KÖLESD községI Önkormányzat Képviselő-testületének

9/2013. (Vi. 29.) önkormányzati rendeletével módosított

2/2013. (iii. 18.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodás szabályairól

Kölesd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. §-ának (2) bekezdése b) és c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-ának (4) bekezdésében és 143. §-ának (4) bekezdése i) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

1. I.Fejezet

általános rendelkezések

1. 1.§

A rendelet célja

A rendelet célja:

a) Az önkormányzati tulajdon

aa) folyamatos védelme;

ab) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése;

ac) növelésének előmozdítása.

b) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

2. 2.§

A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya kiterjed Kölesd Községi Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra.

2. Amennyiben a közterületek használata és a lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása és elidegenítése tárgyában a képviselő-testület külön rendeletet alkot, úgy e tárgykörben a külön rendelet szabályai irányadóak.

2. II.Fejezet

Az önkormányzati vagyon elemei és értéke

3. §

Az önkormányzati vagyon elemei

 (1) Az önkormányzati vagyon - rendeltetése szerint - a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból tevődik össze.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat e rendelete állapítják meg.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(4) A törvényekben felsoroltakon túlmenően az önkormányzat vagyontárgyat forgalomképtelen törzsvagyonná, azon belül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nem minősít.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyon vagyontárgyainak tételes felsorolását a rendelet 1. melléklete rögzíti.

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai e rendelet alapján:

1. az önkormányzat köznevelési, közművelődési, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi, önkormányzati hivatali kötelező önkormányzati feladatainak ellátását biztosító épületek, építmények (együtt: középületek);
2. az önkormányzati kötelező feladatok ellátásának biztosításához szükséges, törvényben törzsvagyon elemmé nem minősített közművek;
3. az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások;
4. a sportcélú épületek, építmények;
5. köztemető.

 (7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a rendelet 2. melléklete rögzíti.

(8) E § (5) és (7) bekezdéseiben meghatározott vagyontárgyakon kívül minden egyéb vagyontárgy az önkormányzat üzleti vagyonának minősül. Az üzleti vagyon tételes felsorolását a rendelet 3. melléklete rögzíti.

(9) Üzleti vagyonból korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná vagy kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná, korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körből nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon köréből üzleti vagyonná csak a képviselő-testület minősíthet át e rendelet módosításával önkormányzati vagyontárgyat, amennyiben magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel ez nem ellentétes.

4. §

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

 (1) Az önkormányzat a vagyontárgy elidegenítésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján, kivéve a b) pontban meghatározott esetet;

b) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén, ha az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték az 1.000.000 Ft-ot nem haladja meg, továbbá ingatlan vagyon bérbe, haszonbérbe, egyéb módon használatba adása esetén az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték alapján;

c) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;

d) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;

- másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;

e) egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Az önkormányzati vagyontárgy nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ügylet tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) E rendeletben meghatározott értékek általános forgalmi adó nélkül értendőek.

5. §

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása és leltára

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkori hatályos jogszabályok és önkormányzati szabályzatok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámoló részeként összesített adatokkal be kell mutatni.

3. III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai, Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

6. §

A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

(1) A tulajdonosi jogokat – e § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a képviselő-testület gyakorolja. Az e rendelet (3)-(4) bekezdésében foglalt hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.^[2]

(2)  Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a képviselő-testület által, vagy a polgármester által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, közmű ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása) a polgármester adja meg.

(5) Az önkormányzatot megillető pénzügyi követelésekre e fejezet szabályait a V. fejezetben rögzített eltérésekkel kell alkalmazni.

A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

7. §

A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyát érintő bármely – a 6. § (3)-(4) bekezdésben nem említett - tulajdonosi jogosítvány gyakorlásáról a képviselő-testület dönt minősített többséggel.

8. §

1. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, vagyonkezelésbe adásáról, koncesszióba adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, hasznosításáról – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

2. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy egy évet meg nem haladó, határozott időtartamú bérbe, haszonbérbe adásáról a polgármester jogosult dönteni.

