Szakály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelmi ellátások szabályairól
Hatályos: 2004. 10. 01Szakály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelmi ellátások szabályairól
A Szakály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 18. §. (1), (2), 29. §. (1),(2), valamint a 131. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a többször módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a gyermekvédelemmel kapcsolatos ellátások és a velük kapcsolatos eljárás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya, az ellátás típusai
1 § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a feltételrendszert és a velük kapcsolatos eljárásokat szabályozza.
2 § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező
a) magyar állampolgárságú,
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
c) a magyar hatóságok által menekültként elismert gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre,
d) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosúlti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
e) a törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
f) e törvény szerint kell eljárni a fentebb meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna,
g) a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.
(2) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a település közigazgatási területén tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. Tv. 12. §. (2) bekezdése szerinti kiskorú.
b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésekor, vagy egyéb esetben a 14. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem érte el.
c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. életévét nem töltötte be
d) a gyermek hozzátartozói: vér szerinti és az örökbefogadó szülők, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvére, a testvér házastársa, a saját gyermeke.
e) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló módosított 1993. évi III. Tv. 4. §. (1) bek. a/ pontjában meghatározottak.
f) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – működési engedéllyel – végzett tevékenység, függetlenül a feladat ellátás e törvényben nevesített formájától, és módjától, a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.
h) ellátás: a jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátás.
i) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésében az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti.
j) veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
k) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,
l) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
m) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,
n) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
o) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem.
Ellátási formák
4 § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja az alábbiak szerint:
a) pénzbeli és természetbeni ellátások:
aa) rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
bb) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
cc) tankönyv támogatás
b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
ba) a gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda,
bb) az általános iskola keretében működtetett napközi otthonos étkeztetés,
bc) gyermekjóléti szolgálat.
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
5 § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében.
(2) A képviselő-testület rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek az őt gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a gyermek családban történő nevelése nem áll ellentétben az érdekeivel.
6 § (1) A család egy főre jutó havi jövedelmének megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző háromhavi átlagkeresetet kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
(2) A 5. §. (2) bekezdésében meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtása időpontjában – a közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kelll figyelembe venni:
a) a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
b) a 20 évnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárral való tekintet nélkül tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, vagy más fogyatékos gyermeket,
f) az a/, b/ pontokba nem tartozó, és a Csjt. alapján a szülő, vagy házastárs által eltartott rokont.
(3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként évente az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatása
7 § (1) A képviselőtestület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül.
(2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolat tartásának elősegítésére, a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követően gyámhivatali visszahelyezés, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli támogatás összege a rászorultság mértékétől függően kerül megállapításra, de gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 %-ánál.
Tankönyv támogatás
8 § (1) A képviselőtestület hivatalból, – tekintet nélkül a jövedelmi viszonyokra- a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a településen állandó lakóhellyel rendelkező általános- illetve középiskola valamint felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése céljából, tankönyv támogatást biztosíthat.
(2) Az önkormányzat által fenntartott oktatási intézmény tanulói részére a támogatás természetben és pénzben is, a más oktatási intézménnyel igazoltan tanulói jogviszonyban álló tanuló részére pénzben nyújtható.
(3) A támogatásról illetve a támogatás gyermekenkénti összegéről a képviselő-testület a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében dönt.
Természetben nyújtott támogatások
9 § (1) A képviselőtestület döntése alapján a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás – részben vagy egészben -mint természetbeni ellátás, különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatására, a gyermekintézmények étkezési térítési díj kedvezményeire, tandíjra, egészségügyi szakszolgáltatásért fizetendő térítési díjra, illetve egyéb ellátás kifizetésére állapítható meg.
(2) Részben vagy egészben természetbeni ellátásként lehet megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a középiskola, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek illetőleg fiatal felnőtt részére; tandíj, kollégiumi díj átvállalásával, amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeni támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermeklóléti ellátások
10 § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akik szülői, nevelői, gondozói, munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat az alapfokú oktatási intézmény keretében óvoda, illetve napközi otthon működtetésével megszervezésével biztosítja. A napközi otthonos ellátás keretében a gyermekek részére a legalább egyszeri meleg étkeztetést biztosítani kell.
(3) A gyermekek napközbeni ellátását különösen olyan gyermekek számára kell biztosítani:
a) akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban 3, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül.
b) Akinek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
c) akinek szülője, gondozója a szociális helyzete miatt ellátásáról nem tud gondoskodni.
11 § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása, személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő, vagy törvényes képviselő köteles.
(2) A gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben az ellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az élelmezésért állapítható meg térítési díj.
