Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (III.1.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2015-03-01-tól

Hatályos: 2019. 12. 11- 2021. 09. 19

Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (III.1.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2015-03-01-tól

2019.12.11.

Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdése b) pontjában és a 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1/A. § E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelően biztosított egyes pénzben, valamint természetben nyújtott szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok érvényesítésének módját és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. § (1) A Rendelet hatálya kiterjed Sióagárd község közigazgatási területén élő

a) bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó – magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Sióagárd község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c) az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal Sióagárdi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

2. Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a társulás által fenntartott intézmény vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

3. A hivatalból történő eljárást civil szervezetek is kezdeményezhetik. Eljárás-kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

3. § A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

4. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott – igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem igazolható különösen:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,

b) álláskeresési ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

d) családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

e) vállalkozó esetén az adóhatóságnak a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolásával.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül meghatározásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(7) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra vonatkozó kérelem benyújtására, a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a továbbiakban az Szoctv. és a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások folyósítása az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közvetlen kifizetéssel vagy pénzintézeti átutalás útján történik.

6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

7. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemnyilatkozatában feltüntetetteken felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(2) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként felül kell vizsgálni, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

II. Fejezet

pénzbeli ellátások

A pénzbeli ellátások formái

8. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Szoctv.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást, rendkívüli települési támogatást nyújt.

9. §1

Települési támogatás

10. § (1) A képviselő-testület a Szoctv. és e Rendelet rendelkezései alapján települési támogatást nyújt.

(2) Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

11. §2 (1) A települési támogatás a Képviselő-testület által adható juttatás, amelynek maximális összege 150000 forint.3

(2) A Képviselő-testület a települési támogatás megállapítása hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(3) Települési támogatásra jogosult az a személy (családban élő és egyedül élő esetén egyaránt), akinek jövedelme a minimálbér mindenkori összegét nem haladja meg. Különös méltánylást érdemlő esetben települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek családjában vagy egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenki minimálbér összegét.4

(4) Települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az elemi csapás vagy a természeti katasztrófa.

(6) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében lehet megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetben az önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszerese.

(7) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást a lakásban együtt élők száma alapján kell megállapítani úgy, hogy az egy főre eső összege nem lehet kisebb 1000.-Ft-nál, és háztartásonként nem haladhatja meg a 4000.-Ft-ot, egyedülállók esetén 2500.-Ft.

(9) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére akkor állapítható meg támogatás, ha nincs a Szoc.törvény szerinti jövedelme, valamint az ápolt, gondozott személynek a jövedelme 50.000.-Ft-nál nem nagyobb, és a háziorvosa igazolja az ápolásra való rászorultságot.

(10) A gyógyszerkiadások viseléséhez csak természetbeni ellátás állapítható meg.

(11) A települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható. Természetbeni ellátás lehet különösen az élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése.

Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt, amelynek maximális összege 150000 forint.5

(2) Rendkívüli települési támogatásban azokat a személyeket kell részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

3. A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

4. A rendkívüli települési támogatás hatáskörének gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ellátások

13. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület a Szoctv.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint természetbeni ellátásként köztemetést nyújt. A képviselő-testület e hatáskörét átruházza a Bizottságára.

Köztemetés

14. § (1) A köztemetést az Önkormányzat az Szt-ben foglalt szabályok alapján biztosítja.

(2) Különös méltánylást érdemlő egyedi esetben, kérelemre, a Képviselő-testület a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

15. § (1) Az Önkormányzat az Szoctv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások (a továbbiakban: szociális alapszolgáltatások) közül

a) a szociális étkeztetést önállóan,

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulásos formában,

c) a családsgítést társulásos formában,

d) a házi segítségnyújtást társulásos formában biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a szociális étkeztetést az Önkormányzat konyhája útján biztosítja.

(3) 6 Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulásban történő fenntartással Tolna és Környéke Szociális Alapszolgáltatási, Gyermekjóléti és Helyettes Szülői Hálózat útján, míg a családsegítést Paks Kistérségi Szociális Központja útján biztosítja.

Étkeztetés

16. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak minősül

a) a nyugdíjas, ideértve a rokkantsági nyugdíjast és a baleseti járadékost,

b) a rehabilitációs járadékban részesülő,

c) a rendszeres szociális járadékos,

d) a rendszeres szociális segélyezett,

e) a mozgássérült,

f) aki pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt saját étkeztetéséről gondoskodni nem tud,

g) a hajléktalan.

(3) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat az igénylővel egyidejűleg azt az általa eltartott személyt is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(4) 7 Az étkeztetés iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani. Az étkeztetés iránti kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.

(5) Az étkeztetés biztosítása történhet éthordóban történő elvitellel, házhozszállítással vagy helyben fogyasztással.

(6) A szociális étkezde tevékenységének irányítása, valamint az étkeztetés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a polgármester feladata.

IV/A. Fejezet

A társulásos formában ellátott szociális szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályok

Házi segítségnyújtás

17. § (1) Házi segítségnyújtásról az Önkormányzat az Szt-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani.

Családsegítés

18. § (1) A családsegítésről az Önkormányzat az Szt-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Társuláshoz kell benyújtania.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Társulás vezetője dönt.

A térítési díjak megállapítására vonatkozó szabályok

19. § (1) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját a társult formában fenntartott intézmények állapítják meg a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) Ha az Szoctv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(3) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(4) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesítheti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A szociális étkeztetés intézményi térítési díjainak megállapítása

20. § (1) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület minden évben március 31-ig állapítja meg, melyet egy alkalommal felülvizsgálhat.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szoctv. szabályai irányadók.

(3) 8

(4)9

(5) Azon igénylők, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesülhetnek.

(6) Sióagárd területén a kiszállítás díját e Rendelet függeléke tartalmazza.

A személyi térítési díjak megfizetése

21. § (1) Az intézményvezető vagy a Képviselő-testület által meghatározott személyi térítési díjat

a) 10 Az intézményvezető, vagy a képviselő-testület által meghatározott személyi térítési díjat a szociális étkeztetés tekintetében havonta utólag kell megfizetni.

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2)11

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

22. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szoctv. 94/C. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

23. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szoctv. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az étkeztetés ellátás megszűnik, ha az igénylő

a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az étkeztetés megszüntetése a Bizottság hatásköre.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2015.március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2014. ( I.20.) önkormányzati rendelete.

(4) A képviselő-testület módosítja Sióagárd Község Önkormányzat képviselő-testülete 1/2014.(I.20.).) önkormányzati rendelete Sióagárd község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról 3.számú melléklete a) és b.) pontját úgy, hogy az önkormányzati segély, valamint a temetési segély kifejezést a „rendkívüli települési támogatás” megnevezéssel cseréli fel.

Gerő Attila s. k. polgármester

Garai László s. k. jegyző

1. függelék

Étkezési térítési díjak:

Szolgáltatás

Intézményi térítési díj

Szociális étkeztetés

527 Ft /adag

Kiszállítás

50 Ft / nap / adag

1

Hatálytalanította a 10/2016. (IX.28.) ör. 1 §-a, hatálytalan 2016.09.28-tól.

2

Módosította a 10/2016. (IX.28.) ör. 2 §-a, hatályos 2016.09.28-tól.

3

Kiegészítette a 14/2019. (XII.11.) ör. 1. §-a, hatályos 2019.12.11-től.

4

Módosította a 14/2019. (XII.11.) ör. 2. §-a, hatályos 2019.12.11-től.

5

Kiegészítette a 14/2019. (XII.11.) ör. 5. §-a, hatályos 2019.12.11-től.

6

Módosította a 10/2016. (IX.28.) ör. 3 §-a, hatályos 2016.09.28-tól.

7

Módosította a 10/2016. (IX.28.) ör. 4 §-a, hatályos 2016.09.28-tól.

8

Hatálytalanította a 10/2016. (IX.28.) ör. 5 §-a, hatálytalan 2016.09.28-tól.

9

Hatálytalanította a 10/2016. (IX.28.) ör. 5 §-a, hatálytalan 2016.09.28-tól.

10

Módosította a 10/2016. (IX.28.) ör. 6 §-a, hatályos 2016.09.28-tól.

11

Hatálytalanította a 10/2016. (IX.28.) ör. 7 §-a, hatálytalan 2016.09.28-tól.