1. § (1) A rendelet hatálya Magyarkeszi közigazgatási területére és valamennyi állattartóra kiterjed.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából

2. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással kapcsolatos tevékenysége során mások jogai, jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

3. § Magyarkeszi község területén –az egyéb előírások betartásával – mindenfajta haszonállat tartható számbeli korlátozás nélkül.

4. § (1) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A közterületen az állatok által okozott szennyeződést az állat tulajdonosa, vagy a felügyeletével megbízott személy köteles azonnal eltávolítani.

(2) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol a galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető.

5. § (1) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a tartással a környezetet ne károsítsa, az emberek, és állatok egészségét ne veszélyeztesse, másnak anyagi kárt ne okozzon. Az okozott anyagi kárért az állat tulajdonosa köteles helytállni.

(2) Állatokat csak arra alkalmas ingatlanokon, a káros környezeti hatások (zaj, szag, stb.) kiküszöbölésére alkalmas alábbi védőtávolságok betartásával lehet tartani.

6. § (1) A méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi, stb.) jogszabályok megtartásával – az erre alkalmas területeken mindenki szabadon gyakorolhatja.

(2) Többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni és fenntartani csak az összes tulajdonos, bérlő, stb. hozzájárulásával lehet.

(3) A méhészetet közös használatú épülettől, szomszédos ingatlantól legalább négy (4) használatban lévő utaktól pedig az útmelletti vízelvezető árok úttól távolabbi szélétől számított tíz (10) méter távolságon túl szabad elhelyezni.

7. § (1) Ebtartás a község területén e rendeletben meghatározott feltételekkel történhet, Valamennyi ebtartó köteles az állatát úgy tartani, hogy mások nyugalmát ne zavarja, test épségét, egészségét ne veszélyeztesse és anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtartó ezen feltételeket nem tudja biztosítani, akkor az állattartást meg kell szüntetni.

(2)² A község területén ingatlanonként maximum 3 darab eb tartható zárt udvarban, illetve az állattartónak biztosítania kell, hogy az eb felügyelet nélkül sem a közterületre, sem magánterületre ne jusson ki és a szomszédokat ne zavarja. Az állatszaporulat 3 hónapos korig a tartható ebek számát nem érinti.

(3) Zárt udvarral nem rendelkezők kötelesek az ebet állandóan és biztonságosan megkötve tartani.

(4) Több lakó elhelyezését szolgáló házingatlan (társasház, stb.) udvarán eb csak az összes lakó egyetértésével és az (1) bekezdés szabályainak betartásával tartható. Egyetértés vagy zárt udvar hiánya esetén ebet csak a lakásban lehet – a többi lakó zavarása nélkül – tartani.

(5) Az ebtartó vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, társasházak közös használatú helyiségeit, udvarát, stb. ne szennyezze, illetve a szennyeződést haladéktalanul köteles eltávolítani.

8. § (1) Ebet póráz nélkül, harapós természetű és nagytestű ebet szájkosár és póráz nélkül közterületre kivinni tilos.

(2) Tilos az ebet bevinni:

9. § (1) Az ebet az elválasztását követően (három hónapos kora után), a tulajdonosa vagy tartója köteles évenként, a három hónapos kort elérő állata esetében 30 napon belül – saját költségére – veszettség ellen beoltatni.

(2)³ Az évenkénti szervezett eboltás időpontját, helyét és költségeit az állategészségügyi nyilvántartást vezető szerv állapítja meg és a helyben szokásos módon kihirdeti.

(3) Azt az ebet, melyet a tulajdonos az évi kötelező oltás során felszólítás ellenére sem oltatott be, el kell kobozni.

(4)⁴ A község területén talált kóbor, gazdátlan vagy szabadon engedett, illetve a (3) bek. alapján elkobzott ebet az önkormányzat a gyepmesterrel befogatja és elszállíttatja.

(5)⁵ ) A befogott ebet – a (3) bek. szerinti ebek kivételével – a tartási költségek megtérítése mellett az igazolt tulajdonosa tizennégy napon belül kiválthatja. A tizennégy napig ki nem váltott ebek értékesíthetők, vagy kiírthatók.

10. § (1) Az állattartással kapcsolatos első fokú hatósági jogkört – a rendelet 12. §-ában írt kivétellel – a polgármester gyakorolja.

(2)⁶ A polgármester előzetes engedélye szükséges eb, vagy egyéb kedvtelésből tartott állattenyészetnek a létesítéséhez, kivéve a veszélyes állatok és a tv. szerinti ebek tartását*,

11. § (1) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb két macska és elválasztásig annak szaporulata tartható. Közös használatú helyiségekben állatot tartani tilos.

(2) Macskát és egyéb kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy a telekhatáros vagy falszomszéd nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja.

(3)⁷ Ha az állattartó az (1)-(2) bekezdés szabályait megszegi, a jegyző – kérelemre – korlátozhatja, vagy megtilthatja az állattartást.

12. § (1) Veszélyes állat tartása, az országba való behozatala, elidegenítése és a felügyeletének átengedése előzetes hatósági engedélyhez kötött.

(2) Az eljárásban a jegyző a hatósági jogkör gyakorlója, illetőleg szakhatóságként vsze részt a külön jogszabályban** írtak szerint.

(3) A veszélyes állatokról a jegyző nyilvántartást vezet a külön jogszabály*** előírásai szerint.

13. § (1) Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás, stb.) biztosítani, egyúttal köteles betartani az állatvédelmi, az állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat.

(2) A feleslegessé vált állat elhelyezéséről (értékesítés, elajándékozás, stb.)az állattartó köteles gondoskodni.

(3) Az állatok tartására és védelmére vonatkozó szabályokat a jegyző külön jogszabályok szerint ellenőrizheti, intézkedést tehet, jogszabálysértés esetén állatvédelmi bírságot szabhat ki, az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja.

14. § (1) A fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőződésének megelőzése végett a szükséges fertőtlenítést az állattartó költségére le kell végezni, amelynek helyét, idejét, módját és szakszerű végrehajtását az illetékes állategészségügyi hatóság rendeli el és ellenőrzi.

(2) Állati marást, harapást, stb. az állattartó és a sérült haladéktalanul köteles bejelenteni az illetékes köz- és állategészségügyi szervnek. Az állat megfigyelésével, vizsgálatával, stb. kapcsolatos költségek az állat tartóját terhelik.

15. § (1) Az állat elhullását az állattartó haladéktalanul köteles bejelenteni – és felhívásra a tetemet bemutatni – az illetékes állatorvosnak.

(2) Az állat hulláját az állati eredetű hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, forgalomba hozni tilos, azt – az állatorvos szakvéleménye alapján meghatározott eljárással – ártalmatlanná kell tenni.

(3)⁸ Az állattartónak az állathullával kapcsolatban a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a jegyző – a gyepmester útján – gondoskodik annak – a kötelezett költségeire történő – elszállításáról és ellene szabálysértési eljárást kezdeményez.

17. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.