Medina Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2017 (XI.29.) önkormányzati rendelete
Medina község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 03. 21Medina Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2017 (XI.29.) önkormányzati rendelete
Medina község településképének védelméről
Medina község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Medina község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) Jelen rendelet hatálya Medina község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a) Áttört jellegű kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes kerítés felület 50 %-át. Az áttört jellegű kerítés legfeljebb 60 cm magas lábazattal, a lábazat felett legfeljebb 60 cm szélességű tömör felületekkel (pillérek) rendelkezhet.
b) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése
c) Kis elemes cserép: vörös vagy barna színárnyalatú égetett, vagy beton cserép.
d) Közhasználatú épületek: igazgatási, oktatási, nevelési, hitéleti, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi sport, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épületek.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) károsodásának megelőzése,
e) lakossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezés a településképi értékvizsgálat alapján, vagy egyéni kezdeményezésre történhet.
(2) Egyéni kezdeményezés esetén a helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti.
(3) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó rövid indokolást.
(4) A helyi védelem megszüntetése iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:
a) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám),
b) a védettség megszüntetésének rövid indokolását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíteni kell.
(6) A helyi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően legalább 30 napra közhírré kell tenni.
(7) Egyéni kezdeményezés esetén a védetté nyilvánításhoz a települési főépítész, vagy ilyen feladatra jogosult tervező által készített egyedi településképi értékvizsgálat szükséges.
(8) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, illetve annak hiányában a polgármester gondoskodik.
(9) Helyi védelem alatt álló építmény csak a védettség törlése után bontható el.
4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek
4. § A települési főépítész, annak hiányában a polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.
5. Az egyedi védelem meghatározása
5. § A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § Medina község településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. térkép-mellékletében lehatárolt:
a) „A” jelű terület (belterület jellemzően családi házas beépítésű részei);
b) „B” jelű terület (szőlőhegyi területek);
c) „C” jelű terület (tájképvédelmi szempontból frekventált területek)
d) „D” jelű terület (településközpont).
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § Gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tetőfedés anyagaként nem alkalmazható fém vagy műanyag sík-, hullám- vagy trapézlemez.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § „A” és „D” jelű területeken:
a) Építési telken a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-a illesztendő.
b) Utcai telekhatáron új kerítés építési szándék esetén áttört jellegű kerítést kell építeni.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) „A”, „B”, „C” és „D” jelű) területen:
a) az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók;
b) tetőfedés színeként a natúr égetett cserép vörös-barna színárnyalattól eltérő szín nem alkalmazható;
c) főépítmény közterületről látható homlokzata csak építészetileg egységes megjelenéssel újítható fel;
d) közterület felé néző homlokzaton parabola-antenna, klíma-kültéri egység és homlokzatra szerelt kémény nem helyezhető el.
(2) „A” jelű területen:
a) főépítmény tetőfedő anyagaként sík fémlemez, trapézlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala, síkpala és bitumenes lemez nem alkalmazhatók;
b) új főépítményt 25-45° hajlású magastetővel kell ellátni, továbbá az utcai homlokzaton erkély és loggia nem létesíthető.
(3) „B” és „ C” jelű területeken:
a) új főépítményt 35-45° hajlású nyeregtetővel kell ellátni, a tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető;
b) új építés vagy tető-felújítás esetén főépítmény tetőfedő anyagaként csak kis elemes cserép, vagy égetett cserép utánzatú cserepes lemez alkalmazható;
c) homlokzati falfelületet be kell vakolni vagy fából (gerendaház vagy fa-burkolat) kell kialakítani.
(4) „D” jelű területen:
a) új főépítményt 35-45° hajlású nyeregtetővel kell ellátni, a tetősíkból kiugró tetőfelépítmény (torony, tetőablak), továbbá erkély és loggia nem létesíthető;
b) új építés vagy tető-felújítás esetén főépítmény tetőfedő anyagaként csak kis elemes cserép alkalmazható;
c) homlokzati falfelület legalább 80 %-át be kell vakolni. A nem vakolt felület a terepszinttől legfeljebb 1 m magasságig alakítható ki;
d) Új utcafrontra merőleges gerincű épület építése esetén az épület szélessége legfeljebb 8 m lehet.
e) Meglévő utcafrontra merőleges gerincű épület bővítése legfeljebb 8 m szélességű épületszárny létesítésével történhet.
