Tolnanémedi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2000.(VI.30.) önkormányzati rendelete

Tolnanémedi község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról

Hatályos: 2000. 06. 30

Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2000.(VI.30.) önkormányzati rendelete

Tolnanémedi község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról

2000.06.30.

Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV törvény 1. § (6) bekezdésének a.) pontjában biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról az alábbi rendeletet alkotja.

Az önkormányzat jelképei

1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

A település címerének leírása

2. § A település címere egyenesen álló reneszánsz pajzson látható. A címer összetett megoldású. A jobb oldala hasított a pajzsfő elején (1/3) rész. A pajzsderék jobb oldalának elejéből kiinduló, a pajzstalp elején átívelő, majd a pajzstalp közepén és hátsó részén átívelő domború vonal által osztott a címerpajzs. A pajzsfő eleje és a pajzsderék eleje kék alapszínű, benne jobbról balra hajló arany színű, stilizált búzakalásszal és arany színű szőlőlevéllel. A búzakalász arany színű szára a pajzstalp elejéből indul ki. A szőlőlevél arany színű szára a búzakalász szárára fonódik. A pajzsfő és a pajzsderék többi részének alapszíne arany. Benne kék színnel jobbról balra arányosan kisebbedve a település három templomtornyának árnyképe látható (református, evangélikus, katolikus). Az osztott mezők színe zöld, benne jobbról balra harántirányba átmenő kék hullámvonal. A hosszabb, kék színű hullámvonal a pajzstalp elején átívelő domború vonalból kiindulva a pajzstalp hátsó részén átvezet a pajzs széléig. A rövidebb kék színű hullámvonal a pajzstalp elejéből indulva a pajzstalp közepében fut bele a hosszabb hullámvonalba, újabb osztást teremtve ezzel. A sisaktakaró kék-zöld-arany színű. Az arany színű sisakkorona a címerpajzs közepe felett helyezkedik el. Alsó része zöld színű, ez csatlakozik a sisaktakaróhoz. A címerpajzs alatt homorúan ívelő, fehér színű szalagon álló, talpas betűkből (BauerbodDEE-true type) kék színnel látható felirat: TOLNANÉMEDI.

A címer használatának köre és szabályai

3. § (1) A község címere a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesítheti.

(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő jelképet használni lehet:

a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetve gumibélyegző; pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, a megfelelő körirattal ellátva;

b) az önkormányzat zászlóján és lobogóján, annak változatain;

c) az önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, jegyzőnek levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;

d) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető emlékérmeken;

e) a községháza épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozó terem) és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;

f) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;

g) a községbe vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán,

h) a polgármesteri hivatal helyiségeiben.

(3) A 3. § (2) bekezdése a.) – h.) pontjában meghatározottakon kívül az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület engedélyezi.

(4) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület állapítja meg.

(5) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy elért árbevétel arányában.

4. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét;

b) a címerhasználat célját;

c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);

d) a címer előállításának anyagár;

e) a terjesztés, illetve forgalomba helyezés esetén ennek módját;

f) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fénymásolatát stb.).

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell.

a) az engedélyes megnevezését, címét;

b) az előállítás anyagát;

c) az engedélyezett felhasználás célját;

d) az előállításra engedélyezett mennyiséget;

e) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket;

f) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

(3) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a Képviselő-testület visszavonhatja.

5. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében de a heraldika általános szabályainak megtartásával történhet.

A település zászlójának és lobogójának leírása

6. § (1) A zászlólap – fekvő téglalap formátumú, 90 x 150 cm-es – fehér zászlóselyem, jobb oldalán 15 – 15 cm széles arany és kék színű sáv, szélén aranyrojt. Az önkormányzat címere a zászlólap díszítés nélküli részének közepén – színes megjelenítéssel – a település nevének felirata nélkül helyezkedik el. A zászló kétoldalas. A zászlórúd a bal oldalra kerül úgy, hogy a zászlórúd számára a ráhajtás ezen a méreten kívül számolandó.

(2) A település lobogója a zászló 90 fokkal történő elforgatásával jön létre. A lobogón az önkormányzat címere a település nevének feliratával együtt helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.

(3) A zászlón és lobogón megjelenő színek árnyalatai tónusa, mindig a címerpajzson megjelenő színnel azonos, illetve azt leginkább megközelíti.

(4) Az önkormányzat zászlóját és lobogóját a községházán a polgármester irodájában kell elhelyezni.

A zászló és a lobogó használata

7. § (1) A zászló, lobogó méretarányos változatai használhatók:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt;

b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;

c) a Képviselő-testület ülésének helyszínén;

d) nemzeti, gyászesemények alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve;

e) minden, a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2) A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A település pecsétjének leírása

8. § Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Tolnanémedi község címerének kontúrrajza, melyet két oldalról és felülről nagybetűs körirat övez: TOLNANÉMEDI KÖZSÉG.

A pecsét használatának köre és szabályai

9. § (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét, az önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, továbbá kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

Díszpolgári cím és annak adományozása

10. § A község önkormányzata attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve állíthassa példaként a jelen és utókor elé, díszpolgári címet alapít.

A díszpolgári cím

11. § (1) A község „díszpolgára” cím adományozható, annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével mind a település, mind pedig az országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárul a település jó hírnevének öregbítéséhez, továbbá példamutató emberi magatartása miatt egyébként köztiszeletben áll.

(2) A díszpolgári címmel külön erre a célra készített díszoklevél, emlékplakett és tárgyjutalom jár.

(3) A tárgyjutalom összegét a Képviselő-testület az adományozással egyidőben állapítja meg.

12. § (1) A község díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntető címet, valamint élvezi azokat a kiváltságokat, amelyek a rendelet szerint a díszpolgárokat megilletik.

(2) A község díszpolgára:

a) az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg;

b) elhalálozás esetén – családja beleegyezésével – az önkormányzat saját halottjának tekinti és ingyenes díszsírhelyet biztosít számára.

Az elismerés adományozásának rendje

13. § (1) A díszpolgári cím március 15. alkalmával rendezett ünnepségen kerül átadásra.

(2) Az elismerés odaítélése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A díszpolgári cím adományozására szóló oklevelet a polgármester adja át. Az adományozást határozat formájában a jegyzőkönyvbe kell foglalni és részletesen meg kell indokolni.

A díszpolgári díszoklevél tartalma

14. § (1) A díszoklevél tartalmazza:

a) az adományozó megjelölését

b) a díszpolgári címet adományozó határozat számát és keltét

c) az adományozott nevét, lakcímét, foglalkozását,

d) az adományozás keltét,

e) a polgármester és a jegyző aláírását,

f) a Képviselő-testület pecsétjét.

(2) A díszpolgári cím adományozását rövid életrajz és az érdemek rövid leírásával, díszes kivitelű albumban kell megörökíteni és nyilvántartani.

Az elismerés visszavonása

15. § (1) A díszpolgári cím visszavonható, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik.

(2) Érdemtelen az elismerésre különösen az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ebben az esetben az elismerést vissza kell vonni.

16. § (1) Az elismerésben részesített személyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik a 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések érvényesüléséről.

(2) Az elismerések és juttatások költségeinek fedezését a polgármesteri hivatal éves költségvetéséből kell biztosítani.

Záró rendelkezések

17. § Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérően vagy közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírságfal sújtható.

18. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendeletet a Képviselő-testület 2000. június 29-én megtartott ülésén alkotta.