9. §

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

(1) Az üzleti vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, hasznosításáról – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület határoz.

(2) 1.000.000 Ft-os értékhatár alatt a polgármester dönt az üzleti vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról.

(3) A polgármester dönt az üzleti vagyontárgy hasznosításáról, kivéve a vagyontárgy apportálását és megterhelését, biztosítékul vagy zálogba adását, valamint annak öt évet meghaladó időtartamú bérbe, haszonbérbe adását, azon öt évet meghaladó időtartamú vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog létesítését.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak a nemzeti vagyon részeibe való besorolása,
2. ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
3. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
4. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
5. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
6. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
7. gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
8. az önkormányzat biztosítási szerződéseinek megkötése, felülvizsgálata, módosításának kezdeményezése
9. társadalmi szervezetekhez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

10. §

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

1. a 200.000 Ft-ot meghaladó – a számviteli nyilvántartásban nagy értékű eszköznek minősülő – vagyontárgy vásárlása,
2. a 200.000 Ft-ot meghaladó – a számviteli nyilvántartásban nagy értékű eszköznek minősülő – vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
3. behajthatatlan követelések törlése 100.000 Ft felett.

(2) Nem kell a Képviselő-testület döntését kérni a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében akkor, ha a vagyontárggyal kapcsolatos döntést az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

A felajánlott vagyon elfogadása

11.§

Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt az önkormányzat elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása a polgármester hatáskörébe tartozik.^[3]

4. IV.Fejezet

a nyilvános versenytárgyalás szabályai

12. §

(1) Nyilvános versenytárgyalás útján a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint kell a vagyontárgy tulajdonjogát átruházni, ha a vagyontárgy 4.§ szerint meghatározott értéke meghaladja

- ingó és immateriális vagyon esetén a 3.000.000 Ft-ot;

- ingatlan vagyon esetén az 5.000.000 Ft-ot;

- társasági részesedés esetén a 15.000.000 Ft-ot.

(2) A nyilvános versenytárgyalás részletes szabályait e rendelet 4. melléklete^[4] állapítja meg.

5. V.Fejezet

A pénzügyi követelésekre vonatkozó sajátos rendelkezések

13. §

(1) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

1. csődegyezségi megállapodásban;
2. bírói egyezség keretében;
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
4. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
5. ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.

(2) 100.000 Ft alatti egyedi követelésről történő lemondásról a polgármester, 100.000 Ft feletti követelésről csak a képviselő-testület jogosult lemondani.

(3) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására, engedményezésre, tartozásátvállaláshoz való hozzájárulásra, faktorálási műveletre a képviselő-testület jogosult.

(4) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ez alatt a Közös Önkormányzati Hivatal értendő.

(5) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.

6. VI.fejezet

A VAGYONKEZELŐI JOGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

14. §

Általános szabályok

1. Az önkormányzat a jogszabályokban és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel vagyontárgyaira közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesíthet.
2. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre, és vegyes rendeltetésű épületre.

15. §

A vagyonkezelői jog tartalma, gyakorlása

1. A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.

(2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban – más szereplők közreműködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik személy közreműködő eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért.

 (3) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:

a)           ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b)           ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c)           ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d)           mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(8) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.

(9) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon  belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

16. §

A tulajdonosi ellenőrzés

 (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, kötelezettségek teljesítését a polgármester ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

 (3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

1. a vagyonkezelő az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint   - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra,  a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

1. jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
2. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
3. megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.

 (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

1. az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

 (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a)   az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b)   az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c)   az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d)   az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e)   az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

17. §

A vagyonkezelői szerződés tartalma

A vagyonkezelési szerződésnek a jogszabályokban rögzített kötelező tartalmi elemeken túl - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint

b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

18. §

A vagyonkezelői szerződés megszűnése

(1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

c) rendkívüli felmondással jogszabályban meghatározott esetekben,

d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve

e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint

f) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(2) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondás esetén hat hónap.

