Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelően biztosított egyes pénzben, valamint természetben nyújtott szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok érvényesítésének módját és garanciáit.

 A rendelet hatálya

   1.§

 (1) A Rendelet hatálya kiterjed Sióagárd község közigazgatási területén élő

1. bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó – magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. 

(2) A rendelet hatálya kiterjed

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Sióagárd község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
3. az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Eljárási rendelkezések

2. §

 (1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal Sióagárdi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a társulás által fenntartott intézmény vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A hivatalból történő eljárást civil szervezetek is kezdeményezhetik. Eljárás-kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §

A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

4. §

 (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott – igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

1. a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, társadalombiztosítási azonosító jelét,
2. az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem igazolható különösen:

1. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
2. álláskeresési ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
4. családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
5. vállalkozó esetén az adóhatóságnak a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolásával.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül meghatározásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(7) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra vonatkozó kérelem benyújtására, a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a továbbiakban az Szt. és a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. §

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások folyósítása az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közvetlen kifizetéssel vagy pénzintézeti átutalás útján történik.

6. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

7. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemnyilatkozatában feltüntetetteken felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.  

(2) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként felül kell vizsgálni, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

II. FEJEZET

pénzbeli ellátások

A pénzbeli ellátások formái

8. §

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Sióagárd Község Önkormányzata az Szt.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint

• önkormányzati segélyt

nyújt.

(2) A Képviselő testület az önkormányzati segélyre, méltányossági közgyógyellátásra, vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Aktív korúak ellátása

9. §

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére az Önkormányzat az Szt. rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

(3) Az ellátására való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtójának a lakókörnyezete rendezettségét az e Rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell (továbbiakban: a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások): 

1. az ingatlanhoz tartozó udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található háztartási hulladék, szemét és lom eltávolítása,
2. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
3. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartása,
4. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
   •  a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
   •  vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
5. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
6. állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(4) Amennyiben a támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó e Rendeletben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, úgy a támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(5) A jogosultság feltételeként a Rendeletben előírt szabályok betartását az Önkormányzat a családgondozó bevonásával ellenőrzi. A jogosultság iránti kérelmek elbírálása során az ellátásra való jogosultságról a családgondozó véleményének szem előtt tartásával az ügy részleteit minden esetben egyedileg figyelembe véve születik döntés.

Rendszeres szociális segély

10.§

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

1. 50%-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodást minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatol, vagy
2. gyermeket vár, és ezt orvosi igazolással, vagy terhesgondozási könyvvel igazolja, vagy
3. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról kiállított alkalmatlansági szakvéleményt csatol rendszeres szociális segélyre jogosult.

az Szt-ben szabályozott eseteken túl szintén rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Tolnai Családsegítő Központtal, mint az önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

 Az együttműködés eljárási szabályai

11. §

A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a)   a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni  a Családsegítő Központ sióagárdi családgondozóját nyilvántartásba vétele végett,

b)   részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c)   megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d)   eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e)   meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f)   folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g)   ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

 Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

12. §

(1) A jegyző és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. a jegyző a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről és annak módosításáról egy példány megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.

2. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.
3. Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/A. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

4. A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről a határozat egy példányának megküldésével,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról.

 A beilleszkedést elősegítő programok típusai

13. §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2)  A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programok további típusai a következők:

1. munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési  tréningek, tanfolyamok,
2. egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,
3. közösségi szakmai programok,
4. csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,
5. tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

 Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

14. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a)   a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül hitelt érdemlően nem igazolja,

b)   nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c)   nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d)   személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e)   nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f)   az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Lakásfenntartási támogatás

15. §

(1) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére a jegyző az Szt. rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Az ellátására való jogosultság feltétele a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások betartása e Rendelet 9. § (3) – (5) bekezdése szerinti szabályok szerint.

Önkormányzati segély

16. §

(1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az önkormányzati segély a polgármester által adható juttatás. A jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére a polgármester az Szt. és e Rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

(3) Az ellátására való jogosultság feltétele a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások betartása e Rendelet 9. § (3) – (5) bekezdése szerinti szabályok szerint.

(4) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben önkormányzati segély nyújhtaó annak a kérelmezőnek is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az elemi csapás vagy a természeti katasztrófa.

(6) Az önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében lehet megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetben az önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszerese.

