SIÓAGÁRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MÓDOSÍTOTT 4/2013. (IV. 2.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Hatályos: 2013. 07. 01SIÓAGÁRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MÓDOSÍTOTT 4/2013. (IV. 2.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL1
Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. §-ának (2) bekezdése b) és c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-ának (4) bekezdésében és 143. §-ának (4) bekezdése i) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja:
a) Az önkormányzati tulajdon és vagyon
aa) folyamatos védelme;
ab) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése;
ac) növelésének előmozdítása.
b) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sióagárd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonra.
(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra és az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.
(3) Amennyiben a közterületek használata és a lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása és elidegenítése tárgyában a képviselő-testület külön rendeletet alkot, úgy e tárgykörben a külön rendelet szabályai irányadóak.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ELEMEI ÉS ÉRTÉKE
3. Az önkormányzati vagyon elemei
3. § (1) Az önkormányzati vagyon - rendeltetése szerint - a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból tevődik össze.
(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat e rendelete állapítják meg.
(3) 3A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A forgalomképtelen törzsvagyon vagyontárgyainak tételes felsorolását a rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a rendelet 3. melléklete rögzíti.
(4) A törvényekben felsoroltakon túlmenően az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonon belül vagyontárgyakat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősít. Ezen vagyontárgyak felsorolását a rendelet 2. melléklete rögzíti.
(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai e rendelet alapján:
a) az önkormányzat köznevelési, közművelődési, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi, kulturális, oktatási, önkormányzati hivatali kötelező önkormányzati feladatainak ellátását biztosító épületek, építmények (együtt: középületek);
b) az önkormányzati kötelező feladatok ellátásának biztosításához szükséges, törvényben törzsvagyon elemmé nem minősített közművek;
c) az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások;
d) a sportcélú épületek, építmények;
e) önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozó gazdasági társaságok üzletrészei,
(6) E § (3) - (5) bekezdéseiben meghatározott vagyontárgyakon kívül minden egyéb vagyontárgy az önkormányzat üzleti vagyonának minősül.
(7) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyonelem, amely nem képezi a törzsvagyon részét. Az üzleti vagyon köre különösen:
a) lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek
b) építési telkek,
c) mezőgazdasági földterületek,
d) egyéb nem törzsvagyonnak minősülő földrészletek,
e) ingó vagyontárgyak,
f) vagyoni értékű jogok.
(8) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(9) Üzleti vagyonból korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná vagy kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná, korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körből nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon köréből üzleti vagyonná csak a képviselő-testület minősíthet át e rendelet módosításával önkormányzati vagyontárgyat, amennyiben magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel ez nem ellentétes.
4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
4. § (1) Az önkormányzat a vagyontárgy elidegenítésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve, ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján, kivéve a b) pontban meghatározott esetet;
b) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén, ha az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték az 1.000.000 Ft-ot nem haladja meg, továbbá ingatlan vagyon bérbe, haszonbérbe, egyéb módon használatba adása esetén az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített becsült érték alapján;
c) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;
d) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
da) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
db) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
e) egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyontárgy nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
(3) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ügylet tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) E rendeletben meghatározott értékek általános forgalmi adó nélkül értendőek.
5. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása és leltára
5. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkori hatályos jogszabályok és önkormányzati szabályzatok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámoló részeként összesített adatokkal be kell mutatni.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI, RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL
6. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
6. § (1) 4A tulajdonosi jogokat – e § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a képviselő-testület gyakorolja. Az e rendelet (3)–(4) bekezdésében foglalt hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a képviselő-testület által vagy a polgármester által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági és bírósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(4) Az alábbi jognyilatkozatok megtétele a polgármester hatáskörébe tartozik:
a) tulajdonosi hozzájárulás kiadása,
b) elővásárlási jog gyakorlása,
c) telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés,
d) építési eljárás kezdeményezése,
e) közmű ügyekben tulajdonosi hozzájárulás,
f) megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése,
g) elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének kezdeményezése, törlése,
h) más megterhelésekhez hozzájárulás, vagy annak megtagadása.
(5) Az önkormányzatot megillető pénzügyi követelésekre e fejezet szabályait a V. fejezetben rögzített eltérésekkel kell alkalmazni.
7. A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
7. § A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyát érintő bármely – a 6. § (3)–(4) bekezdésben nem említett - tulajdonosi jogosítvány gyakorlásáról a képviselő-testület dönt minősített többséggel.
8. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, vagyonkezelésbe adásáról, koncesszióba adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, hasznosításáról – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy 3 hónapot meg nem haladó, határozott időtartamú bérbe, haszonbérbe adásáról – kizárólag írásbeli szerződés megkötése mellett – a polgármester jogosult dönteni.
8. Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
9. § (1) Az üzleti vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, hasznosításáról – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület határoz.
(2) 200.000 Ft-os értékhatár alatt a polgármester dönt az üzleti vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról.
(3) A polgármester dönt az üzleti vagyontárgy hasznosításáról, kivéve a vagyontárgy apportálását és megterhelését, biztosítékul vagy zálogba adását, valamint annak három hónapot meghaladó időtartamú bérbe, haszonbérbe adását, azon három hónapot meghaladó időtartamú vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog létesítését.
