1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Medina község közigazgatási területén élő

(2) A rendelet hatálya kiterjed

2. § E rendelet célja, hogy megállapítsa, és szabályozza a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetbeni szociális ellátások fajtáit, valamint azok eljárási és jogosultsági szabályait, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit.

3. § (1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a társulás által fenntartott intézmény vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A hivatalból történő eljárást civil szervezetek is kezdeményezhetik. Eljárás-kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő az 1. melléklet szerinti kérelmében saját, valamint a családjában élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

4. § A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

5. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott – igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem igazolható különösen:

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül meghatározásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(7) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra vonatkozó kérelem benyújtására, a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a továbbiakban az Szoctv. és az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások folyósítása az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közvetlen kifizetéssel vagy pénzintézeti átutalás útján történik.

7. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként felül kell vizsgálni, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § (1) A jelen rendelettel megállapított pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a hivatal bármikor jogosult ellenőrizni.

(2) A szociális ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatok rendelkezésre bocsájtani és az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

(3) Amennyiben az ellenőrzés során a szociális ellátásban részesülő nem működik együtt a hivatallal, úgy a rendszeres ellátás megszüntethető.

10. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátást – a Szoctv. 17. §-ában foglaltak figyelembe vételével - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a

(2) Ha a hatáskör gyakorlója szociális ellátás megtérítését rendeli el, a képviselő-testület a megtérítés összegét, illetve pénz egyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy a megtérítés összegét, illetve pénz egyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

(3) A jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybevett támogatás mérséklése vagy elengedése kizárólag a visszafizetésre kötelezett személy írásos kérelmére történhet, amennyiben a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésének elrendelése esetén, ha a kötelezett a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetési kötelezettségét azonban két hónapig nem teljesíti, tartozása egy összegben válik esedékessé.

11. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Medina Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Szoctv.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást, rendkívüli települési támogatást nyújt.

12. § (1) Az ellátására való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtójának a lakókörnyezete rendezettségét az e Rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell (továbbiakban: a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások):

(2) Amennyiben a támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó e Rendeletben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, úgy a támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A jogosultság feltételeként a Rendeletben előírt szabályok betartását az Önkormányzat a családgondozó bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles a helyszíni szemlét elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni.

13. § (1) A települési támogatás a képviselő-testület által adható juttatás.

(2) A képviselő-testület a Szoc. tv. és e Rendelet rendelkezései alapján települési támogatást nyújt.

(3) Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

14. § (1) A jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére a képviselő-testület az Szoc. tv. és e Rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Az ellátására való jogosultság feltétele a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyi előírások betartása e Rendelet 13. § (2) – (3) bekezdése szerinti szabályok szerint. Települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az elemi csapás vagy a természeti katasztrófa.

(4) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legfeljebb a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegében lehet megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetben az önkormányzati segély összege legfeljebb a szociális vetítési alap legkisebb összegének tízszerese.

(5) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás – ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást – havi összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegét.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást a lakásban együttélők száma alapján kell megállapítani úgy, hogy egy főre eső összege nem lehet kisebb 1000.-Ft-nál, és nem haladhatja meg a 2000.-Ft-ot, egyedülállók esetén 2000.-Ft.

(7) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére akkor állapítható meg támogatás, ha nincs a Szoctv. szerinti jövedelme, valamint az ápolt, gondozott személynek a jövedelme 50.000.-Ft-nál nem nagyobb, és a háziorvosa igazolja az ápolásra való rászorultságot.

(8) A gyógyszer-kiadások viseléséhez csak természetbeni ellátás állapítható meg.

(9) A települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható. Természetben nyújtható települési támogatási ellátás különösen az élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése.

(10) A települési támogatással kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület az Önkormányzati Bizottságra ruházza át.

15. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásban azokat a személyeket kell részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) A képviselő-testület jövedelemhatárra tekintet nélkül 30.000,- Ft rendkívüli települési támogatást állapít meg annak, aki a halálakor medinai állandó lakcímmel rendelkező elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és az eltemettető is állandó medinai lakcímmel rendelkezik.

(5) A képviselő-testület jövedelemhatárra tekintet nélkül 30.000,- Ft rendkívüli települési támogatást állapít meg annak, aki medinai állandó lakcímmel rendelkezik, a születendő gyermekére való tekintettel.

(6) A rendkívüli települési támogatás hatáskörének gyakorlását a képviselő-testület az Önkormányzati Bizottságra ruházza át.

16. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület a Szoctv.-ben és e Rendeletében meghatározott feltételek szerint természetbeni ellátásként köztemetést nyújt.

(2) A köztemetést az Önkormányzat a Szoctv-ben foglalt szabályok alapján biztosítja.

(3) Különös méltánylást érdemlő egyedi esetben, kérelemre, a képviselő-testület a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt, a megtérítési kötelezettség visszafizetését részletekben engedélyezheti.

