Kölesd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2., 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el a közösségi együttélés alapvető szabályairól:

I. FEJEZET

Általános rendelkezés

1.§

E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes az a magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt Kölesd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) e rendeletében (a továbbiakban: rendelet) a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősítette.

A rendelet hatálya

2.§

 (1) A rendelet területi és tárgyi hatálya Kölesd község közigazgatási területén megvalósuló, e Rendeletben tiltott és meghatározott magatartásokra terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást megvalósító természetes és jogi személyre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: elkövetőre).

Eljárási szabályok

3.§

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárást bármely személy vagy szervezet jelzése alapján kell lefolytatni.

(2) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjével szembeni közigazgatási eljárásokban a jegyző jár el.

(3) Az eljárás lefolytatása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatt kiszabható jogkövetkezmények

4. §

(1) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjével szemben a jegyző kétezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, amelyet az elkövető az elkövetés napjától számított 3 munkanapon belül köteles megfizetni.

(2) A pénzbírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(3) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás megvalósítója cselekményt nyilatkozatával teljes mértékben elismeri, helyszíni bírság kiszabására van lehetőség.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az eljáró hatóság elkobzást alkalmazhat.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbírságot igazgatási bírságot az elkövető a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles teljesíteni (befizetni vagy átutalni) az önkormányzat bírságbevételi számlájára.

5. §

(1) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a magatartás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő várható.

(2) A meg nem fizetett közigazgatási bírság különös méltánylást érdemlő körülménye esetén közérdekű munkával megváltható. Napi hat órai munka ötezer forintnak felel meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni, ha a szabályszegő:

a) igazolja, hogy a vele közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 80 %-át, vagy

b) rajta kívül álló ok miatt mulasztotta el a helyi rendeletben előírt kötelezettség teljesítését.

II. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ MAGATARTÁSOK

Az Önkormányzat jelképeinek használata

6.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki az önkormányzat jelképeit (címer, zászló, pecsét) jogosulatlanul, az engedélytől eltérő, vagy a közösséget sértő módon használja fel.

Állattartás

7.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el az állattartó, aki

1. Nem gondoskodik az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról.
2. Nem gondoskodik az állat szökésének megakadályozásáról.
3. Állatai közterületen való tartózkodásával a járókelők vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti.
4. Nem tartja be Kölesd községben az állattartási övezetekre vonatkozó előírásokat.
5. A harapós vagy támadó természetű ebének közterületen történő felügyeletével olyan személyt bíz meg, aki az eb irányítására, féken tartására nem képes.
6. A lakás lebontása miatt, vagy egyéb okból történő elköltözéskor saját költségén nem gondoskodik az állata elhelyezéséről, vagy a gyepmesterrel történő elszállításáról.
7. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt nem az erre vonatkozó országos és helyi építésügyi és környezetvédelmi szabályok szerint helyez el telkén.
8. Állattartásával lakókörnyezetét aránytalanul zavarja, illetve részükre aránytalan érdeksérelmet okoz.
9. Nem gondoskodik a trágya jogszabályban előírt kezeléséről és rendszeres elszállíttatásáról.

Közterület használat

8.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki

1. A közterületre - a tulajdonoson kívül - fát, cserjét (bokrot) ültet a zöldterület tulajdonosával történő előzetes egyeztetés, írásban megadott tulajdonosi hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően.
2. A növényzet telepítője, ha a közterületre ültetett fák, cserjék (bokrok) fenntartásáról (pl.: öntözés, pótlás, karózás, metszés stb.) legalább 3 vegetációs időszakon keresztül nem gondoskodik.
3. A fa telepítője, ha a közterületre ültetett fát hatósági engedély nélkül kivágja

9. §

 A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki

1. A közterületet rendeltetésétől eltérően közterület-használati engedély nélkül, vagy az engedélyben, illetve bérleti szerződésben foglalt feltételektől eltérő módon használja.
2. Zöldfelületeken, azok sétaútjain gépjárművel közlekedik, várakozik, járművet tárol.

 Temetőhasználat

10.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki az önkormányzat temetőről szóló rendeletében, illetve temető szabályzatában foglalt előírásokat megszegi.