(3) A gyermek napközbeni ellátása (továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybevett étkezések számának, illetve a Tv. 148. §. (5) bekezdésében megjelölt kedvezmények figyelembevételével állapítja meg.
Gyermekjóléti szolgálat
12 § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében biztosítja a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező családgondozó foglalkoztatásával biztosítja gyermekjóléti szolgáltatást. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik, kivéve, ha a jegyző a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét rendelte el.
(2) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet, a feladatot ellátó családgondozóhoz kell benyújtani. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe.
(3) Az ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(4) Az ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult a gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell az ellátás tartalmáról, feltételeiről, a családgondozó által vezetett reá vonatkozó nyilvántartásokról.
(5) Az ellátásra jogosult köteles a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről írásban nyilatkozni, az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.
13 § (1) A gyermekjóléti szolgálat, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el és együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézményekkel és szervekkel.
(2) A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében;
a) tájékoztat a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, segítséget nyújt a támogatáshoz való hozzájutás érdekében,
b) családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az azokhoz való hozzájutás támogatása.
c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
d) hivatalos ügyek intézésének segítése.
(3) A szolgálat feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében;
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése, a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a/ pontban, valamint a Gyvt. 17. §. (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
a) a családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás területén,
c) az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
d) javaslat készítése, a gyermek családból történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a szolgálat
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
b) meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási, nevelési tervét,
d) részt vesz a helyettes szülői hálózat szervezésében,
e) segíti a nevelési, oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
f) felkérésre környezettanulmányt készít,
g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
Eljárási szabályok
14 § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások – kivéve a gyermekek óvodai és napközbeni ellátását – iránti kérelmet a szülő, vagy a törvényes képviselő írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő.
(2) A gyermek napközbeni ellátása - óvodai, napközi otthonos ellátás, napközi otthonos étkeztetés, tanulószobai ellátás - iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjénél lehet előterjeszteni.
(3) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet:
a) a tárgy hónap 15-éig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
b) a tárgy hónap 15-ét követően nyújtották be, a támogatás 50 %-át
kell kifizetni. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a Polgármesteri Hivatal évente felülvizsgálja.
(4) Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés:
a) a tárgy hónap 15-éig következik be, a támogatás 50 %.-át,
b) a tárgy hónap 15-ét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.
15 § (1) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig.
(2) Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú, vagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig a tanulói, vagy hallgató jogviszony fennáll, de legfeljebb azonban a jogosult 25. életévének betöltéséig.
(3) Abban az esetben, ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak, a képviselő-testület az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja, A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
(4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni az eljáró szervnél.
(6) A kérelmekhez csatolni kell:
a) a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülők jegyzőkönyvben foglalt megállapodását arról, hogy a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosultak, különélő szülők közül pedig ki gyakorolja a szülői felügyeletet.
b) A rendelet 6. §. (2) bek. d./ pontjában szabályozott esetben a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
c) a rendelet 6. §. (2) bek. c/ pontjában szabályozott esetben a felsőfokú oktatási intézmény igazolását a tanuló, vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.
16 § (1) A képviselőtestület az ellátásról való jogosultság elbírálásánál a kérelemben, illetve a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságát környezettanulmány készítésével vizsgálhatja.
(2) A gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásakor azokban az esetekben, ha az önkormányzatnak, vagy a polgármesternek tudomása van arról, hogy a család életvitele, életkörülményei nem felelnek meg a környezettanulmányban foglalt megállapításoknak, illetve a kérelemben és a nyilatkozatban szereplő adatoknak a család vagyoni helyzetének vizsgálatával kell megállapítani a tényleges körülményeket.
(3) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a családban közös háztartásban élők közeli hozzátartozók vagyonára.
(4) A vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gép meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre eső értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25-szörösét, együtt számítva 75-szörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit.
(5) Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő, vagy tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(6) A képviselő-testület a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a vagyonvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a család vagyona eléri a (4) bekezdésben foglalt mértéket.
A jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése
17 § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy az e rendelet rendelkezéseinek megszegésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(2) Az ellátást jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, a természetbeni ellátás esetében a pénz egyenérték megfizetésére, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.
(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni.
(4) Az ellátás megtérítését a képviselő-testület az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomást szerzéséről számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszüntetésétől számított 1 év már eltelt.
(5) A képviselő-testület a jogosulatlanul felvett ellátás megtérítését méltányosságból csökkentheti, részben vagy egészben elengedheti.
Záró rendelkezések
18 § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2003. (I.27.) Kt. sz., l rendelettel módosított 3/2000. (IV.27.) Ökr. sz. számú rendelet.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben foglaltak szerint gondoskodik.