1. § (1) A rendelet hatálya Kölesd község közigazgatási területére és területén valamennyi állattartóra kiterjed.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából

2. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással kapcsolatos tevékenysége során mások jogai, jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet, különös tekintettel az ember egészségére és testi épségére, a zajterhelésre, a levegő, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy tartással a környezetet ne károsítsa, az emberek és az állatok egészségét ne veszélyeztesse, másnak anyagi kárt ne okozzon. Az okozott anyagi kárért az állat tulajdonosa köteles helytállni.

(3) Állatokat csak a szomszédos ingatlanok lakóinak zavarása nélkül szabad tartani.

3. § (1) Tilos haszonállatot tartani középületekkel, közintézményekkel közös telken.

(2) Tilos a haszonállatot az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni, a közterületen tartani és legeltetni.

(3) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol a galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Többlakásos lakóépület padlásán vagy erkélyen galamb tartása tilos.

4. § (1) Állatokat csak az arra alkalmas ingatlanokon, a káros környezeti hatások (zaj, szag, stb.) kiküszöbölésére alkalmas védőtávolságok betartásával lehet tartani.

5. § (1) Az állattartó épületeket, eszközöket rendszeresen kell tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni, a rágcsálók, rovarok, legyek irtásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(2) A gazdasági udvart úgy kell kialakítani, hogy az ott szabadon tartott állatok a szomszéd ingatlanon álló épületek falazatában és falszigetelésében károsodást ne okozzanak.

(3) A gazdasági udvar terepszintjét úgy kell kialakítani, hogy a szennyeződések csapadékos időjárás esetén se folyhassanak a szomszédos ingatlanra vagy közterületre.

6. § (1) Méhészkedést a vonatkozó külön állategészségügyi és növényvédelmi szabályok megtartásával az erre alkalmas területeken lehet gyakorolni.

(2) Méhészetet közös használatú épülettől, szomszédos ingatlantól legalább 4, használatban lévő utaktól pedig az út melletti vízelvezető árok úttól távolabbi szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad elhelyezni.

7. § (1) Ebtartás a település területén e rendeletben meghatározott feltételekkel történhet. Valamennyi ebtartó köteles az állatát úgy tartani, hogy mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, és anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtartó e feltételeket nem tudja biztosítani, akkor az állattartást meg kell szüntetni.

(2) Az ebtartó köteles az állatát zárt udvarban tartani, illetve biztosítani, hogy az eb felügyelet nélkül sem a közterületre, sem magánterületre ne jusson ki és a szomszédokat ne zavarja.

(3) Zárt udvarral nem rendelkező ebtartó köteles az ebet állandóan és biztonságosan megkötve tartani. Külön jogszabály¹ rendelkezései alapján a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(4) Amennyiben a hatóság a szomszédok vagy más lakó zavarásának tényét, illetve az (1) bekezdésben előírt feltételek hiányát megállapítja és ezt a helyzetet az ebtartó - az írásbeli határozatban előírt határidő betartásával és feltételek megteremtésével - nem szünteti meg, az ebtartást meg kell tiltani.

(5) Az ebtartó vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, több lakásos épületek közös használatú helyiségeit, udvarát, stb. ne szennyezze, illetve köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

8. § (1) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos.

(2) Tilos az ebet bevinni:

9. § (1) Az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével - köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata

(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles minden három hónapnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint:

(3) Az eb tartója köteles az eboltási megőrizni, felszólításra bemutatni, az új tulajdonosnak átadni.

(4) A kóbor, gazdátlan ebek begyűjtését az önkormányzat megszervezi.

10. § (1) A jegyző előzetes engedélye szükséges a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásához és tartásának engedélyezéséhez, valamint a veszélyes és vadállatok tartásához.

(2) Az ilyen állatok tartásának engedélyezésével kapcsolatos kérelemhez szükséges szakhatósági dokumentációk beszerzésére a Ket. 36. §-a az irányadó.

(3) Az állattartó köteles állattartási (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett) és állattenyésztési tevékenységének megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a jegyzőt egyidejűleg tájékoztatni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kérelmet el kell utasítani, illetve a (1) és (3) bekezdés szerinti állattartást meg kell tiltani, ha annak feltételei nincsenek meg.

(5) Ha az állattartó az állattartás szabályait megszegi, a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

11. § (1) Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás, stb.) biztosítani, egyúttal köteles betartatni az állategészségügyi szabályokat.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) Az állatok tartási körülményeit a jegyző hivatalból vagy kérelemre vizsgálhatja, amely során megkeresi az illetékes állategészségügyi és közegészségügyi hatóságot. A szakvéleményben javasolt szabályok betartására - határidő kitűzésével - írásban felhívja az állattartót. A határidő eredménytelen eltelte után az állattartást határozattal korlátozza vagy megtiltja.

(5) A feleslegessé vált állat elhelyezéséről (értékesítés, elajándékozás, stb.) az állattartó köteles gondoskodni.

12. § (1) A fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőződésének megelőzése végett a szükséges fertőtlenítést az állattartó költségére el kell végezni, amelynek helyét, idejét, módját és szakszerű végrehajtását az illetékes állategészségügyi hatóság rendeli el és ellenőrzi.

(2) Állati marást, harapást, stb. az állattartó és a sérült haladéktalanul köteles bejelenteni az illetékes köz- és állategészségügyi szervnek. Az állat megfigyelésével, vizsgálatával, stb. kapcsolatos költségek az állattartót terhelik.

13. § (1) Az állat elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni – és felhívásra a tetemet bemutatni – a hatósági állatorvosnak.

(2) Az állat hulláját, az állati eredetű hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, forgalomba hozni tilos, azt - az állatorvos szakvéleménye alapján meghatározott eljárással - ártalmatlanná kell tenni.

(3) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától legalább 1,5 méterre elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen.

14. § (1) A helyi állattartás rendjének megsértése szabálysértést követi el, és 20.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 6. §, 7. §, 8. §, 9. § (1), 10. § (1), 11. § (1), (3), 12. § és 13. §-ainak rendelkezéseit megszegi.

(2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét 3.000-től 20.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a jegyző, a Körjegyzőség Hivatala erre feljogosított dolgozója, illetve a rendőr.

(3) A rendelet szabályainak megsértését hivatalból vagy bejelentésre a jegyző kivizsgálhatja és az állattartót - esetleg szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett és határidő kitűzésével - megfelelő tartásra kötelezheti, az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

15. § (1) Ez a rendelet 2008. október 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/1989. (V. 23) számú KT rendelet.