1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Medina Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7057 Medina, Kossuth L. u. 59.

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.medinafalu.hu (a továbbiakban: honlap)

(4) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Medina Község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Medina Község Önkormányzatának Képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(7) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal útján látja el.

(8) Medina Község Önkormányzati Képviselő-testületének határozata alapján Harc Község Önkormányzatával, Kistormás Községi Önkormányzattal és Kölesd Községi Önkormányzattal közös hivatalt hozott létre Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal (7052 Kölesd, Kossuth tér 2.) néven. A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

(9) Medina község testvértelepülése:

(10) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) Medina zászlójának színe: Kékkel- ezüsttel- kékkel- ezüsttel – zölddel hullámosan négyszer vágott.

(3) A Két ezüstpálya Medina Határának folyóvizeit (Sió, Sárvíz) jelképezi

(4) A képviselő-testület a község jelképeinek, valamint a településnév használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(5) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja

(6) Képviselő-testület Medina pecsétjét kell használni:

3. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(5) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) A képviselő-testület által a polgármesterre és az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. és 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.

(4) A képviselő-testület ülésszak-szünetet nem rendel el.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában az Önkormányzati Bizottság elnökének a feladata.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 7 nappal megkapják. A képviselők nyilatkozhatnak, hogy a testületi ülés anyagát elektronikusan kérik kézbesíteni. Az ezt a formát írásban megjelölő képviselő csak technikai problémák esetén, vagy egyedi esetben kifejezett, külön kérésre kapja papír alapon a meghívót és a testületi anyagot.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

6. § (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a rendes ülés előtt 7 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt a közös önkormányzati hivatal helyi hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a község honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

(3) A nyilvános ülésre meg kell hívni a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához

(4) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

7. § A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

8. § (1) Azon esetekben, amikor a zárt ülés tartását a Mötv. a Képviselő-testület döntésétől teszi függővé, a zárt ülés tartását

(2) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek, a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el, és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokat – a zárt ülést követően haladéktalanul, a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat betartva – a jegyző kihirdeti.

9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évente egy alkalommal hagyja jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni:

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 7 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

10. § (1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat hozatalára. Képviselő-testületi ülésre előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet, de az írásos előterjesztések elkészítésére törekedni kell.

(3) A képviselő-testület elé írásban kerülő előterjesztés két részből áll:

(4) Egyedi hatósági ügyekben helybeli írásbeli előterjesztést kapnak a képviselők, illetve, amennyiben a téma lehetővé tesz, a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést kiadásra alkalmas formában, személyiségi jogokat nem sértve kell előkészíteni és előterjeszteni.

(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

(6) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 10 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni, az e határidő után leadott előterjesztéseket a képviselő-testület nem tárgyalja.

(7) Előterjesztést tehetnek:

11. § (1) Beszámoló készíthető:

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, a jegyző, az intézményvezetők – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, a jegyző és a képviselők egynegyede.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (3) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

14. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését, illetve ülését a polgármester hívja össze és vezeti a 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(3) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(4) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni, és 8 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképességet az ülés egész tartama alatt vizsgálni kell.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

15. § (1) Az egyes napirendi pontok feletti tanácskozás a napirend ismertetéséből, az írásos előterjesztéshez tett szóbeli kiegészítésből, a tárgyalásból és a döntésből áll.

(2) Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról kap írásban vagy szóban tájékoztatást. A témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére a 17. § rendelkezései szerint biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(3) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 5. § (1) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A felszólalás időtartama első ízben – az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül – legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként legfeljebb 2 perc időtartamban – rövid választ adni.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(7) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(8) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) Bármikor szót kérhet:

18. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja, a polgármester szavazásra bocsátja.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

19. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő személyes érintettsége kérdésében a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti annak megállapítását, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület szükség esetén döntését felülvizsgálja.

20. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül az alábbi esetekben:

(2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

21. § (1) A képviselő-testület döntése a rendelet és a határozat.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(3) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(5) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(6) A titkos szavazást az Önkormányzati Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor igen, nem vagy tartózkodom kijelentéssel szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

23. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését (Medina Község Önkormányzatának Képviselő-testülete), a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját római, és a napját arab számmal), továbbá az „önkormányzati határozat” megjelölést és a határozat címét.A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

24. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert, vagy a bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Ezen felül a jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 2 példányban kell elkészíteni, melyből:

(5) A jegyzőkönyvet a jegyző köteles elektronikus úton, az erre rendszeresített internetes felületen, az ülést követő tizenöt napon belül megküldeni a kormányhivatalnak.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Medina község honlapján és a közös önkormányzati hivatal titkárságán van lehetőség. A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös önkormányzati hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak.

