet az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére az önkormányzati vagyontárgy: - elidegenítése, ha értéke az egymillió Ft-ot meghaladja, a forgalmi értékről szóló szakértői vélemény alapján, - használata, hasznosítási jogának átengedése, ha értéke az egymillió Ft-ot meghaladja.

(2) A pályázatot az önkormányzat honlapján kell meghirdetni.

(3) A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

2. a pályázat célját,

3. a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon (rész) megnevezését, - szükség szerint- forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat,

4. az értékesítés, hasznosítás, vagyonkezelés szabályait és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit,

5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,

6. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

7. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,

8. a pályázati biztosíték letételének idejét, mórját, visszafizetésének szabályait,

9. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,

10. a vagyontárgya jellege szerint szükséges további információkat.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy végezze a pályázatok bontását, tegyen javaslatot a Képviselő-testületnek a pályázati eljárás nyertesére.

(5) Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(6) A forgalmi érték bruttó módon ÁFÁ-val együtt értendő.

A vagyon vállalkozásba vitele

12. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, továbbá a gazdálkodó szervezet az Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezetnek minősül.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona vállalkozásba nem vihető be.

A vagyon egyéb hasznosítása

13. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett, nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető, amely szerződésben vállalja az alábbi feltételeket:

a) hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c)a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb bérlemények (nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi földterületek, eszközök) bérlőit és bérleti díját a képviselő-testület állapítja meg.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

14. § A Képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben meghatározott esetekben - a lemondás gyakorlására a polgármestert feljogosíthatja.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

15. § (1) Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. A költségvetési szervek a használatukba adott vagyontárgyakkal önállóan gazdálkodnak. Kötelesek a vagyon védelmét teljes körűen biztosítani.

(2) Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(3) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(4) A Képviselő-testület megbízza – a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit az alábbiakban nevesített feltételek mellett az intézmény használatába adott vagyonnal összefüggő feladatok ellátására.

a) Az intézmény vezetője a 100.000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint jár el.

b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.

c) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról.

d) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési rendeletben.

e) Az intézmény az Alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.

A vagyonnyilvántartás

16. § (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodási és kezelési feladatait e rendelet előírásaira figyelemmel az Körjegyzőségi Hivatal és az önkormányzat intézményei útján látja el.

(1) Az önkormányzat vagyonállapotát az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan vagyonkimutatás keretében kell kimutatni. A vagyonkimutatás alapja tárgyév december 31. fordulónappal elkészült leltár.

(2) Az önkormányzat a vagyonát a jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban, valamint az üzleti vagyont.

(4) Az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyságát, szabályszerűségét a polgármester ellenőrzi.

(5) Az önkormányzat köteles az ingatlanvagyonát vagyonkataszterben felfektetni, a változásokat figyelemmel kísérni és a jogszabályoknak megfelelően, értékben nyilvántartani. A nyilvántartást az Körjegyzőségi hivatal vezeti.

(6) A vagyont, annak változásait és értékét költségvetési szervenként kell nyilvántartani az államháztartási törvénnyel összhangban.

(7) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

17. § (1) E rendelet 2012. április 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994/IV.28./ önkormányzati rendelet.

Jogharmonizációs záradék

18. § A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123. EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.