Magyarkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
MAGYARKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2014. 12. 01- 2019. 07. 30Magyarkeszi község képviselő testületének 6/2014 (XI.24..) önkormányzati rendelete
MAGYARKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2014-12-01-tól 2019-07-30-ig
Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Magyarkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
I.fejezet
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1. §
- Az önkormányzat megnevezése:
Magyarkeszi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
- Székhelye:
7098 Magyarkeszi Szabadság u. 2.
- Működési területe:
Magyarkeszi Község közigazgatási területe
- A képviselő-testület hivatalának neve:
Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
- Az önkormányzat jogi személy.
- A település főbb adatai:
a.) területe: belterület 3819 hektár
b.) lakosainak száma: 1273 fő (2014. január 1.)
(7) Az önkormányzat honlap címe: www.magyarkeszi.hu
2. §
- Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer leírását, heraldikai értelmezését, a község zászlajának pontos leírását, használatuk rendjét 8/2001. (V. 19.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat a Magyar Köztársaság címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Magyarkeszi Község Önkormányzati Képviselő-testülete” felirat olvasható.
(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere található a köríven pedig a következő feliratok:
- Magyarkeszi Község polgármestere
- Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
II. fejezet
Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei
3. §
(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
4. §
(1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetein, keresztül valamint társulásokban látja el.
(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben
a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,
b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.
(4) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó kormányzati funkciók meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. §
(1) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásáról a címzett a képviselő-testület Munkatervében tervezett módon illetve a soron következő rendes ülésén köteles számot adni.
(3) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.
III. fejezet
A Képviselő-testület működése
A Képviselő-testület tagjai
6. §
(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(3) A Képviselők névsorát és jelölőszervezetük megnevezését jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
Munkaterv
7. §
(1) A képviselő-testület a (2) bekezdésben írt kivétellel – havonta általában a hónap utolsó szerdáján éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül rendkívüli vagy ünnepi ülést is tarthat.
(2) Január és július hónapokban a képviselő-testület nem tart munkaterv szerinti ülést.
(3) A munkaterv tervezetét a jegyző segítségével a polgármester állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(4) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit és a napirendi pontok előadóit.
(5) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó ülésén fogadja el.
A Képviselő-testület ülése
8. §
(1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. Ettől eltérni a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szerint lehet.
(2) A Képviselő-testület az ülését a Hivatal házasságkötő termében tartja. A Képviselő-testület ettől eltérhet.
A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága
9. §
(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.
A Képviselő-testületi ülés összehívása
10. §
(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Tisztségviselők és képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló, vagyonnyilatkozatukat ellenőrző bizottság elnöke látja el.
(3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.
11. §
(1) A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:
a) a képviselőket,
b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester, jegyző),
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a napirendben érintett intézményvezetőket,
e) az illetékes Járási Hivatal vezetőjét,
(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által létrehozott társulást, akkor az ülésre, az adott napirendi pont tárgyalására
- a társult önkormányzat(ok) polgármestere(i)t és,
- a társulás képviselőit is
meg kell hívni.
Rendkívüli testületi ülés
12. §
(1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés) tarthat.
(2) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:
a) a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 15. napon belüli időpontra;
b) a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványára, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra
c) a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára, annak beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra
(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.
(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg. A rendkívüli ülést a polgármester az indítványban megjelölt helyre is összehívhatja.
(6) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.
(7) A rendkívüli ülések összehívása rövid úton (pl.: telefonon) az ülés napján is történhet.
(8) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A polgármester a kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
13. §
Az alakuló ülés
(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni, az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.
(2) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás lebonyolításáról és eredményéről. A képviselők, majd a polgármester a képviselő-testület előtt ünnepélyes esküt tesznek.
(3) Az Mötv. 43. § által meghatározott napirendi pontokon kívül a Képviselő-testület az alakuló ülésen ideiglenes bizottságot hoz létre az SZMSZ felülvizsgálatára.
