Regöly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi feladatairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28

Regöly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi feladatairól

2014.01.01.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/D. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Regöly közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

e) az Szt. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre,

f) az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira,

(2)

(3) Az Szt-ben az önkormányzat illetőleg képviselő-testülete számára meghatározott egyes feladat- és hatáskörök gyakorlása az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2005. (V. 6.) számú rendelete 11. §-a szerint történik.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

2. § (1) E rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A Rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy családban illetve egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, továbbá a jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról köteles nyilatkozni. Ezzel egyidejűleg a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat köteles becsatolni.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a), c), e), g) és h) pontjaiban szereplő adatokat.

(2) A havi átlagos nettó jövedelméről a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2, 3. és 9. mellékletei szerint meghatározott formában tett jövedelemnyilatkozatához csatolni kell:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást;

b) munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiadott igazolást;

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla-kivonatot;

d) vállalkozó esetében az illetékes adóhatóság igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;

e) egyéb jövedelmek esetében (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem) a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

f) nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a jegyzőség nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(3) A havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3/A) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(4) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból történik.

(5) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként legalább egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

(6) Amennyiben kérelmező a jövedelmi- és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolási, nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, szociális ellátásban nem részesíthető.

(7) A kérelmező köteles adatainak és jövedelmi-vagyoni helyzetének megváltozását a Jegyzőségnél 15 napon belül bejelenteni; a jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni.

4. § (1) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatában szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(2) Amennyiben a döntéshozó úgy ítéli meg, hogy a kérelemben szereplő információk mellett környezettanulmányból nyerhető megállapítások is szükségesek a döntéshozatalhoz, környezettanulmány készítését kérheti a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjétől.

Kötelező környezettanulmány készítése abban az esetben, ha a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem esetén a kérelmező a lakás nagyságát dokumentummal nem tudja hitelt érdemlően igazolni.

5. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában

a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

b) a lakásfenntartási támogatás és

c) az önkormányzati segély

nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(3) A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

III. Fejezet

A szociális gondoskodás helyi rendszere

6. § Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeiről

a) pénzbeli ellátások

b) természetbeni ellátások és

c) szociális szolgáltatások

nyújtásával gondoskodik.

Pénzbeli ellátások

7. §

Rendszeres szociális segély

8. § Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Regöly község önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

(3) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesítse és folyamatosan fenntartsa.

(4) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha

a.) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség maradéktalanul megvalósul,

b.) a kérelmező vagy jogosult a rendezett lakókörnyezet vonatkozásában Regöly község alábbi helyi rendeleteiben meghatározott rendelkezéseket maradéktalanul betartja:

ba.) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 9/1999. (VIII. 10.) számú önkormányzati rendelet;

bb.) Az állatok tartásáról szóló 10/1999. (VIII. 10.) számú önkormányzati rendelet;

bc.) A településtisztaságról, a környezet- és természetvédelemről szóló 7/2004. (V. 10.) számú önkormányzati rendelet;

bd.) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatással és a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről valamint a folyékony hulladék gyűjtéséről és ártalmatlanításáról szóló 2/1999. (II. 15.) számú önkormányzati rendelet;

be.) A kerti hulladék égetés helyi szabályairól szóló 18/2001. (X. 25.) számú önkormányzati rendelet.

(5) Az aktív korúak ellátásában részesülő személynek a (4) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételt a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell, a jogosultság megállapítása után is.

(6) A jegyző vagy az általa megbízott személy az aktív korúak ellátása megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetőleg a felülvizsgálatot követő 8 napon belül, a megállapítást követően pedig szúrópróbaszerűen, bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés útján szerzett információ alapján, helyszíni szemle (környezettanulmány) során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. Az ellenőrzés tapasztalatairól jegyzőkönyvet, a kifogásolt állapotról fényképfelvételt kell készíteni, melyet az ellenőrzött személy ügyiratához kell csatolni.

(7) Ha a lakókörnyezet a (4) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt – az elvégzendő feladat konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(8) Aki a rendezett lakókörnyezet biztosítására előírt feltételeket a megadott határidőig maradéktalanul nem teljesíti, annak az aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve a felülvizsgálat során az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

(9) A lakókörnyezet akkor nem tekinthető rendezettnek, ha az (4) bekezdés feltételei alapján készült jegyzőkönyv (környezettanulmány) megállapításai és hivatkozott rendeletek bármely rendelkezése nincs maradéktalanul betartva.¹

9. §

Rendszeres szociális segély

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a.) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b.) az 55. életévét betöltötte, vagy

c.) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként Hegyhát Integrált Szociális Intézmény Családsegítő Szolgáltatás családgondozó szakemberével, mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

10/A. §

Az együttműködés eljárási szabályai

(1) A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b.) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c.) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.) meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.) folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g.) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

10/B. §

Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

(1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

a.) az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,

b.) az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.

(2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

a.) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,

b.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,

c.) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,

d.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,

e.) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

f.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,

g.) jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

h.) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

i.) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

(4) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

a.) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,

b.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

c.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

10/C. §

A beilleszkedést elősegítő programok típusai

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a.) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,

b.) közösségi szakmai programok,

c.) csoportfoglalkozások: önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,

d.) tanácsadások: egyéni életvezetési, életmódformáló, mentális, munkaügyi, pedagógiai,valamint segítségnyújtás egészségügyi, jogi, pszichológiai ellátások igénybevételéhez.