(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak a nemzeti vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) az önkormányzat biztosítási szerződéseinek megkötése, felülvizsgálata, módosításának kezdeményezése
i) társadalmi szervezetekhez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
10. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) a 200.000 Ft-ot meghaladó – a számviteli nyilvántartásban nagy értékű eszköznek minősülő – vagyontárgy vásárlása,
b) a 200.000 Ft-ot meghaladó – a számviteli nyilvántartásban nagy értékű eszköznek minősülő – vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése 100.000 Ft felett.
(2) Nem kell a Képviselő-testület döntését kérni az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében akkor, ha a vagyontárggyal kapcsolatos döntést az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
(3) Az önkormányzatot megillető követelésről történő lemondásról 100.000 forint összeget meg nem haladó esetben a polgármester, 100.000 forintot meghaladó összegű követelés esetén a képviselő-testület dönt.
(4) A Képviselő-testület az általa alapított költségvetési szervek részére a működéshez szükséges vagyont biztosítja.
(5) A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona tekintetében a fenntartók közötti megállapodás az irányadó.
(6) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására.
9. Vagyonszerzés és a felajánlott vagyon elfogadása
11. §5 Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt az önkormányzat elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása a polgármester hatáskörébe tartozik.
VAGYON ELIDEGENÍTÉSE ÉS A NYILVÁNOS VERSENYTÁRGYALÁS SZABÁLYAI
12. § (1) Önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntése alapján versenyeztetéssel vagy versenyeztetés mellőzésével lehet hasznosítani. Önkormányzati vagyont egymillió forint felett csak versenyeztetés útján lehet elidegeníteni, de a képviselő-testület egyedi döntésével elrendelheti az egymillió forintos értékhatár alatti elidegenítések esetén is az eljárás lefolytatását.
(2) 6A nyilvános versenytárgyalás részletes szabályait e rendelet 5. melléklete állapítja meg.
A PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK
13. § (1) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
e) ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.
(2) 100.000 Ft alatti egyedi követelésről történő lemondásról a polgármester, 100.000 Ft feletti követelésről csak a képviselő-testület jogosult lemondani.
(3) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására, engedményezésre, tartozásátvállaláshoz való hozzájárulásra, faktorálási műveletre a képviselő-testület jogosult.
(4) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ez alatt a Közös Önkormányzati Hivatal értendő.
(5) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.
A VAGYONKEZELŐI JOGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
10. Általános szabályok
14. § (1) Az önkormányzat a jogszabályokban és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel vagyontárgyaira közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre, és vegyes rendeltetésű épületre.
11. A vagyonkezelői jog tartalma, gyakorlása
15. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.
(2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban – más szereplők közreműködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik személy közreműködő eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért.
(3) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni.
(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(8) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.
(9) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
12. A tulajdonosi ellenőrzés
16. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, kötelezettségek teljesítését a polgármester ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
c)megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
13. A vagyonkezelői szerződés tartalma
17. § A vagyonkezelési szerződésnek a jogszabályokban rögzített kötelező tartalmi elemeken túl - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
14. A vagyonkezelői szerződés megszűnése
18. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
c) rendkívüli felmondással jogszabályban meghatározott esetekben,
d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint
f) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.
(2) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondás esetén hat hónap.
15. A vagyonkezelői jog ellenértéke és az ingyenes átengedés szabályai
19. §7 (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni
a) azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely hatékonyabban látható el a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján
b) a vagyonkezelői jog ellenértékét.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.
(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.
(4) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott ingyenes átengedésről, illetve az ingyenesség megszüntetéséről a képviselő-testület egyedi döntéssel dönt.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. § (1) E rendelet kihirdetésének napján 8:00 órakor lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni
(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
(3) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 19/2007. (XII. 5.) számú rendelet.
(4) E rendeletben használt fogalmakat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint kell értelmezni.
Háry János polgármester sk. |
dr. Baranyai Eszter jegyző sk. |
Módosította a 8/2013. (VII.1.) ör., hatályos 2013. 07.01-től
Módosította a 8/2013. (VII.1.) ör., hatályos 2013. 07.01-től
Módosította a 8/2013. (VII.1.) ör. 3. § -a, hatályos 2013.07.01-től
Módosította a 8/2013. (VII.1.) ör. 4. §-a, hatályos 2013.07.01-től
Módosította a 8/2013. (VII.1.) ör. 5 §-a;a 4/2013. (IV.2.) ör.11 § (2) és (3)bek.-t hatályon kívül helyezte a 8/2013. (VII.1.) Ör. 5. §-a, hatályos 2013.07.01-től
Módosította a 8/2013. (VII.1.) ör. 6 §-a;a 4/2013. (IV.2.) ör.12 § (3) bek.-t hatályon kívül helyezte a 8/2013. (VII.1.) Ör. 6. §-a, hatályos 2013.07.01-től
Módosította a 8/2013. (VII.1.) Ör. 7. §-a, hatályos 2013.07.01-től