Szerkesztés...

Kölesd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

A Rendelet hatályára az Szt. 3. §-ában meghatározott rendelkezései az irányadók, azzal hogy a rendelet területi hatálya Kölesd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. §

1. A Rendelet alkalmazásában az alábbi fogalmak tekintetében az Szt. 4. §-ában meghatározottak az irányadók:
   • jövedelem,
   • vagyon,
   • család,
   • közeli hozzátartozó,
   • egyedülélő,
   • házastárs,
   • rendszeres pénzellátás,
   • keresőtevékenység,
   • aktív korú,
   • egyedülálló,
   • fogyasztási egység.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

1. hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség legalább 8 napos kezelés esetén, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset,
2. családfenntartó, közeli hozzátartozó halála,
3. egy hónapot meghaladóan ellátás nélkül marad (nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás, illetve egyéb ellátás pl. családi pótlék megszűnése),
4. munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe,
5. önhibán kívül bekövetkezett lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó elemi kár ( pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) és a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet,
6. a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
7. bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.

(3) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

1. adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, mely évente egy szolgáltatásra vehető igénybe, feltéve, hogy a lakásfenntartási támogatás nem ezen a jogcímen került megállapításra,
2. krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama),
3. gyógyászati segédeszközök beszerzése,
4. közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (3 hónapnál hosszabb időtartamú), 8.000.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete.

(4) Krízis helyzet: A (2) bekezdés a-c), e) és f) pontjaiban felsorolt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek bármelyikének bekövetkezése.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

4. §

A Rendeletben szabályozott szociális ellátásokat az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) történő benyújtásával lehet kérelmezni.

A Rendeletet az Szt.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) együtt kell alkalmazni.

A jogosultság megállapításakor a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

5. §

1. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint a Rendeletben meghatározott – igazolásokat becsatolni.
2. A tényállás tisztázása érdekében – szükség esetén -, így különösen a közös háztartás tényének fennállása megállapításához helyszíni szemle tartható.

3. Amennyiben a Rendeletben szabályozott szociális alapellátások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmeket az idősek klubja vezetőjénél lehet előterjeszteni.

4. A kérelmekről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

III. Fejezet

A szociális gondoskodás helyi rendszere

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra vonatkozó helyi rendelkezések

6. §

Az Önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeiről

1. pénzbeli ellátások,
2. természetbeni ellátások és
3. szociális szolgáltatások nyújtásával gondoskodik.

Pénzbeli ellátások

7. §

Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára megszüntetésére vonatkozóan a körjegyző az Szt. erre vonatkozó bekezdéseit változás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

8. §

Rendszeres szociális segély

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

1. egészségkárosodott személynek minősül, vagy
2. a reá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy
3. 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy
4. 50%-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodást minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatol, vagy
5. gyermeket vár, és ezt orvosi igazolással, vagy terhesgondozási könyvvel igazolja, vagy
6. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról kiállított alkalmatlansági szakvéleményt csatol rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként Sió- Sárvíz Menti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

9. §

Az együttműködés eljárási szabályai

A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a)   a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b)   részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c)   megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d)   eleget kell tennie a beilleszkedési programban megfogalmazottaknak,

e)   meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f)   folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g)   ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

10. §

Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

(1) Az Önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot a jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről és végrehajtásáról tájékoztatja az Önkormányzatot.

2. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.

3. Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/A. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a körjegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

4. A körjegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.

11. §

A beilleszkedést elősegítő programok típusai

(1)  A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a)   az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő tanácsadáson való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő program típusai a következők:

      egyéni képességfejlesztés, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység, egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs tanácsadások.

12. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a)   a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b)   nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c)   nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d)   személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e)    a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,

f)   nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

g)   az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel,

h)    ha az együttműködésre kijelölt szervnél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban közli a jegyzővel.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

13. §

(1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá, az Szt. 37. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, udvarának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

1. az ingatlanhoz tartozó udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található háztartási hulladék, szemét és lom eltávolítása,
2. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
3. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartása,
4. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

5. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
6. állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó e Rendeletben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását a körjegyző egy hónapra felfüggeszti.

(4) A jogosultság feltételeként előírt szabályok betartását az Önkormányzat a családgondozó bevonásával ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles a helyszíni szemlét elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni.

14. §

A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történő megállapítása

(1) A rendszeres szociális segély a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelő vásárlására, közüzemi díjak kifizetésére, illetve a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerekre, étkezési térítési díjra, kollégiumi elhelyezés díjára, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig.

(3) Amennyiben a segélyezett gyermeke(i) étkezési térítési díj tartozása meghaladja az 3.000 Ft feletti összeget, úgy a segély meghatározott részét az Önkormányzat a Kölesdi Önkormányzati Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (7052 Kölesd, Kossuth tér 2.) részére utalja.

