Magyarkeszi Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében megállapított feladatkörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésének   b)  pontjában,  a  26.§-ában,  32.§  (1)  és  (3)  bekezdésében,  38.  §   (9) bekezdésében, a 45.§ (1) bekezdésében, a 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, és a 92. § (1) bekezdésében, valamint a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, valamint a 29. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. §
   

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. §
   

(1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. §

A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. §
   

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. §
   

A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. §

(1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a pénzbeli szociális ellátások közül önkormányzati segélyt állapít meg.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás

7. §

(1) Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítását írja elő.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a normatív lakásfenntartási támogatás kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház

1. állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használatát biztosítja,
2. a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá
3. a kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztántartásáról a a köztisztaságról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 10/2004. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(3) A jegyző a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

 (4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság nem állapítható meg, illetve normatív lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a felszólítás ellenére nem tesz eleget.

2. Önkormányzati segély

8. §

Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

9. §

Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

10. §

(1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 8. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege minimum 3000,- Ft lehet.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

11. §

(1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 8. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 120 000,- Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési kölség állapítható meg.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolni kell a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anykönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

12.§

(1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) A rendszeres önkormányzati segély havi rendszerességgel legfeljebb három hónapra adható, mely esetben a segély összege: 2000,- Ft/hó

(4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással történik.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni az R. 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

3. Aktív korúak ellátása

13. §

(1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítását írja elő.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház

1. állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használatát biztosítja,
2. a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá
3. a kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztántartásáról a a köztisztaságról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 10/2004. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(3) A jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

 (4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak az aktív korúak ellátására való jogosultság nem állapítható meg, illetve az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a felszólítás ellenére nem tesz eleget.

14. §

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére

a) a családi körülményeire,

b) az egészségügyi állapotára,

c) a mentális állapotára

való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

1. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül
   1. Aki nem megfelelő lakhatási megoldással rendelkezik, amennyiben lakáskörülményei nem teszik lehetővé a folyamatos munkába járásra való felkészülést, vagy
   2. Az átlagtól eltérő általános készségekkel, képességekkel rendelkezik, (gyengébb kommunikációs készség, alacsony tudásszint 1-5. osztály elvégzése, alacsony motiváció a munkára), vagy
   3. egy háztartásban lévő, naponta 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozóról gondoskodik.
2. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot:
   1. Aki az önkormányzat által felajánlott közcélú munka elvégzésére házi orvosi vagy szakorvosi vélemény alapján nem alkalmas, vagy
   2. állapotos nő. (Az állapot igazolásához nőgyógyász szakorvos szakvéleménye szükséges.)
3. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapot: Munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzdő, de ORSZI által megállapított munkaképesség csökkenéssel nem rendelkező személy.

15. §

Az önkormányzat képviselő-testülete Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény szervet jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

16. §

(1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

17. §

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

30. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

18.§

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a Tolna Megyei Kormányhivatal Tamási Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 17. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 18. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Köztemetés

19. §

A köztemetés költségét nem lehet a 11. § (3) bekezdése szerinti helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

5. Közgyógyellátás méltányossági alapon

20. §

(1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy

a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el,

b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja,

 (2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

6. Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás

21. §

 (1) Ha a rendszeres szociális segélyezett családjában a Gyvt. 68. § szerint védelembe vett gyermek él, a rendszeres szociális segély összegéből védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át kell természetben kell nyújtani.

(2) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő családjában a Gyvt. 68. § szerint védelembe vett gyermek él, a rendszeres szociális segély összegéből védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át kell természetben nyújtani.

(3) Az önkormányzati segélyt megállapító határozat kimondhatja, hogy a segély maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(4) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,

b) tankönyv - és tanszervásárlás,

c) Erzsébet utalvány,

d) tüzelő kifizetése.

(6) A (4) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazónak kell biztosítani.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

7. Házi segítségnyújtás

22. §

Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény háttérrel látja el.

8. Családsegítés

23. §

Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény közreműködésével látja el.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

24. §

A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. §

(1)  E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi feladatairól szóló 3/2007. (II. 20.) önkormányzati rendelet és a módosításáról rendelkező 7/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet, a 13/2007. (VIII. 9.) önkormányzati rendelet, a 2/2010. (II. 10.) önkormányzati rendelet, a 2/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelet, a 9/2011. (VIII. 18.) önkormányzati rendelet, és a 10/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.

Magyarkeszi 2013. december 11.

P.H.

                    Szabó Márta                                                                    Kovács Erzsébet

                     jegyző                                                                               polgármester

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Magyarkeszi, 2013. december 21.

Szabó Márta

jegyző