Nyílt és zárt ülés
14. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület :
- zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
- zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) Amennyiben a napirendi pont tárgyalási módja az érintett nyilatkozatától függ, úgy a nyilatkozattétel tényét, annak tartalmát a jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(5) Jogszabályi kötelező eseteken kívül elrendelt zárt ülés előtt, annak jogszerűségéről ki kell kérni a jegyző véleményét. Amennyiben a jegyző jogszerűségi aggályt jelez, úgy a testület vita nélkül határoz annak elfogadásáról. Ha a testület a jegyző jogszerűségi aggálya ellenére zárt ülés tartása mellett dönt, úgy a jegyző köteles az eltérő véleményét írásban a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni.
Együttes ülés
15. §
(1) A képviselő-testület más település önkormányzati képviselő-testületeivel a településeket érintő kérdésekben együttes ülést tarthat.
(2) Együttes ülés esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti.
(3) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.
(4) A képviselő-testület a Hivatalt közösen működtető önkormányzattal évente két alkalommal a munkatervben meghatározott napirendek szerint tart együttes ülést. Ezeket az üléseket a székhely település polgármestere vezeti.
A képviselő-testületi ülés levezetése
16. §
(1) A polgármester az ülés vezetése során:
- megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
- megállapítja az ülés határozatképességét,
- előterjeszti az ülés napirendjét,
- tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, a két ülés közötti időszakban tett intézkedésekről,
- napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
- napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
- berekeszti az ülést.
(2) A képviselő-testület ülésén napirendi pont előterjesztője lehet:
- a polgármester,
- a képviselő-testület tagja,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a jegyző,
- intézmény vezetője.
A vita
17. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
- az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,
- a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
- a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólók legfeljebb 5 percben fejthetik ki véleményüket, az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(2) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, bizottságnak, polgármesternek, ha döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt a testület.
A tanácskozás rendjének fenntartása
18. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
- figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
- rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
- tartós rendzavarás, állandó lárma, a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései nem járnak eredménnyel, felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.
Az előterjesztés
19. §
(1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(2) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első résznek tartalmaznia kell:
aa) a tárgy pontos meghatározásá
ab) a vonatkozó jogszabályi hátteret,
ac) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntéseket és
végrehajtásuk eredményét,
ad) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
ae) az előterjesztő(k) megnevezését és véleményét,
af) más szervek esetleges eltérő véleményét,
ag) a döntési alternatívákat (az egyes változatok mellett és az ellene szóló
érveket) és azok várható következményeit;
b) a második résznek tartalmaznia kell:
ba) a határozati javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
bc) a határidő megjelölését,
bd) a szükséges aláírásokat és pecséteket.
Kérdés, interpelláció
20. §
(1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációra kerül sor.
(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés.
(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Amennyiben az ülésen nem tud azonnal választ adni, ezt 15 munkanapon belül írásban köteles megtenni.
(4) A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), aki az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Amennyiben az interpellációt az ülés előtt 15 nappal benyújtották, úgy az ülésen kell válaszolni.
(5) Az interpellálót viszontválasz illeti, melynek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz. A válasz képviselő-testület általi elutasítása esetén az ügyet a soron következő ülésen napirendre kell tűzni.
Személyes megjegyzés
21. §
(1) Akit az ülésen megszólítottak vagy általa méltánytalannak tartott megjegyzéssel illettek, arra a levezető elnök engedélyével két (2) percben válaszolhat (személyes megjegyzés).
(2) Akinek a levezető elnök nem engedélyezte a hozzászólást, azt három (3) napon belül írásban eljuttathatja a véleményét a polgármesternek, aki azt az illetékeshez továbbítja, esetleg a jegyzőkönyvhöz mellékeli.
(3) Az elkésetten, illetéktelen személytől, névtelenül érkezett, illetve trágár, sértő stb. tartalmú személyes megjegyzéssel való foglalkozást a polgármester megtagadja.