11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § A helyi védelem alatt álló építményekre az alábbi előírások vonatkoznak:
a) helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.
b) helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
c) helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészeinek esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során településképi eljárás keretében korrigáltatható az egységes építészeti kialakítás érdekében.
d) parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény csak közterületről nem látható épületrészen helyezhető el.
e) helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
f) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a magterületbe, ökológiai folyosó területbe, kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból meghatározó („A”, „B”, „C” és „D” jelű) területek nem alkalmasak.
(3) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az ÉTV. 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.
(4) A föld feletti vezetésű meglévő gyenge és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. § (1)1
(2)2
(3) Lakó- és vegyes területen ingatlanonként legfeljebb 2 m2 befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m2 oldal-felületű cégér helyezhető el.
(4) Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára használható fel.
(5) Gazdasági területen ingatlanonként legfeljebb 10 m2 felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.
(6) Ingatlanonként egy darab 1 m2legnagyobb befoglaló méretű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés elhelyezhető.
(7) A település szempontjából jelentős esemény közterületen, évente összesen 12 naptári hét időszakra, mobil eszközön, a polgármester hozzájárulásával reklámozható.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. § A Kossuth Lajos, Damjanich és Rákóczi utcák területén új vagy átépítésre kerülő elektromos, valamint hírközlési vezeték csak terepszint alatt helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a főépítész vagy annak hiányában a polgármester tájékoztatást ad és a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó építési munkálatok esetén.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § A polgármester a településképi szempontból meghatározó D jelű területen, a helyi védelem alatt álló építmények és a közhasználatú épületek esetében a vonatkozó jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére irányuló építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt az engedélyezési eljárásokat megelőzően.
17. A véleményezési eljárás szabályai
17. § (1) A település Polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.
(2) A Polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárás lefolytatásához kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be.
(4) A Polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
18. Bejelentési eljárással érintett építmények köre
18. § A településképi szempontból meghatározó „D” jelű területen és a helyi védelem alatt álló építményeknél az alábbi építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentési eljáráshoz nem kötött építési tevékenységek esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) építmény közterületről látszó homlokzatának, tetőfelületének átalakítása, felújítása, korszerűsítése, színezése, homlokzatának megváltoztatása;
b) a főépítmény homlokzatához illesztett előtető, védőtető építése, bővítése;
c) új reklámhordozó elhelyezése;
d) közterületről látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A település Polgármestere településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.
(2) A Polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kérelmező a vonatkozó jogszabály alapján kérelmét papír alapon nyújtja be.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
20. A településképi kötelezési eljárás
20. § A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester a vonatkozó jogszabály szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.
21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
21. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településképi bírság alkalmazásának esetei
a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása;
b) a településképi követelmények be nem tartása;
c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.
(2) A településképi bírság mértéke:
a) kötelező településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint;
b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
(4) A településképi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településképi bírságot a helyi adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
22. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
22. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából pályázat útján önkormányzati támogatás adható.