Köztisztaság

11. §

1. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), más használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) esetén a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) aki nem gondoskodik

1. a községkép védelmének, a kártékony állatok rejtőzésének megakadályozása érdekében az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről,
2. az ingatlanon növő aljnövényzet, fű 15 cm-t nem meghaladó magasságának biztosításáról, és a rendezett állapot folyamatos fenntartásáról
3. az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében az ingatlanról a közterületre kihajló ágak, bokrok metszéséről
4. az ingatlan közterületről látható részén levő szemét, hulladék és törmelék (építési törmelék) eltávolításáról, illetve az ingatlana tisztán tartásáról.

(2) Amennyiben az ingatlan használatára többen is rendelkeznek valamely jogcímmel, a kötelezettség az ingatlan tényleges használóját, több tényleges használó esetén valamennyi tényleges használót egyetemlegesen terheli. Amennyiben a tényleges használó kiléte nem állapítható meg, úgy a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli.

(3) Fenti kötelezettségek teljesítésére az ingatlan használója – a jegyző erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított 5 napon belül – köteles, ellenkező esetben e rendeletben meghatározott közigazgatási bírságot kell kiszabni.

 12.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki nem gondoskodik

1. a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részének tisztán tartásáról
2. az ingatlan előtti - úszótelek esetén az épület körüli - járdának, - járda hiányában egy méter széles területsávnak -, a járda vagy az ingatlan határ melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az ingatlan telekhatár tíz méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. (Amennyiben az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak).
3. az ingatlanát érintő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, gyommentesítéséről, illetőleg a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
4. a téli időszakban az ingatlanhoz tartozó havas járdaszakasz tisztításáról, csúszásmentesítéséről. Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

13.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el,

1. Az intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek, és más elárusítóhelyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítéséről, a zárás előtt a szemét összetakarításáról.
2. Azon gazdálkodó szervezet, intézmény, szolgáltató, kereskedelmi egység, vállalkozó, aki üzlete, telephelye bejáratai mellett nem helyeznek el szabványosított csikktartóval rendelkező kézi hulladékgyűjtőt, és nem gondoskodnak azok rendszeres ürítéséről.
3. A közterület rendeltetésétől eltérő célokra (árusítás stb. céljára) történő használat esetén a használó, amennyiben közvetlen környezetét a nem tartja tisztán. A közterület ilyen célokra történő használatát követően a használó a közterületen az árusításból keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és eltávolításáról nem gondoskodik.
4. Közterületen rendezett vásár, sport és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője, ha nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztán tartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban való visszaadásáról.

 14.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki

1. építési, bontási, tatarozási munkákat, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységet úgy végez, hogy nem gondoskodik arról, hogy por és egyéb szennyeződés a közterületre ne jusson és a vízelvezetés biztosítva legyen.
2. az építési, bontási, tatarozási munkálatok helyét, a balesetvédelmi előírások betartása érdekében a környező közterülettől nem zárja el.
3. aki az építési, bontási, tatarozási munkák, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységek, közműszolgáltatók által végzett hibaelhárítási tevékenység végzése során, a közterületen keletkezett építési törmeléket, szemetet a munka befejezését követő 48 órán belül nem szállítja el az építési törmelék elhelyezésére kijelölt helyre, illetve a közterületet 72 órán belül nem állítja az eredeti állapotban helyre.
4. az építési munkálatok során, valamint egyéb a közterületek igénybevételével járó tevékenység során a közterületen lévő fákat, közterületi műtárgyakat védőburkolattal nem veszi körül. Ha a közterület vagy annak egy része mégis megrongálódik, a keletkezett kárt annak okozója nem téríti meg, vagy az eredeti állapotot nem állítja helyre.

15.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki

1. dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórja, önti, vagy bevezeti.
2. állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti közterületen, vagy magánterületen elhelyez,
3. közterületi gyűjtő-edényzetből hulladékot kiönt, válogat, szétszór.
4. közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongál, csonkít, leszakít.