Döntéshozatal (határozat, rendelet)
22. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges:
a) a rendeletalkotáshoz
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működéséhez
c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz
d) a helyi népszavazás kiírásához
e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához és díszpolgári cím adományozásához
f) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz
g) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
h) intézményalapításához
i) 1 (egy) millió forintot meghaladó hitelfelvételhez,
j) képviselő döntéshozatalból való kizárásához
k) zárt ülés elrendeléséhez /Mötv. 46. § (2) bek. /
l) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
m) polgármester elleni kereset benyújtásához
n) a települési képviselő, a polgármester öszeférhetetlenségi ügyében való döntéshez
o) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez
(3) Név szerint szavaz a testület
a) a képviselők egynegyedének (két főnek) indítványára,
b) a testület feloszlásának kimondása, továbbá
c) bármely ügyben, ha a testület – képviselői javaslatra – minősített többséggel így határoz.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben szólítja a képviselőket, akik "igen","nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. Utolsó előttiként szavaz az alpolgármester,utolsónak a polgármester.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintetteséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képvielő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
23. §
(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavaztok megszámolásáról a jegyző gondoskodik.
24. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani. (Mötv. 46. § (2) bekezdés)
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést, választás esetén a javasolt személyeket alfabetikus sorrendben a szavazólapra fel kell írni. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a nevek mellett lévő valamelyik körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
25. §
(1) A képviselő-testület határozatairól, azok végrehajtásának határidejéről és a végrehajtás felelőséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal, hónappal, nappal kell ellátni a következők szerint:
Magyarkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 2.) határozata.
Jogszerűségi aggály
26. §
(1) Amennyiben a jegyző a határozati javaslat jogszerűségével kapcsolatban jogszerűségi aggályt jelez, akkor a testület vita nélkül határoz annak megalapozottságáról. Amennyiben azt megalapozottnak tartja, úgy a határozati javaslatot módosítja, vagy a határozathozatalt elhalasztja, illetve megalapozatlanság miatt azt a határozathozatalnál nem veszi figyelembe.
(2) Ha a testület a jogszerűségi aggályt a határozathozatalnál nem vette figyelembe, úgy a 13.§ (5) bekezdése szerint kell eljárni.
Önkormányzati rendeletalkotás
27. §
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendeletalkotásra a polgármester, a testület bizottsága, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. Bármely szervezet vagy állampolgár a javaslattevők felé ilyen irányú kezdeményezést tehet.
(3) A kezdeményezésről az illetékes bizottság véleményének ismeretében a testület határoz.
(4) A javaslatot és a testület által támogatott kezdeményezést – szükség esetén előzetes bizottsági stb. egyeztetés után – a jegyző előkészíti, majd az illetékes bizottság elé terjeszti.
(5) A bizottság által elfogadott tervezetet a jegyző terjeszti a testület elé.
(6) A tervezettel kapcsolatos módosító indítványt a képviselő írásban, legkésőbb a testületi ülés megelőző nap tizenkét óráig juttathatja el a jegyző részére, aki egyetértése esetén azt figyelembe veszi a tervezet előterjesztésekor, ellenkező esetben – nemleges javaslattal – a testület elé terjeszti döntésre.
(7) Az ülésen rendelet-tervezettel kapcsolatban érdemi módosító indítványt előterjeszteni nem lehet, kivéve, ha az előterjesztő azzal egyetért, vagy azt maga terjeszti elő.
(8) Amennyiben a (6) bekezdése szerint benyújtott, de a jegyző által nem támogatott módosító javaslattal a testület egyetért és ezzel a benyújtott tervezet jelentősen módosulna, úgy a jegyző a tervezetet visszavonhatja, és annak ismételt átdolgozását vagy bizottsági véleményezését kezdeményezheti.
28. §
(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a Hivatal folyamatosan vezeti. Az önkormányzati rendeletek hatályos szövegét fel kell tenni az önkormányzat elektronikus honlapjára, amelyet negyedévente aktualizálni kell.
