1. § (1) Szakály község (a továbbiakban: község) külterületi szabályozási tervét a rendelet 1. melléklete, belterületi és zártkerti szabályozási tervét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A szabályozási terven alkalmazott jelek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EljR.) 6. mellékletében szereplő jelmagyarázatán alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

(3) A szabályozási terven feltüntetett kötelező szabályozási elemek: szabályozási vonal, szabályozási szélesség, építési övezet, övezet határa, építési övezet jele, övezet jele, telek be nem építhető része, beültetési kötelezettségű terület határa.

(4) A szabályozási terven feltüntetett javasolt telekhatár jel, valamint a javasolt megszüntető jel nem kötelező jellegű, a telekalakításra és az építési telekre vonatkozó országos, és az adott övezetre vonatkozó helyi előírások betartása mellett el lehet tőlük térni.

1. § A község meglévő és tervezett belterületi határvonalát a Szabályozási terv tartalmazza. Ettől eltérni csak a Szabályozási terv módosításával lehetséges.

3. § A község területén telek csak az adott övezetben és építési övezetben a rendelet 3. mellékletében meghatározott legkisebb paraméterekkel alakítható ki, kivéve:

4. § (1) A község régészeti védettség alatt álló ingatlanainak jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A község műemléki védettség alatt álló ingatlanainak jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) A község helyi védelem alatt álló építményeinek jegyzékét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

4. § (1) Az ökológiai hálózathoz tartozó, és a tájképvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területfelhasználási egységeken nem helyezhető el új külszíni bánya, terepautó- és terepmotor-sport pálya, szélerőmű, valamint a terepszinttől mért 30 méternél magasabb műtárgy.

(3) Tájképvédelmi területen elhelyezni kívánt új 0,4 kV-nál magasabb feszültségű elektromos légvezeték, terepszinttől mért 20 méternél magasabb hírközlési antenna, 10 méternél magasabb, vagy 200 m2-nél nagyobb alapterületű épület építési engedélyezési tervéhez a tájba történő illeszkedés teljesülését igazoló látványtervet kell mellékelni.

5. § (1) Nitrát-érzékenység miatt a község teljes közigazgatási területén kommunális és gazdasági tevékenységből származó szennyvíz nem szikkasztható el.

(2) Háztáji haszonállat-tartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni.

(3) A lakó, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és hitéleti rendeltetésű épületek és az alábbi állattartó épületek között betartandó legkisebb távolság:

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban szereplő épületek közti távolságot nem kell betartani olyan lakóépület esetén, amely az állattartásra szolgáló külterületi mezőgazdasági üzem, tanya vagy farmgazdaság telkén helyezkedik el.

6. § (1) A község vízminőség védelmi területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A szabályozási terven jelölt rendszeresen belvízjárta területeken új épület nem helyezhető el.

(3) A község a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet szerint érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő település, ezért:

(4) A szabályozási terven jelölt felszínmozgás-veszélyes területeken új építmények építéséhez - amennyiben az építési tevékenység eredményeként a kőzetfal helyzete módosításra kerül, vagy az új építmény közvetlenül a kőzetfallal érintkezik - talajvizsgálati jelentés (állékonysági értékeléssel) készítendő.

(5) A telken belüli kőzetfalak folyamatos fenntartása és időszakos gondozása - a fás növényzet gyérítése, eltávolítása, valamint a csapadékvizek telkeken belüli gyűjtése és elvezetése - a telek tulajdonosának feladata.

(6) A szabályozási terv tartalmazza a veszélyes üzem körül betartandó védőtávolságot, ahol a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló jogszabály vonatkozó előírásai betartandók.

7. § (1) Újonnan beépítésre szánt területen, valamint olyan ingatlanon, ahol a rendelet hatályba lépése előtt nem állt épület, az Önkormányzat az utak és közművek megvalósításának költségeit az építtetőkre háríthatja. Az építtető kérelmére az Önkormányzat megállapodást köthet az útépítési és közművesítési költségek részbeni átvállalásáról.

(2) Beültetési kötelezettségre jelölt területsávban a temető-területen új sírhelyek nem létesíthetők. A szabályozási terven beültetési kötelezettségre jelölt területsávban a látvány takarását biztosító és a környezeti zavaró hatások mérséklésére alkalmas sűrűségű évelő növényzet telepítendő.

8. § Új közművezetékeket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.

9. § (1) Új, épített utcai kerítés belterületen csak a Szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, 8 méternél keskenyebb közút mentén az úttengelytől 4 méterre helyezhető.

(2) Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:

(3) Oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési telken az oldalkertet az utcában jellemzően kialakult rendnek megfelelően, új kialakítású utcában az épületek számára kedvezőbb benapozást biztosító módon kell szabadon hagyni.

(4) Az oldalkert szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4 méter, szabadon álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 3 méter. Az épületek elhelyezésekor be kell tartani az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és a tűztávolságra vonatkozó előírásokat is.