16.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el aki, illetve akinek az érdekében:

1. helyi védelem alatt álló városképi jelentőségű középületeken, létesítményeken, vagy
2. állami, vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy azon belül, valamint közterületeken elhelyezett szobrokon, emlékműveken, emléktáblákon, műemléki értéknek minősülő létesítményeken, valamit növényzeten, vagy
3. az önkormányzat tulajdonában álló intézmények épületein, vagy azon belül, valamint az önkormányzat tulajdonában álló létesítményeken, vagy
4. a közterületen létesített közműtárgyakon, utcabútorokon - kivéve az erre a célra létesített hirdetőoszlopokon, hirdetőtáblákon –

külön erre szolgáló engedély nélkül plakátot helyez, illetve helyeznek el.

A helyi környezet védelme

17.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki:

1. Magánterületén lévő fa, cserje (bokor) esetében nem gondoskodik arról, hogy a növény testi épséget vagy szomszédos ingatlant ne veszélyeztessen, károsítson.
2. Szerdai és vasárnapi napoktól eltérő napokon a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot, kerti vagy háztartási hulladékot belterületi nyílt téren éget.
3. Közterületen állatot legeltet.
4. Közműfektetés vagy kárelhárítás után az eredeti állapotot nem állítja helyre.
5. A közhasználatú zöldterületeken a védett gerinces állatokat bármely eszközzel megzavarja, a fészket rongálja, a tojásokat és a fiókákat kiszedi és irtja.
6. A közhasználatú területeken járművet mos, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe veszi.
7. A tulajdonában, használatában lévő ingatlanon az emberi egészséget bármely módon veszélyetető gyomnövények irtásáról felszólítás ellenére nem gondoskodik.
8. A tulajdonában, használatában lévő ingatlanon egészségügyi szempontból káros kártevők (rovarok és rágcsálók) irtásáról felszólítás ellenére nem gondoskodik.

A kötelező közszolgáltatások igénybevétele

18.§

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el az az ingatlan tulajdonos, aki a települési szilárd hulladék elszállításával kapcsolatosan

1. az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon gyűjti és ahhoz nem a közszolgáltatótól beszerzett vagy a kereskedelemben vásárolt szabvány gyűjtőedényt vesz igénybe.
2. a hulladék gyűjtése során nem a megfelelő gondossággal jár el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.
3. nem gondoskodik a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, környezetük tisztán tartásáról.
4. a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórja, a közterület szennyezi.
5. a gyűjtőedény nem úgy helyezi ki, hogy az ne akadályozza a jármű és gyalogos forgalmat.

Kereskedelem és szolgáltatás

 19. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást követ el, aki

1. közterületen engedély nélkül vagy az engedélyétől eltérően árul,
2. közterületen engedély nélkül vagy engedélyétől eltérően végez reklám és hirdetési tevékenységet,
3. az általa üzemeltetett üzletben a bejelentett nyitvatartási időtől eltérően folytatja a tevékenységet,
4. jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy szolgáltatást nyújt.

Közterületi italfogyasztás

 20. §

(1) Az alábbi közterületeken, és intézmények területén tilos a szeszes ital fogyasztása, a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével:

1. oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sport, egyházi intézmények területén, és a hozzájuk kapcsolódó közterületek intézmény előtti részén,
2. játszótéren,
3. köztemetők területén
4. ^[1]a település utcáin, útjain, járdáin.

(2) A szeszes ital fogyasztás tilalma nem terjed ki:

1. az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó egységre, annak előkertje, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,
2. az engedéllyel szervezett és engedéllyel rendelkező rendezvény területére, a rendezvény ideje alatt,
3. a mezőgazdasági rendeltetésű területekre,
4. minden év december 31-én 18.00 órától következő év január 1-jén 8.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter),
5. ^[2].
   3. Aki az (1) bekezdésben foglaltakat megsérti, tiltott, közösségellenes magatartást követ el.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Kölesd, 2013. december 30.

                        Berényi István                                                dr. Baranyai Eszter

                        polgármester                                                              jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került: Kölesd, 2013. december 31.

                                                                                              dr. Baranyai Eszter

                                                                                                          jegyző

A rendelet hiteléül:

Kölesd, 2014. január 7.                                                         dr. Baranyai Eszter

                                                                                                          jegyző

Egységes szerkezetbe foglalta:

Kölesd, 2020. november 12.                                                    dr. Herczig Hajnalka