(7) Az önkormányzati segély egészben vagy részbe természetben is nyújtható. Tremészetbeni ellátás lehet különösen az élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb költségeinek 10 %-ánál, és elérheti annak teljes összegét, ha a költségek vselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Ft.

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ellátások

17. §

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a polgármester az Szt.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint természetbeni ellátásként

• méltányossági közgyógyellátást
• köztemetést
• önkormányzati segélyt

nyújt.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a jegyző az Szt.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint természetbeni ellátásként

• lakásfenntartási támogatást

nyújt.

Közgyógyellátás

18. §

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Hivatalnál kell benyújtani, melyhez csatolni kell az ott előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

Köztemetés

19. §

(1) A köztemetést az Önkormányzat az Szt-ben foglalt szabályok alapján biztosítja.

(2) Különös méltánylást érdemlő egyedi esetben, kérelemre, a polgármester a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

20. §

(1) Az Önkormányzat az Szt. 57. § (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások (a továbbiakban: szociális alapszolgáltatások) közül

1. az étkeztetést önállóan,
2. szociális segítő szolgáltatást önállóan,
3. a családsegítést, a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulásos formában Tolna és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Gyermekjóléti és Helyettes Szülői Hálózat Társulásán (7130, Tolna, Hősök tere 1.)  keresztül biztosítja.

Étkeztetés

21. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak minősül

1. a nyugdíjas, ideértve a rokkantsági nyugdíjast és a baleseti járadékost,
2. a rehabilitációs járadékban részesülő, 
3. a rendszeres szociális járadékos,
4. a rendszeres szociális segélyezett,
5. a mozgássérült,
6. aki pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt saját étkeztetéséről gondoskodni nem tud,
7. a hajléktalan.

 (3) Az étkeztetés iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani. Az étkeztetés iránti kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.

(4) Az Önkormányzat a szociális étkeztetést Sióagárd Község Önkormányzata Konyhája útján biztosítja. Az étkeztetés biztosítása történhet éthordóban történő elvitellel, házhozszállítással vagy helyben fogyasztással.

(5) A szociális étkezde tevékenységének irányítása, valamint az étkeztetés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a polgármester feladata.

Házi segítségnyújtás

22. §

(1) Házi segítségnyújtásról az Önkormányzat az Szt-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani.

Családsegítés

23.§

(1) A családsegítésről az Önkormányzat az Szt-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2) A családsegítést az Önkormányzat a Tolnai Alapszolgáltatási Központon keresztül, önkormányzati társulás útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a sióagárdi családgondozóhoz kell benyújtania.

A térítési díjak megállapítására vonatkozó szabályok

24. §

(1) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját a társult formában fenntartott intézmények állapítják meg a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(3) A személyi térítési díjat

1. az ellátást igénybe vevő jogosult,
2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
3. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
4. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
5. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(4) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

 A szociális étkeztetés intézményi térítési díjainak megállapítása

25. §

(1) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület minden évben március 31-ig állapítja meg, melyet egy alkalommal felülvizsgálhat.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. szabályai irányadók.

(3) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját e Rendelet függeléke tartalmazza.

 (4) Sióagárd község területén a kiszállítás díját e Rendelet függeléke tartalmazza.

 A személyi térítési díjak megfizetése

26.§

(1) A Képviselő-testület által meghatározott személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

 Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

27. §

A polgármester az étkezés igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C.§-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) szociális segítő szolgálat esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

 Az intézményi jogviszony megszűnése

28. §

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az étkeztetés ellátás megszűnik, ha az igénylő

a)   a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b)   elhalálozik,

 c)   kéri az ellátás megszüntetését.         

(3) Az étkeztetés megszüntetése a polgármester hatásköre.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. §

(1) Ez a rendelet 2014. január 20. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 10/2011. (VI. 8.) önkormányzati rendelete, valamint a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 12/2000.(V.29) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésének b) pontja, 4. § (2) – (3) bekezdése, a 7. § és 8. §-a.

Sióagárd, 2014. január 10.

                         Háry János                                                    dr. Baranyai Eszter

                        polgármester                                                              jegyző

Kihirdetési záradék:

Ez a rendelet 2014. január 20. napján lép hatályba.

Rendelet hiteléül:

                                                           Balogh Györgyi

                                                                aljegyző