(5) Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert mélysége 6 méter. 30 méternél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kell kialakítani. Az épületek elhelyezésekor be kell tartani az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és a tűztávolságra vonatkozó előírásokat is.

(6) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett homlokzatmagasság betartása mellett bővíthetők.

(7) A szabályozási terven „telek be nem építhető része”-ként jelölt területen a területsávot keresztező nyomvonalas közmű- és hírközlési építmény kivételével épület és építmény nem helyezhető el.

(8) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők.

(9) A rendelet 3. mellékletében előírt, az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb területénél kisebb, már meglévő ingatlanok beépíthetőek az adott építési övezetre vonatkozó egyéb előírások megtartásával.

10. § (1) A település a vonatkozó jogszabály szerint katasztrófavédelmi szempontból I. veszélyességi osztályba tartozik.

(2) A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

12. § (1) Az egyes építési övezetek területén újonnan kialakítható telkek méretét, beépítési módját, a beépítettség valamint a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, a közműellátás mértékét és módját, a zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Lf-1, Lf-2 övezeti jelű falusias lakóterületen csak az OTÉK falusias lakóterületekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(3) Vt-1 övezeti jelű településközpont területen csak az OTÉK településközpont területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(4) Vt-2 övezeti jelű településközpont területen csak hitéleti rendeltetésű épületek és kiszolgáló épületeik helyezhetők el.

(5) Gksz-1, Gksz-2 övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató területen csak az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el. Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató területen pince, pinceszint nem alakítható ki. Az épület padlószintje a mértékadó belvízszint, 106,0 mBf felett alakítandó ki.

(6) Gip-1 övezeti jelű egyéb ipari területen csak az OTÉK egyéb ipari területekre vonatkozó előírásában foglalt épületek és építmények helyezhetők el.

(7) Kk-1 övezeti jelű közmű-üzemi létesítmények elhelyezésére szolgáló különleges területen csak vízellátási, szennyvízkezelési, energiaszolgáltatási és hírközlési rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.

(8) Kmü-1 övezeti jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen csak állattartó, terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló és gépjavító, valamint a mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el. Az övezet területén új lakóépület csak a mezőgazdasági üzem tulajdonosa, bérlője, vagy a személyzet számára építhető.

(9) Ks-1 övezeti jelű sportterületen csak sportolási rendeltetésű, valamint a sporttelep működéséhez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

12. § (1) Az egyes övezetek területén megengedett legnagyobb beépítettség és a beépítési magasság mértékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Köu- övezeti jelű közlekedési és közműelhelyezési területen csak az OTÉK közlekedési és közműterületre vonatkozó előírásaiban foglalt építmények és épületek helyezhetők el.

(3) A szabályozási terven jelölt közutak osztályba sorolása:

(4) Kök-1 övezeti jelű kötöttpályás közlekedési területen csak vasúti pálya, valamint a vasúti közlekedéshez tartozó épületek és építmények helyezhetők el.

(5) Zkk-1 övezeti jelű zöldterületi közkertben csak az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények és épületek helyezhetők el.

(6) Ev-1 övezeti jelű védelmi erdőterületen csak az OTÉK védelmi erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények helyezhetők el.

(7) Eg-1 övezeti jelű gazdasági erdőterületen csak az OTÉK gazdasági erdőterületekre vonatkozó előírásában foglalt építmények és épületek helyezhetők el.

(8) Má-1 övezeti jelű általános mezőgazdasági területen csak az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásában foglalt építmények és épületek helyezhetők el.

(9) Má-2 övezeti jelű általános mezőgazdasági területen csak az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásában foglalt építmények és épületek helyezhetők el a lakó rendeltetésű épületek kivételével.

(10) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen csak az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásában foglalt építmények és épületek helyezhetők el. Új épület vagy épület-bővítmény úttal érintkező telekhatártól csak 5 méter távolságon túl helyezhető el.

(11) V-1 övezeti jelű vízgazdálkodási területen építmények csak az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásában foglaltak szerint helyezhetők el.

(12) Tk-1 övezeti jelű természetközeli területen épület nem helyezhető el.

(13) Kbh-1 övezeti jelű, beépítésre nem szánt különleges hígtrágya-kezelési területen csak a hígtrágya kezelés technológiai épületei és építményei helyezhetők el.

(14) Kbt-1 övezeti jelű, beépítésre nem szánt különleges temető területen csak temetkezési rendeltetésű, valamint a temető működéséhez szükséges építmények és épületek helyezhetők el.

(15) Kbm-1 övezeti jelű beépítésre nem szánt különleges mezőgazdasági telep területen csak állattartó, terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló és gépjavító, valamint a mezőgazdasági telep kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el. Az övezet területén új lakóépület csak a mezőgazdasági telep tulajdonosa, bérlője, vagy a személyzet számára építhető.

13. § E rendelet a kihirdetés napját követő 30 napon lép hatályba.