(3) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A rendelet megjelölése magában foglalja még az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét, az alábbiak szerint:
Magyarkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 15.) önkormányzati rendelete a ……………………-ról.
A rendelet kihirdetése
29. §
(1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja, a rendelet egy példányának a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztése.
(3) A kihirdetés megtörténtének igazolásául a jegyző a rendeletet kihirdetési záradékkal látja el.
(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelet tárgya szerint érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről, valamint arról, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is rendelkezésre álljanak.
A jegyzőkönyv
30. §
(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját;
b) a megjelent és távol maradt képviselők nevét;
c) a megjelent meghívottak nevét;
d) a napirend előtti felszólalásokat (interpellációkat, kérdéseket) és az arra adott esetleges válaszokat;
e) az elfogadott napirendet;
f) napirendi pontonként a napirend címét, előadóját, a fontosabb hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét;
g) a szóban előterjesztett módosító javaslatokat, a róluk tartott szavazás eredményét;
h) a határozatok számát, szövegét, az elfogadott rendeletek számát, címét, a szavazások eredményét;
i) az elnök intézkedéseit;
j) az ülésen történt egyéb fontos eseményeket.
(3) A jegyzőkönyvet két egyező példányban kell elkészíteni és mellékletekkel kell ellátni.
(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
d) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk;
e) a 20. § szerinti hozzászólások és írásos vélemények;
f) a jegyzőnek a 13.§ (5) bekezdés és 25.§-a szerinti jogszerűségi aggálya,
g) a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz történő csatolását kéri,
h) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,
i) titkos szavazás(ok) külön jegyzőkönyve,
j) egyéb fontos írásos dokumentum.
(5) Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.
(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Kormányhivatalnak.
(7) A választópolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Hivatal ügyfélfogadási idejében betekinthetnek a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe és a csatolt dokumentumokba.
A hangfelvétel
31. §
(1) A képviselő-testület és bizottságai üléséről hangfelvétel készül, melyet a Jegyzőség az ülést követő 3 hónapig meg kell őrizni.
(2) A hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az ülések anyagát olymódon kell rögzíteni, hogy abból az ülés egész menete követhető legyen. A hangfelvétel alapján kell a jegyzőkönyvet is összeállítani.
(4) A hanganyag a továbbiakban nem használható fel, a polgármesteri hivatalból nem lehet kiadni. A hangfelvételek meghallgatására csak a képviselő-testület tagjai és a jegyző jogosultak.
IV. fejezet
A képviselő-testület szervei
A települési képviselő
32. §
(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A települési képviselő részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a képviselő:
- előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van,
- polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
- tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
- a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek,
- évente vagyonnyilatkozatot tesz, melyet Képviselői Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tart nyilván.
(3) A települési képviselő kérésére, a munkaidőben képviselő-testületi munkával töltött idejéről a polgármester a képviselő munkáltatója részére igazolást ad.
(4) A képviselők és bizottsági tagok részére minden esetben meg kell téríteni az e megbízatásukkal kapcsolatban felmerült - bizonylattal igazolt - költségeket.
(5) A költségtérítés utalványozásáról a polgármester gondoskodik.
(6) Amennyiben valamely képviselő igazolatlanul nem vesz részt a képviselő-testület ülésein - a tiszteletdíjról szóló rendeletben meghatározott módon - tiszteletdíja csökken.
A képviselő-testület bizottságai
33. §
(1) A képviselő-testület feladatai ellátásának elősegítésére állandó és szükség szerint ideiglenes bizottságokat működtet. Magyarkeszi Község Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
- Tisztségviselők és képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló, vagyonnyilatkozatukat ellenőrző bizottság
Az alakuló ülésén kötelezően létrehozandó ideiglenes bizottságok:
-SZMSZ Felülvizsgáló Bizottság
-Alpolgármester Választást Lebonyolító Bizottság
(2) A bizottságok általános feladata, hogy feladatkörükbe tartozó ügyekben előkészítsék a képviselő-testület döntéseit, szervezzék és ellenőrizzék a döntések végrehajtását.