19. §^[5]

A vagyonkezelői jog ellenértéke és az ingyenes átengedés szabályai

(1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni

1. azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely hatékonyabban látható el a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján
2. a vagyonkezelői jog ellenértékét.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.

(4) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ingyenes átengedésről, illetve az ingyenesség megszüntetéséről a képviselő-testület egyedi döntéssel dönt.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

20. §

1. E rendelet kihirdetése napján 8:00 órakor^[6] lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

2. A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

3. Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2005. (X.24.) számú rendelet.

4. E rendeletben használt fogalmakat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint kell értelmezni.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2013. március 18-án kihirdetésre került.

Kölesd, 2013. március 19.

                                                                                             dr. Baranyai Eszter

                                                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék II:

A rendeletet módosító 9/2013. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2013. június 29-én kihirdetésre került.

Kölesd, 2013. július 8.

                                                                                             dr. Baranyai Eszter

                                                                                                       jegyző

A rendelet hiteléül:

Kölesd, 2013. július 8.

                                                                                             dr. Baranyai Eszter

                                                                                                       jegyző

1. 1.melléklet

a 2/2013. (III. 18.) önkormányzati rendelethez

A forgalomképtelen törzsvagyon vagyontárgyai

2. melléklet

a 2/2013.  (III. 18.) önkormányzati rendelethez

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

3. melléklet

a 2/2013. (III. 18.) önkormányzati rendelethez

        ÜZLETI VAGYON

4. 4.melléklet

a 2/2013. (III. 18.) önkormányzati rendelethez

A nyilvános versenytárgyalás szabályai

Ezen szabályzat célja, hogy megállapítsa a nyilvános versenytárgyalás (továbbiakban: versenytárgyalás) szabályait, és ezzel biztosítsa megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.

1. A versenytárgyalás fogalma

Versenytárgyalás az, amikor a kiíró a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot, és megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint az elbírálás időpontját.

2. A versenytárgyalás meghirdetése

2.1. A versenytárgyalást a megyei napilapban egyidejűleg kell meghirdetni.

2.2. A versenytárgyalást meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel rendelkezik.

3. A versenytárgyalási felhívás

3.1. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.

3.2. A versenytárgyalási felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a hasznosítás módját,

b) a hasznosításra szánt vagyon megjelölését,

c) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,

d) a hasznosítás feltételeit (pl: fizetési mód, követelmények).

A versenytárgyalási felhívásban rögzítettek az eredményhirdetésig, illetve az eredménytelenség megállapításáig nem módosíthatóak.

3.3. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.

3.4. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább harminc nap különbség legyen.

4.

4.1. A versenytárgyaláson való részvétel ingatlan értékesítése esetén versenytárgyalási biztosíték (továbbiakban: biztosíték) adásához köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

4.2. A biztosíték összege a hasznosításra szánt ingatlan forgalmi értékének legalább 10%-a.

4.3. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti, és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint az elbírálása után vissza kell fizetni, kivéve, ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

5. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

5.1. A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

5.2. A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

6. A versenytárgyalási ajánlat

6.1. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

a) a versenytárgyalási felhívás feltételeire,

b) igazolást a biztosíték rendelkezésre bocsátásáról.

6.2. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

6.3. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.

6.4. A versenytárgyalás során az ajánlattevő ajánlati kötöttségének idejét a részletes ajánlati felhívásban kell meghatározni.

7. A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése

7.1. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

7.2. Az ajánlatok felbontásánál – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.

7.3. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

- olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,

- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

- a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

- az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

7.4. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

8. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása

8.1. A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatók. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

8.2. A kiírónak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívnia. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

8.3. Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

8.4. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

8.5. Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

9. Értelmező rendelkezések

E szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró: a jelen rendeletben önkormányzati vagyon hasznosítási jogával felruházott szervezet (személy),

b) ajánlattevő: az önkormányzat vagyonának hasznosítására pályázatot benyújtó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, természetes személy.