10/D. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b.) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c.) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.) nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.) az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Lakásfenntartási támogatás

11. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester a lakásfenntartási támogatást az Szt. 38. § (2), (3), (4), (6), (7), (8) bekezdései és 39. §-a alapján normatív lakásfenntartási támogatásként állapítja meg.

(3) A települési önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat önálló támogatásként nyújtja azoknak a jogosultaknak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimum nyugdíj 250 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át meghaladja.

(4) A lakásfenntartás havi költségeként az alábbi költségtényezők vehetők figyelembe:

a) lakbér vagy albérleti díj,

b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

c) szemétszállítás költsége,

d) villanyáram, víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költsége.

(5) A támogatás havi összege 2500.-Ft.

(6) A támogatást az önkormányzat a benyújtás hónapjának első napjától kezdődő 3 hónapra állapítja meg. A kérelem évente két alkalommal nyújtható be.

(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a Korm. rendelet 20. §-a tartalmazza.

Önkormányzati segély

12. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörében a polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(3) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(4) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(5) Önkormányzati segély annak a személynek folyósítható, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége Regöly községben 120.000.-Ft.

(7) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(8) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(9) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

Temetési segély

13. §

Természetbeni ellátások

Méltányossági közgyógyellátás

14. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete által átruházott hatáskörében eljárva a polgármester méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságát állapíthatja meg annak a személynek:

a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, és

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának egészségbiztosítási szerv által megállapított költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

15. § (1) A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Szociális szolgáltatások

16. § (1) Az önkormányzat a Szt. szerinti személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátási formák közül saját fenntartásában az alábbiakat biztosítja:

a) tanyagondnoki szolgáltatás

(2) Az Szt. értelmében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat az Önkormányzat a Tamási-Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásával kötött megállapodás alapján a Többcélú Kistérségi Társulás Hegyhát Integrált Szociális Intézménye (7064 Gyönk, Táncsics u. 472.) útján biztosítja illetékességi területén az arra rászoruló személyek számára:

a) házi segítségnyújtás

b) családsegítés

d) gyermekjóléti szolgálat

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

f) étkeztetés

(3) Az ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet, idősotthoni ellátás esetében az ellátást igénylő havi jövedelmét megvizsgálja. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32-32/A. § szabályait is alkalmazni kell.

(4) A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján - tárgyévre szóló érvényességgel - igazolást állít ki az (3) bekezdés szerinti jövedelemről. Az igazolás tartalmazza továbbá

a) az ellátást igénylő és a jövedelemszámítás során figyelembe vett családtagok természetes személyazonosító adatait,

b) az egy főre jutó havi jövedelmet az öregségi nyugdíj - az igazolás kiadásának időpontjában érvényes - legkisebb összegének százalékában kifejezve,

c) az igazolás érvényességi idejét.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

17. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A fogyatékos személyek illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy,

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

(6) A súlyos fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendeletben foglaltak szerint kell igazolni.

(7) A kérelmet a Képviselő-testülethez kell benyújtani, amely a kérelmező szociális helyzete alapján várólistára helyezi a kérelmezőt. A várólista alapján a Hegyhát Integrált Szociális Intézmény vezetője a rendelkezésre álló készülékek számának figyelembevételével dönt a jelzőkészülék kihelyezéséről.”

Étkeztetés

18. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani; különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő 62 évnél idősebb személyt,

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt,

- aki a háziorvos, kezelőorvos igazolása alapján mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészben – nem tud gondoskodni vagy

- akinek munkaképessége csökkent, az egészségkárosodás mértéke az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye alapján legalább 40%-os mértékű, melyet érvényes szakvéleménnyel igazol.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. A fogyatékosságot az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell igazolni.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedély-betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására nem képes. A pszichiátriai betegséget és a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 21. §-ában foglaltak szerint kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, azonban életvitelszerűen a településen tartózkodik, illetve kizárólag települési szintű lakcímmel rendelkezik.

(7) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki rendkívüli élethelyzete (pl.: házastárs kórházi kezelése) miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. A jogosultág igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozata és a családgondozó javaslata szükséges. A szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig átmeneti jelleggel biztosítható.

(8) Krízishelyzet esetén népkonyhai jelleggel az étkezést ingyenesen biztosítja az Önkormányzat. A krízishelyzet fennállását a polgármester állapítja meg. Ebben az esetben külön eljárás nélkül biztosítja az ellátást. Tipikus krízishelyzetnek az életveszélyt tekintjük.

A szociális szolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezések

19. § (1) Az idősek nappali intézményébe történő felvételről és a házi segítségnyújtás igénybe vételének lehetőségéről az alapszolgáltatási központ vezetője dönt. Az ezen kívüli szociális szolgáltatásokat bárki igénybe veheti.

(2) Az ellátások igénybevétele iránti kérelmeket az étkeztetés és az idősek nappali intézményébe történő felvétel és a házi segítségnyújtás esetén az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez, családsegítés esetében a Családsegítő szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1.sz. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(3) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az Szt. 94/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást köt.

(4) Regöly Község Önkormányzata a személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátásokat – kivéve a 18. § szerinti étkeztetést – az igénybevevők részére térítésmentesen biztosítja.

III. Fejezet

Hatályba lépés

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3)-(9) bekezdés: Beiktatta: 11/2011. ( X. 27.) Hatályos:2012. május 1-től