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként történő biztosítására elsősorban a Sió-Sárvíz Menti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója tesz javaslatot, illetve azt a segélyezett maga is kérheti.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei

15. §

(1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, udvarának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

1. az ingatlanhoz tartozó udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található háztartási hulladék, szemét és lom eltávolítása,
2. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
3. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartása,
4. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

      da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

      db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

5. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
6. állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) Az Szt. 34. § (2) bekezdése, valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki e Rendelet 14. §-ában foglalt kötelezettségét a helyszíni szemlét követő 5 napon belül nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként a Rendelet 14. §-ában foglalt szabályok betartását az Önkormányzat a családgondozó bevonásával ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles a helyszíni szemlét elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni.

Lakásfenntartási támogatás

16. §

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást állapít meg.

17. §

(1) A lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) Azon személy esetében, akinek előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléke van, a lakásfenntartási támogatást vagy annak egy részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

(3) Amennyiben a lakásfenntartási támogatást igénylő háztartásnak, vízdíj tartozása az 5.000 Ft-ot meghaladja, úgy a támogatás 50%-át a Kölesdi Vízmű Kft. (7052 Kölesd, Kossuth tér 2.) részére utalja az Önkormányzat, illetve 10.000 Ft feletti vízdíj tartozás esetében a támogatás 100%-át.

(4) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a jogosultságot megállapító határozatban arról rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják.

18. §

(1) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtója a lakókörnyezete rendezettségét az e Rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell: 

1. az ingatlanhoz tartozó udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található háztartási hulladék, szemét és lom eltávolítása,
2. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
3. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartása,
4. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

            da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

            db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

5. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
6. állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) Amennyiben a lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó e Rendeletben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, úgy a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(4) A jogosultság feltételeként előírt szabályok betartását az Önkormányzat a családgondozó bevonásával ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles a helyszíni szemlét elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni.

(6) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (3) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a támogatást kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

Átmeneti segély

19. §

(1) A Képviselő-testület kérelemre a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A Képviselő-testület átmeneti segélyt állapít meg elsősorban kérelemre vagy hivatalból annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 150 % -át, egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) Az átmeneti segély összege alkalmanként 5.000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

20. §

(1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

21. §

(1) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és a családgondozó által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

a) megvásárolt élelmiszer juttatása,

b) tisztítószerek vásárlása,

c) közüzemi számlák kifizetése,

d) tankönyvvásárlás, tandíj kifizetése,

e) tüzelőanyag juttatása.

(3) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a családgondozó gondoskodik.

(4) Amennyiben a kérelmező rendkívüli élethelyzetbe kerül, tűzeset, árvíz, belvíz, egészségi állapota és létfenntartása veszélybe kerül-, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély megállapítására a polgármester is jogosult.

Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

22. §

Kamatmentes kölcsön

 (1) A Képviselő-testület kérelemre az átmeneti segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújthatja.

(2) Kamatmentes kölcsön akkor állapítható meg, ha a kérelmező a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, illetve krízis helyzetbe került.

(3) A kamatmentes kölcsön legmagasabb összege 100.000 Ft, melyet legfeljebb 1 /egy/ éven belül kell visszafizetni.

(4) A kamatmentes kölcsön nem fizetése esetén a Képviselő-testület – a kölcsön biztosítására – a kérelmező tulajdonára történő ingatlanra jelzálogjog, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését is kikötheti.

(5) A kamatmentes kölcsön teljes összegének visszafizetéséig újabb kölcsön nem állapítható meg.

Temetési segély

23. §

(1) A polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A családjában az egy főre számítható havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési segély összege 20.000 Ft, amely a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 10%-a, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőség Hivatalban.

(4) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, illetve a kérelmező családjának jövedelméről szóló igazolásait.

Természetbeni ellátások

Köztemetés

24. §

A polgármester az Szt. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően köztemetést állapít meg. A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit nem haladhatja meg.

Méltányossági közgyógyellátás

25. §

(1) Kérelem alapján méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságát állapíthatja meg a jegyző annak a személynek, akinek:

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, valamint

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által megállapított költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegének 25%-át.

A családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásról

26. §

(1) A helyi szociális földprogram a családi szükségletek kielégítését szolgáló, a hátrányos helyzetű családok jövedelemszerző képességét erősítő támogatás. A támogatás formája az önkormányzati területen végzett növénytermesztés. A növénytermesztés minden feltételét az önkormányzat biztosítja, a kedvezményezett a program működtetéséhez munkavégzésével köteles hozzájárulni, a kedvezményezettek a munkavégzésért munkadíjban nem részesülnek.

