Tolnanémedi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2000.(VI.30.) önkormányzati rendelete
Tolnanémedi község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról
Hatályos: 2000. 06. 30Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2000.(VI.30.) önkormányzati rendelete
Tolnanémedi község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról
Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV törvény 1. § (6) bekezdésének a.) pontjában biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról az alábbi rendeletet alkotja.
Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
A település címerének leírása
2. § A település címere egyenesen álló reneszánsz pajzson látható. A címer összetett megoldású. A jobb oldala hasított a pajzsfő elején (1/3) rész. A pajzsderék jobb oldalának elejéből kiinduló, a pajzstalp elején átívelő, majd a pajzstalp közepén és hátsó részén átívelő domború vonal által osztott a címerpajzs. A pajzsfő eleje és a pajzsderék eleje kék alapszínű, benne jobbról balra hajló arany színű, stilizált búzakalásszal és arany színű szőlőlevéllel. A búzakalász arany színű szára a pajzstalp elejéből indul ki. A szőlőlevél arany színű szára a búzakalász szárára fonódik. A pajzsfő és a pajzsderék többi részének alapszíne arany. Benne kék színnel jobbról balra arányosan kisebbedve a település három templomtornyának árnyképe látható (református, evangélikus, katolikus). Az osztott mezők színe zöld, benne jobbról balra harántirányba átmenő kék hullámvonal. A hosszabb, kék színű hullámvonal a pajzstalp elején átívelő domború vonalból kiindulva a pajzstalp hátsó részén átvezet a pajzs széléig. A rövidebb kék színű hullámvonal a pajzstalp elejéből indulva a pajzstalp közepében fut bele a hosszabb hullámvonalba, újabb osztást teremtve ezzel. A sisaktakaró kék-zöld-arany színű. Az arany színű sisakkorona a címerpajzs közepe felett helyezkedik el. Alsó része zöld színű, ez csatlakozik a sisaktakaróhoz. A címerpajzs alatt homorúan ívelő, fehér színű szalagon álló, talpas betűkből (BauerbodDEE-true type) kék színnel látható felirat: TOLNANÉMEDI.
A címer használatának köre és szabályai
3. § (1) A község címere a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.
(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő jelképet használni lehet:
a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetve gumibélyegző; pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, a megfelelő körirattal ellátva;
b) az önkormányzat zászlóján és lobogóján, annak változatain;
c) az önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, jegyzőnek levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;
d) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken;
e) a községháza épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozó terem) és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;
f) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;
g) a községbe vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán,
h) a polgármesteri hivatal helyiségeiben.
(3) A 3. § (2) bekezdése a.) – h.) pontjában meghatározottakon kívül az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület engedélyezi.
(4) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület állapítja meg.
(5) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy elért árbevétel arányában.
4. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét;
b) a címerhasználat célját;
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);
d) a címer előállításának anyagár;
e) a terjesztés, illetve forgalomba helyezés esetén ennek módját;
f) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fénymásolatát stb.).
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell.
a) az engedélyes megnevezését, címét;
b) az előállítás anyagát;
c) az engedélyezett felhasználás célját;
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget;
e) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket;
f) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a Képviselő-testület visszavonhatja.
5. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében de a heraldika általános szabályainak megtartásával történhet.
A település zászlójának és lobogójának leírása
6. § (1) A zászlólap – fekvő téglalap formátumú, 90 x 150 cm-es – fehér zászlóselyem, jobb oldalán 15 – 15 cm széles arany és kék színű sáv, szélén aranyrojt. Az önkormányzat címere a zászlólap díszítés nélküli részének közepén – színes megjelenítéssel – a település nevének felirata nélkül helyezkedik el. A zászló kétoldalas. A zászlórúd a bal oldalra kerül úgy, hogy a zászlórúd számára a ráhajtás ezen a méreten kívül számolandó.
(2) A település lobogója a zászló 90 fokkal történő elforgatásával jön létre. A lobogón az önkormányzat címere a település nevének feliratával együtt helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.
(3) A zászlón és lobogón megjelenő színek árnyalatai tónusa, mindig a címerpajzson megjelenő színnel azonos, illetve azt leginkább megközelíti.
(4) Az önkormányzat zászlóját és lobogóját a községházán a polgármester irodájában kell elhelyezni.
A zászló és a lobogó használata
7. § (1) A zászló, lobogó méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt;
b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;
c) a Képviselő-testület ülésének helyszínén;
d) nemzeti, gyászesemények alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve;
e) minden, a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A település pecsétjének leírása
8. § Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Tolnanémedi község címerének kontúrrajza, melyet két oldalról és felülről nagybetűs körirat övez: TOLNANÉMEDI KÖZSÉG.
A pecsét használatának köre és szabályai
9. § (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét, az önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, továbbá kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
Díszpolgári cím és annak adományozása
10. § A község önkormányzata attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve állíthassa példaként a jelen és utókor elé, díszpolgári címet alapít.
A díszpolgári cím
11. § (1) A község „díszpolgára” cím adományozható, annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével mind a település, mind pedig az országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárul a település jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszeletben áll.
(2) A díszpolgári címmel külön erre a célra készített díszoklevél, emlékplakett és tárgyjutalom jár.
(3) A tárgyjutalom összegét a Képviselő-testület az adományozással egyidőben állapítja meg.
12. § (1) A község díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntető címet, valamint élvezi azokat a kiváltságokat, amelyek a rendelet szerint a díszpolgárokat megilletik.
(2) A község díszpolgára:
a) az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg;
b) elhalálozás esetén – családja beleegyezésével – az önkormányzat saját halottjának tekinti és ingyenes díszsírhelyet biztosít számára.
Az elismerés adományozásának rendje
13. § (1) A díszpolgári cím március 15. alkalmával rendezett ünnepségen kerül átadásra.
(2) Az elismerés odaítélése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A díszpolgári cím adományozására szóló oklevelet a polgármester adja át. Az adományozást határozat formájában a jegyzőkönyvbe kell foglalni és részletesen meg kell indokolni.
A díszpolgári díszoklevél tartalma
14. § (1) A díszoklevél tartalmazza:
a) az adományozó megjelölését
b) a díszpolgári címet adományozó határozat számát és keltét
c) az adományozott nevét, lakcímét, foglalkozását,
d) az adományozás keltét,
e) a polgármester és a jegyző aláírását,
f) a Képviselő-testület pecsétjét.
(2) A díszpolgári cím adományozását rövid életrajz és az érdemek rövid leírásával, díszes kivitelű albumban kell megörökíteni és nyilvántartani.
Az elismerés visszavonása
15. § (1) A díszpolgári cím visszavonható, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik.
(2) Érdemtelen az elismerésre különösen az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ebben az esetben az elismerést vissza kell vonni.
16. § (1) Az elismerésben részesített személyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik a 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések érvényesüléséről.
(2) Az elismerések és juttatások költségeinek fedezését a polgármesteri hivatal éves költségvetéséből kell biztosítani.
Záró rendelkezések
17. § Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérően vagy közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírságfal sújtható.
18. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendeletet a Képviselő-testület 2000. június 29-én megtartott ülésén alkotta.