(3) A képviselők bármelyik bizottságba beválaszthatók. Egy-egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet.
(4) A bizottságnak három tagja van. A bizottságnak lehetnek nem képviselő tagjai is. A tagok több mint a felének és a bizottság elnökének képviselőnek kell lennie.
(5) A polgármester, alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke és a Hivatal dolgozói nem lehetnek a bizottságnak tagjai, elnökei.
(6) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, továbbá önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
(7) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság tagjainak névsorát a 4. melléklet tartalmazza.
A bizottságok működése
34. §
(1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak. A bizottságok elnökei az ülések időpontját kötelesek a jegyzőnek bejelenteni.
(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. Ennek érdekében:
- előkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét,
b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,
c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából,
d) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.
(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 3 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(4) A bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg a polgármestert, jegyzőt, valamint a kisebbséget érintő ügyekben a települési kisebbségi önkormányzat elnökét.
A polgármester
35. §
(1) A polgármester felelős az önkormányzat működési feltételeinek - a magasabb szintű jogszabályoknak, önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak megfelelő - biztosításáért.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Ügyfélfogadási idejét e rendelet 48. §) bekezdés a) pontja határozza meg.
(3) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
A polgármester feladatai
36. §
(1) A polgármester
a) a testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatásköré utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A polgármesternek a testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:
a) a testület elnökeként irányítja annak munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli a testületet és az önkormányzatot,
d) a testület üléséről készült jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeletet – a jegyzővel együtt – aláírja.
(3) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a testület önfeloszlatásáról szóló döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a döntést követő három napon belül nyújthatja be, a testület pedig a benyújtás napját követő tizenöt napon belül dönt. A döntést addig nem lehet végrehajtani, míg arról a testület ismételten nem dönt.
Az alpolgármester
37. §
(1) A testület saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el. Megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson képviselőnek megválasztják, akkor az új testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert települési képviselőnek nem választják meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napján megszűnik.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.
(3) Hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(4) Az alpolgármester kérelme alapján a polgármester engedélyezheti a saját gépjármű használatát.
(5) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.
A közös önkormányzati hivatal és a jegyző
38. §
(1) A testület az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – Felsőnyék Község Önkormányzatával együtt – „Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel – Magyarkeszi székhellyel és Felsőnyéki kirendeltséggel – közös önkormányzati hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) hoz létre.
(2) A hivatal létrehozásának és működésének feltételeit a két önkormányzat testülete által elfogadott megállapodás rögzíti.
39. §
(1) A hivatal vezetője a jegyző, akit – pályázati eljárást követően – a közös hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei – a 37. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodásban) rögzített szavazati aránnyal – neveznek ki, határozatlan időre, aki felett a munkáltatói jogokat a székhely település önkormányzatának polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyző
a) dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási, illetve a testület és a polgármester által átruházott ügyekben;
b) a Megállapodásban rögzítettek szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;
c) ellátja a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat.
40. §
(1) A hivatal munkarendje: az általános hivatali munkaidő hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8:00 órától 16.30 óráig, pénteken 8:00 órától 14.00 óráig tart, ami magában foglalja a napi 30 perces ebédidőt.
(2) A jegyző egyes köztisztviselőknek az (1) bekezdésben írtaktól eltérő munkarendet is megállapíthat.
41. §
(1) A hivatal ügyfélfogadási rendje:
a) a polgármester hétfőn 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óráig,
kedden, szerdán és pénteken 8-tól 12 óráig,
b) a jegyző hétfőn 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óráig, szerdán és pénteken 8 órától 12 óráig tart ügyfélfogadást.
(2) A hivatal köztisztviselőinek a jegyző határozza meg az ügyfélfogadás rendjét.
V. fejezet
Az önkormányzat kapcsolatai
Társulások
42. §
(1) A testület – egyes önkormányzati és egyéb feladat- és hatáskörök hatékonyabb és célszerűbb ellátására – a törvényben meghatározottak szerint társulásokat hozhat létre és tarthat fenn.