(2) A támogatásban csak azok a Kölesd községben lakóhellyel rendelkező családok vagy egyedül élők (a továbbiakban: családok) részesülhetnek, akik rászorultnak minősülnek, és szerződésben vállalják, hogy a programban az előírásoknak és a megállapodásoknak megfelelően részt vesznek.

(3) Rászorultnak minősülnek a hátrányos helyzetű háztartások, azaz

1. a tartósan munkanélküli,
2. a szociálisan rászorult (ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át),
3. a megváltozott munkaképességű,
4. a nagycsaládos,
5. a roma kisebbséghez tartozó,
6. a nyugdíjas,
7. a fiatal házas háztartások.

(4) A kedvezményezettnek a Rendelet 3. §-ában meghatározott módon kell a jövedelmét igazolnia.

(5) A kedvezményezett jogosult,

a) az önkormányzati fóliasátorban a palánták közös termesztésében részt venni,

b) a kiparcellázott önkormányzati, vagy a maga által biztosított területen a megtermesztett palántából fűszerpaprikát termeszteni önkormányzatilag koordinált értékesítés céljából,

c) az Önkormányzat által biztosított vetőmagból burgonyát termeszteni saját háztartási szükséglet kielégítésére.

(6) A kedvezményezett kötelessége, hogy

1. munkavégzésével a programban részt vegyen,
2. a rá kiosztott munkát az utasításoknak megfelelően, határidőben, megfelelő színvonalon elvégezze,
3. a mezőgazdasági munkaeszközöket rendeltetésszerűen használja,
4. az önkormányzat és a kedvezményezett által aláírt megállapodás előírásait betartsa.

(7) A támogatási kérelmeket a Rendelet eljárási rendelkezései szerint kell benyújtani a Hivatal, Képviselő-testület által meghirdetett időpontban.

(8) A Hivatal a kedvezményezetti státusz megállapítását megelőzően helyszíni szemlét tarthat annak megállapítására, hogy a kérelmező rendelkezik-e a (3) bekezdésében rögzített feltételekkel.

(9) A támogatási kérelmeket a polgármester bírálja el kérelem benyújtását követő 30 napon belül.

(10) A Hivatal a kedvezményezetti munkavégzést, jelenlétet a program koordinátorán keresztül folyamatosan ellenőrzi.

(11) Az a kedvezményezett, aki az együttműködési szabályokat megszegi, a programban rendeltetésszerűen és célszerűen nem vesz részt, aki a rá osztott munkát nem vagy nem megfelelő időben vagy minőségben végzi el, figyelmeztetésben részesül. A szóbeli figyelmeztetést követő, a következményeket ismertető írásbeli figyelmeztetés utáni újabb szabályszegést követően a kedvezményezett a programból kizárásra kerül, és abba a következő három évben nem vehet részt.

Szociális szolgáltatások

27. §

(1) Az Önkormányzat az Szt. szerinti személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátási formák közül az étkeztetést, az idősek nappali ellátását, a házi segítségnyújtást társulásban történő fenntartással a Paksi Kistérségi Alapszolgáltatási Központon (7030 Paks, Ifjúság útja 1/A.) keresztül biztosítja.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Tamási és Térsége Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján a Többcélú Kistérségi Társulás Hegyhát Integrált Szociális Intézménye (7064 Gyönk, Táncsics Mihály u. 472.) útján biztosítja illetékességi területén az arra rászoruló személyek számára.

(3) A családsegítés alapellátást az Önkormányzat a Sió- Sárvíz Menti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (7056 Szedres, Arany János u. 2.) útján biztosítja illetékességi területén az arra rászoruló személyek számára.

Tanyagondnoki szolgáltatás

28. §

Az Önkormányzat a tanyagondnoki szolgáltatást az Szt. 60. §-ában, illetve Kölesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a tanyagondnoki szolgálatról szóló 10/2012. (X. 20.) számú önkormányzati rendeletében meghatározottak szerint biztosítja.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. §

(1) Ez a rendelet 2012. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 6/2011. (IV. 23.) számú önkormányzati rendelete.

Berényi István                                 dr. Baranyai Eszter

        polgármester                                          körjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2012. február 20-án kihirdetésre került.

Kölesd, 2012. február 20.

                                                                                                      dr. Baranyai Eszter

                                                                                                             körjegyző

Kihirdetési záradék II:

A rendelet …/2013. (III. 18.) számú rendeletével elfogadott módosítása 2013. március 18-án kihirdetésre került.

Kölesd, 2013. március 19.

                                                                                                      dr. Baranyai Eszter

                                                                                                             körjegyző

A rendelet hiteléül:

Kölesd, 2013. március 19.

                                                                                                      dr. Baranyai Eszter

                                                                                                             körjegyző