(9) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdetheti ki:

(10) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, az Önkormányzati Bizottság a dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

26. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt lehet készíteni. A hanganyag a jegyzőkönyv hiteles elkészítését segíti elő, a hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A hanganyag – az (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a továbbiakban közérdekű adatnak minősül, azt bárki a közös önkormányzati hivatalban a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően – igénybejelentés, költségtérítés mellett – meghallgathatja, az elhangzottakat jegyzetelheti, felhasználhatja, másolatot kérhet.

(3) A hanganyagot a közös önkormányzati hivatalban zároltan kell kezelni, annak megőrzéséről a felvétel keletkezésének időpontjától a választási ciklust követő egy évig kell gondoskodni.

(4) A zárt ülésekről készített hangfelvételt elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésekről készült hangfelvétel nem minősül közérdekű adatnak, belehallgatásra csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak.

27. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelettervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a község honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(7) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

28. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni.

(5) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

29. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek működését, a községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közéletről való híradás biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

30. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

31. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,

(3) A képviselő-testület tagjainak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megtartott közmeghallgatás esetén is kötelező a személyes megjelenés, azaz térben és időben is egy helyen szükséges tartózkodniuk a közmeghallgatás időpontjában.

(4) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.

(5) A közmeghallgatás tényét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(8) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

32. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson/ a lakossági fórumon vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről legalább 8 nappal annak megtartása előtt, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak. A részvétel lehetőségéről a választók a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzati honlapról tájékozódhatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít, és a közös hivatalba továbbítja azt.

34. § A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:

35. § (1) A képviselő Medina község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(5) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(6) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

36. § (1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

(4) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak.

(5) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.

(6) A képviselő rendeletben megállapított tiszteletdíjat kaphat. A képviselő tiszteletdíja mérsékelhető illetve megvonható attól, aki két egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

(7) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Önkormányzati Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

37. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A bizottságok belső működési szabályaikat – a Mötv. és e rendelet keretei között – maguk állapítják meg.

(5) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre

(6) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Önkormányzati Bizottság.

(7) Az Önkormányzati Bizottság 3 tagból áll. Elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

38. § (1) A bizottságok működésére – a jelen rendelet 37-41.§ -ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a 19. § (5) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 13. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

39. § (1) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.

40. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

41. § A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

42. § (1) Medina Község Önkormányzatának képviseletében a polgármester jár el, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségre, valamint méltatlanságra vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Medina község fejlődéséhez, elsődleges feladata a község fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

43. § (1) A polgármester feladatai különösen:

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét az Önkormányzati Bizottság elnökének előterjesztése alapján a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(5) A polgármesteri tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat az Mötv. tartalmazza.

44. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester tartós (30 napot) meghaladó távolléte esetén az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni.

(5) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában az Önkormányzati Bizottság elnöke látja el.

45. § (1) A képviselő-testület – Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatalt Kölesd község polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése:

(5) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségei egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és a feladatok ellátásában kötelesek együttműködni.

(6) A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések együttes ülését a gesztor település, Kölesd polgármestere hívja össze és vezeti.

(7) A közös önkormányzati hivatal a hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületei által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik és látja el feladatait.

46. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát a Mötv. 81.§-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az általa megbízott köztisztviselő helyettesíti.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét és a hivatal egyéb működési szabályait a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Kölesd község polgármestere gyakorolja.

47. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívhatja fel.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi üléshez a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(4) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzatot megilleti a térítésmentes iroda, irodabútor-használat. A települési nemzetiségi önkormányzat irodájának karbantartási és rezsiköltségét az Önkormányzat biztosítja.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

48. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

49. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a KÖH látja el. A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig.

50. § (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

(3) A belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző gondoskodik.

53. § (1) A képviselő-testület megállapodhat abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Medina Községi Önkormányzat az alábbi társulásokban tag

54. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

55. § Hatályát veszti a MEDINA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT című 11/2014 (XI.22.) önkormányzati rendelet.

56. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.