(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETEI RENDELKEZÉSEK
23. Hatályba léptető rendelkezés
23 § Jelen rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
Vén Attila polgármester Balogh Györgyi jegyzőt helyettesítő aljegyző
1. melléklet a 8/2017. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez3
1. Medina, Bajcsy-Zsilinszky utca 34. 21 hrsz. lakóépület
2. Medina, Zrínyi Miklós utca 13. 52 hrsz. lakóépület
3. Medina, Kossuth Lajos utca 4. 104 hrsz. lakóépület
4. Medina, Kossuth Lajos utca 111 hrsz. közösségi ház
5. Medina, Kossuth Lajos utca 113 hrsz. világháborús emlékmű
6. Medina, Kossuth Lajos utca 114/5 hrsz. kút
7. Medina, Kossuth Lajos utca 75. 135 hrsz. posta épülete
8. Medina, Petőfi Sándor utca 34. 162 hrsz. lakóépület
9. Medina, Petőfi Sándor utca 12. 184 hrsz. lakóépület
10. Medina, Kossuth Lajos utca 48. 204 hrsz. könyvtár épülete
11. Medina, Zrínyi Miklós utca 2. 41 hrsz. lakó- és melléképület, góré, kapu
12. Medina, Rákóczi Ferenc utca 22. 357 hrsz. Apponyi Kiskastély étterme
13. Medina, Temető 376 hrsz. kereszt
14. Medina, Temető 393 hrsz. kereszt
15. Medina, Köztársaság utca 1. 444 hrsz. parókia épülete
16. Medina, Kossuth Lajos utca 22. 445 hrsz. lakóépület
17. Medina, Kossuth Lajos utca 20. 447 hrsz. lakóépület
18. Medina, Kossuth Lajos utca 19. 448 hrsz. utcai kerítés
19. Medina, zártkert 654 hrsz. gazdasági épület
20. Medina, külterület 02/2 hrsz. rendezvényterem, szálláshely
21. Medina-Szőlőhegy, 057/16 hrsz-ú út 057/18 hrsz. lakóépület
22. Medina-Szőlőhegy, 059 hrsz-ú út 060/9 hrsz. lakóépület
23. Medina-Szőlőhegy, 059 hrsz-ú út 060/10 hrsz. lakó- és gazdasági épület
24. Medina-Szőlőhegy, 065 hrsz-ú út 066/6 hrsz. lakóépület
25. Medina-Szőlőhegy, 065 hrsz-ú út 066/1 hrsz. kereszt
26. Medina-Szőlőhegy, Fő út 073/2 hrsz. volt kápolna-iskola épülete
27. Medina-Szőlőhegy, 077/2 hrsz-ú út 076/26 hrsz. lakóépület
28. Medina-Szőlőhegy, Fő út 076/32 hrsz. lakóépület
29. Medina-Szőlőhegy, 081/31 hrsz-ú út 081/5 hrsz. kereszt
30. Medina-Szőlőhegy, 081/31 hrsz-ú út 081/6 hrsz. lakóépület
31. Medina, külterület 093/16 hrsz. Apponyi síremlék
1. függelék a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez4
2. függelék a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez5
törzsszám |
azonosító |
védelem státusza |
védelem fajtája |
helyrajzi szám |
cím |
név |
Bírság kategóriába sorolása |
4211 |
8669 |
Műemléki védelem |
Műemlék |
358 |
Rákóczi u. 21 . |
Apponyi-kúria (általános iskola) |
|
4211 |
22187 |
Műemléki védelem |
Műemléki környezet |
093/6-9, 349, 354-356,360, 362 |
Apponyi-kúria (általános iskola) ex-lege műemléki környezete |
||
4209 |
8666 |
Műemléki védelem |
Műemlék |
438 |
Kossuth u. 23 . |
Görögkeleti (szerb) templom (Szent Lélek eljövetele) |
|
4209 |
22184 |
Műemléki védelem |
Műemléki környezet |
114/2, 114/5, 114/7, 204-205, 433-434, 436, 437/1-2, 443-444 |
Görögkeleti (szerb) templom (Szent Lélek eljövetele) ex-lege műemléki környezete |
||
4212 |
8668 |
Műemléki védelem |
Műemlék |
362 |
Rákóczi u. |
Kápolnapusztai r. k. kápolna |
II. |
4212 |
22186 |
Műemléki védelem |
Műemléki környezet |
093/6, 353-354, 358, 360-361, 363-364 |
Kápolnapusztai r. k. kápolna ex-lege műemléki környezete |
||
4210 |
8667 |
Műemléki védelem |
Műemlék |
167 |
Petőfi u. 38. |
Ref. templom |
II. |
4210 |
22185 |
Műemléki védelem |
Műemléki környezet |
168, 176, 187-189 |
Ref. templom ex-lege műemléki környezete |
3. függelék a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez a 8/2017. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez6
1. Medina – Halom (Medina 1)
2. Medina – Rákóczi Ferenc utca / Kápolna-puszta / Téesz daráló (Medina 2)
3. Medina – Margit-kert (Medina 3)
4. Medina – Sziget / Külső-Sziget 1. lelőhely (Medina 13, Medina 14)
5. Medina – Apponyi Kiskastély mögött (Medina 15)
6. Medina – Kápolna-puszta (Medina 16)
7. Medina – Sár-dűlő
8. Medina – Lencsepuszta
9. Medina – Szilvás
10. Medina – Alsó-Periló
11. Medina – Külső-Sziget 2. lelőhely
12. Medina – Külső-Sziget 3. lelőhely
13. Medina – Külső-Sziget 4. lelőhely
14. Medina – Külső-Sziget 5. lelőhely
15. Medina – Külső-Sziget 6. lelőhely
16. Medina – Külső-Sziget 7. lelőhely
17. Medina – Külső-Sziget 8. lelőhely
18. Medina – Külső-Sziget 9. lelőhely
A 13. § (1) bekezdését a Medina Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2) bekezdését a Medina Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 3/2020. (III. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. április 1. napjától.
Módosította a Képviselő-testület 16/2020. (III. 17.) határozata. Hatályos 2020. április 1. napjától.
Beiktatta a Képviselő-testület 16/2020. (III. 17.) határozata. Hatályos 2020. április 1. napjától.
Beiktatta a Képviselő-testület 16/2020. (III. 17.) határozata. Hatályos 2020. április 1. napjától.