(2) Azon társulások felsorolását melyben az önkormányzat tagként vesz részt az 5. melléklet tartalmazza.
(3) A testület a törvényben előírt egyes feladatainak ellátását az alábbiak szerint látja el:
a) az óvodai oktatást és nevelést a társulási fenntartásban működő Ozorai Mesevár Óvoda Magyarkeszi Bagolytanya tagóvodájában
b) az alapfokú szociális, és a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat, valamint a védőnői és fogorvosi feladatokat– a DÁM Önkormányzati Társulás fenntartásában lévő – Tamási és Városkörnyéki Önkormányzatok Szociális Integrációs Központja által;
c) a könyvtári feladatokat a Tolna Megyei Könyvtár útján;
d) a közművelődési feladatokat az önkormányzat látja el;
e) az alapfokú egészségügyi feladatokat vállalkozó háziorvosokkal kötött megállapodás alapján;
f)az orvosi ügyeletet az Emergency Service Kft-vel (1138 Budapest, Árva u. 22.) kötött
megállapodás alapján;
g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást külön önkormányzati rendeletekben meghatározottak szerint látja el.
Nemzetiségi önkormányzat
43. §
(1) Magyarkesziben a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megválasztott helyi roma nemzetiségi önkormányzat működik.
(2) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok számára biztosítja a testületi működéshez szükséges feltételeket oly módon, hogy térítésmentesen biztosítja a működés tárgyi feltételeinek egy részét.
(3) A fentiek végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik a testület és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete között kötött együttműködési megállapodás szerint.
44. §
A közös hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, a külön jogszabályok szerint ellátja ezen önkormányzat gazdálkodási feladatait.
VI. FEJEZET
KAPCSOLATTARTÁS A VÁLASZTÓKKAL
A helyi népszavazás
45. §
A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt Magyarkeszi vagy településrészét érintő ügyben a településrész választópolgárai legalább tizenöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.
A képviselői fogadó órák
46. §
(1) A képviselők előre meghirdetett helyen és időpontban fogadóórát tarthatnak, ahol a településen lakó vagy ingatlannal rendelkező állampolgárok közérdekű bejelentéseket, kérdéseket, javaslatokat tehetnek.
(2) Amennyiben a képviselő a kérdésekre, javaslatokra nem tud érdemi választ adni, úgy azt írásban továbbítja a polgármesterhez. Ha a javaslattévő a polgármesteri választ nem fogadja el, úgy azt döntésre – szükség esetén bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni.
Lakossági fórumok
47. §
(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – a testület által meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A kérdésekre azonnal, de legkésőbb 15 napon belül válaszol az érintett.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő témakörökről a lakosságot a községi hirdetőtáblákon való közzététellel, valamint háztartásonként a meghívó kicsinyített másolatával tájékoztatni kell a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
48. §
(1) A képviselő-testület a lakosság széleskörű tájékoztatása, a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése, valamint a település szempontjából kiemelkedően fontos döntések előkészítése érdekében falugyűlést tarthat.
(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A falugyűlést a 13.§ (2) bekezdésben foglalt módon előre meg kell hirdetni.
(4) A falugyűlés és közmeghallgatás együtt is megtartható.
VII. fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapja
Az önkormányzat vagyona
49. §
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terheli. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról a testület rendelkezik.
(3) Az önkormányzat vagyonáról, az azzal való gazdálkodásról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat gazdálkodása és annak ellenőrzés
50. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, amelyből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(2) A testület az önkormányzat költségvetését, illetve zárszámadását rendeletben állapítja meg, amely megalkotásának szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák.