17. § (1) Az Önkormányzat a Szoctv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások (a továbbiakban: szociális alapszolgáltatások) közül

(2) Az Önkormányzat a családsegítést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulásban történő fenntartással a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Paks Kistérségi Szociális Központon (7030 Paks, Ifjúság útja 1/A.) keresztül biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a nappali ellátást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társuláson keresztül biztosítja.

18. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak minősül

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alól a polgármester méltányosságból mentesítheti azon kérelmezőt, aki egyedül élő és anyagi-szociális körülményei indokolják az étkeztetés biztosítását.

(4) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat az igénylővel egyidejűleg azt az általa eltartott személyt is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(5) Az étkeztetés iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a Hivatalban lehet benyújtani. Az egészségi állapotra való hivatkozással kérelmezett étkeztetés esetén a kérelem kötelező melléklete a háziorvos/kezelőorvos igazolása arról, hogy a kérelmező mozgásában korlátozott; a pszichiátriai-, és szenvedélybetegségre való hivatkozással kérelmezett étkeztetés esetén a kérelem kötelező melléklete a szakorvos/kezelőorvos szakvéleménye a nevezett betegség fennállásáról; nyugdíjas kérelmező esetében a folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolás.

(6) Az étkeztetés iránti kérelmekről a polgármester dönt. A polgármester a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. Az ellátás biztosítása esetén az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a polgármester az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. Amennyiben az étkeztetés határozatlan időre kerül megállapításra, az ellátást évente felül kell vizsgálni, kivéve azon ellátásban részesülők esetében, akik korukra való tekintettel részesülnek a szolgáltatásból.

(7) A polgármester köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha az ellátást igénylő személy állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé.

(8) A polgármester külön eljárás keretében, soron kívüli ellátást a 9/1999. (XI.24.) SzCsM. rendelet 15. §-ában szabályozott feltételek alapján biztosíthat.

(9) Az Önkormányzat a szociális étkeztetést a szociális étkezde útján biztosítja. Az étkeztetés biztosítása történhet éthordóban történő elvitellel, házhoz szállítással vagy helyben fogyasztással.

(10) A szociális étkezde tevékenységének irányítása, valamint az étkeztetés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a polgármester feladata.

19. § (1) A tanyagondnoki szolgálat Medina közigazgatási területén, - életvitelszerűen (állandó és ideiglenes jelleggel) lakó és tartózkodó személyekre - terjed ki.

(2) Ellátási területe:

(3) A tanyagondnokot az önkormányzat képviselő-testülete nevezi ki és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4) Tanyagondnoki munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, akit a foglalkoztatás kezdő időpontjában a munkáltató bejelentett a munkakör betöltéséhez szükséges falu- és tanyagondnoki alapképzésre, és azt a munkakör betöltője a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított egy éven belül elvégzi.

20. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai:

(2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így

(3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül

21. § (1) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele szóbeli és írásbeli kérelemre illetve a polgármester jelzése alapján történik.

(2) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele jövedelmi viszonyok vizsgálatától függetlenül történik.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás térítésmentes.

(4) A tanyagondnokok tevékenységüket tevékenységnaplóban kötelesek dokumentálni.

(5) Az önkormányzat a tanyagondnoki szolgálat ellátásához 2 db gépjárművet biztosít. A gépjárművek közül egyik rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással és CASCO biztosítással, a másik csak kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. A gépjárművek üzemképes állapotban tartásáért a tanyagondnok a felelős.

22. § (1) Házi segítségnyújtásról az Önkormányzat a Szoctv-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Paksi Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül, önkormányzati társulás útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Társuláshoz kell benyújtani.

23. § (1) A családsegítésről az Önkormányzat a Szoctv-ben és a vonatkozó szakmai előírások alapján gondoskodik.

(2) A családsegítést az Önkormányzat a Paksi Kistérségi Szociális Központon keresztül, önkormányzati társulás útján biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Központhoz kell benyújtania.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Központ vezetője dönt.

24. § (1) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját a társult formában fenntartott intézmények állapítják meg a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) Ha a Szoctv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(3) A személyi térítési díjat

(4) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

25. § (1) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület minden évben március 31-ig állapítja meg, melyet egy alkalommal felülvizsgálhat.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szoctv. szabályai irányadók.

(3) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját és a kedvezményes térítési díjat e Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) Azon igénylők, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de a 300 %-át nem haladja meg, térítési díj kedvezményben részesülnek.

(5) Azon igénylők, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesülnek.

(6) Medina közigazgatási területén a kiszállítás térítésmentes.

26. § (1) Az intézményvezető vagy a Képviselő-testület által meghatározott személyi térítési díjat

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabály rendelkezései szerint korrigálni kell.

27. § Az Önkormányzat az intézményi ellátás igénybevételekor a 3. melléklet szerinti megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni a Szoctv. 94/C. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

28. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik a Szoctv. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az étkeztetés ellátás megszűnik, ha

(3) Az étkeztetés megszüntetése a polgármester hatásköre.

29. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

30. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete.