Tolnanémedi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008.(XII.18.) önkormányzati rendelete

Tolnanémedi község helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2016. 12. 21- 2021. 12. 09

Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008.(XII.18.) önkormányzati rendelete

Tolnanémedi község helyi építési szabályozásáról

2016.12.21.

Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a MERIDIÁN KFT által készített 1818/2008. tervszámú Tolnanémedi község Sz1 számú külterületi, Sz2.1, Sz2.2 számú belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(2) Jelen rendelet hatálya Tolnanémedi község közigazgatási területére terjed ki.

(3)¹

(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

Telekalakításra vonatkozó előírások

2. § (1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.

(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.

(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

3. § (1)²

(2) Belterületen a vezetékes szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizet engedélyezett terv alapján épített közműpótló berendezésbe kell vezetni.

(3) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály [i] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetve a változtatás körében és mértékében.

(4) Új épület építése csak a jogszabályban [ii] meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül vagy közhasználatú építmény esetén az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.

(5) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.

(6) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint Natura2000 területen, ökológiai folyosó területén, védett természeti területen, annak védőövezetén és tájképvédelmi területen.

(7) Új utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.

(8) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

(9) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(10) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.

(11) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.

(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban [iii] előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti távolság biztosításával helyezhető el.

(13) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak az építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák esetében és csak akkor, ha a tervi megoldással és alkalmazni kívánt szerkezetekkel az illetékes tűzoltóság egyetért.

(14) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m.

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

4. § (1) Gazdasági terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez. Éghető anyagú tetőhéjazat csak III-IV tűzállósági fokozatú, legfeljebb kétszintes épületeknél engedhető meg, de az éghető tetőhéjazat anyaga legalább mérsékelt tűzterjedésű legyen. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag, ez alól kivétel a nád-, zsúp- és fazsindely-fedés, amelyek legfeljebb kétszintes épületeknél, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembevételével alkalmazható.

(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.

(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők. ³

(4) A település belterületén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 0,5 m ² reklám-felülettel.

(5)⁴

(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

(7) A település területén, a főút és a vasúti vonal mentén lévő ingatlanokon új létesítményt, amennyiben zajtól védendő helyiséget tartalmaz, a jogszabályban meghatározott határértéket [iv] biztosító akusztikai védelemmel (hangszigetelt nyílászárók beépítésével) kell kialakítani, ha a közlekedésből származó zaj terhelési határértéke meghaladja nappal (6-22 óra között) az 65 dB-t, éjjel (22-6 óra között) az 55 dB-t.

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

5. § (1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.

(2)⁵

(3)⁶

(4) Partfallal közvetlenül érintkező építmények bontásakor gondoskodni kell a nyitottá vált kőzetfelület megtámasztásáról.

(5) A község területén laza kőzettérre tervezett lakóépület alagsora kizárólag az épület teljes alapterületének megfelelő méretben alakítható ki.

(6) Felhagyott bányagödör területén épület nem helyezhető el, az építési hely határa az anyaglelőhelyek szélétől 10 méter kell legyen.

(7) Fakadóvízzel, belvízzel veszélyeztetett területen pince, alagsor nem létesíthető.

(8) Külterületen fakadóvízzel, belvízzel veszélyeztetett területen szántó művelési ág váltása rét, legelő, nádas, erdő, fásított terület vagy halastó ágba engedélyezhető.

(9) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(10) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban [vii] előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.

(11)⁷

(12) A széleróziónak kitett területen az erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

6. § (1) Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, lakott területtől 500 m-en belül.

(2)⁸

(3) A község területén található felhagyott bányák rekultivációját építéshatóság által kiadott tereprendezési vagy bányahatósági engedélyezést követően jóváhagyott terv birtokában lehet végezni.

A települési környezet védelmének általános szabályai

7. § (1) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.

(2) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni. Szennyvíztároló létesítéséhez az I. fokú építési hatóság engedélye szükséges.

(3) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(4) Tisztítatlan szennyvizet tilos termőföldön elhelyezni.

(5) Tolnanémedi a hatályos jogszabályok alapján nem nitrátérzékeny területen fekszik. A nem nitrátérzékeny területen fekvő, egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének védelme érdekében a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell kialakítani a jogszabályban [x] meghatározott dátumig.

(6) Hígtrágya a termőföldön csak külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(7) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

(8) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vezetni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

(9) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.

(10) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok [xi] előírásai betartandók.

(11) Külterületen parti sávban (Sió-csatorna, Kapos-csatorna partvonalától számított 6 méterig) csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály [xii] előírásainak figyelembe vételével lehet.

(12) A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.

(13) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban [xiii] előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(14) A földhasználó kötelessége folyamatosan gondoskodni a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).

(15) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok [xiv] betartandók.

(16) A község közigazgatási területén történő növényültetésnél az 4. számú mellékletben megadott értékek betartandók.

(17) Szélerőművek létesítésére vonatkozó előírások:

a) Szélerőmű nem helyezhető el belterületen, lakóterület 500 m sugarú védőövezetén belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén, védett természeti területen (Natura 2000), védett természeti terület védőövezetén, valamint természeti emlék területén.

b) Szélerőmű csak környezetvédelmi hatásvizsgálat és hatástanulmány birtokában telepíthető.

A természet védelmének általános szabályai

8. § (1) Ökológiai folyosó területébe tartozik, a Sió- és a Kapos-csatorna menti, a szabályozási terven jelölt sáv, a területre az alábbi szabályok vonatkoznak:

c) Telekalakítás esetén 3000 m²-nél kisebb földrészlet nem alakítható ki.

d) Erdő és mocsár művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.

e) A területen épület, építmény elhelyezése a d), e) és f) pontokban foglaltak kivételével nem engedélyezhető.

f)⁹

g)¹⁰

h) Egyéb építmények és bányászati építmények építése és bányatelek kijelölés csak különleges indokoltság esetén, kiemelten fontos közérdekből, az illetékes minisztérium és önkormányzati igazolásokkal alátámasztottan engedélyezhetők, betartva a hatályos jogszabályokban előírt előzetes építtetői, tervezői egyeztetési kötelezettségeket.

(2) Közösségi jelentőségű természetvédelmi területek közé tartoznak a Kisszékelyi-dombság Natura2000 védettség alá helyezett területei. A területen az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a Natura2000 védettségre vonatkozó jogszabályok érvényesek, valamint az alábbi előírások betartandók.

a) Telekalakítás esetén 10 000 m²-nél kisebb földrészlet nem alakítható ki.

b) Erdő művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.

c) A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

d) A területen különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből – öko-turisztikai építmények járulékos építményekkel (kerítés, támfal, út) elhelyezhetők, betartva a jogszabályban előírt – az illetékes erdészeti és természetvédelmi szakhatóságokkal lefolytatandó - előzetes terv-egyeztetéseket.

e) Új térburkolatok, utak pályaszerkezete csak elemes, vagy szórt (zúzottköves) kivitelű lehet. Vízzáró (aszfalt, beton) térburkolat csak különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből építhető. Erdészeti utak csak talaj-stabilizációs eljárással létesíthetők.

f) A gyep, nádas (láp) művelési ág változtatása kerülendő, a művelési ág megváltoztatásához az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(3) Kisszékelyi-dombság Natura2000 védettség alá helyezett területének védőövezetén belül (védett természeti terület védőövezete):

a) A védőövezetben a meglévő természetes és természetközeli művelési ágak fenntartása kötelező, művelési ág változtatás csak intenzív módból extenzív módba történhet.

b) A területen természet- és tájvédelmi szempontból nem zavaró hatású, legfeljebb 6 m építménymagasságú és legfeljebb 200 m ² alapterületű épület helyezhető el.

c) A védőövezetben a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység nem folytatható.

(4) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken az alábbi előírások betartandók:

a)¹¹

b) A területen 20 m-nél magasabb, és 300 m²-nél nagyobb beépített területű építmények nem helyezhetők el.

c) Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján.

(5) Védett természeti emlék a község területén lévő földvár, minden forrás, valamint a természetközeli terület a zártkertben.(L. 3. sz. melléklet). A területen az alábbi előírások betartandók; védett természeti emlék területét érintő telekalakítás és építés esetében az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el.

(6) Jelen rendelet függelékében felsorolt botanikai értékek külön rendelet alapján helyi védelem alatt állnak.

II. Fejezet

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

1.1 A település területének felhasználása

9. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

a) - falusias lakóterület;

b) - településközponti vegyes terület;

c) - jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;

d) - kereskedelmi-szolgáltató terület;

e) - különleges terület.

1.2 A település területének felhasználása

9/A. § (2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

a) - zöldterület;

b) - általános mezőgazdasági terület;

c) - kertes mezőgazdasági terület;

d) - védett mezőgazdasági terület;

e) - gazdasági rendeltetésű erdőterület;

f) - védelmi rendeltetésű erdőterület;

g) - közlekedési és közmű-elhelyezési terület;

h) - vízgazdálkodási terület.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Lakóterületek szabályozása

10. § (1) Lf-1 Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a) - Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;

b) - Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;

c) - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

d) - Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);

e) - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;

f) - Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

g) - Sportépítmény;

h) - Gépjárműtároló.

(2)¹²

(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

a) O - Oldalhatáron álló

b) *az állattartásra és terménytárolásra szolgáló falusi gazdálkodáshoz szükséges épület esetében 7m

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele	beépítés módja	legkisebb kialakítható területe (m²)	legkisebb kialakítható szélessége	legkisebb kialakítható mélysége	legnagyobb beépítettsége (%)	építmények legnagyobb építménymagassága (m)	minimális zöldfelületi aránya %
Lf-1	O	900	18	50	20	5*	60
Lf-2	O	400	16	25	30	5*	50
Lf-3	O	800	20	40	30	5*	50

(4) Lakóterületen, a telkek közterülettől mért 50 méteren túli része nem számítható be a zöldfelületi értékbe és a beépítettség mértékébe.

Vegyes területek szabályozása

11. § (1) Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:

a) - lakóépület,

b) - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) - szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)

d) - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,

e) - sportépítmény,

f) - gépjárműtároló.

(2) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

a) * Közoktatási intézmények esetében 25 %

b) ** Egyházi építmények esetében 15 m

c) „K”- kialakult állapothoz való igazodást jelenti

d) O – oldalhatáron álló

e) Z – zártsorú

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele	beépítés módja	legkisebb kialakítható területe (m²)	legkisebb kialakítható szélessége	legkisebb kialakítható mélysége	legnagyobb beépítettsége (%)	építmények legnagyobb építménymagassága (m)	minimális zöldfelületi aránya %
Vt-1	O	1000	20	50	40	5** (K)	40
Vt-2	O	800	18	40	40*	6 (K)	40
Vt-3	Z	1200	22	50	40*	5 (K)	40

Gazdasági területek szabályozása

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Gksz jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a) - nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

b) - igazgatási és egyéb irodaépület;

c) - gépjárműtároló.

(3) Az ipari terület (Gip) olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(4) Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a) - bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

b) - igazgatási és egyéb irodaépület;

c) - gépjárműtároló.

(5) Gip-2 jelű jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a) - bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

b) - a megújítható energia előállítását, szállítását szolgáló technológiai és segédüzemi építmények;

c) - szociális és adminisztrációs épületek;

d) - igazgatási és egyéb irodaépület;

e) - gépjárműtároló.

(6) Gip-1 és Gip-2 építési övezetben elhelyezhető építmények használatbavételi engedélyének feltétele a szabályozási tervlapon jelölt helyen és szélességben ültetett háromszintes növényzet megléte.

(7) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

a) Sz – szabadon álló

b) * Terményszárító és siló esetében 15 m

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele	beépítés módja	legkisebb kialakítható területe (m²)	legkisebb kialakítható szélessége	legkisebb kialakítható mélysége	legnagyobb beépítettsége (%)	építmények legnagyobb építménymagassága (m)	minimális zöldfelületi aránya %
Gksz	Sz	1500	30	50	40	8*	30
Gip-1	Sz	3000	50	50	30	8*	40
Gip-2	Sz	5000	50	100	30	8*	40

(8) Gazdasági területeken a tűzoltóvíz biztosítása az ingatlan tulajdonosának, használójának a feladata a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok [xv] alapján.

Különleges területek szabályozása

13. § (1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.

(3) K-3 jelű különleges területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás elvégzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

(4) A K-1 és K-2 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.

(5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

(6) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

a) Sz- Szabadon álló

b) *harangtorony, harangláb, egyházi építmény esetében 8 m .

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti jele	beépítés módja	legkisebb kialakítható területe (m²)	legkisebb kialakítható szélessége	legkisebb kialakítható mélysége	legnagyobb beépítettsége (%)	építmények legnagyobb építménymagassága (m)	minimális zöldfelületi aránya %
K-1	Sz	5000	50	100	10	3,5*	40
K-2	Sz	5000	50	100	10	4,5	70
K-3	Sz	5000	50	100	10	6	40

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása

14. § (1)¹³

(2) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.

(3) Az utak besorolása:

Kategória	Tervezési osztály	Út megnevezése	Övezet	Szabályozási szélesség
Országos II. rendű főút	Külterület: K.IV.B Belterületen: B.IV.b.B B.IV.c.B	61. számú főút Dunaföldvár-Dombóvár-Nagykanizsa	Köu-1	külterületen: kialakult belterületen: kialakult
országos mellékút	B.V.c.C K.VI.B.	64311. sz. VÁV 63117. sz. Kisszékelyi bekötőút	Köu-2	Külterületen: 30 m Belterülete: kialakult
kiszolgáló út	B. VI. d. B B. VI. d. C	belterületi lakóutcák	Köu-3	Kialakult - 10 m
külterületi kiszolgáló út	K.VIII.B.	külterületi kiszolgáló dülőutak	Köu-4	Kialakult – 10 m
vegyesforgalmú kiszolgáló út;	B. VI. d. C	belterületi vegyesforgalmú kiszolgáló út;	Köu-5	Kialakult - 6 m
önálló gyalogút övezete	B.IX.	belterületi gyalogutak	Köu-6	Kialakult
vasút	-	országos vasúti fővonal	Kök-1	Kialakult

(4) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.

Vízgazdálkodási területek szabályozása

15. § (1)¹⁴

(2)¹⁵

(3) V-3 jelű vízgazdálkodási területen állóvíz (halastó, víztározó) alakítható ki. A területen elhelyezhető haltenyésztéssel, halgazdálkodással kapcsolatos épület és egyéb vízilétesítmény, a terület legfeljebb 1 %-os beépítésével. A területen elhelyezhető épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 4 m . A területen kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m ² .

(4) V-3 jelű vízgazdálkodási terület rendszeresen belvízjárta övezetbe tartozik, ezért pince, alagsor nem létesíthető.

(5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

Zöldterületek szabályozása

16. § (1) Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a) - utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

b) - közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

c) - sportlétesítmények;

d) - a terület fenntartásához szükséges épületek.

(2) Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

a) - utcabútorok, képzőművészeti alkotások;

b) - közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;

c) - sportlétesítmények;

d) - vendéglátó épület

e) - a terület fenntartásához szükséges épületek.

(3) A terület beépítettsége legfeljebb 2%-os, az elhelyezhető építmények megengedett magassága 4,5 m .

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

Erdőterületek szabályozása

17. § (1) Erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység az illetékes erdészeti hatóság engedélyével folytatandó.

(2) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.

(3) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek szabályozása

18. § (1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:

a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) 1500 m²-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m ² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

c) 10 000 m²-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m ² megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.

d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.

e) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m . Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.

f) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.

(3) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen:

a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m ² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) 1500 m²-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m ² beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.

d) Pince, alagsor nem létesíthető.

e) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m . Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető.

f) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.

(3) Má-3 jelű védett általános mezőgazdasági területen:

a) Telekalakítás esetén legalább 3000 m ² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) A területen épület nem helyezhető el.

(4) Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:

a) Telekalakítás esetén legalább 600 m ² területű, és legalább 12 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) A területen épület nem helyezhető el.

(5) Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen:

a) Telekalakítás esetén legalább 1500 m ² területű, és legalább 14 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) 1500 m²-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

c) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel és 10 m hátsókert-mélységgel.

d) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m .

e) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

(6) Mk-3 övezeti jelű kertes mezőgazdasági terület:

a) Telekalakítás esetén legalább 1200 m ² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

b) 1500 m²-nél nagyobb telken 5 %-os [xvi] beépítettséggel mezőgazdasági rendeltetésű épületek, továbbá a történetileg kialakult állapotra való tekintettel lakóépületek helyezhetők el.

c) Új lakóépület építése engedélyezhető, ha biztosított a vízellátás közművezetékről, vagy közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátásról, valamint a villamosenergia ellátás. A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására és kezelésére egyedi közműpótló létesítmény alakítandó ki.

d) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel és 6 m hátsókert-mélységgel.

e) Megengedett építménymagasság: lakóépület esetében legfeljebb 4,5 m , gazdasági épület esetében legfeljebb 6 m .

f) A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

V. Fejezet

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

Belterületi határ megállapítása

19. § (1) A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terven jelöltek szerint változtatható meg.

Védőtávolságok szabályozása

20. § (1) Elektromos vezetékek mentén a szabványban [xvii] előírt védőtávolságok betartandók.

(2) A földgázvezetékek mentén a jogszabályban [xviii] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok [xix] betartása mellett helyezhető el.

(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.

(5) A Sió-csatorna árvízvédelmi töltésének mindkét oldalán, annak lábvonalától számított 10- 10 méter szélességű építési tilalmi sáv biztosítandó. A Kapos-csatorna partélétől számított 10- 10 méter szélességű építési tilalmi sáv biztosítandó

(6) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok [xx] szerinti védőtávolságok betartandók.

(7) A tervezett szennyvíztisztító telep létesítését követően, a technológiától függő védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.

(8) A Pincehely területén fekvő tűz- és robbanásveszélyes üzem 3000 méteres védőtávolsága érinti Tolnanémedi külterületét, ezért a község polgári védelmi besorolása III. csoport, amelyre a vonatkozó jogszabályok [xxi] előírásai érvényesek.

VI. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Az épített környezet védelmének szabályozása

21. § (1)¹⁶

(2)¹⁷

(3)¹⁸

(4)¹⁹

(5)²⁰

(6)²¹

(7)²²

(8)²³ A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti szakfeladatokat a Műtárgyfelügyeleti Iroda látja el.

(9) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

A helyi védelem szabályozása

22. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett objektumok körét jelen rendelet függeléke tartalmazza.

(2) Helyi védett épületen távközlési telekommunikációs eszköz, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, mesterséges szellőzés, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészre helyezhető el.

(3) Helyi védett épületen, vagy ahhoz tartozó kerítésen legfeljebb 0,25 m ² nagyságú reklámtábla, hirdető felület helyezhető el, az utcaképet nem zavaró kialakítással, anyaghasználattal, színezéssel.

(4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(6) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

VII. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

23. § (1) Az Önkormányzat az ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

Beültetési kötelezettség

24. § (1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken a használatbavételi engedély kiadásáig 3 szintes növényzet telepítendő.

(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el, kivétel ez alól a Gip-1, Gip-2 és a Gksz jelű építési övezet, ahol porta létesíthető.

Vízerózió által veszélyeztetett területeken történő építés feltételei

25. § (1) A vízerózió által veszélyeztetett területeket a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A területen művelési ág váltás csak a hatályos jogszabályok [xxv] szerint engedélyezhető.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével a 2/1987. (VII. 29.) számú ÖK rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

(3) E rendeletet a Képviselő-testület a 2008. december 17-én megtartott ülésén alkotta.

1. melléklet²⁴

2. melléklet²⁵

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

Belterületi szabályozási terv Sz 2.1

11_2008_XII_18_HESZ_Tolnanemedi_5_mellBT_SZAB_TERV_1.pdf

6. melléklet

Belterületi szabályozási terv Sz 2.2

11_2008_XII_18_HESZ_Tolnanemedi_6_mell.pdf

7. melléklet

Szabályozási terv Sz 1

11_2008_XII_18_HESZ_Tolnanemedi_7_mell.pdf

8. melléklet

Egységes településrendezési terv

11_2008_XII_18_HESZ_Tolnanemedi_8_mell.pdf

9. melléklet

Településszerkezeti terv

11_2008_XII_18_HESZ_Tolnanemedi_9_mellSZERKEZETI_TERV.pdf