(3) A testület az önkormányzat saját bevételeinek növelése érdekében helyi adókat vezetett be, amelyek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
51. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben:
a) a polgármester által előírt időben és módon elkészíti a költségvetési tájékozatót, beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, amelyeket megküld a Magyar Államkincstár részére,
b) beszedi az önkormányzat bevételeit,
c) gondoskodik az intézmény pénzellátásáról,
d) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
e) biztosítja az önkormányzat vagyonnyilvántartásának vezetését,
f) elkészíti az éves vagyonleltárt, amelyet csatol az éves költségvetési beszámolóhoz,
g) gondoskodik az önkormányzat kötelezettségvállalásinak teljesítéséről.
52. §
(1) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti.
(2) A FEUVE szabályzatban kerül megállapításra
a) a szabálytalanságok kezelésének szabályzata,
b) az ellenőrzési nyomvonal, valamint
c) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások.
53. §
(1) Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(2) Az belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzatnál és a felügyelt költségvetési szerveinél – megállapodás alapján – külső ellenőrrel, és ellenőrző szervezettel látja el.
Az önkormányzat gazdasági programja
54. §
(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját.
(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, vagy vizsgálja felül és egészíti ki.
(4) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(5) A gazdasági program tartalmazza különösen:
a) a fejlesztési elképzeléseket;
b.)a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;
c.)a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit;
d.)az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
55.§
E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba, egyidejűleg Magyarkeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 24.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Magyarkeszi, 2014. november 10.
Kovács Erzsébet Szabó Márta
polgármester jegyző
A rendeletet kihirdettem:
Magyarkeszi, 2014. november 24.
Szabó Márta
jegyző
Mellékletek:
1.) A képviselő-testület által szerveire (polgármester, bizottság, társulás) átruházott feladat- és hatáskörök
2.) Az önkormányzat kötelező feladat-ellátásának módjai
3.) A képviselő-testület tagjainak névsora
4.) A bizottsági tagok névsora
5. ) Társulások felsorolása
1. melléklet az SZMSZ 3. § (1) bekezdéséhez
1.) polgármesterre
- temetési segély megállapítása
2.) az SZMSZ Felülvizsgáló Bizottságra
- a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának megalkotására illetőleg módosítására irányuló előterjesztések benyújtása, javaslatok kidolgozása, a tárgykörhöz tartozó döntések előkészítése
3.) Tisztségviselők és képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló, vagyonnyilatkozatukat ellenőrző bizottságra
- a vagyonnyilatkozatok összegyűjtése, elhelyezése, nyilvántartása
a polgármester illetményének emeléséről szóló javaslat előterjesztése
egyéb ügyrendi feladatok ellátása
összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása
a Tisztségviselők és képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló, vagyonnyilatkozatukat ellenőrző Bizottság Elnökére
- a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívása, vezetése
4.) társulásaira
a társulási megállapodásban foglaltak szerint
2. melléklet az SZMSZ 4. § (4) bekezdéshez
A Magyarkeszi Község Önkormányzata kötelező és önként vállalt feladatai, alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-,vám- és jövedéki igazgatás
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160 Közutak, hidak alagutak üzemeltetése, fenntartása
063020 Víztermelés,- kezelés, -ellátás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
082044 Könyvtári szolgáltatások
082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
096010 Óvodai intézményi étkezés
096020 Iskolai intézményi étkezés
102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107054 Családsegítés
064010 Közvilágítás
3. melléklet az SZMSZ 6. § (3) bekezdéséhez
Magyarkeszi Község 2014. október 12-én megválasztott képviselő-testülete:
Kovács Erzsébet polgármester
Kissné Szabó Ágnes alpolgármester
Bősze István
Gelencsér Mária
Kersák Lajos
Kuvik Tibor
Pintér Attila
4. melléklet az SZMSZ 33. § (7) bekezdéséhez
A Tisztségviselők és képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló, vagyonnyilatkozatukat ellenőrző bizottság tagjainak névsora:
Gelencsér Mária elnök
Bősze István
Kuvik Tibor
5. melléklet az SZMSZ 42. § (2) bekezdéséhez
Magyarkeszi Község Önkormányzata az alábbi társulások tagja:
|
|
|